Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-30 / 233. szám, csütörtök

Sokat a kevésből Hogyan segítsünk az elsősöknek Régi népi szólás, szerénykedő kínálás: Sokat a kevésből! Erre hivatkozik Csicsay Alajos, a Stúrovói (Párkányi) Magyar Tannyelvű Alapis­kola igazgatója, amikor az elsősük szülei ag­godalmukat fejezik ki, mert véleményük sze rint kevés, amit gyermekeik tanulnak. Az alapiskola első évfolyamában az űj tan- tervnek megfelelően új módszerrel tanítják a magyar nyelvet, a szlovák nyelvet, a matemati­kát és a rajzot, valamint a környezetismeretet. A komplex oktatási módszer alkalmazására cél­tudatosan felkészültek a pedagógusok. Már évekkel ezelőtt. A párkányi alapiskola pedagó­gusai közül Lengyelfalusy Miklós, Lelóczky Mik­lós ŕó Martiška Éva, az igazgatóhelyettes is részt vett a tanterv kidolgozásában. Nem kísér­letről van szó, hanem a legkorszerűbb oktatási módszer alkalmazásáról. Legszembetűnőbb a változás a matematika ta. nításában, mert a matematika halmazelméleten alapuló oktatását nem a számjegyek tanításá­val, nem a műveletek ismertetésével kezdik, ha­nem a logikus gondolkodásra neveléssel. Ezért aggodalmaskodnak a szülők közül néhányan: Nem kevés, amit tanulnak gyermekeik? És ag­gódva kérdik: Hogyan segítsünk nekik? A párkányi alapiskolában az idén 95 elsőst tanítanak. Közülük hatan a nánai összevont osz­tályban tanulnak. Tapasztalt pedagógus, a mint­egy 25 éve tanító Jantosík Anna az osztályfő­nökük. A többieket három osztályba szervezve oktatják: Horváth Jánosné (20 éve pedagógus), Dávid Márta (7-éves gyakorlattal) és Kremmer Júlia (17 éves gyakorlattal) tanítónők. Az első­sökből két napközis osztályt szerveztek. Ott is szakképzett pedagógusok foglalkoznak velük. Joggal mondja tehát az iskola igazgatója: Jó pedagógusokra, tapasztalt nevelőkre bíztuk az elsősöket, olyanokra, akikben bízhatnak a szü­lők. Az oktatás terén nincs különösebb segítség­re, közreműködésre szükségük. Egyébként az új oktatási módszer alkalmazá­sa folyamatos, s annak megfelelően dolgozták ki a tanlerveket nemcsak az elsősök, hanem a má­sodikosok és harmadikosok számára is. Ugyan­akkor az 1—3 évfolyamok oktató-nevelő mun­kájának irányítását Martiška Éva igazgatóhe­lyettesre bízták, aki végtelen türelemmel, nagy hozzáértéssel foglalkozik a felmerülő nehézsé­gekkel. Ellátogattunk az elsősök közé, Horváth Já­nosné osztályába. Aki tíz, vagy húsz évvel ez­előtt járt elsősök között, bizony csodálkozhat. Már jelentkeznek is a gyermekek, megtanulták, hogy szót kell kérni, de nyoma sincs a szigor alapján kialakított fegyelemnek. Még előfordul, hogy egyik, másik gyermek a felfedezés örö­métől elragadtatva közbeszól. Nem torkollják le. Nincs „drill“. Az egyik gyermek halkézzal nyúl a mágneses táblára kirakott figura után. Tekin­tetével magyaráz a tanítónő: nem baj. A táblán és a gyermekek előtti feladatlapon csupa szí­nes figura: játékszerek, gyümölcsök. Halmaz. Figyeljünk csak, mit kezdenek vele! Játékosan válogatnak, csoportosítanak. Színek, alak sze­rint. Közben számlálnak is. (Nem számolnak. Számlálnak! (Esetenként indokolnak: A labda nem alma, még akkor sem, ha piros. Játszanak, de ha jobban figyelünk, értjük: logikai alap­fogalmakat használnak, matematikai meghatáro­zásokkal foglalkoznak, összefüggéseket keres­nek, különbségeket találnak, érvelnek, indokol­nak. Nincs gépies ismétlés, nincs megfontolás nélküli „agybavésés“, nincs kórusban mondott szöveg. Csupa találékonyság, önkéntes, mond­hatni, hogy ösztönös felfedezés megnyilvánulá­sa a tanítási óra. Az igazgató a tanítási óra végén megkérdezi: Kevés ez? Választ sem várva, felel: Látszólag talán kevés, de ebből a kevésből sok lesz. Ettől függetlenül azonban a szülők aggodal­maskodó kérdésére is választ kell adni: Hogyan segítsünk az elsősöknek? Válasz: Az oktatás se­gítése helyett inkább a szokásrendszer kialakí­tása terén várunk segítséget a szülőktől, mert tudatában vagyunk annak, hogy a tanulási szo­kások kialakítása csak akkor lehet eredményes, ha a szülők is segítenek. Az oktatásnak és a nevelésnek mindig azok­ra a folyamatokra kell épülnie, amelyek a má­ban is a jövő ígéretét hordozzák. Nem kétsé­ges, hogy pedagógusaink a jövő érdekében al­kalmaznak új oktatási módszereket. Bízzunk bennük. Nagy szükségük van erre a bizalomra. Helyettük is hangoztatjuk: Jól és helyesen akkor segítünk az elsősüknek, ha azonosulunk a pedagógusok által megszabott módszerek al­kalmazásában, mind az oktatási, mind a neve­lési célok elérése érdekében. HAJDÚ ANDRÁS Népszerű könyvek — új kiadásban Most jelent meg Ránki György: A második világháború című munkája. A második vi­lágháborúról szóló, szinte könyvtárat betöltő irodalomban az elmúlt években a memoáro­kon, a hadtörténeti feldolgozá­sokon, a kisebb diplomáciatör­téneti munkákon kívül egyre több az összefoglaló, átfogó feldolgozó munka. Magyar nyelven azonban összefoglaló feldolgozás — egy két rövid népszerűsítő munkától eltekint­ve — még nem jelent meg. E hiány pótlására tett kísérletet Ránki György, aki a háború történetét, annak hadtörténeti, politikai, gazdasági és szociá­lis szempontjait igyekszik áb­rázolni. A munka kiterjed az egyes frontok helyzetére, a német fa­sizmus gaztetteinek következ­ményeire, az ellenállási mozga­lom történetére és a háború alatti fontosabb diplomáciai tárgyalásokra. Viszonylag részletesen fog­lalkozik a könyv a távol-keleti háború történetével is, amelyre vonatkozóan magyar nyelven eddig szinte semmi sem jelent meg. A kivitelezésben is nagyon szép könyvet részletes krono­lógia. gazdag forrásjegyzék, ki­tűnő névmutató, valamint 13 térkép gazdagítja. Új kiadásban jelent meg a televíziós adaptációból is jól ismert Henry James-regény, az Egy hölgy arcképe. A hölgy, akinek arcképét elemző lélekrajzzal, a sokré­tűen hajlékony, intellektuális próza művészi pasztellszíneivel festi meg az író, egy huszon­három éves, szép amerikai lány, Isabel Archer. Mint mond­ja, azért jön Európába, hogy itt olyan boldog legyen, ameny- nyire csak lehetséges. Útja döntő jelentőségű sorsára. Örökség révén nagy vagyonhoz jut, férfiak hódolata veszi kö­rül, élményekben van része. De a boldogság? Kérőit sorra elutasítja, hogy megőrizze függetlenségét, majd szíve sugallatára mégis férjhez megy — s aztán rá kell döb­bennie, hogy eszközül használ­ták fel, és vagyona volt a vonz­erő a házasságban. Isabel, a puritánok unokája azonban kö- telességtudatból vállalja az egész életre szóló lelki szen­vedést. Ennyi a történet váza. A megírás módja teszi, hogy az élet melege süt a könyv lap­jairól, és lenyűgöz bennünket a gondolatok, az érzelmek gaz­dagsága. Mestermű ez a könyv, és Isabel Archer portréja mél­tán kerülhet egy sorba jó is­merőseink, Anna Karenina és Bovaryné arcképével. Henry James, a regény írója műveinek hibátlan felépítésé­vel, belső monológjaival a hu­szadik század regényirodalmá­nak egyik jelentős íhletője. Gazdag életművet hagyott hát­ra. írt kisregényt, novellát, esszét, kritikai műveket, önélet­rajzot, útleírást és húsz re­gényt. Az „Egy hölgy arcképe“, melyet Balabán Péter tolmá­csolt magyar nyelven, először U581-ben jelent meg. s hosszú évtizedek után, századunk má­sodik felében került ismét a nagyközönség érdeklődésének homlokterébe, az író számos más regényéhez hasonlóan. Üj kiadást ért meg O. Nagy Gábor neves gyűjtemé­nye, a „Magyar szólások és közmondások“. A „Harminc év“ sorozat legújabb kütete Németh László utolsó, televíziós válto­zatból is jólismert regénye, az „Irgalom". Ugyancsak televízióból és filmről ismert Szép Ernő Lila akáca, az Olcsó Könyvtár leg­újabb kiadványa. Mikszáth Kálmán országgyű­lési karcolatai is az Olcsó Könyvtárban láttak napvilágot „A haldjokló oroszlán“ címen, míg a nagy palóc két kisregé­nye, A beszélő köntüs és a Gavallérok az Iskolások Künyv- tára sorozatában kaphatók, ugyanúgy, mint Katona józsef Bánk bánja. A JérJi negyven felett. — Ez a címe a lengyel Rozniatowski népszerű ismeretterjesztő mun­kájának. A cím feleslegessé tesz minden további kommen­tárt — magáért beszél. A legfiatalabb olvasók pedig az ürükifjú Verne Gyula egyik legszebb alkotását, a Sándor Mátyást, valamint Tatay Sán­dor Kinizsi Pál című történel­mi regényét vásárolhatják meg új kiadásban. —il— A cseh zenei élet sajátos egyénisége VÁCLAV SMETÄČEK 70 ÉVES Dr. Václav Smetáček a cseh karmesteri iskola kiváló kép­viselője, a csehszlovák zenei élet egyedülálló jelensége. Mű­vészi pályája rendkívül érde­kes, sokszínű. Smetáček morva földről szár­mazik. 1906-ban született Brnó- ban, ahol már zsenge gyermek­korában megismerkedik a mor­va népzene csodálatos világá­val. Sokoldalú zenei művelt­ségre tesz szert. E műveltség annál értékesebb, hogy nem­csak elméleti jellegű, hanem gyakorlati fedezete is van. Eleinte a hegedűért és a mély­hegedűért rajong. Mindkét hangszeren jól megtanul ját­szani. Tizenhat éves korában á Prágai Konzervatórium diákja lesz, ahol Skuhrovsky tanárnál oboajátékot, Knčkánál kompo­nálást, Dédečeknél pedig diri­gálást tanul. Mivel a konzervatóriumi vég­zettséget nem tartja kielégítő­nek, beirďtkozik a Károly Egyetem bölcsészkarának ze­netudományi és esztétikai tan­szakára. 1933 ban a bölcsészka­ron doktori címet szerez. A gyakorlati zeneművészi pá­lyát oboistaként kezdi a Cseh Filharmóniában, a kiváló Vác­lav Tali ch karmestersége ide­jén. Ekkor már ismert alakja a cseh zenei életnek. Gyakran megfordul zenei társaságokban, szívesen vesz részt estélyeken, szenvedélyes szervező. Már 1928-ban megszervezi a Prágai Fúvósötüst, melynek 27 éven át tagja marad. A harmincas években figyel­me mindinkább a dirigálás fe­lé fordult. Kezdetben egv ama­tőr együttest dirigál. 1934— 1946 küzütt a prágai Hlahola karnagya. Ettől kezdve azon­ban rendszeresen együttműkö­dik a Prágai Fővárosi Szimfo­nikus Zenekarral. Vezényleté­vel e két zenei testület gyak­ran ad közös hangversenyt, el­sősorban kantátákból. Smetá­ček ez idő tájt a rádiózenekart is vezényli. Később a Pragfilm (FISYOJ zenekar főkarmestere lett. Az 1942-es év jelentős határ­kő Václav Smetáček életében. Búcsút vesz a rádiózenekartól és elfogadja a Prágai Szimfo­nikus Zenekar (FOK) vezeté­sét. E kiváló zenei testület, melyet Munkaérdemrenddel is kitüntettek, 1934-ben alakult. Minthogy azokban az eszten­dőkben Prágában nem volt könnyű életben maradnia egy új zenekarnak, vezetői életmen- ő ötletlel próbálkoztak, elha­tározták: együtt fognak működ­ni a filmmel, rádióval és az operával. így született a FOK rövidítés, mely azt jelenti: Film-Opera-Koncert. Az évek folyamán a zenekar élén egész sor neves karmester állt, ám művészi fejlődéséért a legtöb­bet Václav Smetáček tette, aki főkarmesterként 1972-ig vezet­te. 1952-ben a zenekart a Frá- gai Fővárosi Nemzeti Bizottság védnöksége alá vonták, ezért új elnevezést kapott. Számos sikeres külföldi hangversenye során nemzetközi hírnévre tett szert. A főváros szimfonikus zenekarában Smetáček a cseh zenei élet egyik legjelentősebb egyéniségévé fejlődött. Bár nem egészen tipikus, de párhuzam vonható Václav Smetáček és Václav Talich művészi pályája közütt. Mint ahogyan Talich megszervezte és európai rangra emelte a Cseh Filharmóniát, úgy Smetáček személyének óriá­si szerepe volt a FOK szimfo­nikus zenekar művészi kiéré­sében. Mindenekelőtt az ő ér­deme. hogy e zenekar a Cseh Filharmónia után Csehszlová­kia második legjelentősebb ze­nei testületévé lett, és aktív, elismert tényezője a nemzetkö­zi zenei életnek. Václav Smetáček életcélja a cseh zeneművészet hazai és külföldi megismertetése, nép­szerűsítése. E cél teljesítésének szolgálatába állította egész tu­dását, energiáját. Ezen túl egy másik feladatot tartott különö­sen fontosnak: az új zenei pub­likum felnevelését; ebben nagy szerepet szánt éppen a szimfo­nikus zenének. Smetáček repertoárja igen széles skálájú. A szimfonikus műveken kívül az opera vilá­gára is kiterjed. A milánói Sca- lában betanította Janáček egyik operáját. ezenkívül együttműködött a Stuttgarti Operával, hosszabb ideig tevé­kenykedett Űj-Zélandon és Ja­pánban. Vendégkarmesterként sokszor állt világhírű szimfoni­kus együttesek karmesteri pul­pitusán, rendszeresen részt vesz a Prágai Tavaszon és gyakran vezényli a Cseh Fil­harmóniazenekart. Külföldün számtalanszor vendégszerepeit. Azok a hanglemezfelvételek pe­dig, melyek az ő vezényletével készültek, a Supraphon kiadó csúcsteljesítményei küzé tar­toznak és külföldön is elisme­rést szereztek. Václav Smetáček életének jelentős állomásához érkezett, ma hetvenéves. Jelentős esemé­nye lett volna a Bratislavai Zenei Ünnepségeknek, ha a Munkaérdemrenddel és nemzeti művész címmel kitüntetett ki­váló karmester a mi fesztivál- pódiumunkon ünnepelhette vol­na születésnapját. Ez igazán nagy megtiszteltetés lett volna a fesztivál számára. Ám, amint értesültünk róla, a mester be­tegség miatt sajnos nem utaz­hat az idén Bratislavába. K. [. KULTURÁLIS HÍREK 0 Jan Brueghel egy eredeti képére bukkantak Krakkó köze­lében egy XIII. századbeli ko­lostorban. A nagy festőnek ez már a harmadik alkotása, ame­lyet Lengyelországban találtak. • Tbilisziben, Grúzia főváro­sában új néprajzi múzeum nyílt meg. A köztársaság területeiről különféle típusú, külünféle ko­rokra jellemző, mintegy 50 há­zat szállítottak ide. A kiállított tárgyak küzött kőházak, mintás faházak, erődítményül szolgáló bástyák láthatók. • Moszkvában megjelent az elmúlt harminc év amerikai lí­rájának antológiája. Jevtusen­ko nagy elismeréssel méltatta a kötetet a Pravdában, meg­állapítván, hogy a gyűjtemény „a modern Amerika félelmének és reménységének egyedülálló szimfóniája“. • Az UNESCO nagyszabású ünnepi hetet rendez Velencé­ben, amelynek teljes bevételét a lagúnaváros megmentésére ajánlanak fel. Programjában hangversenyt ad többek között Menuhin, Szeryng, Pollini, Bagnoli és Rampal, a festők közül pedig Vasarely, Cesar, Guaysamin és Bili legújabb al­kotását bocsátotta akcióra a kezdeményezés érdekében és javára. • A berlini Antik Múzeum­ban megnyitották a kincstárat, amely az ókori aranyműves mű­kincsek egyik leggazdagabb gyűjteménye; különösen jelen­tős etruszk, ógörög és antik római ékszergyűjtménye. 197B IX. 30. IKobolka György felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents