Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-16 / 247. szám, szombat

Kitűztük a szocialista társadalom további sokoldalú fejlesztésének programját lFolytatás az 1. oldalról) Azért említem a fejlődés bo­nyolultságát és nehézségét, va­lamint a válság éveinek társa­dalombomlasztó hatását, hogy mindannyian tudatosítsuk, az elért eredmények és az új vá­lasztási program mostani kiin­dulási alapja egyáltalán nem magától értetődő. Nagy küzdel­met kellett vívni a szocializmus alapvető értékeinek kibontakoz­tatásáért, a dolgozók létbizton­ságának megszilárdításáért, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való barátság és együttműködés fejlesztésé­ért. Oj termelési ágazatokat léte­sítettünk és szerkezeti változ­tatásokat hajtottunk végre, nö­velve a gép és a vegyipar sze­repét. Folytatódott a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés fejlődése, és a mezőgaz­daság stabilizációs tényezőjévé lett a népgazdaságnak. Növeke­dett a munkások, a földműve­sek, a tudományos-műszaki ér­telmiség és a termelésszerve­zők szakképzettsége. Növeke­dett a nép politikai és munka­aktivitása, a párt- és a társa­dalmi szervekben új káderek nőttek fel. Jelentős lépést tet­tünk előre a lenini nemzetiségi politika megvalósítása terén. Ennek eredménye volt dol­gozóink szociális- és létbizton­ságának megújítása és megszi­lárdítása. A létbiztonság szilár­dítására irányuló szociálpoliti­ka vezetett például ahhoz, hogy csak a Cseh Szocialista Köztár­saságban csaknem 12 millió a takarékbetétkönyvek száma, s a lakosság megtakarításai az 5. öt­éves terv időszakában egyhar- maddal növekedtek. A hosszú lejáratú takarékoskodás iránti érdeklődés azt bizonyítja, hogy az emberek bíznak pénzünkben, s ugyanakkor azt mutatja, hogy fontos ösztönzői a takarékosko­dásnak, az igényes célok, mint például a lakásépítés, gépkocsi­vásárlás, lakberendezés stb. Míg az ötéves tervidőszak kezdetén az éves felmondásos takarékbe­tétek az összes betéteknek 20 százalékát tették ki, 1975-ben már 39 százalékát. Ugyanakkor a betéttulajdonosok a Cseh Szo­cialista Köztársaságban 120 milliárd koronát vettek ki a ta­karékból, s az 5. ötéves terv­időszak folyamán 450 469 új gépkocsit, több mint 1 millió hűtőgépet, 992 825 tévé-készü- léket vásároltak, új bútor be­szerzésére pedig 18 milliárd 606 millió koronát fordítottak. Meggyőző tények ezek, arról, hogy milyen magas volt népünk életszínvonala az 5. ötéves terv időszakában. Mindez feljogosít annak kije­lentésére, hogy a szocializmus fejlesztése terén elért eredmé­nyek alapján az elmúlt megbí­zatási időszak a legsikereseb­bek közé tartozik a szocialista építés történetében a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban. Ügy indulunk az új választá­sokba, hogy kitűztük a szocia­lista társadalom további sokol­dalú fejlesztésének programját — hangsúlyozta Kempný elv­társ. Az egész Nemzeti Front sajátjaként fogadta el a párt XV. kongresszusának program­ját, mert ez céljaival kifejezi a munkásosztály és a dolgozók érdekeit és szükségleteit. Olyan program ez, amelynek megva­lósítása megtöbbszörözi a tár­sadalom gazdagságát, s magá­val hozza a nép anyagi és kul­turális színvonalának további emelését, községeink, városaink további fejlődését. A társadalmi élet összes terü­letei fejlődésének alapja, hogy a termelésben megteremtsük az ehhez szükséges anyagi forrá­sokat. A szocializmusban a munka eredményeit nem em­bereknek egy kis csoportja sa­játítja ki, hanem az egész tár­sadalmat illetik meg. Mindany- nyiunk munkájától függ, milyen nagy lesz a társadalom gazdag­sága, s ennek eredményeképpen megnövekszik minden egyén személyes megelégedettsége is. Alkotmányunk igen pontosan jellemzi ezt az összefüggést: „A dolgozók társadalmában az egyén képességeinek teljes ki­bontakoztatását és jogos igé­nyeinek érvényesítését csak az egész társadalom fejlődésében való aktív részvétellel, minde­nekelőtt a társadalmi munká­ban való megfelelő részvétellel érheti el. Ezért a közösség ér­dekében végzett munka min­den egyes állampolgár elsődle­ges kötelessége és a munkára való jog elsődleges joga.“ De nemcsak erről van szó. A termelőerők fejlődése olyan fo­kot ért el, hogy már távolról sem érhetjük be az akármilyen módon végzett munkával. A munkának hatékonynak kell lennie, ami a termékek meny- nyiségének növelésével, a mi­nőség lényeges fokozásával és élvonalbeli műszaki mutatókkal is jár, s a ráfordított élőmunka mennyiségének csökkentését, az állóalapok jobb kihasználását, a nyers- és alapanyagok és az energia terén elért megtakarí­tásokat eredményezi. Josef Kempný elvtárs Az a tény, hogy tudatosítjuk ezeket a körülményeket és nyíl­tan beszélünk róluk, nem ok a borúlátásra. Mert hiszen ugyan­akkor ismerjük a megoldás út­jait, hogyan lehet növelni a termelés hatékonyságát és javí­tani a munka minőségét. Legna­gyobb tartalékaink a tudomá­nyos és műszaki ismeretek ha­tékonyabb felhasználásának, s a szocialista gazdasági integrá­ció óriási lehetőségei kihaszná­lásának terén vannak. Gazdálkodni tudni — folytat­ta Kempný elvtárs — jelenti mindenekelőtt: tudni irányítani és szervezni az egyes gazdasági folyamatokat úgy, hogy egyre jobb eredményeket érjünk el, több és jobb minőségű árut ter­melni, éspedig egyszersmind olcsóbban. Növelnünk kell a személyes felelősséget a terme­lési tervfeladatok határidőre történő teljesítéséért, ugyanígy a tervező és a műszaki tevé­kenység terén tervezett felada­tok határidőre való teljesítésé­ért, s megfelelő gyorsasággal kell alkalmazni az új ismerete­ket a termelési gyakorlatban. Nem szabad lazítanunk, ellen­kezőleg: következetesebben meg kell követelni a szakmai és a politikai színvonal emelését az irányításban dolgozóktól, a mes­terektől kezdődően. A szakmai és a politikai irányítás ugyan­annak a dolognak két oldala. Aki nem tud politikusán gon­dolkodni és cselekedni, annak az össztársadalmi érdekek biz­tosításával kapcsolatban a leg­nagyobb szakképzettség sem se­gít, nem tudja meggyőzni a kollektívát és kibontakoztatni kezdeményezését. „Irányítani tudni — hangsú­lyozta a Központi Bizottság­nak a gépiparral foglalkozó ülésén zárószavában Ilusák elv­társ — azt jelenti, hogy tudni kell szervezni, ellenőrzni a mun­kát, felhasználni a dolgozók és egész kollektívák tapasztalatait és ismereteit, összekapcsolni a gazdasági irányítást a politikai munkával.“ Vezető párt-, szakszervezeti és gazdasági funkcionáriusaink­nak ismerniük kell és tudniuk kell megmagyarázni nemcsak a konkrét, időszerű szükséglete­ket és feladatokat, hanem meg kell érteniük a távlati célokat is, tudniuk kell megmagyarázni az embereknek, hogy már ma a jövőjükért dolgoznak. Ilyen hozzáállást kell tanúsítani az állami tervek feladataihoz, na­ponta tudatosítva, hogy ha ezt részleteiben vagy egészében nem teljesítjük, akkor nehézsé­geket okoz további üzemek és vállalatok számára, zavart okoz a szállítói-megrendelői szerződé­sek teljesítésében, és nagy gaz­dasági károkhoz vezet. A terv nem teljesítésére nem tekinthe­tünk csak úgy, hogy ez csak az adott üzem dolgozóinak ügye, hanem szélesebb összefüggések­ben kell tekintenünk rá, mivel mindannyiunknak kárt okoz: Ezért mindenütt nagyfokú fele­lősséget kell megkövetelnünk, ami a terv kiegyensúlyozott tel­jesítését és az állami fegyelem megtartását illeti. A szocialista munkaveirseny fejlődése, s az, hogy a verseny egyre nagyobb mértékben az üzemekben mutatkozó sürgős kérdések megoldására, vala­mint a társadalom szempontjá­ból fontos feladatok teljesítésé­re irányul, azt bizonyítja, hogy az emberek megértenek minket, és érdeklődést tanúsítanak a jó eredmények iránt. Például komplex szocialista brigádok segítségével kiváló eredménye­ket értek el, amelyek sok he­lyütt már megszokott munka­normákká lettek. A szocialista munkaverseny fejlődésében, a termelés és az irányítás racionalizálásában s a munka minőségének növelésé­ben megnyilvánult az igazán jó gazdák hozzáállása, az a tudat, hogy nem elég a társadalom­tól csak akarni és kapni, mert ahhoz, hogy többet eloszthas­sunk, több értéket kell létre­hoznunk. A kollektívához való ez a vi­szony szöges ellentétben áll az egyén jogairól és a társadalom kötelességeiről alkotott kispol­gári elképzelésekkel. Szomorú, hogy ilyen magatartást tanúsí­tanak olykor azok is, akik még néhány évvel ezelőtt sok min­dent abból, amijük ma van, el­érhetetlennek tartottak. Ma megfeledkeznek erről, és csak a kezüket nyújtják a társada­lom felé. Ezeknek az emberek­nek az önzésével számolnak osztályellenségeink is, arra számítva, hogy különféle sutto­gó propagandával bizonytalan­ságot keltenek és a vásárlási láz felkeltésével zavarokat okoznak a közellátásban. Ezzel kapcsolatban szeretném hang­súlyozni, hogy a választások utáni időre is biztosított a bel­ső piac áruellátása, és nem fogjuk emelni az árakat. Tel­jes mértékben érvényes, ami a Központi Bizottság tevékenysé­géről a XV. kongresszus elé terjesztett jelentésben áll: „A létbiztonság szilárdításának irányvonalával összhangban a következő időszakban olyan po­litikát fogunk folytatni, amely a lakosság alapvető létszükség­leteit kielégítő árucikkek fo­gyasztói árszintje stabilitásának biztosítására irányul.“ Az ehhez szükséges anyagi erőforrások kialakításával kap­csolatban, ahogy ezt tervezzük, semmi ok sincs arra, hogy ezen a politikán valamit is vál­toztassunk. Ellenkezőleg. Az anyagi források kialakításának arányában tovább akarjuk fej­leszteni az életszínvonalat, s ezt nyíltan megmondjuk min­den alkalommal. A választás nálunk nem ok arra, hogy könyörtelen harc alakuljon ki az államhatalo­mért, nem ok a politikai erők szabad játékára — mondotta a továbbiakban Kempný elv­társ. — Országunkban a poli­tikai hatalmat egyszer s min­denkorra kivívta magának a munkásosztály és a dolgozó nép, és senkinek sem enged­jük meg, hogy ezzel hazardí­rozzon. Mi nem alkalmazunk szociális és nacionális demagó­giát, nem kavarunk politikai afférokat és bortányokat, nem játszuk meg az emberek előtt a politikai pártok küzdelmét, amelyek ha győznek is a vá­lasztásokon, semmit sem vál­toztatnak a tőkés rend alap­jain, a burzsoázia gazdasági és politikai hatalmán. Mi a választásokon egy programról döntünk, az élet to­vábbi módjáról és távlatairól, amelyeket saját munkánkkal alakítunk ki. Ez nálunk a vá­lasztások fő és alapvető jelen­tősége azzal együtt, hogy a választások határozzák meg a szocialista állam képviselő­testületeinek mint a munkás- osztály és a többi dolgozó ha­talmának össze télé lét. E testü­letek politikai, szakmai és szervezői minőségétől függ nagymértékben államunk és társadalmunk további sikeres fejlődése. Nem mindegy „Politikai aktivitása a legjobb tagokhoz mérhető“; ,,A szer­ző stílusa Petőfihez hasonló“ — olvashatjuk gyakran az ilyesféle mondatokat. Aki írja, nem is gondol arra, mekkora logikai hibát követ el azzal, hogy nem Ismeri a -é birtok­jel szerepét, s nem használja ezt a jelet. Az -é birlokjel arra szolgál, hogy a birtokos jelzős szer­kezetet tömörítsük, egy szóval is kifejezhessük. Erre akkor van szükség, amikor a birtokot kifejező szó már egyszer előfordult a mondatban, s nem akarjuk megismételni. Pl. ezek helyett: Politikai aktivitása a legjobb tagok politikai aktivitásához mérhető; A szerző stílusa Petőfi stílusához ha­sonló— egyszerűbben ezt írhatjuk vagy mondhatjuk: A szerző stílusa a Petőfiéhez hasonló; Politikai aktivitása a legjobb tagokéhoz mérhető. Ha elhagyjuk uz -é birtok­jelet, akkor hasonlításunk logikailag helytelen, mert magá­hoz Petőfihez, nem pedig Petőfi stílusához; a legjobb ta­gokhoz, nem pedig a legjobb tagok eredményéhez hasonlí­tottuk a szóban forgó szerző stílusát vagy valakinek a poli­tikai aktivitását. Még gyakoribb hiba, hogy több birtok esetén is esetleg csak az -é birtok jelet használják fel a birtokos jelzős szer­kezet tömörítésére, tehát pl. ezt írják: „Nemcsak a saját üzemünk eredményeit tartjuk számon, hanem a velük szoro­san együttműködő üzemét is.“ Mi ebben a mondatban a hi­ba? Az, hogy a saját üzemükkel kapcsolatban eredményeket emleget a szerző, vagyis a több birtokot kifejező személyra­got használja az eredményeit szóalakban, a másik üzemmel kapcsolatban ellenben csak eredményről ír. Az üzemét szó­alakban az -é birtokjel ugyanis csak egy birtokra utal, vagyis ezt fejezi ki: (a velünk szorosan együttműködő üzem eredményét. Nyilván a másik üzemmel kapcsolatban Is ered­ményekről kell szólanunk, tehát az -é birtokjelet ki kell egészíteni az -i többesjellel is. A mondat tehát így hangzik helyesen: „Nemcsak a saját üzemünk eredményeit tartjuk számon, hanem a velünk szorosan együttműködő üzeméit is.“ Ugyanígy csak az -t többesjellel kiegészítve helyes a Ka­talin név is ebben a hibás mondatban: „Ezek a könyvek a Kataliné", mert Katalinnak nem egy, hanem — mint azt a könyvek többes számú alanya bizonyítja — több könyvére utalunk. Helyesen tehát: „Ezek a könyvek a Katalinéi.“ Látjuk, mennyire kell ügyelnünk arra, hogy valóban azt írjuk vagy mondjuk, amit kifejezni szeretnénk, illetve azt, amivel a valóságot hűen ábrázoljuk. Ez viszont csak úgy le­hetséges, ha tisztában vagyunk a nyelv törvényeivel. Ismer­jük anyanyelvűnk eszközkészletét; nemcsak a szavakat, ha­nem a jeleket és a ragokat is szerepükkel egyetemben. J. LELKES ILONA Brahms — olasz módra A Bratislavai Zenei Ünnepségek első zenekari estje A Zenei Ünnepségek változa­tos eseménysorozatának első ze­nekari estjén a Bécsi Szimfoni­kusok vendégszerepeitek Carlo Maria Giulini vezényletével. A Bécsi Szimfonikusok testü- lete 1900-ban alakult, sokoldalú művészetével tehát több mint hetvenöt esztendeje áll az oszt­rák zenei élet élvonalában. Az együttes jól megalapozott, meg­bízható tudásával a legsúlyo­sabb zenei építményt is törés nélkül elbírja. Első karmeste­rük, Carlo Maria Giulini Brahms műsort vezényelt a patinás Wie­ner Symphoniker élén. Az est szólistája, Rafael Oroz­co két évvel ezelőtt már ven­dégszerepeit nálunk. Bemutat­kozása valóságos szenzációt keltett. Ezúttal Brahms op. 15- ös jelzésű d-moll zongoraver­senyét adta elő. Nagyvonalú drámai izzású Brahms-tolmácso- lást hallottunk, a széles hullá­mokat vető előadásban magas művészi szinten volósult meg a zenekar és a szólista szerepé­nek szimfonikus egysége. A fia­tal művész orkesztrális hang­zással zongorázott, játéka szin­te külön zenekart alkotott. Sze­rencsére szellemileg is követni tudja száguldását, ujjal nem szabadulnak ki a szellemi el­lenőrzés alól. A műsor zárótömbje, Brahms IV. szimfóniája izgalmas tolmá­csolásban hangzott el. Giulini minden idegszálával éli a ze­nét. Szuggesztív művészegyéni­ség, aki képes magával ragad­ni az egész zenekart. A Brahms- muzsikát általában véve ola­szos lobogással érzékeltette, de ha a karmesteri elgondolás fe­dezete az őszinteség, Brahms, úgy látszik, ilyen úton is megközelíthető. Giulini ellen­állhatatlan ostromára en­gedett férfias tartózkodásából, és ha néha váratlan módon is, de „megszólalt“. Végtére min­den műről többféleképp lehet beszélni, és minden zeneszerzőt többféle úton-módon lehet szó­lásra bírni. Az előadóművészet beláthatatlan területein nem ál­líthatunk fel merev vagy idő­vel megmerevedett szabályokat. A zenekar mély színekkel ár­nyalt zengő hangzással, a tem­peramentum és a művészi fe­gyelem egyensúlyával követte dirigense akaratát. Osztrák művészek, olasz diri­gens, spanyol zongorista ... az érdekes összeállítás érdekes és élvezetes estét eredményezett. A közönség valóságos tapsor­kánnal követelte ki a ráadást, alig akarta a művészeket leen­gedni a dobogóról. HAVAS MÁRTA A választások tiszteletére Tartalmas képzőművészeti kiállítás Képzőművészeti kiállításokra hívott a Dunamenti Múzeum igazgatósága. Szeptember 25- én a csicsói művelődési köz­pontba, majd október 9-én a búcsi Szövetkezeti Klubba. Leg­utóbb pedig a perbetei művelő­dési otthonban szemlélhettük meg a választások tiszteletére rendezett képzőművészeti kiál­lítást, amelyen 19 művész alko­tásai szerepelnek, a Dunamenti Múzeum rendezésében. Ezek a meghívók ünnepre szólítanak: kultúrpolitikánk ünnepére. Az alkotások ugyanis megfelelő képet festenek arról, amit mű­vészetünkben, szocialista kultú­ránkban az elmúlt öt eszten­dőben elértünk. Kajtár József, a Dunamenti Múzeum igazgatója a kiállítá­sokról szólva elmondta, hogy kulturális, intézményeink is je­lentős szerepet vállalnak a vá­lasztási előkészületekben. A Du- namenti Múzeum is fontos fel­adatának tartja, hogy a falva­kon is bemutassa festőink, gra­fikusaink alkotásait. Örömmel újságolta, hogy a tárlatok iránt nagy az érdeklődés. A vándorkiállítást az emlí­tett helyeken kívül október 19- től a keszegfalusi agitációs központban is bemutatják.-szem-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents