Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-14 / 219. szám, kedd
A szlovák énekkultúra úttörője JANKO BLAHO 75 ÉVES Nevét nem tudjuk úgy kimondani, hogy eszünkbe ne iussanak az operairodalom leghíresebb tenorszereoei. Munkássága elválaszthatatlan a szlovák énekkultúra történelmitől. T)r. Jankó Wnhn nemzeti művész, a szlovák oneraszín- pad nesztora most töHi be 75. életévét. A skalicai s^ármazAsú énekes életpályája és művészetének jelentősége nehezen foglalható össze pár sorban. Zeneszeretetét és a szlovák népdal ismerelét már a szülői házból hozta macával. A nrágai Károly Egyetemen végzett jogi tanulmányai alatt érett meg benne az elbalározás, hogv életét a zenének szenteli. Ekkor került Kristína Mnrfovához, a bolgár származású híres prágai énekesnőhöz, aki elsőként avatta fit be az éneklés művészetébe. Gyakran látogatta a prágai opera előadásait és nagy lelkesedéssel énekelt a Prágában működő Hlahol-énekkarban. 1924-ben debütált a bratislavai Nemzeti Színház operaszínpadán, Rlodek a Kút című operájának Vojtech szerepében. Az 1925—26-os években Milánóban képezte tovább hangját S. Števa tanítványaként. Oskar Nedbal 1926-ban állandó szerződést kínált fel a fiatal művésznek. Dr. Janko Blaho elfogadta az ajánlatot s ettől kezdve munkássága szorosan összefonódott operaszínpadunkkal. Nem mindennapi zenei érzéke, hangjának szinte korlátlan skálája, előadói képessége, ragyogó emlékezőtehetsége lehetővé tette, hogy a színpadon, a rádióban ps később a televízióban is az operett- és az operairodalom csaknem összes ismertebb tenorszerepét előadja. Kiváló interpretátora volt W. A. Mozart és B. Smetana operáinak. Az általa énekelt Don Ottavio és Pamino emlékezetes marad számunkra. Repertoárjában állandó számként szerepelt Az eladott menyasszony Janíkja, a Titok című opera Vítekje és a Két özvegy Lászlója. Élményt adó tolmácsolója volt ezenkívül Csajkovszkij, Rossini, Verdi, Puccini és a többi világhírű operaszerző műveinek is. Kiváló énektechnikája ragyogóan érvényesült Lenszkij szerepében az Anyeginban. A Verdi- operák hősei közül Alfrédot, a mantuai herceget, Manricót és Ricardót énekelte városunk operaszínpadán. A verisztikus irányzat műveiben hangjának drámai kifejező erejét villantotta fel. Az operalátogatók idősebb nemzedéke számára felejthetetlen marad mind a Bohémélet Rodoljoja, a Pillangó- kisasszony Pinkertonja, a Parasztbecsület Turriduja és a Carmen dón Joséja. Dr. Janko Blaho sokat fáradozott a szlovák zeneszerzők operáinak bemutatásán is. így lett avatott előadója Cikker, Suchoň, Holoubek műveinek. Több mint 40 éves pályafutása alatt egész sor kiváló hazai és külföldi karmesternek és énekesnek volt érdemleges partnere. Hazai karmestereink közül a leghíresebbek — Oskar Nedbal, Milan Zuna, Karel Nedbal, Zdenék Chalabala, Václav Talich, Otakctr Oströil — vezénylése alatt énekelt; a külföldiek közül meg kell említenünk Richard Straussnt és Hermann Abendróthot. Énekelt a legendás Saljanmnal. továbbá Baklanovval. Svéd Sándorral, Ada Sorival, a kiváló lengyel koloratúr énpkesnővel, Németh Máriával, a híres drámai szopránnal. Rosette Andai/val, az olasz Tatjana Menottival és sok mással. Dr. Tanko Blaho visszaemlékezései felölelik hazánk és városunk kultúrtörténetének az utóbbi évtizedekben lejátszódott számos eseményét. A szaknlcai piacról című könyve, amelyben személyes élményeit írja le a művész, érdekes és tanulságos olvasmány minden nemzedék számára. Szót kell ejtenünk dr. Janko Blaho pedagógiai munkásságáról is. Számos fiatal énekesünk mestere — említsük meg legalább az .ígéretes tehetségű Gabriela Beňačkovát, akinek nevét már hazánk határain túl is jól ismerik. Munkássága nemcsak a komoly zene területére terjed ki, hiszen a szlovák népzenének is tolmácsolója és gyűjtője. Ötkötetes gyűjteményében főleg szülővárosa környékéről származó népdalok találhatók. Pályafutása követendő példa fiatalabb énekeseink számára is. Szenvedélyes zeneszeretete és lankadatlan dinamizmusa tette oly emlékezetessé alakításait, melyekre az operalátogatók szívesen emlékeznek. SCHLOSSER KLÁRA Fába vésett érzelmek PATAKI KLÁRA SZOBRAI Tömbszerűen zárt, harmóniát sugárzó plasztikák népesítik be a Fővárosi Galéria Mirbach palota-beli kiállítótermeit, a hazai szobrászat kiemelkedő tagjának, Pataki Klárának alkotásai. A középnemzedékhez tartozó, Ipolyságon született Patakinak «a Képzőművészeti Főiskolán F. Stefunko tanár volt a mestere, az ő szellemében fogalmazta első munkáit. Később új színekkel gazdagodott művészi világa, amelyről a jelen tárlat anyaga, 10—11 esztendő termésének jellegzetes válogatása tanúskodik. Tömör szerkesztésű, monumentális térhatású figurái továbbra is az emberről, mindenekelőtt a nőkről, ifjú lányokról. asszonyokról, szerelmesekről, anyákról és öreganyókról szólnak. Mentesek minden plasztikai közhelytől, szokványosságtól és patetikus gesztustól. Sommázók, stilizáltak. Nem részletezők, az arc többnyire hangsúlyozott, a kar íve, a kéz csupán jelzett. Ez azonban nem eltávolodás a természettől, hanem lényegre-tapin- tás, a valóság átszellemítése. Pataki Klárát meghitt viszony fűzi a fához. Az anyag örök törvényszerűségeit, a szerkezet árnyalataiban rejlő szépségeket, a fa erezetét, repedéseit, csomóit tudatosan felhasználva elevenedik meg keze alatt a matéria. Kiérlelt, harmonikus alkotásainak, magányos, kettős, vagy csoportos figuráinak jellemzője a vertikalitás. Fölfelé törekszenek, akárcsak a fa törzse a természetben. S ha elhajlik a fa, a figura is követi mozdulatát. A gondosan megmunkált felületen a faragó szerszám nyomát viselő sima és pikkelyes részletek váltják egymást, s a fény és árnyék játékát is érvényre juttatják. Megkapó emberi érzéseket fogalmaz fába. Eleven belső sugárzással hat a Férfi és az asz- szony. Ajkuk forrón egymásra tapad, testük összesímul. A domborműszerűen kezelt Kór fej csupa élet. A nagy, vörösre pácolt relief: a Kapcsolatok az élet, az érzelmek sokféleségét jelzi. Az Anya és gyermeke személyes mondanivalót hordozó mű. A Mi madonnánk feke- tésbarna, hatalmas tömbjének kompozicionális tömörségéből időtlen nyugalom, biztonság, erő és gyöngédség árad. A kisebb Madonna örök humánumot hirdet. Lírai hevületű alkotás a Te és én. Közvetlen valóságélmény hatását keltik a ritmikusan tagolt Várakozás és a Leány könyvvel. Katarina és Zsuzsa mai életünk sugalmazta érzések kifejezői. Átütő erejűek az ószláv történelmi alakok: Svätopluk, Pribina és Rastislav remek plasztikai készséggel formált szobrai. Pregnáns eszmei tartalommal telített s erőről meg nyugalomról biztosít a Milicista és a Béke őrének figurája. A Téli Palota előtt őrt álló katona a korszaknyitó történelmi fordulatot idézi. Több, függőlegesen elnyújtott figura, s a Nagy fekete alak, mintha az őskori ember kőbe álmodott képzelet- és érzésvilágát visszhangozná. Pataki Klára alkotói arcéléhez szervesen hozzátartoznak a nagy történelmi eseményekre emlékeztető monumentális alkotásai és a középületeinket, legszebb parkjainkat ékesítő díszítő plasztikái. Számos belföldi és külföldi egyéni és csoport kiállítása révén nevét és művét Krakkótól Havannáig ismerik és értékelik, amit számos kitüntetése is fémjelez. Fából faragott, kisebb és hatalmas figuráinak, s a bronzból, kőből és epoxidból alakított műveinek közös értéke az emóció őszintesége, a szépség és gondolatgazdagság és a formai átlényegítés tökélye. BÁRKÄNY JENÖNÉ ÚJ ÉVAD — ÚJ TERVEK Érdekes színmüvek a Košicei Állami Színház műsorán Merész tervekkel, figyelemre méltó elhatározással kezdték meg az új évadot a Košicei Állami Színházban. ■ Országos viszonylatban is az elsők között, már az elmúlt év végén bemutatót tartottak. Vaszilij Suksin ismert szovjet író Mellőzött emberek című színművét adták elő. A viszonylag fiatalon elhunyt I.enin-díjas író a humor mestere is volt. Egyetlen színdarabjában azokról az emberekről írt szatírát, akik úgy érzik, hogy tehetségüket, aktivitásukat a társadalom nem méltányolja úgy, ahogyan azt megítélésük szerint megérdemelnék. A kritikusok feladata eldönteni, hogy a bemutatón mennyi valósult meg a rendező és a színészek elképzeléseiből. Ha tovább lapozzuk a műsortervet, akkor több érdekes színművet fedezünk fel. Ebben az évadban mutalják be fán Solo- vic Aranyeső, W. Shakespeare III. Richárd színművét és a tervek szerint Gyurkó László egyik alkotása is színre kerül ebben az évadban. Októberben jelentős színházi esemény színhelye lesz a város. Itt rendezik meg a csehszlovákiai színházak szemléjét. Az egy hétig tartó rendezvényen a bratislavai Oj Színpad, a Szlovák Nemzeti Színház, a brnói Állami Színház, a prágai Na Vynohradech Színház, valamint a vendéglátó társulat lép föl. Október 15-én és 16-án szemináriumot rendeznek, amelyen hazánk legismertebb rendezői, dramaturgjai és kritikusai tárgyalják meg a színjátszásunkkal kapcsolatos időszerű problémákat. SZASZÁK GYÖRGY ÚJ FIL MEK EGY EZÜST (cseh) A második világháború éveiben, röviddel a Szlovák Nemzeti Felkelés előtt játszódik az Egy ezüst cselekménye. Erdei favágók a kamarajátékfilm központi alakjai: különböző származású, mentalitású, de azonos politikai nézeteket valló munkások. Egymásra utalva, összeforrott közösségben élnek távol a világtól. Látszólag gondtalan és nyugodt életüket egy új, fiatal favágó érkezése zavarja meg. Martint bizalmatlanul fogadják, hiszen nem tudják, tisztességes szándékkal jött-e közéjük, hogy becsületesen dolgozzon, vagy múltja, politikai tevékenysége miatt kényszerült-e bujkálásra, netán áruló lenne? Martin kissé különc viselkedésével is hozzájárul, hogy a favágók csakhamar gyanút fognak. Menynyiben megalapozottak feltevéseik, Judás-e valóban Martin, vegy talán valaki más az áruló? faroslav Bálik rendezőnek a történettel sikerült a felkelés előtti helyzetet, légkört érzékeltetnie. A cselekmény fokozatos kibontakoztatásával egyre inkább a fiatal Martin és az erdész alakja kerül érdeklődésének középpontjába, s ezáltal lehetővé vált számára, hogy a magatartásformák változatait, az együvé tartozás és a közösségi szellem kialakulását vizsgálja. A film azonban — bármennyire is tisztességes és rokonszenves az alkotók vállalkozása — nélkülözi a gondolati és művészi mélységet, a több kisebb-nagyobb következetlenség és logikai „bukfenc“ (a forgatókönyv tisztázatlan részei) miatt veszít értékéből — következésképp nem nyújthat igazi élményt sem. Ötletes, bár merész volt fa- roslav Bálik a színészek kiválasztásában. Az egyik szlovák favágó szerepét Anatolij Kuz- nyecov szovjet színészre bízta /Leopold Haveri szinkronja), Martint, a fiatal cseh diákot ifj. Emil Horváth formálja meg /Viktor Preiss hangján szólal meg), az erdészt Vlado Müller kelti életre. A többi favágó szerepében lengyel és cseh színészeket láthatunk. Az alkotás az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a barrandovi stúdiót képviselte és a zsűri egyik fődíját kapta. A bíráló bizottság elsősorban a film internacionalista mondanivalóját értékelte. felenet a cseh filmből, balra ifj. Emil Horváth, középen Vlado Müller A MEGBOLDOGULTAK A SZERELMESEKNEK KEDVEZNEK (amerikai) Billy Wilder rendkívül sokoldalú művész, erőssége azonban a vígjáték. Legjelentősebb munkáit nálunk is bemutatták, nagy sikerrel. Ki ne emlékezne a Legénylakás, a Van, aki forrón szereti, az Irma, te édes című filmjeire? Vígjátékai nemcsak mulatságosak és szórakoztató- ak, hanem igényesek is, Billy Wilder nem szereti a „könnyű kézzel“ készített alkotásokat. Ezek ismeretében most bemutatott filmje igazán nem szorul külön reklámra. Eredeti ötlet, remek párbeszédek, „nagy nevek“ jellemzik A megboldogultak a szerelmeseknek kedveznek című alkotását is. Kitűnő a rendező színészvezetése, így hát jack Lemmonbňl a maximumot „hozza ki“. A sajátos humorú, markáns jellemábrázoló képességgel rendelkező, áradó invenciójú komikus kqjiy- nyed természetességgel komé- diázik a filmben. Ez a vígjáték is ékes bizonyítéka annak, mennyire fontos, hogy egy tehetséges színész is jó rendezővel dolgozzon együtt. Mert jó érzés kellemesen derülni egy vígjátékon úgy, hogy nem kell szemet húnynunk az üresjáratokon, vagy bosszankodnunk az ostobaságokon. Ez az amerikai film valóban profi munka, még ha a sztori — egy gazdag amerikai szerelmi románca — nem is tartogat semmi meglepetést. Az amerikai vígjáték egyik kockája; balra fack Lemnutn ELMENTÜNK MINT PAPOK (olasz) Igénytelen, sőt helyenként se- kélyes ennek az olasz vígjátéknak a története. A kalandelemekkel átszőtt film hősei a törvénnyel összeütköző emberek Newman Rostéi alkotása az olasz spagetti-westernek és az amerikai kalandfilmek híg párlata. Az alkotó filmjükkel nemigen jeleskednek; sem eredetiséggel, sem igényességgel nem vádolhatok. —ym— 1976. IX. 14
