Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-23 / 227. szám, csütörtök
Őszi munkálatok az Alistáli Efsz-ben [Felvétel: B. Palkovič — CSTK) Eredmények, távlatok egy kiállítás tükrében IMiíO A JÖVÖ PROGRAMjÁBÓL Megérdemelték a Köztársasági Érdemrendet # Úttörő munkát végeztek a szovjet búzafajták terjesztésében • Megfelelő tárolási lehetőségeket teremtettek • Keresztezéssel nagyobb hasznosságú állatokat tenyésztenek ki 1976 IX. 23. A Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban már hagyományosak a különböző jellegű kisebb-nagyo'bb kiállítások, amelyek megszemlélése után a látogatók egy kis ízelítőt kaphattak a fejlődésből. A legutóbb megtartott mező- gazdasági és élelmezésügyi napok keretében rendezett kiállítás nagy érdeklődést váltott ki a lakosság körében. A Járásit Mezőgazdasági Igazgatóság, a Kerületi Fajtanemesítő Vállalat járási központja, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága és a járási állattenyésztési egészségügyi szolgálat, valamint a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Trhové Mýto-i (vásárúti) helyi szervezetének dolgozói igazán jó szervező munkát végeztek. Elismerést érdemel a Vadászszövetség |árási bizottsága és vásárúti hf^lyi szervezete, amely ötletesen mutatta be a körzetben élő víziszárnyasokat és más apró-, valamint nagyvadat. Igazán szemet gyönyörködtető volt a nem mindennapi látvány. A szomszédos helyiségben a Vásárúti Efsz fejlődésének történetét mutatták be dokumentumok alapján. Nagy népszerűségnek örvendett az élelmiszer-pavilon, amelyben a Milex čalovói (nagymegyeri), a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, a Slovlik, a Nyugat-szlovákiai Baromfitenyésztő Vállalat dunaszerdahelyi üzemének-legjobb termékeit mutatták be. A korszerű mező- gazdasági gépeket is sokan megtekintették. A mezőgazdasági és élelmezésügyi napok alatt megtartott kiállítás az eredmények bemutatásával egyideiűleg megmutatta a fejlődés irányát is mind a növénytermesztésben. mind az állattenyésztésben. Ott láttuk azokat a szovjet búzafajtákat, amelyeket a járás mezőgazdasági dolgozói országos méretben elsőként termesztettek nagyobb tcrtile'te- ke>n. A járási pártbizottság több plenáris ülésének határozata alapján tért hódítottak a jó tulajdonságokkal és jó termőképességgel rendelkező szovjet búzafajták. Több ezer hektárnyi területen olyan csúcshozamokat adtak, amelyekre ebben a járásban még nem volt példa. A Jubilejnaja két üzemben 70. három üzemben pedig több mint 80 mázsás hektárhozamot adott. Az Okoci (Ekecsi) Efsz- ben 104 hektáron 77 79 mázsá val fizetett a jó munka. A Kav- kaz búzafajta a Gahőfkovói (Bösi) Állami Gazdaságban (30 hektáron) 73 mázsás hektárhozamot adott. Az Ujicsovka a Dunajský Klátov-i (Dunatőkési) Állami Gazdaságban tíz hektáron 87,30 mázsás hektárhozammal jeleskedett. Ez a néhány adat arra hívta fel a látogatók figyelmét, hogy a szovjet búzafajták 'nektározamai még tovább fokozhatok. Jó termőképességüknek köszönhető, hogy a búza átlagos hektárhozama a járásban 19 961 hektáron 60 mázsa volt. Ezért az új vetési tervben az eddiginél még nagyobb teret kapnak a szovjet búzafajták. Az árpa termelésében is jó eredmények születtek. Az Ametiszt az Ekecsi Efsz-ben 70,66, az Elgina a Dunatőkési Állami Gazdaságban 71, a Favorit a Bősi Állami Gazdaságban 74, a Trumf a Rohovcei (Szarvai) Állami Gazdaságban 63 és a KM—1192-es a Felsőpatonyi Efsz-ben 94 mázsás hektárhozamot adott. Az árpa átlagos hektárhozama járási méretben 49,04 mázsa volt, tehát a járás földművesei az árpatermesztésben is jelentős sikereket értek el. A helyi efsz gyümölcs- és zöldségkiállítása szinte mindenkit elkápráztatod Naqij Mihály főkertész türelmesen válaszolt a szervezési, gazdasági és szakjellegű kérdésekre. Hétfajta almát mutatott be. Köztük ott láthattuk a hűtőházban tárolt starkingson fajtát, amely a múlt évben aranyérmet nyert. Ez a példa is bizonyítja, hogy a gyümölcs tartósítására a járásban egyre jobb lehetőségek nyílnak. Sokan megcsodálták a Lajko-F-—1-es dinnye legszebb példányait is. Remélhetőleg a jövőben több gazdaságban termesztik. Az érdeklődők arról is tudomást szereztek, hogy szakszerű növényvédelem mellett nagyon kifizetődő a fóliás paprikatermesztés. A Vá- sárúti Efsz-nek a fóliás paprikatermesztésből hektáronként 700 000—800 000 korona bevétele van. Az étkezési tök is jó pénzt hozott a házhoz. Az efsz-ek és állami gazdaságok legszebb tenyészállataikat állították ki. A szakértekezleten elhangzott beszámoló szerint járási méretben már 13 200 tehén hasznosságát ellenőrzik rendszerese«. A múlt évben a tehenek évi átlagos tejhozama 3504 liter volt. A távlati tervek szerint a hatodik ötéves terv végén a mező- gazdasági üzemek állattenyésztői el akarják érni tehenenként az évi 4000 literes tejhozamot. Száz tehéntől az eddigi 92 helyett száz borját akarnak elválasztani. Követve a fejlődés irányát — a hasznosságot és a munkafolyamatok gépesítésének lehetőségét, — keresztezéssel a legmegfelelőbb fajtákat tenyésztik ki. jelenleg már 12 500 Holštein-Fríz- fekete-tarka és 7900 vörös-tarka — Holstein Fríz keresztezett tehenünk van. Csapiár Árpád és Blazsovics Dezső mérnök, valamint Varga László, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság szakelőadói elégedettek a keresztezés eredményeivel. A kiállításon bemutatott 47 tehén közül 13 díjat kapott. A kiállítás nagydíját a Nový Trh-i (Űj- vásárij Vízgazdálkodási Kísérleti Állomás fekete-tarka 70145-ös számú tehene kapta, amely az eiső laktációban 7810, a másodikban pedig 9027 liter 3,68 százalékos zsírtartalmú tejet adott. Általában első díjat kaptak azok a tehenek, amelyek évente több mint 4000 liter tejet adtak. Első díjat vittek haza a vásárúti, a Nový Zivot-i (újéleti), a topolníky (nyárasdij, a Zlaté Klasy-i (nagymagyari), a čalovói (nagymegyeri) nagy hizlalda jánosteleki üzemének tenyésztői, de értékes díjat szereztek a Hubicei (Gombai) Állami Gazdaság állattenyésztői is. A kiállításon a sertésfajták közül a szlovák nemes-fehér sertés példányai kapták a legtöbb elismerést. A díjakat a hasznosság, a megfelelő szaporodóképesség alapján ítélték oda. A bemutató sikerét igazolja, hogy 26 tenyészállat még a vásár ideje alatt gazdára talált. Megemlíthetjük talán a Vásárúti Efsz szlovák nemesfehér kocáját, amely hét ellé- si átlagban 12 malacot fiad- zott. A Cilizská Radvaft-i (Csilizradványi) Efsz szlovák nemes-fehér landrasz kereszte- zésű kocája szintén 12 malacot nevelt fel átlagosan egy- egy el lésre számítva. A nagymegyeri nagyhizlalda jánosteleki részlegének három szlovák nemes-fehér kanját elit rekord osztályba sorolták, és darabonként 10 000 koronáért értékesítették. A hibridizációs program célja a megfelelő súlygyarapodás és a lehető legtöbb felnevelt malac elérése. A múlt évben kocánként átlagosan 17,68 malacot választottak el, idén legalább 20-at akarnak elérni. Az alaposan megszervezett kiállítás a jövőbe mutatott és bizonyította, hogy a járási szervek a gyakorlatban jól érvényesítik a párt gazdaságpolitikáját. A tudomány és technika vívmányainak alkalmazásával megteremtik a 6. ötéves terv igényes feladatai teljesítésének a feltételeit. Olyan igyekezetei tapasztaltunk, amely arról tanúskodik, hogy a járás vezető dolgozói és a mezőgazdasági üzemek dolgozói meg érdemelték a kitüntetést, a már korábban kapott Köztársaság Érdemrendet. BALLA JÓZSEF MEGALAPOZZAK A NAGY HOZAMOKAT Jórósszerte előkészített talaj várja a magot Napok kérdése csupán, és mezőgazdasági üzemeink megkezdik az ősziek vetését. Nagy és jelentős feladat ez, hiszen megközelítően 500 000 hektáron kell elvetni a magot. Közismert, hogy a jó vetéssel már a jövő évi nagy hozamokat alapozzák meg. Ahhoz, hogy jónak mondhassuk a vetést, több dologra kell ügyelni. így például a talaj kifogástalan előkészítésére, a vetőmag csíraképességére, a helyi viszonyokat legjobban bíró fajták gondos kiválasztására, és természetesen a tulajdonképpeni vetésre is, amelynek lényeges meghatározója a kellő mélységbe juttatott szem. Szuttér Pállal, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság agronó- musával e követelményekről és megtartásukról beszélgettünk. — Nehéz újat mondani — kezdte elgondolkodva. — A gátion atermesztés technológiája ugyanis Járásunkban részleteiben kidolgozott, amit valameny- nyi mezőgazdasági üzemünkben aprólékosan ismernek. A szoros kapcsolat, az állandó konzultáció, sőt az ellenőrzés ennek ellenére is szükséges és fontos. Minden év más jellegű, gabonáink különböző éghajlati viszonyok közepette fejlődjek, érnek be. Ezért nem lehet egy- egy fajtára építeni, és főleg nem egy év eredménye alapján. Azokat, az agronómusainkat, akik hajlamosak az ilyesmire, meg kell győznünk a helyes eljárásról. Azt sem engedhetjük meg, hogy egyik-másik mező- gazdasági üzemünkben — esetleg bizonyos szubjektív okoknál fogva — kevésbé gondosan készítsék elő a talajt, vagy végezzék el a vetést, s így a járás gabonaátlaga akár fél kilóval is kisebb legyen. — A járási vetésterv már elkészült. Bizonyára az idei aratás eredményeit is figyelembe vették, elsősorban ami a fajtákat illeti. — Mi minden évben minden számításba jövő fajtát figyelemmel kísérünk, és elsősorban azokat választjuk ki a következő évre, amelyek a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyokat a legkevésbé sínylették meg. Ennek megfelelően a tervek szerint a búza vetésterületének négyötödét arányosan Jubilejnaja 50-nel és Szávával vetjük be. A fennmaradó részbe Kaukaz és Drina kerül. Az utóbbi fajta idei eredményei biztatóak, így nagyobb területen másodszor is kipróbáljuk. Sokat várunk az SO—1804-es fajtától is. Úgy tervezzük a továbbszaporí- tó területeket, hogy amennyiben kísérleti parcelláinkon ezúttal is jó termést ad, 1977 őszén már a vetésterület 8—10 százalékát kapná. — A tervezés tehát már a jövőre is gondol. — Ez így törvényszerű, hiszen a vetőmag 40 százalékát mezőgazdasági üzemeink állítják elő, 60 százalékát pedig évente cseréljük, amit a saját továbbszaporító parcelláinkon termelünk meg. A parcellák fajtaválasztékát már úgy kell elosztani, hogy az elkövetkező őszön a legmegfelelőbb fajtákat vethessük. — A jó vetés lényeges feltétele a kifogástalanul előkészített magágy. E téren mi a helyzet? — Járásunkban a búza 14 százalékát vagyunk kénytelenek búza után vetni. E negatívumot gondos talajelőkészítéssel lehet és kell ellensúlyozni. Az egész búzaterületet Idejében előkészítettük, így járásszerte megfelelően üllepedett talaj várja a ír rigót. Mezőgazdasági üzemeink idejében megkapták a vetőmagot, mégpedig a kért fajtákat. Tehát adott a lehetőség, hogy az újabb gazdag aratáshoz már most kitűnő alapokat biztosítsunk. (egri) Körültekintő gondoskodással Teljesítik az állattenyésztési feladatokat Az idei kedvezőtlen időjárás következtében a takarmányok veszteségmentes begyűjtése valamennyi járásban kiemelt feladattá vált. Minden feletethető takarmányra szükség van. hogy az állattenyésztés hasznosságát fokozni lehessen. Richard Rusnák mérnököt, a Komárnói (Komáromi) Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság zootechniku- sát nagy munkában találtuk. Az előzetes kimutatások alapján összegezte az idei termésből begyűjtött, elraktározott takarmányalapot, valamint az állat- tenyésztés legfrissebb eredményeit. A járási zootechnikus elmondta, hogy a szárazság miatt a tömegtakarmányokból hiány mutatkozik. A hektárhozamok sem a lucernánál, sem a silóféléknél nem adták meg a tervezett mennyiséget. Ezért úgy határoztak, hogy az ősz folyamán is kihasználják a takarmányalapok feltöltésének minden lehetőségét. Ennek megfelelően a mezőgazdasági növények melléktermékeként — a répakarajt, a kukoricakórót stb. — is lesiiózzák, és különböző takarmány ízesítőkkel feljavítják. A takarmányhiányt árpaszalmával, valamint élelmiszerTizenkét kilogrammos görögdinnye Simkó Péter, a Pólyányi Efsz dinnyekertésze kezében. (Zolczer János felvétele) ipari hulladékokkal és mellék- termékekkel is ellensúlyozzák. Az ősz folyamán a lehető legtöbb silófélét, takarmánypogácsát és zöldlisztet akarják előállítani, hogy az állatállomány fejlődésében, valamint hasznosságában a téli hónapokban se történjen visszaesés-. Rusnák elvtárs örömmel újságolta, hogy az ésszerűbb takarmányozási rendszer alkalmazása máris kedvezően mutatkozott meg a járás tejtermelésében. Júliusban a tervezettnél 243 000 literrel termeltek több tejet, augusztusban pedig a já rási fejési átlag meghaladta a 9,17 litert, ami az előző hónapok átlagánál lényegesen jobb. Ha ezt a szintet tartani tudják, akkor az év végére teljesítik, sőt túlszárnyalják tejtermelési és eladási tervüket. A tejtermelést illetően jó példával járnak elöl a búcsi, olcsai és keszeg- falusi földművesszövetkezetek. A járás dolgozói az állattenyésztés többi szakaszán is figyelemreméltó eredményeket érnek el. Sertéshústermelési tervüket az első félévben 101,2 százalékra teljesítették, amit elsősorban a nagyobb napi súly- gyarapodás tett lehetővé. A baromfihús termelési tervét 106,5 százalékra teljesítették, a tojás termelését pedig 111 százalékra. összesen 18 millió darab tojást adtak piacra, és a 154-es, illetve 148-as átlaggal elsősorban a csicsói és a perbetei farmok értek el kimagasló eredményt. Az év hátralevő részűben is igényes feladatok várnak a járás mezőgazdasági dolgozóira: az eladási tervek keretében többek, között 2258 vagon sertés- és marhahúst, valamint 350 vagon baromfihúst kell kitermelniük. Lényeges feladat a malacelhullás csökkentése is. A mezőgazdasági igazgatóság szakemberei — a járási állatorvosi szolgálattal együttműködve — szigorúbb ellenőrzést vezetnek be, felügyelve, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek megtartsák az ide vonatkozó utasításokat. KRASCSENICS GÉZA
