Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-01 / 234. szám, péntek
Elvszerűen, határozottan BEVÁLT A TÁRSULÁS Tervek és lehetőségek A KGST-tagországok együttműködésével a fa komplex kihasználásáért A faanyag ésszerű felhasználására szerle a világon nagy gondot fordítanak. Ezzel az ért ékes-nyersanyaggal még ott is „komolyabban“ foglalkoznak, ahol elegendő van belőle. Ezek közé tartozik hazánk is, amely közismerten erdőkben, faipari nyersanyagokban gazdag ország. Ľudovít Mikolášik profesz- szor, aki a csehszlovák kormány megbízásából a fa komplex kihasználására irányuló munkákat irányítja, valamint Július Perlác mérnök, az Állami Faipari Kutatóintézet igazgatója faiparunk további fejlesztésének lehetőségeiről és módjairól tájékoztatta a napokban a bratislavai újságírókat. A CSKP KB Elnökségének a XV. pártkongresszuson elhangzott beszámolója megemlíti, hogy a fogyatékosságok túlnyomó többségének szubjektív oka v;m, a gyenge irányítási, tervezési és szervezési munkából ered. Dačov Lom községben, a 3300 hektárnyi területen gazdálkodó társult szövetkezetben az üzemi pártszervezet elnöke, Pavel Krátky is ezt bizonyítja. — Ez valóban így van, ha gyenge az irányító és ellenőrző munka, az eredmények sem lehetnek kielégítőek. Ha azonban mi a bizottságokban igényesek vagyunk, a többi tag is jobban, nagyobb felelősségérzettel teljesíti feladatait. És ami a legfontosabb, ők is nyíltan bírálják a bizottság tevékenységében előforduló fogyatékosságokat — mondja. Az igényesség Kezdjük talán egy olyan természetes dologgal, mint amilyen a pontosság. A Dačov Lom-i kommunisták például a taggyűlésen a jelenléti ívre a név mellé odaírják az érkezés időpontját is. Ha valaki tíz percet késik, akkor igazolnia kell magát, meg kell magyaráznia, miért késett. Május óta, amikor az ellenőrzésnek ezt a formáját bevezették, a gyűléseket pontosan kezdhetik, a részvétel legalább 95 százalékos. Korábban a taggyűlésre né- hányan egy órás késéssel is jöttek. Így a gyűlések néha három, sőt négy óra hosszat tartottak. Előfordult, hogy valaki fél óráig beszélt s majdnem semmit se mondott. Természetesen megtörtént az is, hogy az elnök felszólította a vitázót: csak a felvetett problémákról beszéljen. És az illető majdnem megsértődött: megkérdezte, vajon nem szólhat-e hozzá bármilyen problémához. „Hozzászólhatsz, de nem most. Most arról beszélünk, hogyan gyorsítsuk meg a gabona veszteségmentes betakarítását, és miként biztosítsuk a rétek második kaszálását. Mert ez a nap feladata. Az autóbuszközlekedésről és a község üzleteinek ellátásáról majd máskor fogunk beszélni“ — mondotta az elnök. A kongresszusok után A földművesszövelkezet pártalapszervezetének bizottságában már háromszor tanácskoztak a XV. pártkongresszus határozataiból eredő feladatokról. A taggyűlés elé konkrét javaslatokat terjesztettek arra vonatkozólag, mit tegyenek a kommunisták az egyes részlegeken, hogy a kongresszusi határozatokat mielőbb megvalósítsák. Ügy véljük, hogy ezt a tagok megértették, mert néhányan nyíltan megmondták: „Igen, a feladatok teljesíthetők, de a bizottságban is új módon kell dolgoznunk. Nem csupán határozatokat hozni és másokra feladatokat róni, hanem ellenőrizni is kell a feladatok teljesítését.“ Azóta Dačov Lomban már nem hoznak általános határozatokat. Például korábban éveken keresztül csak a párton belüli nevelés javításáról beszéltek. De hogyan, amikor maguk a propagandisták sem voltak a kellő politikai színvonalon? A bizottság ezért elhatározta, hogy még az idén öt fiatal tehetséges elvtársat küld a Banská Bystrica-i kerületi politikai iskolába. Közülük választják majd meg a jövőben az ifjúsági szervezet elnökét, illetve a pártcsoport vezetőjét. Mert minden munkahelyen még az idén pártcsoportokat alakítanak. ,,Ez lesz az első konkrét lépésünk az eszmei-nevelési tevékenység javításában. Követelni fogjuk, hogy minden kommunista aktívan támogassa a párt politikáját, hogy teljesítésére megnyerje munkatársait is. Mindenkit konkrét feladattal bízunk meg, melynek teljesítését következetesen ellenőrizni fogjuk. Mégpedig nem csupán a határidő letelte után, hanem folyamatosan“ — vélekedik az elnök. A Dačov Lom-i szövetkezet tavasszal társult a szomszédos Sucháň község szövetkezetével. A Dačov Lom-i szövetkezetben akkor a tehenek napi tejhozama átlag 8 liter volt, míg Sucháňban alig 4 liter. Sucháň- ban a marhaállomány súlygyarapodása csak 32 dkg volt, Dačov Lomban pedig háromszor annyi. Nem csoda tehát, hogy a szövetkezetben a tavalyi évet 3 millió koronás nyereséggel zírták, míg Sucháňban két millió korona volt a hiány. Ezért Ondrej Hromada, az efsz kommunista elnöke konkrét feladatot kapott: az üzemi pártszervezet bizottságának segítségévei a szomszédos^ Su- cháňt is jó színvonalra emelni. Az első, pozitív eredmények már tapasztalhatók. A munka azonban nem volt könnyű, hiszen a sucháňi etetők és fejők majdnem fellázadtak, amikor a szemes takarmány túl nagy adagjait csökkentették. Megkövetelték az állatgondozóktól, hogy rendesen bánjanak az állatokkal, tisztítsák, gondozzák őket, s ne pazarolják a takarmányt. Egyes sucháňi etetőmunkások azt állították, hogy úgy van jól minden, ahogy van, hogy más istállókban sincs nagyobb rend. — Elvezettük őket a Dačov Lom-i gazdaságra. Megszemlélték az ottani istállókat, de a helyzet azután sem változott. Néhánynak felmondtunk és helyettük másokat vettünk fel. Ma már a sucháňi állatgondozók is „betartják“ a szemes takarmány adagokat. Az emberekkel természetesen nemegyszer konfliktusba kerültünk. Túlnyomó többségük azonban igazat adott nekünk. És ami a fő, most a pártonkívüliek is készek teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket pártszervezetünk kitűzött. Ezért vagyunk derűlátók. Nálunk nagy az érdeklődés a pártba való felvétel iránt: Sucháňban négy fiatal tagjelöltünk van, további kettőt az idén veszünk fel a párttagok sorába, s minden munkahelyen pártcsoportot létesítünk. Ezekben látjuk egész tevékenységünk súlypontját, s megmondva az igazat, bánt bennünket, hogy eddig még nem létesítettünk pártcsoportokat — mondja Krátky elnök. A bírálat A kommunisták voltak azok, akik az aszály idején elhatározták, hogy 84 hektárnyi, rétet trágyalével fognak öntözni És mi lett az eredmény? Ezen a területen még az idén négy termést kaszálnak le. Három kaszálásból mintegy 5 tonna jó minőségű szénát nyertek, a negyedik termést lelegeltetik. További 28 hektárnyi rétet tartálykocsikból öntöztek, itt is három termést várnak. Miként válaszoltak a CSKP KB felhívására? Az aratás után alig pár nappal a szalmát kazlakba rakták. Még a közelmúltban attól tartottak, hogy mintegy 100 tonna tömegtukarmány hiányzik majd. Ám nem fog hiányozni, mivel 70 hektárnyi rétről, ahol régebben éveken keresztül nem kaszálták le a szénát, kézikaszálással több mint 150 tonna jó minőségű szénát nyertek. És mivel az esőzés után megjavult a második lucernatermés is, Dačov Lomban nem félnek attól, hogyan telel majd át a marhaállomány, fán Peniöka tapasztalt zootechnikus ugyancsak derűlátóan nyilatkozott: „Lesz bőven takarmány, így nálunk télen sem csökken a súlygyarapodás. Számomra nagy öröm, hogy a nyár folyamán a birkaistállókat is kihasználjuk. Csirkéket tenyésztünk, s 1L0 tonna jó minőségű baromfihúst szállítunk piacra. A 46 000 broi- lertísirke majdnem, 1,4 millió korona hasznot hoz a szövetkezetnek. Mindezek figyelemre méltó tartalékok.“ Végezetül mit tegyünk ehhez hozzá? Talán annyit, hogy a Veľký Krtíš-i járás északi csücskében, Dačov Lom községben 500—600 méternyi tengerszint feletti magasságban művelik a földet. És nem is rosszul. Felemelték gyengébb szomszédjukat, a Sucháňi Efsz-t is. Természetesen ez nem volt könnyű és egyszerű munka. A kommunisták azonban szembenéztek a problémákkal. Mindenkinek nyíltan a szemébe mondták az igazat, s mindenki meggyőző dött arról, hogy a hibák és fogyatékosságok túlnyomó többségének valóban szubjektív oka van. RÁTÖRI JÁNOS Ľudovít Mikolášik professzor bevezetőjében hangsúlyozta, hogy erdeink termőképessége a rendszeres és hatékony gondoskodásnak köszönhetően állandóan emelkedik. Ezt az állítását adatokkal is bizonyította. Míg 1950-ben 12,5 millió köbméternyi volt a kitermelhető faállományunk, 1970-ben már több mint 15 millió köbméter, 1980-ban pedig 17 millió köbméter fa kitermelésével számolnak. Az erdőkről való széles körű gondoskodás az elkövetkező években lehetővé teszi a fa- ijjar fejlesztését, s ugyanakkor a faiparon alapuló többi ipari ágazataink fejlesztését is. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozó ipar népgazdaságunk szerves és jelentős ágazata. Főleg azért, mert fejlődésük a hazai nyersanyagalap felújításán alapszik. A fából készült termékeink jelentőségét az is növeli, hogy keresettségük miatt a külföldi piacokon jól elhelyezhetők. Erdőgazdálkodásunk magas színvonalú, s az egy hektárra eső fakitermelésben a 3,52 köbméteres hozammal Európában az 1973-as kimutatások szerint a 4. helyen állunk. Ennek ellenére gondoskodnunk kell a faanyag komplex kihasználásáról. A KGST-tagországok ez irányú közös kutató fejlesztő munkája hathatós segítséget jelent hazánk faipari szakembereinek. Nem véletlen az sem, hogy nálunk működik a KGST-tagországok faipari kutatásait irányító központ. Az eddigi kutatómunka eredményeinek alapján elmondható, hogy 1990-ben már a fa 95 százaléka hasznosítható lesz. A különböző kutatóintézetekben állandóan keresik a megoldásokat a fa ipari feldolgozása közben keletkezett hulladékok ésszerű hasznosítására. Megkezdődött a vadászidény, országszerte vadászok ezrei ülnek lesben szombaton, ünnepnap, szabad idejükben. Erdő sűrűjében, erdei tisztáson türelmesen várják, hogy puskavégre kerüljön az őz, szarvas, vaddisznó. Ezekben a napokban megszaporodott a munka a Közép-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemek žilinai részlegében is. Ennek az a magyarázata, hogy a žilinai részlegen nemcsak baromfi és tojás kerül a futószalagra, hanem vadhús is — őz, szarvas, vaddisznó, sőt medve. A lőtt vad feldolgozását, adagolását, fagyasztását 6 évvel ezelőtt iktatták gyártási programjukba. A vadhúst félkilós csomagolásban fagyasztják és főleg az NSZK-ba, Franciaországba és Ausztriába szállítják. A hazai piacokon ugyanis — egyelőre — elég kicsi a kereslet. Tavaly majdnem 4000 nagyvadat dolgoztak fel, s ha a nim- ródoknak a következő hetekben kedvez a szerencse, a mennyiség az idén sem csökken. Szeptember elejéig kb. 300 szarvas és őz, valamint 30 vaddisznó került a futószalagra. Kivitelre várt továbbá 300 kiló medvehús is. Ezt a különleges csemegét főleg az NSZK-ban kedvelik. Azt, hogy a žilinai üzemből kikerült sok-sok ínyencfalat kiváló minőségű, megbecsült, kelendő portéka, számos tény bizonyítja. Az elmúlt 5 év alatt csaknem 300 százalékkal növekedett a feldolgozott vadhús mennyisége, de a keresletet még így sem tudják kielégíteni. Erről tanúskodik a Koo- spol külkereskedelmi vállalat Ahnoz azonban, hogy a kísérletek eredményeit megvalósíthassák. korszerű gépekre, technológiai berendezésekre van szükség. Gépiparunk eddig ezt a területet eléggé elhanyagolta, ugyanis termelésének csupán 0,18 százalékát teszi ki a fafeldolgozó és megmunkáló gépek gyártása. Több fafeldolgozó berendezésre annál is inkább szükség van, mert a faipari termelésre is óriási feladatok várnak az elkövetkező öt, illetve 15 évben. A 6. ötéves tervidőszak végére az ágazat termelési feladata 20,8 milliárd korona értékű lesz, ami 5 milliárd koronával több, mint 1975-ben volt. Az ágazat termelése ebben a tervidőszakban évente 6 százalékkal növekedik, ami azt is jelenti, hogy ez az egyik legdinamikusabban fejlődő termelési ágazatunk. Csehszlovákia egyébként jelentős eredményeket könyvelhet el a KGST-tagországokkal való együttműködés terén. A martini Erdőgazdálkodás Kutatóintézetben pl. olyan kerekes erdei traktort fejlesztettek ki, amely méltán nyerte el a szakemberek tetszését. Számos előnyös tulajdonsága közé tartozik, hogy különböző gépekkel kapcsolható össze. A KGST-tagországokban — sok esetben a közör munka eredményeként — számos észszerű eljárást alkalmaznak a fafeldolgozásban, s a fahulladékok felhasználásában. Olyanokat, amelyek nálunk még kevésbé ismertek. A faijjarban működő szakembereken és nem utolsósorban a gépiparunkon múlik, hogy lépést tarthassunk velük, s ezt a sokoldalúan értékes nyersanyagot a lehető leghatékonyabban hasznosítsuk. P. C. elismerő levele, valamint az ez évi brnói nemzetközi élelmiszerkiállításon szerzett legmagasabb elismerés — az Arany Salima. A külhoni konyhákba kerülő vadhús tehát már évek óta értékes devizát hoz a „ml konyhánkra“. Az üzem exportcikkei között azonban nemcsak vadhús szerepel. Első hallásra kissé furcsának tűnik, de igaz: tavaly több mint 2700 szarvasfarkat küldtek határainkon túlra, s hazánk külkereskedelmi mérlegét ezzel majdnem 130 000 devizakoronával javították. A hulladékot, ami eddig szemétdombra került, az NSZK gyógyszeripara dolgozza fel. Az elismerés a jó ötletért az üzem egyik nődolgozóját, Marta Martinovičovát illeti. Ö szerzett róla tudomást, hogy a szarvasfarok ily módon értékesíthető, a kivitelt az ő javaslata nyomán kezdték meg. Amint Žilinán elmondották, ez évben már nemcsak a szarvas- farok, hanem ín és más hulladékok kivitelére is számítanak. Erdőinkben megkezdődött a vadászidény s e hónap második felében elérkezik a szarvas- bőgés ideje, ami már főszezonnak számít. A lesben ülőket remélhetőleg ez évben sem hagyja cserben a szerencse, s akkor a žilinai üzemrészleg dolgozóinak is beválik a számításuk. Eddigi munkájuk példája lehetne annak, hogy ott, ahol nem hiányzik a körültekintés, a jó ötlet és a leleményesség, ott sok minden lehetséges. Egyebek közt még az is, hogy az értéktelen hulladék — értékes devizává váljékl RÉNYI MAGDA A hodoníni Kőolajkitermelő Vállalat dolgozói 1974-ben Del ni Dunajovice község határában földgázlelőhelyre bukkantak. A kutatást tovább folytatják és megállapították, hogy a lelőhely 1100 —1200 méter mélyen fekszik, és meglehetősen gazdag földgáztartalékkal rendelkezik. Már a mostani ötéves tervidőszakban több millió köbméter földgázt juttat majd népgazdaságunknak. Felvételünkön: (balról) Miroslav Janik műszakvezető, Blažej Josef és Štépán Bohuslav a fúróberendezéssel dolgozik. (Felvétel: ČSTK — F. Nesvadba) Hulladékból — deviza Négyezer nagyvad a futószalagon Elismerés Brnóból 9 Medvehús kedvelők az NSZK-ban Szarvasfarok mint exportcikk
