Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-30 / 233. szám, csütörtök

Szorgalmas munka a földeken Vélik o búzát - törik a kukoricái Délután négyfelé jár az idő, de a határt még mindig a nap­fény uralja. A kevés derült nap egyikének örülnek a mezőgaz­dasági dolgozók. — Ilyen idő kellene, amely hagyja' dolgozni az embert és a gépet. Sok a munka, de az akaraterő sem hiányzik. Két-há- rom hetes a lemaradásunk, amit kedvező idő esetén köny- nyr?n behozunk. Az esős, rendhagyó szeptembe­ri hetek megtették a magukét. Nézze csak ezt a kukoricát. Ha­ragoszöld, jó. ha november első hetében kezdhetjük törni. Még szerencse, hogy korai hibride­ket is vetettünk, így október elsején megkezdhetjük a sze­mes kukorica betakarítását — mondja Bartalos József, a Kút- nikvi' (Hegyéteij Egységes Földmű vessző vei kezet ugró nő­in usa. Közben megérkezünk a ker­tek alá, ahol Hegyi Jenő trak­toros és Hovanec József búzát vetďtt. — összeszokott kettős, ta­pasztalatuk, gyakorlatuk a biz­tosíték, hogy a vetés minősége kifogástalan. A talaj eléggé tö­mött, de bárhol megnézzük, a hat-hét centiméteres vetési mélység mindenütt megvan. Nem folytatta, mivel a vető­gép az úthoz közeledett, így feléjük indultunk. — Estére befejezzük — mond­ta a traktorból kiszálló vezető. Mint kiderült, az este megkö­zelítően a fél hetet jelenti, ek­kor lesz a fájront. — Hatkor kezdtük a vetést, de ilyenkor, dologidőben a na­pot nem órákkal, hanem az el­vetett hektárokkal mérik — folytatta társa, majd az agro­nómus még megtoldotta: — A vetést is később kezd­hettük, de azért október 10-ig szeretnénk befejezni. Pár hek­tár ugyan későbbre marad, de nem tehetünk mást, mivel a cukorrépa szedését csak októ­ber elején kezdhetjük és a ve­tésforgó megköveteli, hogy a búza bizonyos százalékát cu­korrépa után vessük. Az úton pótkocsit és vető­gépet vontató traktor állt meg. Itt búcsúztunk, hogy az érke­ző Nagy Zoltán traktorossal és Adamko Istvánnal is váltsunk pár szót. — Bevetettük a táblát, át­költöztünk egy másik táblá­ra... üt óra múlt, még korai lenne hazamenni, estig elve­tünk pár hektárt. Az idő en­gedi, most kell dolgozni — mondták felváltva és közben megbeszélték az agronómussal, hogy hova menjenek. Indultak, s mi pár métert a ■ nyomukban haladtunk, majd el­lenkező irányba fordultunk, hogy megnézzük a cukorrépát. — Bugár József és Navrátil Árpád. — mutatott kísérőm az egyik táblán dolgozó traktorok irányába. — Simítják, tárcsáz­zák a földet, hogy holnap, hol­napután már a vetők állhassa­nak munkába. Kerékpárokon asszonycsoport haladt el mellettünk. Az agro­nómus köszöntötte őket, ők vi­dáman vissszaköszöntek. — A sziiretelők. A szőlő is beérett, szedni kell. A cukorrépatáblánál kiszáll­tunk a kocsiból és bementünk a sorok közé. — Négyszáz-négyszázhúsz má­zsát ígér. Még szerencse, hogy amikor megkezdjük a kiszántá­sát, akkorra befejezzük a si­lózást, ahol húsz traktorunk szabadul fel, így ide összpon­tosíthatjuk az erőket. Rengeteg a munka, az elvég­zésére alkalmas idő pedig egy­re kevesebb. Sietni kell, hiszen november közepén a fagyok is beköszönthetnek. Persze a mi­nőségről sem szabad megfeled­kezni. Útközben hazafelé ez is szóba került. — A minőséget ezúttal sem hagyjuk figyelmen kívül. A ju­talmazásoknál lényeges megha­tározó a veszteségek nagysága. Azt Is tudatosítani kell, hogy a gépi betakarítás során bizo­nyos méretű szóródást lehetet­len kiküszöbölni. Rövid szünetet tartott, majd elgondolkodva folytatta: — Nem törvényszerű azonban az, hogy az elszóródott cukor­répát, kukoricát a földön kell hagyni. Nálunk már évek óta természetes, hogy a gépek után azonnal összeszedjük az elszó­ródott termést. A cukorrépában a „böngészők“ például közvet­lenül a kiszántó után halad­nak, és az elszóródott répát rárakják a földben levő sorra- így szinte valamennyi répafejet és ezzel számtalan kockacuk­rot megmentünk. Már sötétedett, amikor a szövetkezet irodája előtt elbú­csúztunk. Én haza, az agronó­mus még az iroda felé indult. Másnapra elő kellett készítenie egyet-mást. Az őszi munka az egyik legnagyobb mezőgazda- sági feladat, és nem tűr egy napi, de még csak egy órai halasztást sem. EGRI FERENC Hegyi Jenő traktoros és Hovanec József búzát vetett (A szerző felvétele) 1976 K. 30. megbízatási időszakot a nem­zeti bizottságok aktív gazdasá­gi-politikai tevékenysége jelle­mezte. Megállapíthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai, bizottságai, szakosztályai szín­vonalasabb munkát végeztek. Ezt a CSKP XV. kongresszusa is értékelte. Ugyanakkor rámu­tatott, hogy a nemzeti bizottsá­gok funkcióinak fejlesztésében még sok mindent tökéletesíte­ni kell, nem hagyhatjuk figyel­men kívül a nemzett bizottsá­gok apparátusának munkájával kapcsolatos jogos panaszokat. Ez fontos feladat, és megvaló­sítása elsősorban a nemzeti bi­zottságok választott szerveitől függ. A lakossággal való kapcsolat elmélyítése Az elmúlt időszakban elmé­lyült a nemzeti bizottságok és a lakosság kapcsolata. Az SZSZK-ban a polgári bizottsá­gokban és a nemzeti bizottsá­gok albizottságaiban csaknem 36 000-en dolgoznak, több ezren pedig a polgári ügyek testüle- teiben, a lakóbizottságokban és a nemzeti bizottságok más aktí­váiban tevékenykednek. Ez a tény is bizonyítja képviseleti rendszerünk demokratizmusát, a dolgozók közvetlen részvéte­lét a közügyek intézésében. Eh­hez természetesen hozzájárul a nemzeti bizottságok céltudatos nevelő munkája is. Ennek egyik bizonyítéka a szocialista verseny. A jelentős társadalmi események: — ha­zánk felszabadításának 30. év­fordulója és a CSKP XV. kong­resszusa — jó alkalom volt a munkaaktivitás fejlesztésére, a kötelezettségvállalási mozgalom kibontakoztatására. A kollektí­vák és egyének több százezer kö­telezettségvállalása milliárdos értékeket hozott. Több mint 13 ezer kisebb és nagyobb építke­zést adtak át, amelyek javítják az élet- és munkafeltételeket városainkban és községeinkben. A nemzeti bizottságok versenye anyagi értékeket eredménye­zett, de a legnagyobb pozití­vum az, hogy mindez az embe­rek öntudatos, önkéntes mun­kájának gyümölcse. Ez kifejezi az állampolgárok politikai fej­lettségét, azt, hogy azonosulnak a CSKP politikájával, és gya­korlatilag meg is valósítják ha­zánk felvirágoztatása érdeké­ben. Az új választási programok Az elmúlt megbízatási idő­szak tapasztalatait ttikrözték az új választási programok kidol­gozásának alapelvei, amelyeket a CSKP KB Elnöksége hagyott jóvá. A legfőbb politikai cél az volt, hogy az új választási prog­ramok a CSKP XV. kongresszu­sa és az SZLKP kongresszusa határozataiból, a 6. ötéves terv irányelveiből induljanak ki, és vegyék figyelembe a községek és városok szükségleteit. Le­gyenek nyílt, politikai-gazdasá­gi dokumentumok, amelyek ál­tal megvalósítjuk a CSKP és a Nemzeti Front politikáját. Az elmúlt időszakhoz hason­lítva a választási programok ja­vaslatai sokkal alaposabbak, és az eddiginél előbb készültek el. Tartalmuk reális, komplex, tar­talmazzák az egyes területi egységek fejlesztésének legfon­tosabb céljait és feladatait. így tehát nem jelentenek választá­sok előtti ígéretet, hanem konk­rét, megvalósítható tervek, ame­lyek szavatolják minden egyes város és község fejlődését. A javaslatok nagy figyelmet szentelnek a fiatal nemzedék nevelésének. A nemzeti bizott­ságok szerveinek, képviselőinek és apparátusának tevékenysé­gét az irányító és szervező munka színvonalának emelésé­re, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei együttműködésének elmélyíté­sére, a közrend megszilárdítá­sára, a bűnözés elleni harcra és a szocialista demokrácia fej­lesztésére irányítják. A választási programok gaz­dasági feladatai igényesek, mi­vel helyi viszonyokra bontják le a 6. ötéves terv feladatait. A kiemelt építkezések határ­időn belüli felépítéséhez meg­teremtik a feltételeket. Több olyan akciót tartalmaznak, ame­lyek hozzájárulnak az életfel­tételek javításához, megoldják a lakótelepek járulékos ellátott­ságának problémáit, új gyér mekintézmények épülnek, és tovább bővül a szociális gon doskodás. A választási program ismer­tetése és .megvitatása a nyil­vános gyűléseken, a jelöltek be mutatkozása a választási elő­készületek rendkívül fontos szakasza, amely tükrözi lakos­ságunk viszonyát nemcsak a je­löltekhez, illetve a választási programokhoz, hanem egész po­litikai és társadalmi életünkhöz Is. Ezért ezeket a találkozáso­kat gondosan elő kell készí­teni, és az állampolgárok javas­latait és észrevételeit fel kell használni a választási progra­mok javítására, a nemzeti bi zottságok politikai tömegmun-- kájának fejlesztésére. A nemzeti bizottságoknak az elmúlt években kifejtett sikeres munkája,saz új választási prog ramok reális volta szavatolja, hogy a képviselőjelöltek meg­nyerik az állampolgárok támo gatását, és a választási előké­születek zárószakaszát a CSKP KB és a Nemzeti Front KB fel­hívása szellemében a magas fo­kú állampolgári, munka- és po­litikai aktivitás jellemzi majd. HATÉKONY VÁLTOZÁSOK NEGYEDSZÁZADA A szocialista országok fej­lesztése, a szocialista vagyon­nal való gazdálkodás elképzel­hetetlen lenne hozzáértő szak­emberek irányítása nélkül. Ahogyan szükség van jól felké­szült orvosokra, gépipari szak­emberekre, építészmérnökökre, oktatókra, ugyanúgy szükség van közgazdászokra is. Szlová­kiában a bratislavai Közgazda- sági Főiskola ad lehetőséget az érdeklődőknek magas fokú köz- gazdasági ismeretek megszerzé­sére, illetve fejlesztésére, ki­bővítésére. A szóban forgó főiskola fenn­állása óta jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül. A legalapvetőbb változást az 1948- as februári győzelem hozta. A munkásosztály győzelme után a kommunista párt vezetésével megkezdődött a szocialista társadalom építése. Ehhez pe­dig új típusú, szocialista gon­dolkodású közgazdászok kellet­tek, olyanok, akik hozzáértően gazdálkodnak majd az ország vagyonával. A régi felépítésű közgazda- sági főiskola oktatási rendsze­rét is alaposan meg kellett változtatni, s új, a szükségletek­nek megfelelő tanszékeket kel­lett nyitni. így került sor az „ipari szak" megalakítására is, amely fennállásának 25 éve alatt csaknem 2500 ilyen irány­zatú közgazdászt adott az or­szágnak. Ebből megközelítőleg 1100-an tévúton végezték el ta­nulmányaikat. A szakosítás jó módszernek bizonyult a fiatal „ipari“ köz­gazdászok nevelésében is. A kezdet — mint mindenütt — itt is nehéz volt. Hiányoztak a hazai szakoktatók, éppen ezért nagy örömmel fogadták a szovjet pedagógusok segítsé­gét. A tanszék fejlesztésében nagyon sokat tettek a tapasz­talt, felelős gazdasági funkció­kat betöltő külső munkatársak is, akik közül a későbbiekben több a tanszéken maradt. A magas fokú oktatási intéz­ményt 1953-ban közgazdasági főiskolának nevezték el, amit elsősorban a fejlődése és az újonnan kialakult jellege kí­vánt meg. 1954-ben újabb vál­tozás következett be az iskola felépítésében. Szlovákia néhány városában konzultációs közpon­tot nyitottak, így a dolgozók­nak is lehetővé tették, hogy távúton végezhessék el közgaz­dasági irányzatú tanulmányai­kat. Visszatérve az ipari szakra, elmondhatjuk, hogy az szintén a kor követelményeinek meg­felelően bővült. Az 1964—65- ös tanévben már két tanszékre kellett osztani, mégpedig az ipari gazdaságirányítással, va­lamint az ipari vállalatok szer­vezésével és irányításával fog­lalkozó tanszékre. Az „átszer­vezés“ természetesen a tanul­mányi anyagok kibővítését is megkövetelte. „A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják — mondotta egy nemrég le­zajlott sajtóértekezleten Michal Leščišín docens, a főiskola dé-- kánja —, hogy a tanulmányi program átszervezésére szükség volt és hatékony módszernek bizonyult. Hasonlóan jól be­vált az időközben létrejött posztgraduális tanulmányi for­ma is, amelyet elsősorban a vezető gazdasági dolgozók, de mások is kihasználnak.“ Az ipari szak — akárcsak az egész főiskola — azonban nemcsak neveli a közgazdászo­kat, hanem jelentős tudomá­nyos-kutató munkát is végez. A múlttal ellentétben ma már kollektív, szervezett ez a te­vékenységük is. A kar dolgo­zói 1975-ben 15 kísérleti fel­adatot oldottak meg, amelyek­kel hozzájárulnak Szlovákia gazdaságának fejlesztéséhez. Az ipari tagozat elmélyült gaz­dasági együttműködést tart fenn jelentős ipari vállalatok­kal. Ez az együttműködés mindkét fél számára kifizető­dő, de elsősorban a hallgatók, a jövő közgazdászai nyernek vele. P. G. Érdekes és értékes Száguld az autó. Egymás után hagyjuk magunk mögött a köz­ségeket. Útközben számtalan propagandatáblát, feliratot lát­hatunk. Hamisítatlan jele an­nak, hogy a választási előké­születek egyre nagyobb mére­tűek. Az agitációs központokat megjelölő táblák is szembeöt­lők. Aki Nižná Slaná (Alsó- sajó) községen utazik keresz­tül, már messziről észreveszi az agitációs központ feldíszí­tett épületét. És persze a leg­több gépkocsivezető lassít, hogy tekintetét legalább pillantásnyi- ra arrafelé vesse. Nézzük meg belülről is ezt az agitációs központotl Nincs akadálya, hiszen a központ egész nap nyitva tart. Az ízlé­sesen berendezett, tágas helyi­ségekben újságok, brosúrák, könyvek találhatók. Bátran kéz­be veheti akármelyiket a láto­gató. Sőt, olvashat is. Tablók kimutatások láthatók a fala kon. Szemléltetve hirdetik a vasércbánya sikereit, a bányá szók munkájának eredményét Az agitációs központ vezetője Kocka Károly. Készséges, szí­vesen tájékoztat, hogy a táblá kon látható számok mit jelez­nek, az adatok mire vonatkoz nak. És persze e számokban kifejezett munkaeredményekre, sikerekre joggal büszke. Né hány számot, néhány adatot ér­demes jól megjegyezni. Régeb­ben műszakonként 17 tonna vasércet jövesztettek a bányá­szok. Manapság a korszerűsítés eredményeképpen a nagy tel­jesítményű gépek segítségével műszakonként 30 tonna vasér­cet jövesztenek. Régebben a fejtési mélység 0,7 méter volt műszakonként. Ma már 1,2 mé tér. Külön tablón láthatók a kitüntetett bányászok fényké­pei. Többen közülük képvise­lők a nemzeti bizottságokban. Mások a Nemzeti Front mosta­ni jelöltjei. Az agitációs központot dél­előttönként is felkeresik az ér­deklődők, de délutánonként a leglátogatotabb. Gyakran ren­deznek vitadélutánokat, a bá­nya dolgozói, a község lakosai számára pedig megbeszéléseket, gyűléseket. Gyakori látogatók a fiatalok is, a bányásztanulók. Többen közülük életükben elő­ször járulnak majd az urnák elé az idén. A választások je­lentőségéről, módjáról részle­tes tájékoztatást kapnak. Öröm­mel újságolja az agitációs köz­pont vezetője, hogy a vasérc­bánya ifjúsági szervezetének egyik csoportja Revúcán poli­tikai témájú vetélkedőn vett részt, és második helyezést ért el. A következő hetekben még érdekesebb lesz az agitációs központ tevékenysége, mert színes, változatos műsorokkal bővítik. Irodalmi színpadok, esztrádzenekarok szerepelnek majd egy-egy rendezvény al­kalmával. Közben az elmúlt választási időszak szemléltetett eredmé­nyei között nagy jelentőségű adatot fedezünk fel: új üzem­részleget építettek, mely ma már műszakonként 1700 tonna szideritet képes feldolgozni Né­zelődünk, gondolkodunk, alig vesszük észre, hogy újabb lá­togatók érkeztek. Amikor el­hagyjuk az agitációs központ épületét, és tekintetünk a hom­lokzatra helyezett jelszóra té­ved, helyeslőn bólintunk. Egyet­értve a jelszóval, mely hirde­ti: „Népünk boldogságára és jólétére szavazunk." GAÁL ISTVÄN

Next

/
Thumbnails
Contents