Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-16 / 247. szám, szombat

ARAFAT ÚJABB FELHÍVÁSA AZ ARAB NEMZETHEZ A szíriai csapatok két fronton folytatják offenzívájukat Hosszú távú program Befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának 78. ülése Bejrút, Damaszkusz — Da- maszkuszban csütörtökön az éj­féli órákban hivatalosan meg­erősítették, hogy a kedden, il­letve szerdán Kelet- és Dél- Llbanonban indított szír, il­letve jobboldali offenzíva ered­ményeként szír ellenőrzés alá került Bhamdun (Kelet-LI- banon), valamint Dzsezzin és Rum (Dél-Libanon) városa. Damaszkuszből jelentették, hogy a szíriai csapatok erőteljesen megközelítették a Bejrúttől mindössze 13 kilométerre fekvő Aley városát, a palesztin és a hazafias erők másik kulcsfon­tosságú állását. A damaszkuszi bejelentéssel szinte egyidőben Jasszer Aráját, a PFSZ VB elnöke újabb felhí­vást intézett az arab nemzet­hez. „A harcmezőröl fordulok az arab nemzethez, népéhez, történelméhez, civilizációjához és elveihez. Kérem az arab nemzetet, hogy emelkedjen a helyzet magaslatára, legyen tudatában a rá háruló felelős­ségnek, történelmünk döntő szakaszában, amikor nemcsak a palesztin forradalmat kell megvédeni, de jogát a szabad és emberhez méltó életre is. A palesztinok a libanoni hősök oldalán harcolnak, és védik a forradalmat a hitszegő invázió­val szemben, amelynek célja: felszámolni a palesztin forra­dalmat és a nemzeti haladó mozgalmat“ — hangoztatja üzenetében Arafat. Bejrútból jelentik: A szíriai katonai vezetőség újabb erősí­téseket küldött azoknak a szí­riai csapatoknak, amelyek már negyedik napja folytatják of­fenzívájukat két fronton Bej­rúttól délkeletre. Nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint az újabb szíriai támadás cél­pontja a Bejrútot Damaszkusz- szal összekötő főútvonal men­tén elterülő Alai város. Ne lépjék túl a határt! A moszkvai Pravda cikke az amerikai elnökválasztási harcról Moszkva — „Jelölt urak ne lépjék túl a megengedhetőség határait“ címmel közölte a pén­teki moszkvai Pravda az aláb­bi cikket: „Az Amerikai Egyesült Álla­mokban — mint Ismeretes — most zajlik a választási harc a republikánus és a demokrata párt elnökjelöltjei — Gemld Ford, a jelenlegi elnök és Ja­mes Carter — között. Mindkét jelölt külön-külön és a televí­zióban óriási számú hallgatóság előtt együttesen igyekszik meg­győzni a választókat saját né­zeteinek és politikai platform­jának helyességéről. Abban az esetben, amikor sa­Í át országuk belső életének :érdéseiről vitatkoznak — az természetesen csak az ameri­kaikat érinti. Amikor azonban a külpolitikáról és más államo­kat és népeket érintő kérdé­sekről van szó, akkor már nem tekinthető az elnökjelöltek szá­mára megengedhetőnek, hogy bármit mondjanak, vagy tegye­nek, ami eszükbe jut. Ez már korántsem az Egyesült Álla- tnok belső hatáskörébe tartozó kérdés. Figyelemmel kísérve az Egye­sült Államokban zajló válasz­tási kampány során végbemenő licitálást, sajnos meg kell álla­pítani, hogy mindkét jelölt túllépi ezt a határt. De meny­nyire, hogy túllépi! így például a szovjet emberek csupán rend­kívül barátságtalan akciónak tekinthetik azt, hogy a Fehér Házban megrendezték a külön­böző rendű és rangú emigrán­sok — a balti és más szovjet köztársaságokból, Lengyelor­szágból, Csehszlovákiából, Ma­gyarországból, jugoszláviából menekültek — gyülekezetét. A republikánusok jelöltje, hogy kiérdemelje e renegátok elis­merését, nem keveset beszélt olyasmiről, aminek semmi kö­ze a nemzetközi ügyek komoly államférfiül megközelítéséhez. Hasonló nyilatkozatokat tett az utóbbi Időben James Carter. Még ha elnéző magatartást tanúsítunk azokkal a szokvá­nyos fogásokkal szemben, ame­lyeket a burzsoá országokban alkalmaznak, a szavazatok haj­szolásában — a jelöltek ilyen­fajta módszerei teljesen meg- engedhetetlenek és érthető fel­háborodást keltenek a szovjet emberekben. Szeretnénk kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy az Egyesült Államokban is minden józan gondolkodású ember, fel­tétlenül el kell, hogy ítélje az ilyen meg nem engedhető fo­gásokat“. Moszkva — 1976. október 12. és 14. között Moszkvában meg­tartotta 78. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vettek: And­rej Lukanov, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnök- helyettese, Gerhard Weiss, az NDK Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának elnök- helyettese, Miatavin Peldzse, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, Kazimierz Olszewski, a Len­gyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Mi­hal Marinescu, a Román Szo­cialista Köztársaság miniszter­elnök-helyettese, Mihail Le- szecsko, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, Rudolf Rolilíöek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese. A KGST és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapo­dásnak megfelelően részt vett a végrehajtó bizottság munká­jában Slobodan Gligorijevics, a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács tagja. Jelen volt a végrehajtó bi­zottság ülésén Nyikolaj Fagy- gyejev, a KGST titkára. Az ülésen Kazimierz Olszews­ki, a Lengyel Népköztársaság képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság ülé" sén elemezték a KGST-tagor­szágok gazdasági fejlettsége fokozatos közelítésének és szín­vonala kiegyenlítésének folya­matát, amely — mint a KGST- országok szocialista gazdasági integrációja fejlődésének és el­mélyítésének komplex program­ja kiemeli — objektív történel­mi folyamat a szocialista vi­lágrendszer fejlődésében. Az elemzés a KGST-tagorszá­gok gazdasági fejlődésének dinamizmusát bizonyítja. Arról tanúskodik, hogy szüntelenül nő a KGST-országok dolgozói­nak anyagi jóléte és emelke­dik kulturális színvonala. Ta­núskodik továbbá a közösség országainak közeledéséről és gazdasági fejlettségi színvona­lának kiegyenlítődéséről. A végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a KGST 30. ülés­szaka határozatának értelmé­ben, a hosszú távú célprogra­mok kidolgozásában figyelem­be veszik az előterjesztett elemzést. A végrehajtó bizottság átte­kintette a KGST és Jugoszlá- vat közötti együttműködés hely­zetét a forgácsoló szerszámgé­pek termetese területén, és ar­ra irányuló javaslatokat foga­dott el, hogy a legkorszerűbb műszaki színvonalú, gyorsított fejlesztési ütemű termelés út­ján általános megelégedésre kielégítsék a KGST-országok- nak a numerikus vezérlésű szerszámgépek iránti növekvő szükségletét. A végrehajtó bi­zottság egyidejűleg intézkedé­seket hozott a KGST-szervek, valamint a megfelelő nemzet­közi KGST-szervezetek tevé­kenységének megjavítására, az­zal a céllal, hogy javaslatokat dolgozzanak ki az együttműkö­dés elmélyítésére ezen a te­rületen. A végrehajtó bizottság ülésén megvizsgálták a KGST rádió- technikai és elektronikai ál­landó bizottságának jelentését, a szóban forgó Iparág terme­lési szakosításában és kooperá­ciójában való együttműködés­ről, valamint az együttműködés aktivizálását ösztönző intézke­désekről. A végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy a sza­kosításban és a kooperációban az elért eredmények mellett akadnak még kiaknázatlan le­hetőségek, s megbízta a bizott­ságot, hogy intézkedjék a rá­diótechnikai és az elektronikai készítmények gyártása szakosí­tásában és kooperációjában való együttműködés aktivizálá­sa céljából. A végrehajtó „bizottság ülésén ugyancsak megvizsgálták a KGST kohászati állandó bizott­ságának jelentését a színesfé­mek racionális alkalmazásával kapcsolatos további munkálatok helyzetéről. Megállapították, hogy a KGST-országokban je­lentékeny munkát végeztek ezen a területen. Az elektroni­kai iparban, a gépgyártásban, a közlekedésnél és más nép- gazdasági ágakban rendszeres a színesfémekkel való takaré­koskodás, valamint más anya­gokkal való helyettesítésük. A végrehajtó bizottság meg­bízta a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizott­ságát, hogy az anyagi készle­tek ésszerű és gazdaságos fel- használásával összefüggő intéz­kedések és ajánlások komple­xumának kidolgozásában vegye figyelembe mindazt, amit a je­lentés tartalmaz. A KGST XXX. ülésszakának megbízatásait teljesítve a vég­rehajtó bizottság jóváhagyta a KGST-országoknak az 1976— 1976 X. 16. A választások demokratiz­musának polgári és szo­cialista értelmezése kö­zött az alapvető, valóságos kü­lönbségek az elmúlt hetekben különösen kidomborodtak a két német államban. A Német Szö­vetségi Köztársaságban október 3-án megtartott általános vá­lasztásokat megelőző kampány során a demagógia minden eszközét bevetették. A burzsoá propaganda, s főként a Kohl— Strauss vezette jobboldal az „egyéni és polgári szabadság“ jelszavával, de ugyanakkor a jelöltek kölcsönös vádaskodása és rágalmazása közepette igye­kezett befolyásolni a választó­kat. A másik, a szocialista né­met államban viszont a holna­pi népi kamarai és kerületi népképviseleti választások elő. készítése a szocialista demok­rácia további erősítése jegyében folyt le. A Német Demokratikus Köz­társaságban a választási idő­szak legjelentősebb eseményso­rozata az az országos eszme­csere volt, amelynek folyamán a képviselőjelöltek és a vá­lasztók közösen értékelték az elmúlt évek munkájának orszá­gos ős helyi eredményeit, s megvitatták a következő öt esztendőre vonatkozó terveket. Ezeken a találkozókon a vá­lasztók és a jelöltek egyaránt alkotó, józan, derűlátó légkör­ben mindenekelőtt a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusa által elfogadott gazdasági és szociálpolitikai határozatok végrehajtásával foglalkoztak. A választási gyű­léseken konkrétan kirajzolód­tak azok az új tervek Is, ame­lyeknek alapja a fejlett szocia­lista társadalom rövidebb és hosszú távra szóló építési programja: a IX. kongresszus munkahatározata. Holnap, október 17-én immár hetedszer járulnak az NDK vá. lasztópolgáral az urnákhoz, hogy megválasszák a Népi Ka­mara és a kerületi népképvl­A képviselőjelöltek az NDK Nemzeti Frontja választási programjával lépnek fel. A Nemzeti Front a Német Szocia­lista Egységpárt vezetésével magába tömöríti az összes po­litikai pártot és tömegszerve­zetet: Németország Keresztény- demokrata Szövetségét, Német­ország Liberális-Demokrata A szocialista demokrácia jegyében Választások az NDK-ban seletl szervek képviselőit. Az előző választásokat 1971 novem­berében tartották meg. A Népi Kamara, az NDK legfelőbb ál­lamhatalmi és egyedüli tör­vényhozó szerve 434 képviselő­ből és Berlin főváros 66 képviselőjéből áll. A kép­viselőjelölteknek és a nép- képviseleti szervek jelöltjei­nek a száma a névjegy­zékekben körülbelül egyhar- maddal több mint a mandá­tum; akik közülük nem jutnak képviselői helyhez, de megkap­ják a Nemzeti Front listáján a szavazatok többségét, azok pót. képviselők lesznek. A képviselőket ötéves idő­szakra, általánqs, titkos válasz­tásokon választják meg. A megválasztáshoz az érvényes szavazatok felénél nagyobb többség szükséges, természete­sen azzal a feltétellel, hogy a szavazásra jogosultak felénél többen vesznek részt a válasz­tásokon. Az NDK valamennyi 18-ik életévét betöltött állam­polgárának aktív és passzív vá­lasztójoga van. Pártját, Németország Demokra­tikus Parasztpártját, a Szabad Német Szákszervezeti Szövetsé­get, a Szabad Német Ifjúságot (FDJ), a Demokratikus Nőszö­vetséget és a Német Kultúrszö- vetséget. A képviselőjelölteket úgy vá­lasztják ki és javasolják, — tekintetbe véve a szocialista társadalomban betöltött szere­püket és feladataikat — hogy a lakosság valamennyi osztá­lya és rétege képviselve le­gyen. A Népi Kamarában jelen­leg 219 munkás, 77 mezőgaz­dasági dolgozó, 102 alkalma­zott és 101 értelmiségi foglal helyet. A képviselők közül 159 nő, és 61 a 30 éven aluli fia­tal. A választási programok, mint már említettük, azokból a célokból Indulnak ki, ame­lyeket az NSZEP IX kongresz- szusa az 1976—1980 as évekre Irányzott elő. így tehát a vá­lasztási programokban is jó­val több a szám, a népgazda­ságra, a kultúra színvonalára és az egyes emberek életszín­vonalának emelésére vonatko­zó adat mint a jelszó. A ter­vek realitását alátámasztják a szocializmus építésében eddig elért nagy eredmények, s külö­nösen az utóbbi öt év alatt be­következő dinamikus fejlődés, amely az NDK történetének eddigi legsikeresebb időszaka volt. A nemzeti jövedelem pél­dául az 1970. évi 108,3 milliárd márkáról 1975-ben 141 milliárd márkára növekedett. Ennek alapján az NDK történetében a legnagyobb szabású szociálpoli­tikai intézkedések megvalósítá­sára került és kerül sor. A la­kosság tiszta pénzjövedelme az elmúlt ötéves Időszakban 27 százalékkal növekedett, s je­lentős lépés történt a lakás­kérdés megoldása terén. Az 1976—1980-as Időszakban a népgazdaságfejlesztési terv alapján a nemzeti jövedelem további 27—30 százalékkal nő, s a tervidőszak végén megha­ladja a 182 milliárd márkát. A lakosság jövedelme az 1975-ös évhez viszonyítva 20—22 száza­lékkal emelkedik, s mintegy negyedmillió új lakást építe­nek fel. Jelentős eszközöket fordítanak az Iskolaügy, az or­vosi és szociális gondoskodás javítására és a nép kulturális színvonalának további emelésé­re. Ezeknek az eredményeknek és a jövő biztató távlatainak tudatában járulnak holnap az NDK polgárai az urnák elé, hogy hitet tegyenek — amint ez már a választási előkészüle­tek során Is bebizonyosodott - a párt politikájának töretlen támogatása mellett. PROTICS JOLÁN 1980-as évekre szóló közleke­dési és szállítást együttműkö­désével kapcsolatos főbb irá­nyokban és feladatokban elő­irányzott munkálatok tervét. Ez a terv a közlekedésfejlesz­tés jelentős és Időszerű prob­lémái megoldásának alapjául szolgál. A KGST végrehajtó bizottsá­ga, miután meghallgatta a kö­zös teherkocsipark fOPWJ ta­nácsa tevékenységéről szóló tájékoztatást, megállapította, hogy a tanács 12 esztendős tevékenysége során értékes munkát fejtett ki a teherkocsi- park kihasználásának fejleszté­sében és javításában, valamint abban, hogy biztosítsa a kül­kereskedelmi rakományok szál­lításának lebonyolítását a részt vevő országok között. A végre­hajtó bizottság határozatot ho­zott, hogy biztosítani kell a kö­zös teherkocsipark további fej­lesztését és jobb kihasználását. A végrehajtó bizottság ülé­sén rendeletet fogadtak el ar­ról, hogy a KGST-országok se­gítséget nyújtanak a Mongol Népköztársaságnak postai és távirdal szolgálata mielőbbi és minél hatékonyabb feljesztés"é- hez, beleértve a hírközlés te­rén végzett tudományos és mű­szaki kutatásokhoz, valamint a szakemberképzéshez nyújtandó segítséget, i A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a Mexikóba látogatott KGST-szakértőcsoport tájékoz­tatóját az ott végzett munká­ról, és megfelelő határozatot hozott a KGST és Meixikä együttműködéséről szóló meg­állapítás megvalósításáról. A komplex programmal kap­csolatban a végrehajtó bizott­ság megvitatta a KGST-orszá­gokkal való együttműködés fej­lesztésével foglalkozó szervek tevékenysége további tökélete­sítésének kérdéseit. A végrehajtó bizottság meg­vitatta és jóváhagyta a KGST 1977-es évi költségvetését. Az ülés a barátság és a köl­csönös megértés jegyében folyt le. NÉHÁNY ■SORBAN J • -. . VÍTALI] RUBENNAK, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnöké­nek vezetésével szovjet parla­menti küldöttség érkezett Ka­nadába. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke befejezte hiva­talos perui látogatását. A két fél közös közleményt írt alá. SZÓFIÁBAN tegnap folyta­tódtak a hivatalos bolgár—an­golai megbeszélések. A tárgya­lásokon részt vevő bolgár de­legációt Todor Zsivkov, az an­golai küldöttséget Agostinho Neto vezeti. SZOVJET HADIHAJÖ-EGYSÉG érkezett hivatalos baráti láto­gatásra a jugoszláviai Split ki­kötőjébe. A látogatás során ba­ráti találkozókra került sor a szovjet és a jugoszláv tengeré­szek között. A szovjet vendé­gek megismerkednek a régi kikötőváros nevezetességeivel. A ROMÁBAN közzétett ada­tok szerint Olaszországban a . kiskereskedelmi árak indexe szeptemberben augusztushoz képest 1,8 százalékkal, 1975 szeptemberéhez képest 17,4 százalékkal emelkedett. MARTTI MIETTUNEN finn miniszterelnök kormánya Hel­sinkiben az 1977-es évre 33 milliárd finn márkás állami költségvetési tervjavaslatot nyújtott a parlament elé. A CAPE CANAVERAL ! kilö­vőállomásról csütörtökön este Föld körüli pályára bocsátot­ták a Marisat-3 jelzésű tájé­koztatási műholdat. A Marisat- 3 szobaton tér rá az India­őceán feletti állandó ellipszis alakú pályára. AZ ANGOL KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM által nyilvá­nosságra hozott adatok szerint Nagy Britannia külkereskedel­mi mérlegében szeptemberben 365 millió font sterlign defi­cit mutatkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents