Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-30 / 233. szám, csütörtök
Szorgalmas munka a földeken Vélik o búzát - törik a kukoricái Délután négyfelé jár az idő, de a határt még mindig a napfény uralja. A kevés derült nap egyikének örülnek a mezőgazdasági dolgozók. — Ilyen idő kellene, amely hagyja' dolgozni az embert és a gépet. Sok a munka, de az akaraterő sem hiányzik. Két-há- rom hetes a lemaradásunk, amit kedvező idő esetén köny- nyr?n behozunk. Az esős, rendhagyó szeptemberi hetek megtették a magukét. Nézze csak ezt a kukoricát. Haragoszöld, jó. ha november első hetében kezdhetjük törni. Még szerencse, hogy korai hibrideket is vetettünk, így október elsején megkezdhetjük a szemes kukorica betakarítását — mondja Bartalos József, a Kút- nikvi' (Hegyéteij Egységes Földmű vessző vei kezet ugró nőin usa. Közben megérkezünk a kertek alá, ahol Hegyi Jenő traktoros és Hovanec József búzát vetďtt. — összeszokott kettős, tapasztalatuk, gyakorlatuk a biztosíték, hogy a vetés minősége kifogástalan. A talaj eléggé tömött, de bárhol megnézzük, a hat-hét centiméteres vetési mélység mindenütt megvan. Nem folytatta, mivel a vetőgép az úthoz közeledett, így feléjük indultunk. — Estére befejezzük — mondta a traktorból kiszálló vezető. Mint kiderült, az este megközelítően a fél hetet jelenti, ekkor lesz a fájront. — Hatkor kezdtük a vetést, de ilyenkor, dologidőben a napot nem órákkal, hanem az elvetett hektárokkal mérik — folytatta társa, majd az agronómus még megtoldotta: — A vetést is később kezdhettük, de azért október 10-ig szeretnénk befejezni. Pár hektár ugyan későbbre marad, de nem tehetünk mást, mivel a cukorrépa szedését csak október elején kezdhetjük és a vetésforgó megköveteli, hogy a búza bizonyos százalékát cukorrépa után vessük. Az úton pótkocsit és vetőgépet vontató traktor állt meg. Itt búcsúztunk, hogy az érkező Nagy Zoltán traktorossal és Adamko Istvánnal is váltsunk pár szót. — Bevetettük a táblát, átköltöztünk egy másik táblára... üt óra múlt, még korai lenne hazamenni, estig elvetünk pár hektárt. Az idő engedi, most kell dolgozni — mondták felváltva és közben megbeszélték az agronómussal, hogy hova menjenek. Indultak, s mi pár métert a ■ nyomukban haladtunk, majd ellenkező irányba fordultunk, hogy megnézzük a cukorrépát. — Bugár József és Navrátil Árpád. — mutatott kísérőm az egyik táblán dolgozó traktorok irányába. — Simítják, tárcsázzák a földet, hogy holnap, holnapután már a vetők állhassanak munkába. Kerékpárokon asszonycsoport haladt el mellettünk. Az agronómus köszöntötte őket, ők vidáman vissszaköszöntek. — A sziiretelők. A szőlő is beérett, szedni kell. A cukorrépatáblánál kiszálltunk a kocsiból és bementünk a sorok közé. — Négyszáz-négyszázhúsz mázsát ígér. Még szerencse, hogy amikor megkezdjük a kiszántását, akkorra befejezzük a silózást, ahol húsz traktorunk szabadul fel, így ide összpontosíthatjuk az erőket. Rengeteg a munka, az elvégzésére alkalmas idő pedig egyre kevesebb. Sietni kell, hiszen november közepén a fagyok is beköszönthetnek. Persze a minőségről sem szabad megfeledkezni. Útközben hazafelé ez is szóba került. — A minőséget ezúttal sem hagyjuk figyelmen kívül. A jutalmazásoknál lényeges meghatározó a veszteségek nagysága. Azt Is tudatosítani kell, hogy a gépi betakarítás során bizonyos méretű szóródást lehetetlen kiküszöbölni. Rövid szünetet tartott, majd elgondolkodva folytatta: — Nem törvényszerű azonban az, hogy az elszóródott cukorrépát, kukoricát a földön kell hagyni. Nálunk már évek óta természetes, hogy a gépek után azonnal összeszedjük az elszóródott termést. A cukorrépában a „böngészők“ például közvetlenül a kiszántó után haladnak, és az elszóródott répát rárakják a földben levő sorra- így szinte valamennyi répafejet és ezzel számtalan kockacukrot megmentünk. Már sötétedett, amikor a szövetkezet irodája előtt elbúcsúztunk. Én haza, az agronómus még az iroda felé indult. Másnapra elő kellett készítenie egyet-mást. Az őszi munka az egyik legnagyobb mezőgazda- sági feladat, és nem tűr egy napi, de még csak egy órai halasztást sem. EGRI FERENC Hegyi Jenő traktoros és Hovanec József búzát vetett (A szerző felvétele) 1976 K. 30. megbízatási időszakot a nemzeti bizottságok aktív gazdasági-politikai tevékenysége jellemezte. Megállapíthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai, bizottságai, szakosztályai színvonalasabb munkát végeztek. Ezt a CSKP XV. kongresszusa is értékelte. Ugyanakkor rámutatott, hogy a nemzeti bizottságok funkcióinak fejlesztésében még sok mindent tökéletesíteni kell, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemzett bizottságok apparátusának munkájával kapcsolatos jogos panaszokat. Ez fontos feladat, és megvalósítása elsősorban a nemzeti bizottságok választott szerveitől függ. A lakossággal való kapcsolat elmélyítése Az elmúlt időszakban elmélyült a nemzeti bizottságok és a lakosság kapcsolata. Az SZSZK-ban a polgári bizottságokban és a nemzeti bizottságok albizottságaiban csaknem 36 000-en dolgoznak, több ezren pedig a polgári ügyek testüle- teiben, a lakóbizottságokban és a nemzeti bizottságok más aktíváiban tevékenykednek. Ez a tény is bizonyítja képviseleti rendszerünk demokratizmusát, a dolgozók közvetlen részvételét a közügyek intézésében. Ehhez természetesen hozzájárul a nemzeti bizottságok céltudatos nevelő munkája is. Ennek egyik bizonyítéka a szocialista verseny. A jelentős társadalmi események: — hazánk felszabadításának 30. évfordulója és a CSKP XV. kongresszusa — jó alkalom volt a munkaaktivitás fejlesztésére, a kötelezettségvállalási mozgalom kibontakoztatására. A kollektívák és egyének több százezer kötelezettségvállalása milliárdos értékeket hozott. Több mint 13 ezer kisebb és nagyobb építkezést adtak át, amelyek javítják az élet- és munkafeltételeket városainkban és községeinkben. A nemzeti bizottságok versenye anyagi értékeket eredményezett, de a legnagyobb pozitívum az, hogy mindez az emberek öntudatos, önkéntes munkájának gyümölcse. Ez kifejezi az állampolgárok politikai fejlettségét, azt, hogy azonosulnak a CSKP politikájával, és gyakorlatilag meg is valósítják hazánk felvirágoztatása érdekében. Az új választási programok Az elmúlt megbízatási időszak tapasztalatait ttikrözték az új választási programok kidolgozásának alapelvei, amelyeket a CSKP KB Elnöksége hagyott jóvá. A legfőbb politikai cél az volt, hogy az új választási programok a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataiból, a 6. ötéves terv irányelveiből induljanak ki, és vegyék figyelembe a községek és városok szükségleteit. Legyenek nyílt, politikai-gazdasági dokumentumok, amelyek által megvalósítjuk a CSKP és a Nemzeti Front politikáját. Az elmúlt időszakhoz hasonlítva a választási programok javaslatai sokkal alaposabbak, és az eddiginél előbb készültek el. Tartalmuk reális, komplex, tartalmazzák az egyes területi egységek fejlesztésének legfontosabb céljait és feladatait. így tehát nem jelentenek választások előtti ígéretet, hanem konkrét, megvalósítható tervek, amelyek szavatolják minden egyes város és község fejlődését. A javaslatok nagy figyelmet szentelnek a fiatal nemzedék nevelésének. A nemzeti bizottságok szerveinek, képviselőinek és apparátusának tevékenységét az irányító és szervező munka színvonalának emelésére, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei együttműködésének elmélyítésére, a közrend megszilárdítására, a bűnözés elleni harcra és a szocialista demokrácia fejlesztésére irányítják. A választási programok gazdasági feladatai igényesek, mivel helyi viszonyokra bontják le a 6. ötéves terv feladatait. A kiemelt építkezések határidőn belüli felépítéséhez megteremtik a feltételeket. Több olyan akciót tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak az életfeltételek javításához, megoldják a lakótelepek járulékos ellátottságának problémáit, új gyér mekintézmények épülnek, és tovább bővül a szociális gon doskodás. A választási program ismertetése és .megvitatása a nyilvános gyűléseken, a jelöltek be mutatkozása a választási előkészületek rendkívül fontos szakasza, amely tükrözi lakosságunk viszonyát nemcsak a jelöltekhez, illetve a választási programokhoz, hanem egész politikai és társadalmi életünkhöz Is. Ezért ezeket a találkozásokat gondosan elő kell készíteni, és az állampolgárok javaslatait és észrevételeit fel kell használni a választási programok javítására, a nemzeti bi zottságok politikai tömegmun-- kájának fejlesztésére. A nemzeti bizottságoknak az elmúlt években kifejtett sikeres munkája,saz új választási prog ramok reális volta szavatolja, hogy a képviselőjelöltek megnyerik az állampolgárok támo gatását, és a választási előkészületek zárószakaszát a CSKP KB és a Nemzeti Front KB felhívása szellemében a magas fokú állampolgári, munka- és politikai aktivitás jellemzi majd. HATÉKONY VÁLTOZÁSOK NEGYEDSZÁZADA A szocialista országok fejlesztése, a szocialista vagyonnal való gazdálkodás elképzelhetetlen lenne hozzáértő szakemberek irányítása nélkül. Ahogyan szükség van jól felkészült orvosokra, gépipari szakemberekre, építészmérnökökre, oktatókra, ugyanúgy szükség van közgazdászokra is. Szlovákiában a bratislavai Közgazda- sági Főiskola ad lehetőséget az érdeklődőknek magas fokú köz- gazdasági ismeretek megszerzésére, illetve fejlesztésére, kibővítésére. A szóban forgó főiskola fennállása óta jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül. A legalapvetőbb változást az 1948- as februári győzelem hozta. A munkásosztály győzelme után a kommunista párt vezetésével megkezdődött a szocialista társadalom építése. Ehhez pedig új típusú, szocialista gondolkodású közgazdászok kellettek, olyanok, akik hozzáértően gazdálkodnak majd az ország vagyonával. A régi felépítésű közgazda- sági főiskola oktatási rendszerét is alaposan meg kellett változtatni, s új, a szükségleteknek megfelelő tanszékeket kellett nyitni. így került sor az „ipari szak" megalakítására is, amely fennállásának 25 éve alatt csaknem 2500 ilyen irányzatú közgazdászt adott az országnak. Ebből megközelítőleg 1100-an tévúton végezték el tanulmányaikat. A szakosítás jó módszernek bizonyult a fiatal „ipari“ közgazdászok nevelésében is. A kezdet — mint mindenütt — itt is nehéz volt. Hiányoztak a hazai szakoktatók, éppen ezért nagy örömmel fogadták a szovjet pedagógusok segítségét. A tanszék fejlesztésében nagyon sokat tettek a tapasztalt, felelős gazdasági funkciókat betöltő külső munkatársak is, akik közül a későbbiekben több a tanszéken maradt. A magas fokú oktatási intézményt 1953-ban közgazdasági főiskolának nevezték el, amit elsősorban a fejlődése és az újonnan kialakult jellege kívánt meg. 1954-ben újabb változás következett be az iskola felépítésében. Szlovákia néhány városában konzultációs központot nyitottak, így a dolgozóknak is lehetővé tették, hogy távúton végezhessék el közgazdasági irányzatú tanulmányaikat. Visszatérve az ipari szakra, elmondhatjuk, hogy az szintén a kor követelményeinek megfelelően bővült. Az 1964—65- ös tanévben már két tanszékre kellett osztani, mégpedig az ipari gazdaságirányítással, valamint az ipari vállalatok szervezésével és irányításával foglalkozó tanszékre. Az „átszervezés“ természetesen a tanulmányi anyagok kibővítését is megkövetelte. „A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják — mondotta egy nemrég lezajlott sajtóértekezleten Michal Leščišín docens, a főiskola dé-- kánja —, hogy a tanulmányi program átszervezésére szükség volt és hatékony módszernek bizonyult. Hasonlóan jól bevált az időközben létrejött posztgraduális tanulmányi forma is, amelyet elsősorban a vezető gazdasági dolgozók, de mások is kihasználnak.“ Az ipari szak — akárcsak az egész főiskola — azonban nemcsak neveli a közgazdászokat, hanem jelentős tudományos-kutató munkát is végez. A múlttal ellentétben ma már kollektív, szervezett ez a tevékenységük is. A kar dolgozói 1975-ben 15 kísérleti feladatot oldottak meg, amelyekkel hozzájárulnak Szlovákia gazdaságának fejlesztéséhez. Az ipari tagozat elmélyült gazdasági együttműködést tart fenn jelentős ipari vállalatokkal. Ez az együttműködés mindkét fél számára kifizetődő, de elsősorban a hallgatók, a jövő közgazdászai nyernek vele. P. G. Érdekes és értékes Száguld az autó. Egymás után hagyjuk magunk mögött a községeket. Útközben számtalan propagandatáblát, feliratot láthatunk. Hamisítatlan jele annak, hogy a választási előkészületek egyre nagyobb méretűek. Az agitációs központokat megjelölő táblák is szembeötlők. Aki Nižná Slaná (Alsó- sajó) községen utazik keresztül, már messziről észreveszi az agitációs központ feldíszített épületét. És persze a legtöbb gépkocsivezető lassít, hogy tekintetét legalább pillantásnyi- ra arrafelé vesse. Nézzük meg belülről is ezt az agitációs központotl Nincs akadálya, hiszen a központ egész nap nyitva tart. Az ízlésesen berendezett, tágas helyiségekben újságok, brosúrák, könyvek találhatók. Bátran kézbe veheti akármelyiket a látogató. Sőt, olvashat is. Tablók kimutatások láthatók a fala kon. Szemléltetve hirdetik a vasércbánya sikereit, a bányá szók munkájának eredményét Az agitációs központ vezetője Kocka Károly. Készséges, szívesen tájékoztat, hogy a táblá kon látható számok mit jeleznek, az adatok mire vonatkoz nak. És persze e számokban kifejezett munkaeredményekre, sikerekre joggal büszke. Né hány számot, néhány adatot érdemes jól megjegyezni. Régebben műszakonként 17 tonna vasércet jövesztettek a bányászok. Manapság a korszerűsítés eredményeképpen a nagy teljesítményű gépek segítségével műszakonként 30 tonna vasércet jövesztenek. Régebben a fejtési mélység 0,7 méter volt műszakonként. Ma már 1,2 mé tér. Külön tablón láthatók a kitüntetett bányászok fényképei. Többen közülük képviselők a nemzeti bizottságokban. Mások a Nemzeti Front mostani jelöltjei. Az agitációs központot délelőttönként is felkeresik az érdeklődők, de délutánonként a leglátogatotabb. Gyakran rendeznek vitadélutánokat, a bánya dolgozói, a község lakosai számára pedig megbeszéléseket, gyűléseket. Gyakori látogatók a fiatalok is, a bányásztanulók. Többen közülük életükben először járulnak majd az urnák elé az idén. A választások jelentőségéről, módjáról részletes tájékoztatást kapnak. Örömmel újságolja az agitációs központ vezetője, hogy a vasércbánya ifjúsági szervezetének egyik csoportja Revúcán politikai témájú vetélkedőn vett részt, és második helyezést ért el. A következő hetekben még érdekesebb lesz az agitációs központ tevékenysége, mert színes, változatos műsorokkal bővítik. Irodalmi színpadok, esztrádzenekarok szerepelnek majd egy-egy rendezvény alkalmával. Közben az elmúlt választási időszak szemléltetett eredményei között nagy jelentőségű adatot fedezünk fel: új üzemrészleget építettek, mely ma már műszakonként 1700 tonna szideritet képes feldolgozni Nézelődünk, gondolkodunk, alig vesszük észre, hogy újabb látogatók érkeztek. Amikor elhagyjuk az agitációs központ épületét, és tekintetünk a homlokzatra helyezett jelszóra téved, helyeslőn bólintunk. Egyetértve a jelszóval, mely hirdeti: „Népünk boldogságára és jólétére szavazunk." GAÁL ISTVÄN
