Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-16 / 247. szám, szombat

II sziúfista társadalom a; emberek jó kaicsglataíiialt Imiiden leltéleiét tjiermtem

'(Folytatás az í. oldalról)

hazánk gazdasági és kulturális életöhen, olyan nőket és férfiakat neveljen, akiknek nagy a szaktudása. Olyan állampolgárt, akinek sokoldalú az érdeklődési köre, nagy a felelősségtudata, aki a nagy társadalmi feladatokat mej? akarja és meg tudja oldani. Olyan bátor állampolgárt. aki hisz a saját erejében és képességeiben^ mivel az a kollektíva, amelyben él, segítségére van, akim ő is támaszkodhat. Olvan nőt és férfit. akik közösen, egyforma arányban, ésszel, szeretettel gazdagítják, és a jövőben Is gazdagítani fogják a családban az együttélést, akik gyermekeik erkölcsi eszményképei lesznek.

A szocialista- életstílus, a kritikai Igényesség légköre, amely megköveteli, hogy az állampolgár kezdeményező, felelősségteljes és elvhű legyen, aki bebizonyítja, hogy az egész társadalom érdekeit érvényre tudja juttatni, aki nem békéi meg olyan visszásságokkal, mint amilyen a bürokrácia, a korrupció, a könnyelműség, a kispolgármentalitás, és aki aktívan harcol Is ellenük. Tudjuk, hogy sokaknak, akik az ilyen fogyatékosságok ellen harcolnak. nem könnyű a helyzetűit, de az 6 álláspontjuk erre vonatkozóan pártunk politikai alapelvein nyugszik, s ezért »Indig támogatni fogjuk őket.

Szlovákiánk rohamosan fejlődik. Harmincegy esztendeje hétmérföld es csizmákkal halad előre. Minden vonalon jelentős sikereket érünk el, amelyek nemcsak barátaink csodálatát és elismerését váltják ki, hanem ellenfeleink előtt is tekintélyt biztosítanak számunkra. Helytelen lenne azonban, hogy a babérjainkon üljünk, és a sikerekkel egyidejűleg ne vegyük észre a hibákat, és bizonyos veszteségeket is. Népünk dolgos. Tudtunk a múltban is küszködni a földeken, gyakran csak keskeny földcsíkokon, az építkezéseken, és vért izzadva előteremteni mindennapi kenyerünket. Az embertelen gyötrődésnek ez az időszaka már régen mögöttünk van. Előre léptünk, megnőttünk, okosodtunk, megtanultuk, hogyan kell az új technikát alkalmaznunk. Meg szeretném azonban említeni, hogy az új technika és a vele való munka ugyanolyan lelkiismeretességet és becsületes- tességet követel tőlünk a munkában, s ugyanolyan nagyfokú szakképzettséget és munkahelyünkön a munkához való olyan hozzáállást követel meg tőlünk, mintha a saját házunkat építenénk, s saját kertünket vagy háztájinkat művelnénk. Hiszen hazánk a ml nagy házunk, a nagy közös tulajdonunk, gyümölcsöskertünk, amelynek jó és gondos kertészre, gazdára van szüksége. Ha ő gazdag, mi Is gazdagok vagyunk. Ha ő gazdagabb, mi is gazdagabbak löszünk.

Megtanultuk a vezetést is. Az állampolgárok tízezrei becsü(Folytatás az 1. oldalról) 'ahogy ezt a XV. kongresszus is hangsúlyozta, és amint ezt a CSKP 55 éves története is mutatja —, hogy a munkásosztály és az egész nép érdekeit szolgálja. Ezért törvényszerűen erősödik és egyre szilárdul a párt és a nép egysége. Közös munkánk eredményei egyúttal a Nemzeti Front erejét és élet- képességét Is bizonyitják. A Nemzeti Front hazánkban az idők során megmutatta, hogy politikailag egybe tudja fogni a munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a nemzeteket és a nemzetiségeket, a társadalmi szervezeteket és a politikai pártokat; ezek Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével összefogtak, és a lenini elvek alapján közösen építik a szocializmust hazánkban.

lettel teljesítik kötelességüket, nemcsak a maguk részére dolgoznak, hanem hűségesen szolgálják az egész társadalmunkat, és megtartják azokat az elveket, amelyek tulajdonképpen pártunk politikájának az elvei is.

Elena Litvajová elvtársnő

Igaz, néhol még megtörténik, hogy kecskére bízzák a káposztát. Szeretném elmondani, hogy a jó irányítás nem jelenti a hatalommal való visszaélést, mások elnyomását és saját személyük előtérbe helyezését. A helyesen értelmezett Irányítás kizárja mások lenézését és a fennhéjázást, a szolgálati beosztással való visszaélést, valamint a polgártársak jogos érdekeinek a figyelmen kívül hagyását.

A Jó irányítás azt jelenti, hogy felelősségünk teljes tudatában kell a feladatok teljesítéséhez hozzáfognunk, széles teret kell biztosítanunk az emberek kezdeményezésének, és kezdeményezésüket tudnunk kell a társadalom érdekében kihasználni. Mindenkinek lehetőséget kell adni, aki akar és képes is erre, hogy szocialista hazájáért dolgozzon. Ugyanis az ember igen sokat tehet, különösen akkor, ha jók a munkatársai és a kollektíva is támogatja őt.

Objektív okok és a lehetőségeink miatt nem mindent lehet beilleszteni népgazdasági tervünkbe. Ha gazdagok is vagyunk, még sincs meg minden szükséges eszközünk. Az elmúlt öt év azonban meggyőzött minket arról, hogy a gazdasági életben felmerült nem is egy probléma megoldásához gyakran nincs is szükségünk nagyobb eszközökre. A készség, az ügy megszervezésében tanúsított művészet, az emberek megnyerése, és fellelkesítése olyan eszközök, amelyekkel ha csodákat nem is lehet művelni, de nem egy olyan nehézséget lehet kiküszöbölni, amely kellemetlenné teszi az állampolgárok életét, s amelynek sok esetben nem is kellene előfordulnia.

Sem a termelőüzemekben, sem a városokban, falvakon és lakótelepeken helyettünk senki sem végzi el azt, ami a dolgozó kötelessége, legyen az vezető dolgozó, igazgató, a nemA XV. kongresszus programja ma már valóban az egész Nemzeti Front programja. Erről tanúskodnak azok az állásfoglalások, amelyeket a Nemzeti Frontba társadalmi szervezeteinek képviselői fogadtak el a kongresszus után, ezt bizonyítja továbbá e szervezeteknek a kongresszusi célok megvalósításában való tevékeny részvétele, valamint népünk legszélesebb rétegeinek kezdeményező, áldozatkész munkája. A XV. kongresszus programja kifejezi a nők, a családok legsajátosabb lótérde-. keit Is, ez a program a szociális és a létbiztonságot garantálja. Becsületbeli feladatunknak tartjuk, hogy részt vegyünk e nagy mű valóra váltásában. /

A CSKP-nek a nőkérdésben követett elvszerű, marxista—

zeti bizottság dolgozója, vagy más állami szerv, esetleg intézmény alkalmazottja. Ahogy történik ez a munkában, úgy a magánéletben is. Mindegyikünknek, legyen az funkcionárius, vagy funkció nélküli állampolgár, tudatosítanunk kell, hogy rajtam, rajtad és mindegyikünkön múlik, hogy milyen lesz az együttélés a munkahelyeken, hogyan neveljük gyerekeinket, hogyan vetünk gátat együttesen azoknak a visszásságoknak, mint amilyen az alkoholizmus, a megvesztegetés és a protekció.

A szocialista társadalom az emberek jó kapcsolatainak minden feltételét megteremtette. Kommunista és szocialista erkölcsünk ezen nem hamis és álszent barátságot vagy kispol-; gári viselkedést ért, hanem a munkához való becsületes viszonyt és elvhűséget, valamint a fogyatékosságokkal szembeni meg nem alkuvást, és határozott elutasítását mindazoknak akik el akarják nyomni az építő bírálatot, és a társadalom kárára érvényre akarják juttatni saját érdekeiket, valamint munka nélkül akarnak meggazdagodni. Az emberek jó kapcsolata azt az elvtársi és polgártársi segítséget is jelenti, amire az egyénnek szüksége van. Az élet bebizonyította, hogy az olyan problémákkal szembeni köny- nyelműség, mint amilyen a rossz polgári és családi együttélés, kárunkra van, amikor az idejekorán és tapintatosan végrehajtott közösségi beavatkozás nem egy tragédiát, és nem egy élettárs meg gyermek tönkretett életét akadályozhatta volna meg. Gyakran halljuk, hogy ez magánügy és nem a mi feladatunk, kötelességünk, hogy ebbe beleavatkozzunk.

Életünkben már meggyőződhettünk róla, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. A Nőszövetség munkájában szerzett számos tapasztalat alapján tudjuk, hogy amikor az üggyel kapcsolatban nem tanúsítottunk közönyösséget, gyakran sikerült az apát vagy az anyát gyermekéhez visszatéríteni, s ezzel társadalmunkat egy további súlyos gondtól szabadítottuk meg.

Továbbra is nagy gondot fogunk fordítani a szocialista család fejlődésére, nevelő funkciójának teljesítésére, főképp ami a gyermekeket és a jövőnket illeti. Azt mondják, amilyen az anya, olyan a lánya, amilyen az apa, olyan a fia. Ha ez nincs is mindig így, mégis sok igazság van ebben a közmondásban. Mindegyikünk azt akarja, hogy gyermekeink jobbak legyenek mint mi, s ezért nagy gondot fordítunk rájuk! Közben azonban ne feledkezzünk el arról, hogy társadalmunk olyan életmódot harcolt ki, amely nemcsak az egyre növekvő anyagi jólétből indul ki, hanem arra is szüksége van, hogy az ember tudjon felelősségteljesen dolgozni, képzett legyen és a saját érdekeit ösz- sze tudja hangolni a társadalom érdekeivel.

leninista politikája kiváló eredményekhez vezetett. Ez a nők konkrét cselekedeteiben, áldozatkészségében és munkakezdeményezésében, sokoldalú társadalmi elkötelezettségében, valamint a gyermekek és a fiatalok nevelése terén végzett munkájában is kifejezésre jut.

Pártunk ezt az elvet mindig érvényesítette a gyakorlatban, és különösen a XIV. kongresz- szus óta valósítja meg teljes mértékben. Ettől az Időtől kezdve gyorsan növekedett a nőknek a képviselő-testületek, a társadalmi szervezetek munkájában, a politikai és a közéleti tevékenységben való részvétele. Nézzük csak, hogyan alakult a képviselő-testületek női képviselőaránya az utóbbi években. 1971-ben 4,1 százalékkal több nőt választottak be a nemzeti bizottságokba, mint az azt

megelőző választások során. Most a női képviselőjelöltek számaránya 29,8 százalék, vagyis 6 százalékkal több, mint 1971-ben. Ez azt Jelenti, hogy a XIV. kongresszus óta a nemzeti bizottságok munkájában részt vevő nők számaránya 10,1 százalékkal emelkedett A korábbi helyzethez képest a legfelsőbb törvényhozó testületekben a nők számaránya 1971-ben

5,5 százalékkal emelkedett. Jelenleg a képviselőjelöltek 28,6 százaléka nő, tehát a XIV.

Marie Kabrhelová elvtársnő

kongresszus óta a növekedés 8,6, a legutóbbi választások óta pedig 2,9 százalék.

A mai választási gyűlésen is a párt Központi Bizottságának, személy szerint Husák elvtársnak a pártszerveknek és szervezeteknek és a Nemzeti Frontnak őszintén köszönetét mondunk azért, hogy Ilyen sok nő lehet képviselőjelölt Ugyanúgy nagyra értékeljük azt is, hogy a községekben, a városokban, a járásokban .és a kerületekben sokkai nagyobb arányban foglalnak majd helyet nők a nemzeti bizottságok vezető tisztségeiben.

Elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája az, amely alapul szolgál és lehetővé teszi a nők nagyfokú és sokoldalú aktivitását és elkötelezettségét az Idei választások előkészítése során is. A választási előkészületeknek mindannyian tanúi és aktív résztvevői vagyunk. Ezért Jól tudjuk, hogyan mennek végbe. A választások előkészítését a kommunista párt politikája iránti spontán bizalom megnyilvánulása, e politika alkotó támogatása, a nagyszerű munkateljesítmények, az örömteli és derűlátó légkör, az elért eredmények és a Jövő tervek feletti indokolt büszkeség légköre Jellemzi.

Ez szöges ellentétben áll a polgári demokrácia növekvő ellentmondásaival, konkrét politikai formáival és a demokratikus fejlődés követelményeivel. A polgári demokrácia már régen elvesztette azt a képességét, hogy meg tudja oldani a társadalmi élet legégetőbb problémáit, hogy kielégítő választ találjon a munkanélküliség vagy a részleges foglalkoztatottság, a növekvő infláció, az árdrágulások, az emberek lét-, munka- és szociális biztonságának kérdéseire vagy azok nyomorának felszámolására, akiket a burzsoá társadalmi

rendszer faji vagy nemzetiségi hovatartozásuk miatt a társadalom perifériájára kerget.

Nem tudnak megküzdeni a növekvő bűnözéssel, a korrupcióval, a bürokráciával sem. A polgári demokráciának ez a válsága egyúttal a burzsoá társadalom irányításának válsága is. Nemrég figyelemmel követhettük a Német Szövetségi

Köztársaságban lezajlott és az Amerikai Egyesült Államokban még mindig tartó választási kampányt. Ezeket a kampányokat a visszatetsző reklámszerűség légköre, az egymással versenyző pártok és képviselőjelöltek könyörtelen és Jellem- telen küzdelme, a szennyes kiteregetése jellemzi.

A nők Nyugaton a választási kampány során sokat hallhatnak a demokráciáról, az államirányításról vagy valamely párt politikájáról. A valóságban, a mindennapi életben azonban csakúgy, mint a dolgozók milliói nem szólhatnak bele a politikai helyzet alakulásába. Ez a lehetőség csak annak a számszerűleg Igen kis csoportnak adott, amely a gazdasági és a politikai hatalmat a kezében tartja. Az, hogy

néhány tőkésországban egy-két nő helyet kap a kormányban, nem vakítja el a nők millióit, akiknek egyenjogúságukért a munkásosztállyal vállvetve keményen kell harcolniuk.

Beszéljenek azonban a szá.- mok. Svájcban a nők csak 1971- ben kapták meg a választójogot. Olaszországban az első választási időszakban a parlament képviselőinek 8 százaléka volt nő, a második választási Időszakban már csak 7 száza? lék, a harmadikban 4 százalék, a negyedikben pedig 4,5 száza? lék. Hasonlóképpen csökkent a nők számaránya a franciaor? szági képviselő-testületekben is.

A parlamenti képviselőknek 1946-ban még 6,4 százaléka nő volt, 1968-ban már csak 2,3 százaléka. A franciaországi községi tanácsokban 1947-ben a nőképviselők aránya a férfi képviselőkhöz 1:32-höz volt, 1868-ban 1:42-höz. Az Egyesült Államokban a kongresszus 435 képviselője közül csak 11 nő, az egyes államok parlamentjeidben a nők számaránya csak 9 százalék.

Mennyire más a helyzet ná-- lunk és a többi szocialista or? szágban, főleg a Szovjetunióban, ahol a Legfelsőbb Tanács képviselőinek 31 százaléka nő, az egyes szövetségi köztársaságok Legfelsőbb Tanácsaiban a nők számaránya eléri a 35, az autonóm köztársaságok Legfelsőbb Tanácsaiban a 38, a többi képviselő-testületben pedig a 47 százalékot.

A mostani általános választások nőképviselő-jelöltjel szá? mának növekedése bizonyítja, hogy kommunista pártunk meg- bízik a nők képességeiben, erejében és szocialista öntudatában, nagyra értékeli a nők munkáját, és a nőket- szocla-- llsta társadalmunk minden területén a fejlődés fontos tényezőjének tartja.

Ez a tény teljes mértékben megnyilvánul a Nemzeti Front új választási programjavaslataiban is. E programokban a nők joggal látják, hogy újabb fontos lépést teszünk a nők és családjaik életéről, munkájáról és szükségleteiről való gondos? kodás terén. Ezért az új vá? lasztásl programok kidolgozá? sát és megvitatását a nők élénk érdeklődése és kezdeményezése kíséri, amely nagymértékbe® megnyilvánult az elmúlt vá- lasztásl időszak programjainak teljesítse során is.

Ezért a nők pozitívan és al- kotóan viszonyulnak a CSKP politikájához, a népgazdasági feladatokhoz és az új választási programokhoz. Ugyanazt tesz- szűk, amit dolgozóink széles rétegei: széles körű munkakez- deményezést bontakoztatunk ki* szocialista felajánlásokat teszünk, amelyek az idei tervfeladatok sikeres teljesítését célozzák. Népünk kezdeményezése, amely egyre szélesedik és új, progresszív elemekkel gazdagodik, a lehető legmeggyőzőbben bizonyítja a párt politikájának és a XV. kongresz- szus határozatainak támogatását.

Az előttünk' álló feladatok igényesek, de teljesíthetők. Teljesíteni tudjuk őket azért mert társadalmunkat népünk bevált élcsapata, a marxista— leninista kommunista párt vezeti, amely XV. kongresszusán olyan programot fogadott el, amely hazánk további felvirágoztatására mozgósítja a dolgozókat, és amely a néptömegek egyértelmű jóváhagyására és támogatására talált. Meg tudjuk valósítani jövő feladatainkat, mert országunk népe dolgos, leleményes és áldozatkész, ezt már a múltban annyiszor bebizonyította. Társadalmi szervezeteink erősek és akcióképesek, a nők lelkesek és áldozatkészek, fiatal nemzedékünk pedig joggal kelt nagy reményeket bennünk.

És végezetül: olyan világban élünk, amelyben egyre inkább érvényesül a szocialista világ- rendszer, a Szovjetunió és a többi szocialista ország elvszerű, lenini békepolitlkájának hatása. A Szovjetunióval való testvéri szövetségre és mély barátságra szilárdan támaszkodhatunk. A Szovjetunió szabadságunk és függetlenségünk fő biztosítéka, lehetővé teszi számunkra, hogy békében min- x den erőnket a szocialista társadalom sokoldalú fejlesztése érdekében kifejtett alkotó munkára fordíthassuk.

KOMMUNISTA PÁRTUNK NAGYRA ÉRTÉKELI A NŐK MUNKÁJÁT