Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-04 / 236. szám, hétfő
Szebb és gazdagabb Közös feladat a falu fejlesztése 0 20 család költözött új lakásba Q Építik a vízvezetékhálózatot Vojnice (Bátorkeszi) dinamikusan fejlődő község, ahol a hnb képviselőtestülete a legutóbbi választások óta eltelt öt év alatt eredményes munkát végzett. Ennek tulajdonítható, hogy a választási program valamennyi célja maradéktalanul valósággá válik. Az eddig megtett útról, eredményekről, problémákról beszélgettem az elmúlt napokban a hnb elnökével, Zapletaj Vince elvtárssal. — Választási programunk megvalósítása a Nemzeti Front, a község. A Meopta nemzeti vállalat üzemét kibővítettük. Elkezdtük a vízvezetékhálózat építését, és befejezéséhez közeledik az impozáns, modern kultúrház építése. Ilyen nagyszerű eredménnyel még egy választási időszakot sem záriunk. — Mit tartalmaz az új választási program? — A következő választási időszakban folytatni szeretnénk ezt a nagyszerű fejlődést. Húsz lakásegységet szeretnénk átadni, kiosztunk 165 házhelyet Az új választási időszakban adják majd át a lakosság segítségével épülő korszerű művelődési otthont. a hnb, valamint a községben levő üzemek közös feladata volt és lesz a következő években is. Ennek megfelelően már a tervek kidolgozásakor figyelembe vettük lehetőségeinket, s nagy gondot fordítottunk a képviselőtestület aktivizálására. A választási program teljesítésébe a Rokkantszövetség és a Nőszövetség helyi szervezete is bekapcsolódott. A többi tömegszervezetet nem sikerült kellőképpen aktivizálni, ezért a következő időszakban a párt- alapszervezet és a hnb egyik legfontosabb feladata lesz munkájuk fellendítése. — Milyen eredményeket értek el az elmúlt választási időszakban a községfejlesztésben? — Két kilométernyi utat por- talanítottunk, 20 család költözött új lakásba, 6 tanteremmel és tornateremmel bővítettük az alapiskola épületét. Egy faluszéli üzlettel és modern bevásárlóközponttal, szolgáltatóházzal, két óvodával, új egészségügyi központtal gazdagodott családi házak építésére, 2 millió korona értékben új épületet építünk a közszolgáltató üzem részére, folytatjuk a kultúrház és a vízvezeték építését, bölcsődét építünk 35 gyermek részére, tovább bővítjük az üzlethálózatot. A Z-ak- cióban járdát építünk, kialakítunk 2 hektárnyi zöldterületet, virágokat és fákat ültetünk ki, karbantartjuk a meglevő parkot, megjavíttatjuk a hangszórókat. A kulturális munka terén még nagy tartalékaink vannak. Az új kultúrház átadásától sokat várunk. Községünk és a járás munkásmozgalmának ismertetésére egy forradalmi szobát szeretnénk létrehozni, továbbá aktivizálni akarjuk az ifjúsági klubot, kiállításokat, előadásokat, különböző vetélkedőket szeretnénk rendezni. A hnb elnöke hangsúlyozta: a legutóbbi választási időszakban elért eredmények biztatóak, és jó alapul szolgálnak következő feladataink sikeres teljesítéséhez. MIRIÄK FERENC Az erdő és a fa szerepe az ember életében Szakirodalmi művek kiállítása a zvoleni várban 1976 X. 4. A csehszlovák—szovjet barátság hónapja keretében a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsága, a Szlovák Művelődésügyi Minisztérium, a Szlovák Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium a CSSZBSZ zvoleni járási bizottságával, az Állami Tudományos Könyvtárral és az Erdőgazdasági Kísérteti Intézettel együttműködve Zvolenben megrendezik — „Az erdő és a fa szerepe az ember életében“ címmel — a szovjet erdészeti és faipari szakirodalmi művek kiállítását. A kiállítás rámutat arra, hogy a Szovjetunió hogyan oldotta meg és az SZKP XXV. kongresszusa után hogyan fogja megoldani az életkörnyezettel, az erdőgazdálkodásban és a faiparban az új műszaki és tudományos ismeretek megvalósításával, valamint az erdők társadalmi kihasználásával (erdei parkok, erdei üdülések, városi zöldövezetek és természet- védelem} kapcsolatos kérdéseket. A kiállítás továbbá ismerteti, hogy nálunk a CSKP XV. kongresszusa miképp oldotta meg ugyanezeket a problémákat, s hogyan fogjuk ezeket a feladatokat megvalósítani. Az erdők jelentőségét igen találóan jellemezte Brezsnyev elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepén, amikor azt mondotta: „Azzal, hogy új társadalmat építettünk ki, sok minden olyat valósítottunk meg, amiről a tudományos szocializmus megalapítóinak elődei legfeljebb csak álmodni mertek volna. A természet azonban, mint az anyagi értékek alapja, mint az ember egészségének, boldogságának, életörömének és szellemi gazdagságának kiapadhatatlan forrása, számunkra továbbra is óriási érték marad.“ Mindezeket azért kellett megemlíteni, hogy ezzel is hangsúlyozzuk, milyen fontos a természet védelme és gazdagságának gyarapítása. A szovjet erdészeti és faipari szakirodalmi művek kiállítása a zvoleni vár lovagtermében lesz 1976. november 8-tól december 10-ig. A látogatóknak alkalmuk nyílik ismét meggyőződniük — a bemutatott gazdag, főképp szovjet szakiroda- lom alapján — arról, hogy ez az aránylag fiatal korszerű gazdasági ágazat milyen hatalmas sikereket ért el. Ez segítséget nyújthat számunkra és bővítheti ismereteinket a hatodik ötéves tervben kitűzött feladatok megoldása során. ANNA OLSAVSKA, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának dolgozója Gyorsabban rrvényesüliwi a hidoiranyos-müsiaki haladás ĽUBOMÍR STROUGAL ELVTÄRS BESZÉDE NOVÝ JIČÍNBEN Az elmúlt bét egyik jelentős hazai eseménye volt az észak- morvaországi kerület műszaki értelmiségének aktívaértekezlete Nový Jičínben melynek fő beszámolóját ĽUBOMÍR ŠTROUGAL elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, a szövetségi kormány elnöke tartotta. Felszólalásában — melynek főbb pontjait az alábbiakban közöljük — részletesen foglalkozott a népgazdaság különböző területein dolgozó műszaki értelmiség aktuális feladataival. Amint azt Strougal elvtárs beszédének bevezető részében is hangsúlyozta, a CSKP XV. kongresszusa egyértelműen kiemelte a tudományos-műszaki haladás jelentős szerepét gazdaságunk és társadalmunk további fejlődésében. A tudomá- nyos-műszaki értelmiség, melynek társadalmunkban ős a munkamegosztásban betöltött szerepe egyre jelentékenyebb, nem csekély mértékben járult hozzá az 5. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítéséhez. Ma azonban új feladatokon dolgozunk, amelyek a korábbiakhoz viszonyítva nagyobbak ás nehezebbek. Gazdaságunk elért színvonala, a lakosság anyagi és kulturális igényeinek kielégítése új problémákat vet fel, amelyek bonyolultságát a gyorsan változó külgazdasági feltételek is fokozzák. Hangsúlyozni kell — mondotta Strougal elvtárs — hogy nem időszaki,, átmeneti jelenségről van szó. Éppen ellenkezőleg, számolnunk kell a külgazdasági feltételek további kiéleződésével, különösen a nyersanyagok, az élelmiszerek és az energiahordozók piacán, s hasonlóképpen termékeink értékesítési lehetőségei terén is. A termékek világméretű cseréjére minden bizonnyal kihatással lesz a műszaki színvonal és a munkatermelékenység emelkedése, a termelési költségek csökkenése, ami a konkurren- cia fokozódásához vezet. Kiváló termékeket adjunk a piacra Mindez azt jelenti, hogy maximá; Is rugalmassággal és gyorsan kell alkalmazkodnunk a megrendelők igényeihez, új, nagy teljesítményű és kiváló gépekkel, termékekkel kell teret nyernünk a piánkon, ismernünk kell a világpiacot és fejlődési irányzatait, hogy fel- készülten reagálhassunk azokra. Gazdasági és szociális fejlődésünk céljai törvényszerűen előtérbe helyezik a gazdaság részarányos, s főleg minőségi szempontból kiegyensúlyozott fejlesztését. A jelenlegi helyzetben az egyes területek egyre szorosabban feltételezik egymást, egyre bonyolultabb függőségi kapcsolatok jönnek létre. Ez megköveteli, hogy kifejezően fokozzuk az egész újratermelési folyamat irányításának hatékonyságát, valamennyi irányítási láncszem, főleg a központi irányító szervek munkájának minőségét. Ismerni kell az összefüggéseket, s ezekből kiindulva kell irányítani, nem szabad félni a döntéshozataltól, s nem szabad a felelősséget másokra hárítani. Ezek olyan követelmények, amelyek összhangban vannak gazdaságunk dinamikus fejlesztésével és a 6. ötéves tervidőszakra jellemző minőségi munkával. Strougal elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy az energetikai források és a nyersanyagok feltételezett behozatalát a megváltozott helyzet következtében korlátozni kellett. A 6. ötéves tervidőszakban tehát ezek mérsékeltebb ütemben növekvő behozatalával számolunk, ám ennek ellenére el akarjuk érni az 1980-ig kitűzött céljainkat. Ezért áll olyan sürgetően egész társadalmunk előtt az a feladat, hogy gyors ütemben és sokoldalúan növeljük gazdaságunk teljesítményét és exportképességét. Csehszlovákia gazdasága a források szerkezete és a termelési feltételek szempontjából már a múltban Is nagy igényeket támasztott a tudományos-műszaki fejlesztésre, a dolgozók szakképzettségére és alkotó kezdeményezésére. A jelenlegi feltételek közepette és további fejlődésünk szempontjából e tényezők jelentősége állandóan fokozódik. A tudományos-technikai forradalom következményei Akik közelebbről megismerték és megértették a tudományos-technikai forradalom eredményeként bekövetkező nagy változások jelentőségét, azok tisztában vannak azzal is, hogy ezt a folya-. matot a szakemberek szűk csoportja nem tudja a dolgozó emberek szolgálatába állítani, erre csak a munkásosztály által vezetett dolgozó tömegek képesek. A munkásosztálynak éppen az a történelmi feladata, hogy felszámolja azokat a társadalmi akadályokat, amelyek a kapitalizmusban a munkások élet- feltételeit korlátozták, beleértve az anyagi-műszaki alapban megnyilvánuló maradványokat, ezért a munkásosztálynak objektív érdeke, hogy magáévá tegye és érvényesítse a tudományos-technikai forradalom vívmányait, s azokat szervesen egybekapcsolja a szocializmus előnyeivel. A munkásosztálynak és a szocialista társadalom valamennyi dolgozójának létérdeke a tudomány és a technika maximális fejlesztése, s az elért eredmények kihasználása a termelésben és az egész népgazdaságban. Ez a szocializmus nagy előnye, amelyet teljes mértékben ki kell használnunk. Nem fér hozzá kétség, hogy a szocialista társadalom fejlődése és a tudományos-technikai forradalom folyamatainak kihasználása kiszélesíti és meghatványozza a szocialista értelmiség munkájának jelentőségét. A tudományos Ismeretekért és azok érvényesítéséért, a műszaki haladásért és a termelés ésszerűsítéséért folytatott mindennapi harc nagy lehetőségeket nyújt értelmiségünknek az érvényesüléshez, a tehetség fejlesztéséhez, a társadalmi hasznosság tudatának elmélyítéséhez és az életnek igazi emberi értékekkel való megtöltéséhez. Ez egyúttal a munkásokat és a földműveseket is arra készteti, hogy a tudósokban, a mérnökökben, a különböző szakaszokon dolgozó technikusokban és specialistákban fontos és nélkülözhetetlen szövetségeseiket lássák. A szocializmus építésének tapasztalatai újból és újból igazolják Lenin gondolatait a munka és a tudomány megbonthatatlan kapcsolatáról, amely legyőzhetetlen történelmi erőforrás. A munkások és az értelmiség szövetségének erősítése, a párt vezető szerepének növekedése, a szocialista állam szervező feladatának erősödése, az Irányítás színvonalának emelkedése, a dolgozók szocialista öntudatának elmélyülése — ezek azok a fő feltételek, amelyek lehetővé teszik a tudományos-technikai forradalom szerves egybekapcsolását a szocializmus előnyeivel. Törvényszerű, hogy a tudományos-technikai forradalom kibontakozása a mai világban az éles osztályharc forrásává és tárgyává vált. A szocializmus és a kapitalizmus közötti verseny a tudomány és a technika területén egyre szélesebb méreteket ölt. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak legutóbbi kongresszusai — főleg az SZKP XXV. kongresszusa — egy új Irányzatra is rámutattak ebben a kérdésben. „Már nemcsak az előny behozásáról van szó, hanem éppen ellonke- zőleg, arról, hogy kiépítsük az alapokat közösségünk tudományos-műszaki fejlesztésének olyan önálló stratégiájához, amely teljesen megfelel társadalmunk szocialista céljainak.“ Tehát nemcsak mennyiségi, hanem egyúttal új minőségi feladatról van szó, a tudományosműszaki fejlesztés olyan irányzatáról, olyan eredmények eléréséről, amelyek szorosan ösz- szefüggnek a szocialista életstílus fejlődésének sajátosságaival. A tudomány és a fejlesztés feladatai Az említett körülmények szükségessé teszik, hogy a CSKP XV. kongresszusának határozata értelmében komplex intézkedéseket valósítsunk meg a gazdaságosság fokozásához, különösen a tüzelőanyagok és az energia felhasználásában. Hasonló feladataink vannak a fémgazdálkodás terén, különösen a gépiparban. Számos olyan ágazatunk van, ahol a fémfogyasztás aránytalanul nagyobb, mint a hasonló termelési irányzatú külföldi vállalatokban. A XV. kongresszuson előirányzott feladatok teljesítése azt is megköveteli, hogy gondoskodjunk a szükséges munkaerőről a rendkívül fontos és perspektív ágazatok számára. A Központi Bizottság legutóbbi ülése nagy figyelmet szentelt a munkaerő-gazdálkodás kérdéseinek. Olyan politikára van szükségünk, amely a munkatermelékenység növelése és a munkaerő felszabadítása érdekében a hatékony műszaki fejlesztés érvényesítésére, a termelési és irányítási folyamatok maximális ésszerűsítésére irányul. Pártunk Központi Bizottsága 1974 májusában világosan megfogalmazta tudományos-fejlesztési alapunk további kibontakoztatásának és hatékony érvényesítésének programját. Az elfogadott Irányzatok állandó érvénvűek, s teljesítésükre az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Tudósainktól és kutatási dolgozóinktól elvárjuk, hogy ne- csak saját ismereteikkel lépjenek elő, hanem legyenek képesek az eddigieknél jobban kihasználni a Szovjetunió és a többi szocialista állam hatalmas tudományos és kutatási potenciálját is. Szükséges továbbá, hogy a többi állam legjobb tudományos és fejlesztési eredményeiből is merítsünk. Lényegesen nagyobb aktivitást, ötletességet és következetességet várunk el a műszaki előkészítés szakaszain dolgozó konstruktőröktől, technológusoktól, mesterektől, valamint azoktól, akik a vállalati műszaki fejlesztésben dolgoznak. Elsősorban tőlük függ a feldolgozási technológia színvonala, a termékek műszaki színvonala, az anyag- és energiafogyasztás gazdaságossága, a termelési költségek alakulása. Szoros együttműködésben a termeléssel Ma már a részeredmények nem elégségesek a haladáshoz — hangsúlyozta Strougal elvtárs, — hanem az a döntő, hogy a tudományos-műszaki haladás teljes szélességében érvényesüljön, mint a termelés egyes elemeinek átépítésével, a termelési viszonyok fejlődésével és a társadalom egész irányítási rendszerével összefüggő szüntelen folyamat A konkrét feltételek között arra kell törekedni, hogy kialakuljon az együttműködés az alkotó dolgozók között, érvényesüljenek a kollektív munka módszerei, amelyek eredményesebben felszámolhatják a gyakorlati érvényesítés útjában álló akadályokat. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk a kutatás, a termelés és az irányítás dolgozóinak szoros együttműködésére a döntő feladatok megoldásában. Strougal elvtárs ezzel kapcsolatban kiemelte a főiskolák és a termelési gyakorlat . kapcsolatainak jelentőségét, amelyben nagy szerepük van a társadalmi szervezeteknek is. Végül pedig kifejezte azt a meggyőződését, hogy a tudományos és műszaki dolgozók sikeresen teljesítik azokat az igényes feladatokat, amelyeket a CSKP XV kongresszusa tűzött eléjük, valamint az egész csehszlovák népgazdaság és szocialista társadalmunk elé.
