Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-19 / 249. szám, kedd
Automata gépekkel készítik a tésztát a pieSíanyi Malom- és Tésztaipari Üzemben (Felvétel: P. Šimončík — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEKBEN G. E.: Az 1921-ben elhunyt édesapjuk után az akkor még élő üt testvér egyformán, azaz mindegyikük 1/5 részt örökölt a kérdéses hagyatékból, .amely 1/2 házrészből állt. Az 1942-ben utód nélkül, a világháborúban elejett testvérünk után az akkor még élő négy testvér örökölt (mindegyik 1/20 részt),- majd valószínűleg 1745. május 9-vel, illetve a holttányilvánítási végzésben meghatározott, vélelmezett elhalálozási nappal az eltűnt testvér részét a Csehszlovákiában élő leánya örökölte (összesen 5/20 részt, az egészből 5/40 részt az eredeti örökségből). Ha a két testvér a lakosság áttelepítése során költözködött át 1947-ben Magyarországra, az 5/20 + 5/20 rész, az egészhez viszonyítva 5/40 + 5/40 rész a csehszlovák állam tulajdonába ment át. Ha nem voltak az áttelepültek kvótáján, akkor még must is jogos tulajdonosai az említett tulajdonrészüknek. Ezt a körülményt kérelmükre a járási nemzeti bizottság pénzügyi osztálya igazolja, hogy a két állam között létrejött vagyonjogi egyezségek érteimében „szabad rendelkezésű vagyonrészről“ van-e szó? A tulajdonközösséget egymás között vagy egyezséggel, amelyet az állami jcgyzőségnek kellene regisztrálnia, vagy a járásbíróságon a polgári törvénykönyv 142. §-a értelmében beadott keresettel tudják megszüntetni. Ajánlatos lenne az ügyre vonatkozó irataikkal ügyvédhez, vagy az állami jegy- zőséghez fordulniuk. Valószínűleg szükséges lesz a hagyatéki eljárások utólagos lefolytatására is. Anyánknak jeligére: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataik alapján kérjék ki ügyvéd tanácsát. Csak az iratok és a részletesebb tájékoztatás alapján lehetne megállapítani, hogy a kérdéses követelés mikor vált esedékessé, mert ha több mint három éve, az adós az esetleges perben a követelés elévülésével védekezhetnék. M. J.: Az elnöki irodához eljuttatott panaszukat feltehetően kivizsgálásra továbbítani fogják. Panaszaik jogi indokolása a beépített házhelyet illetően arra mutat, hogy mint tulajdonosok az építkezőkkel vannak közvo-tlen jogviszonyban. A kisajátítás kérdésében az általános érdek a döntő a személyi érdekkel szemben. BETEGBIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN P. Ä.: A munkatörvénykönyv 147. §-ának 2. bek. értelmében a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságáról visszatérő anyát a munkaadó vállalat a munkaszerződés szerinti munkára köteles beosztani, tehát nincs perelhető jogigénye ugyanazon munkabeosztásra, mint a fizetett szülési szabadságáról visszatérő anyának. Ennek alapján a munkaadó vállalata a második gyermekkel kapcsolatos fizetett szülési szabadságára a pénzsegélyt a közben ledolgozott 25 nap alapján számította ki. A korábbi munkahelyen elért fizetése és így a szülési segély is magasabb volt. Forduljon a Betegbiztosítás Járási Igazgatóságához (Okresná správa nemocenského poistenia) és kérje, utasítsa a munkaadó vállalatot, hogy a szülési segélyt az előző szülési szabadság Idejére megállapított összegben folyósítsák, mert az új, 1975/ /113 sz. hirdetmény 11. pontja értelmében a szülési segélyt a közben ledolgozott 25 nap eredménye alapján csak az érdekelt női dolgozó kérelmére lehet eltérően megállapítani (ha ez kedvezőbb lenne részére), feltéve, hogy közben legalább 25 napot ledolgozott. A munkaadó vállalat, Illetve annak KNP-bizottsága nyilván nem tudatosította még ezt az új előírást. Ennek értelmében leányának nem is kellett volna 25 napot közben ledolgoznia, mert akkor is igénye van a pénzsegélyre, ha az előző szülés utáni kőt év eltelte után legalább 1 hónapon belül kezdi meg az új szülési szabadságát. W. E.: Mint magányosan élő anyának a második, házasságon KÍvül született gyermekére 35 hét fizetett szülési szabadságra van igénye, feltéve, hogy nem él közös háztartásban szüleivel, vagy gyermeke apjával. Ennek eltelte után joga van a munkatörvénykönyv 157. §ának 2. bek. alapján igényelni a fizetés nélküli, meghosszabbított szülési szabadságot második gyermeke kétéves koráig. Erre az időre a munkaadó vállalat KNP bizottságánál igényelje a havi 500 korona gyermektartási segélyt (tehát nem 800 korona, mint Ön tévesen gondolta). Természetesen továbbra Is igénye van mindkét gyermekére azok apjával szemben a megítélt tartásdíjra, és tekintettel arra, hogy ön magányosan élő anya, igényelheti a fizetés nélküli, meghosszabbított sröfásl szabadságának idejére is mindkét gyermekére munkaadó vállalatának KNP bizottságánál a családi pótlék további folyósítását. (Lásd Národné poistenie c. folyóirat 1974. évi 4. számának 6. old.). A hivatalos közlemény szerint ugyanis a magányosan élő anyák esetében, akik gyermekgondozási segélyt élveznek, a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságot is kivételesen — a családi pótlékra való Jogosultság szempontjából — ledolgozott időnek kell tekinteni, és így ezek az anyák jogosultak erre az időre is családi pótlékra. Ha a KNP- bizottság nem intézné el kedvezően a családi pótlék folyósítása kérelmét, forduljon az Okresná správa nemocenského poistenia, Bratislava-vidiek hivatalhoz és a fentiek értelmében kérjen orvoslást. F. T.: Balesete otthon történt és így a munkaadó vállalat KNP bizottsága (gyakorlatilag a bérosztály), mivel már 5 éve van munkaviszonyban, beteg- állományának első három munkanapjára 85 %, és a további munkanapokra napi tiszta átlagkeresetinek 80 %-a összegében tartozik folyósítani a táppénzt, éspedig az 1975-ben elért keresetéből megállapított napi tiszta kereset alapján kiszámítva. Az 1975. évi keresetébe nem lehet beszámítani a túlórákat, a munkabérmegtérítéseket, a haszonrészesedést. Mivel ön még nem 25 éves, nőtlen, az 5-ös bérosztályba tartozik (tehát a béradó alapösszegét 40 %-kal kell emelni). Dr. F. J. 750000 VOLTOS TÁVVEZETÉK A KGST érdekelt országai 1974 tavaszán elhatározták, hogy az eddiginél sokkal nagyobb feszültségű, 75U kV-os villa icos távvezetéket építenek a szovjetunióbeli Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között. Az új távvezeték, amely 1970-ban készül el, összekapcsolja a KGST-országok egyesített energiarendszerét — a „Béke“ energiarendszert — a Szovjetunió déli egyesített energiarendszerével, s igy a világ egyik legnagyobb — 120—160 000 MW-nyi erőművi telje* sítményt magában foglaló — villanyunergia-rendszer jön létre. Nemzetközi összefogással Az egyesített energiarendszerhez tartozó országokat (Bulgáriát, Csehszlovákiát, Lengyelországot, Magyarországot, az NDK-t, Romániát és a Szovjetunió nyugat-ukrajnai területeit) nagy feszültségű — 220 és 400 kilovoltos — távvezetékek kötik össze. Ezáltal mindegyik részt vevő ország villamos energiát importálhat vagy exportálhat, tranzit (átmenő) szállításokat végezhet, s ha szükséges: kölcsönösen kisegítheti egymást. Egy-egy állam energiarendszere figyelembe veszi, hogy a villamos energiát termelő berendezései elromolhatnak. Ezért bizonyos mennyiségű (4—8 százaléknyi) tartalékot mindenkor igyekszik készenlétben tartani. De a valóságban előfordul, hogy egy adott időpontban az egyik vagy a másik országos energiarendszerben a tervezettnél több, másokban meg kevesebb berendezés romlik el. Ilyenkor a nemzetközi együttműködés — a több ország energiarendszerét magában foglaló egyesített energiarendszer — lehetővé teszi, hogy az egész rendszer teljesítményéhez viszonyítva csekély hiányt fennakadás nélkül pótolják. Köztudomású, hogy a nagy teljesítményű — 200, 500, 1000 MW-os — erőművi egységek gazdaságosabbak, bennük olcsóbban termelhető a villamos energia, mint a kicsikben. Egy)r energiarendszer együttes teljesítménye eldönti, hogy benne gazdaságosan mekkora erőművi egységeket alkalmazhatnak. Ha például egy 3500 MW-os kis rendszerbe egy nagy 500 MW-os egység tartozik, és az bármi okból leáll, a teljesítmény 14,3 százaléka kiesik. Ekkora tartalékot megépíteni és állandóan készenlétben tartani azonban nem fizetődik ki. Eszerint egy viszonylag kicsi nemzeti energiarendszerben nemzetközi összefogás nélkül nem is volna érdemes nagy erőművi egységeket építeni. Az elmondottakból következik, hogy a kölcsönös előnyök annál nagyobbak, minél nagyobb rendszer együttes teljesítménye. A KGST-országok egyesített energiarendszerének teljesítménye a következő években tovább növekszik. Míg jelenleg az egyesített energiarendszer csak a Szovjetunió nyugat-ukrajnai erőmüveivel van kapcsolatban, 1980-ig a Szovjetunió déli egyesített energiarendszerét is hozzákapcsolják a KGST- országok egyesített energia- rendszeréhez. Ez a fejlesztés azonban új feladatot jelent a távvezeték építésében is. Említettük, hogy ma 220 és 400 kilovoltos távvezetékek segítségével folyik országaink energiacseréje. E távvezetékek feszültségszintje az átbocsátó képességüket is megszabja, ez pedig a jövőre nézve nem elegendő. A KGST-országok ezért bővítik közös energiarendszerüket, hogy az eddiginél több áramot cserélhessenek ki. Több ára* mot azonban csak újabb távvezetékeken lehet szállítani. Sokféle tényező mérlegelése alapján megszületett a döntés, hogy a célnak egy minden eddiginél nagyobb teljesítmény átvitelére képes, 750 kilovolt feszültségű távvezeték felel meg leg (óbban. Miért 750 kiiovolt? A villamos energia távvezetékeken hagyja el az erőműveket, Jut el bizonyos körzetekbe, s onnan föld alatti kábelek és kisebb vezetékek szövevényes hálózatán át a fogyasztókhoz. A nagy erőművek váltóáramú generátorai csak néhány ezer volt feszültségű energiát termelnek. Mielőtt „útjára bocsátják“ a villamos áramot, feszültségét megnövelik, a „megérkezöét“ pedig — mielőtt a fogyasztói hálózatba vezetnék — csökkentik. Miért van szükség ezekre az átalakításokra? A villamos energia, miközben egy vezetéken áthalad, a vezetéket kisebb-nagyobb mértékben fölmelegíti: a villamos energia egy nésze hőenergiává alakul át. A távvezeték fölmelegedése nem kívánatos, de elkerülhetetlen jelenség. A föl- melegedésnek és a veszteségnek a mértékét a szállított energia jellemzőinek (áramerősségének, feszültségének), illetőleg a vezeték anyagának, méretének célszerű megválasztásával szabályozhatjuk. A keletkező hő menylsége függ a vezeték ellenállásától, s ugyanakkor a vezetéken átfolyó áram erőssége is nagymértékben befolyásolja a veszteséget. Ha tehát a veszteséget csökkenteni kívánjuk, elsősorban arra kell törekednünk, hogy a továbbított villamos energia áramerőssége kicsi legyen. Hogyan lehet ezt megvalósítani, hiszen az országokat ösz- Síekötő távvezetékekben olykor 100—2000' MW teljesítményt kell továbbítani? Magától kínálkozik a megoldás: a villaKísérlet 90 kilométeren Egy 750 KV-os távvezeték építése nem csupán az áramvezető sodronyok, tartóoszlopok stb. méretének a megnövelését kívánja meg. Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy az ilyen feszültségű vezeték miként hat a környezetre, milyen biztonsági követelményekkel, szerkezeti megoldásokkal lehet és kell a roppant feszültség káros hatást elkerülni. Mindezek tisztázására — persze az elméleti kérdések megválaszolása után — 1967 ben Moszkva és Konakovo között egy 90 km hosszú 750 kV-os távvezetéket helyeztek üzembe. Ezen tanulmányozták azokat a már korábban is ismert jelenségeket, amelyeket laboratóriumi körülmények között már nem lehetett vizsgálni. Az egyik legsúlyosabb gondot a feszültséglökések okozzák. Ezek az üzemi feszültség többszörösét is kitehetik. A 400—500 kV-os távvezetékekben a legnagyobb feszültség- lökések akkor keletkeznek, ha villámcsapás éri őket. A 750 kV-os távvezetékekben azonban azok a legveszedelmesebbek, amelyek a vezetékben folyó áram megszakításakor, illetőleg újraindításakor keletkeznek. További problémát a levegő szigetelőképességében történő változások okoznak. Ezért a vezetékek és az oszlopok között olyan szigetelési távolságnak kell lennie, hogy a legkedvezőtlenebb körülmények közepette se kerüljön sor átütésre. De a szigetelési távolságokat sem lehet csupán elméleti számításokkal meghatározni. A nagy feszültségű távvezetékek körül olyan erős villamos tér alakul ki, amely a leEgy 750 kilovoltos kapcsolóberendezés mos energiát nagy feszültséggel és kis áramerőséggel célszerű szállítani. Századunk kezdete óta fokozatosan növelték a távvezetékekben folyó áram feszültségét. Eleinte 70, majd 110 kilo- voltot alkalmaztak, később 220, 400, 500 kilovoltra tértek át. De már néhány helyen — a Szovjetunióban, Kanadában és az USA-ban — 750 kilovoltos villamos távvezetékek is működnek. De a feszültség növelése nemcsak a veszteség csökkentésével Jár. Az olyan nagy feszültségű vezeték építése, mint amilyen a 750 kilovoltosé, ugyanis számtalan új problémát vet fel, amelyeknek a megoldása nem csekély anyagi ráfordítással jár, nem Is szólva arról, hogy a feszültség növelése a távvezetéki berendezések növelését is megkívánja, azaz növeli a beruházás költségeit. Bonyolult gazdasági számítások kimutatták: a feszültség növelése csak nagy teljesítmények átvitele esetén fizetődik ki. A KGST-országok egyesített energiarendszerében áramló teljesítmények már jelenleg is oly nagyok, bogv a 750 kV-os feszültségű távvezeték építése Is kifizetődik. vegőmolekulákat Ionizálja, így a levegő, illetőleg a vezeLék között töltéskicserélődés történik. Ezt a koronakisü'.ésnek nevezett jelenséget jó volna elkerülni, hiszen több száz kilovoltos feszültségeken a koro- naklsü'és jókora veszteségek forrása. Emellett a koronakisülés zavarhatja a rádiózást és a televíziózást is. Az említett (és a nem említett) műszaki-fizikai problémákon kívül kutatták a 750 030 voltos feszültség élettani hatását Is. Az áramvezető sodronyok, illetőleg a távvezetéki berendezések közelében levő elektromos tér hatására az emberi szervezetet kis erősségű áramok érik. Ezek általában nem okoznak bajt, de ha huzamosabb ideig tartózkodunk az áramvezetők, illetőleg a távvezetéki berendezések közelében, a kis áramok fejfájást, szédülést, vérkeringési zavarokat, Impotenciát sib. okozhatnak. Orvosok és biológusok bevonásával állapították meg azt, hogy a távvezeték mentén milyen széles biztonsági sávot kell kialakítani, s hogy a távvezeték üzemeltetői m!lven védőeszközök használatával kerülhetik el a kellemetlen hatásokat. (di) 1» X. 19.
