Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-28 / 231. szám, kedd

AZ EREDMÉNYEK NEM MARADNAK EL Gazdagítják, szépítik községüket A község vezetői és a lakos­ság szorgalma eredményekép­pen jelentős értékek születtek Horné Túrovce (Felsőtúr) köz­ségben az elmúlt választási idő­szakban. Ezt tapasztalhatja az is, aki csak átutazik a közsé­gen, de ez csendül ki Sztudva László hnb-elnök szavaiból is. — A választási program tel­jesítése jelentős fokmérője az elmúlt öt év tevékenységének. Azon keresztül mérhetjük le, milyen munkát végeztünk, ho­gyan segítettük elő községünk fejlesztését. Mi örömmel mond­hatjuk: a választási programot teljesítettük, számos jelentős akciót valósítottunk meg. Egyike ezeknek' az új három­tantermes iskola és a mellette felépült kétosztályos óvoda, melyben az iskolai étkezdét is elhelyezték. Önsegélyes alapon 124 ezer korona beruházással ravatalozót, valamint öltözőt építettek a sportpályán. A most folyó legjelentősebb építkezés az új üzletet és ven­déglőt magába foglaló épület. Főleg nyugdíjasokból álló sa­ját építőcsoportuk építi és a munka jól halad. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy az emberek megértik a társadalmi munka fontosságát, szívesen se­gítenek. — Az akciókat sörolhatnám tovább — mondja az elnök — tataroztuk a kultúrházat, beren­deztük a polgári ügyek testü­letének termét, bővítettük a he­Sztudva László hnb elnök az új üzletet építő csoport tagjaival (A szerző felvétele) ÜJ 1976. IX. 28. lyi hangosbeszélő hálózatát, au­tóbuszmegállót építettünk, ren­deztük, bekerítettük a temetőt, több mint egy kilométer utat portalanítottunk. Ezeknek az akcióknak a megvalósításához az állampolgárok tevékenyen hozzájárultak. Az elmúlt válasz­tási időszakban 24 965 órát dol­goztak 'le társadalmi munkában. Érdemes külön megemlíteni azt a 26 méter mély kutat, melyet az egyik utca lakói maguk ás­tak ki. A beszélgetés során kiderült, hogy a társadalmi szervezetek ELŐSZÖR VÁLASZTANAK A közelgő általános válasz­tásokat sok fiatal izgalommal várja. Több ezren először járul­nak az urnákhoz, hogy a Nem­zeti Front jelöltjeire szavazza­nak. Két olyan 18 éves fiatal­lal beszélgettem, akik az idén szavaznak először. Meglepően egyformán vélekedtek. Szerin­tük szóban nem is fejezhető ki, milyen jó érzés először válasz­tani, és abban is egyetértettek, hogy határtalanul örülnek, nagy megtiszteltetésnek tart­ják. Bergendi Zsuzsanna a Galán­tai Járási Magasépítő Vállalat titkárnője. A kétéves szakisko­la elvégzése után került jelen­legi munkahelyére. Tevékeny­kedik a SZISZ üzemi szerve­zetében, tagja a szervezet ve­zetőségének. A Nőszövetségben és a CSSZBSZ-ben szintén lel­kesen dolgozik. Szülőfalujában, Kráľ óvá nad Vakomban (Vág- királyfán) — ahonnan naponta utazik Galántára — minden faluszépítési akcióban részt vesz. — Szülőfalum mérföldes lép­tekkel halad előre. Űj házsorok épülnek, a közeli Saláról (Sely- lyéről) átvezették a városi víz­vezetéket, építik az új sport­stadiont, esténként neonfény­ben úszik a falu. A fiatalok Bergendi Zsuzsanna szívesen segédkeznek. A Z-ak- cióban a SZISZ gyakran szer­vez brigádokat. A falu közepén park van, szép lomblevelű fákkal. Hát még, ha a fiatalok védnökséget vállalnának fölöt­te! Akkor rendezett virágágyak, selymes pázsit díszíthetné a parkot. Szeretném továbbképezni ma­gam, hogy jobban helytálljak az életben. Olyan emberekre Mályus Ferenc fogok szavazni, akik méltóan fogják képviselni falum érde­keit. Mátyus Ferenc, a Nesvadyi (Naszvadi) Efsz traktorosa. A falusi SZISZ-szervezet vezető­ségi tagja. Aktívan bekapcsoló­dik a tűzoltószövetség, az Au- to-moto Klub és a Honvédelmi Szövetség munkájába. 18. élet­éve betöltése után párttagjelölt lett. — Mint párttagjelölt, köte­lességemnek tartom a becsüle­tes munkát, a példamutatást a munkahelyemen, a „ SZISZ-ben és természetesen a faluban — mondja. — Sajnos, községünk­ben aránylag kevés a lelkes fiatal. Sokan inkább a kocsmá­ban töltik szabad idejüket. Le­het, hogy a passzivitás oka a nagy elfoglaltság. A dolgozó fiatalok otthon, a kertben foly­tatják a munkát, s a sötétedés után már nincs kedvük a tö­megszervezetekben tevékeny­kedni. Nagyon boldog vagyok, hogy már én is a választók közé tar­tozom. és szavazatommal hoz­zájárulok ahhoz, hogy a köz­ség vezetése jó kezekbe kerül­jön. Érzem a választással já­ró felelősséget — a mai fiatal­ságnak nem a választójogért, a munkanélküliség ellen, hanem a passzivitás ellen kell harcol­nia. Azért, hogy a fiatalok ész­szerűen használják ki szabad idejüket. Tanuljanak, mert a társadalom csak úgy lesz iga­zán fejlett, ha építésén művelt emberek fáradoznak. Olvassa­nak sokat, hogy tudatuk a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom követelményeihez mér­ten fejlődjön. A társadalom ér­dekeit helyezzék az egyéni ér­dekek fölé. TÖTH ERIKA is jól dolgoznak. A Nőszövetség helyi szervezete Konopková Máriával az élen igen aktív: sütő főző, szabás-varrás tanfo­lyamokat rendezett és közösen vettek részt a községfejleszté­si akciókban. A SZISZ Repka István irányításával fejt ki eredményes munkát. Jól műkö­dő tánccsoportjuk van, színját­szóikat a környékbeli falvakban is ismerik. A fiatalok gondjai­ra bízták az agitációs közpon­tot is. — Milyen feladatok megvaló­sítását tűzték ki az elkövetkező választási időszakra? — Mindenekelőtt folytatni akarjuk azt a munkát, melynek nyomán eddig is eredményesen fejlődött községünk. Az utcák­ban gyalogjárókat szándéko­zunk építeni, új utca megnyitá­sa is szerepel a tervünkben. To­vább bővítjük a villanyhálóza­tot, rendezzük, szépítjük a köz­ség utcáit. Gondot okoz, hogy a községen átvezető közút egy része a talajszint alatt halad és ezért kétoldalt megcsúszott. A további veszély megszüntetése érdekében minél előbb tennünk kell valamit. Lesz tehát tenni­való bőven, ezért szükséges, hogy mindenki a maga módján segítse terveink megvalósítását. Jó példát mutat ebben Ágoston Géza, Stefanek József, Konop ka József és Bazsó László kép­viselő. akik példásan bekapcso­lódnak a közügyek intézésébe. BÖJTÖS JÁNOS Az egyenjogúság — a szocializmus vívmánya A választójogért még ma is sok helyütt harcoinak a munkások 0 Választások egykor és ma Szocialista hazánk lakossága a jól végzett munka tudatában, eredményeink feletti jogos büsz­keséggel járul október 22-én és 23-án az urnák elé. Nincsenek megélhetési gondjaink, nem kell tartanunk a munkanélküli­ségtől, az infláció veszélye sem fenyeget, és nyugodt, békés öregkorunkat is biztosítva lát­juk. Valamennyien egyenjogúak vagyunk, tehát kivétel nélkül valamennyiünk joga, sőt állam- polgári kötelessége részt venni a választásokban, illetve azok­ra szavazni, akikben megbízuk, akiknek a személye és feddhe­tetlen életmódja biztosíték ar­ra, hogy érdekeinket képviselni fogják. A régi rendszerekben más vi­szonyok uralkodtak. A század- fordulón például csak az adó­fizető polgárok szavazhattak. A lakosságot akkoriban négy vá­lasztócsoportba (a nagybirtoko­sok, a városi lakosság, a keres­kedelmi kamarák és a közsé­gek csoportjába) osztották. A munkásokról „megfeledkeztek“. Az egyes csoportok részére, te­kintet nélkül a politikai hely­zetre, bizonyos számú mandá­tumot állapítottak meg. Érthető, hogy a munkásság, megelégelve ezt az igazságta­lanságot, éveken át harcolt a választási rend módosításáért. Például a cseh munkásoknak tüntetései eredményeként 1893- ban — az urak és a kispolgá­rok tiltakozása ellenére — si­került a bécsi kormányt jobb belátásra bírniuk: az ötödik választási csoport létesítését végre törvénybe iktatták — igaz, megnyirbálva. így az egy­szerű nép nem lehetett elége­dett politikai jogaival, bár az ebbe az új csoportba sorolt munkások is az általános vá­lasztójog elve szerint szavaz­hattak, a többi csoport jogait nem élvezhették teljes mérték­ben. Csehország munkásai az ál­talános választójogért vívott harcukat a szociáldemokraták 1904-ben Prostéjovban megtar­tott kongresszusán is folytat­ták. Az akkori politikai helyzet­re kedvezően hatott a cári csa­patoknak az orosz—japán há­borúban elszenvedett veresége. Ez az esemény ugyanis lénye­gesen befolyásolta a forradalmi hangulatot, majd 1905-ben a forradalom kitörését Oroszor­szágban. Ezeknek az eseményeknek hatása alatt tárgyalt Bécsben a monarchia szociáldemokratái­nak kongresszusa, amely a pro­letariátust általános harcra és sztrájkra szólította fel teljes egyenjogúsága, illetve választó­joga elismeréséért. A harmad­napra bekövetkezett borzalmas vérfürdő számos munkáséletet követelt. Ez azonban nem riasz­totta vissza a monarchia na­gyobb városainak elnyomott la­kosságát a tüntető felvonulá­soktól. Prágában a kormány rendkívüli intézkedése alapján a katonaság, a rendőrség és a csendőrség készültsége és fegy­veres beavatkozása fogadta az utcai tüntetőket. A sebesültek száma meghaladta a kétszá­zat ... A munkások bátor kiállása nem volt hiábavaló. Eredménye­ként terjesztették a birodalmi tanács elé a választójog re­formját. Az első választásokra az általános választójog alapján 1907. május 14-én került sor. A bécsi parlamentbe — 500 közül — 87 szociáldemokrata képvi­selőt választottak meg. A cseh képviselők közt sokan voltak olyanok, akik később részt vet­tek a CSKP megalapításában. A monarchia utolsó parla­menti választásai 1911 júniusá­ban, tehát 65 évvel ezelőtt zaj­lottak le. Az akkor megválasz­tott 82 szociáldemokrata képvi­selő közül 26 Csehországból származott. Miért emlékezünk visssza ezekre a történelmi események­re, amelyektől ma már egy vi­lág választ el bennünket? Azért, hogy tudatosítsuk: a ka­pitalista országok lakossága még mindg a legelemibb embe­ri jogokért kénytelen harcolni. S ameddig nem a munkásosz­tály marxista—leninista forra­dalmi pártja a társadalom veze­tő politikai ereje, addig a nehéz küzdelmekben kiharcolt vív­mányok sem biztosak. Lássuk csak Portugáliát — a mostani kormány, bár név sze­rint szocialista párti, úgy dön­tött, visszaadja a földet a nagy- birtokosoknak. Nálunk pártunk, Csehszlová­kia Kommunista Pártja vezeté­sével a nép kezében van a ha­talom, s a nép azokat választ­hatja és vólasztja meg képvi­selőiként, akik igazán védelme­zik és szilárdítják a dolgozók jogait, érdekeit, vívmányait. KARDOS MÁRTA KÖZÖS ÉRDEKÜNK Alig egy hónap választ el bennünket a képviselőtestületi választásoktól. Népünk majd bizalmáról biztosítja legjobb­jait, hogy azok képviseljék ér­d-ekeit, jogait. Ez a demokrácia — a nép hatalma, a szó leg­szorosabb értelmében vett sza­badság. Ezért a szabadságért áldozták fel életüket százado­kon ál az emberiség legjobb fiai. Tudatosítja e a ma nemzedé­ke, milyen értékük van ezek­nek a számunkra már magától értetődő jogoknak? Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján bátran válaszolhatunk határo­zott igennel. Hiszen népünk ön­tudatának legjobb kifejezője az a lendület, az odaadó munka, mellyel a Nemzeti Front vá­lasztási programját teljesítette. Hazánk rohamos fejlődése, elért sikerei nem alapulnak véletleneken. Céljai a nép cél­jai, s mielőbbi elérésük közös érdek. Szocialista versenvmoz- galom, újítások, értékes mun- kafela jánlások egyengetik a célhoz vezető ulat. De nemcsak a fejlett Ipar és mezőgazda­ság, a megfelelő életkörülmé­nyek a mérvadók, hanem első­sorban az emberek műveltsé­ge, szellemi fejlettsége. A kom­munizmus építője szamára szentek a kötelességek és büszke jogaira. Mi büszkén fo­gunk szavazni. A választások napja ünnep­nap lesz. A demokrácia ünne­pe. Hiszen nem azt döntjük el, hogy ki fog uralkodni felet­tünk, hanem kiválasztjuk so­rainkból a legjobbakat, hogy érdekeinket képviseljék. Ezért érezzük, hogy az ünnepi han­gulatba sok-sok felelősség ve­gyül. Az új választási programok szorosan fűződnek az előzők­höz, azok szerves folytatásai. Az elkövetkező időszakban la­kóházak, óvodák, iskolák, mű­velődési házak egész sora épül majd fel, s valamennyi népünk érdekeit szolgálja, jobb életkö­rülményeit biztosítja. Az új be ruházások jelentős része a ter­vek szerint Ismét önsegéllyel, a Z-akció keretében valósul meg. A Z-akcióval kapcsolat­ban ma már inkább beszélhe­tünk munkamódszerről, mint mozgalomról. Minden város, minden falu olyan épületek játszóterek egész sorával büsz­kélkedhet, melyeket a lakos­ság kezdeményező munkája hívott életre. A Z-akció keretében 1971— 1975-ben Szlovákia területén 266 óvoda, 280 hnb-épület, 363 kultúrház, 49 egészségügyi központ, 161 sportstadion épült fel. Evés közben jön meg az étvágy — vallja a régi köz­mondás. Az elért eredmények újabb munkára sarkallnak. Ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy a választási programok­nak az a része, amelyek telje­sítése a lakosok kezdeménye­zésétől, munkakedvétől függ, minden nehézség nélkül meg­valósul. A Nemzeti Front munkájá­nak, a választási program tel­jesítésiének sikere elsősorban a választók és a képviselők jól szervezett együttes munkáján múlik. Ezen a téren a képvise­lő-testületek már sok tapaszta­latról, eredményről számolhat­nak be, de még így is bőven akad tennivaló. Csakis a szó ros kapcsolatok, az elvtársi, ba­ráti beszélgetések és tapaszta­latcserék során oldhatók meg a képviselők előtt álló igényes feladatok. Használjuk ki minél jobban azokat a lehetőségeket, melyek rendelkezésünkre áll­nak. Ötleteinkkel, kéréseinkkel, problémáinkkal forduljunk kép­viselőinkhez. Az ő segítségük­kel gyorsabb, hatásosabb meg­oldásokat találhatunk. é9 tá­mogatjuk őket nehéz, felelős­ségteljes munkájukban is. Jár­junk el az agitációs központok­ba, a választók klubjaiba. Is­merkedjünk meg alaposan a vá­lasztási programmal, hiszen az mindannyiunk programja, és közös érdekünk, hogy ezek a nagy tervek sikeresen realizá­lódjanak. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents