Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-23 / 227. szám, csütörtök

ÚJABB MÉRFÖLDKŐ A BÉKÉÉRT VÍVOTT HARCBAN Világkoinfereincia a leszerelésért, az enyhülésért Helsinkiben A JUNTA KÉTSÉGBEESETT GESZTUSA MERÉNYLET ALLENDE VOLT MINISZTERE ELLEN V. Teitelboimtól megvonták a chilei állampolgárságot Moszkva — Jurij Zsukov, a Béke-világtanács Elnökségének tagja a moszkvai Pravda tegna­pi számában megjelent cikké­ben a ma kezdődő helsinki vi­lágkonferenciával foglalkozik. A békeszerető erők 1973-as moszkvai kongresszusa után a fegyverkezési hajsza megszün­tetése, a leszerelés ős az eny­hülés jegyében tartandó konfe­rencia újabb fontos mérföldkő lesz a békéért vívott harcban, a békéért küzdők egységének megszilárdítása terén — hang­súlyozza Zsukov maid így foly­tatja: ,,A Szovjetunióban ás a szo­cialista országok többségében milliók írták alá a stockholmi felhívást, ezzel is bizonyítva, hogy a szocialista országok né­pei határozottan törekszenek a leszerelés megvalósítására. A fejlődő országokban is az alá­írások millióit gyűjtötték össze. A háborús hisztéria és a reak­ció erőinek szolgálatában álló sajtó mesterkedései ellenére mind sikeresebben bontakozik ki ez a kampány a kapitalista országokban. Zsukov a továbbiakban rámu­tat, hogy a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok és a békeszerető erők harcának eredményeként már intézkedé­sek egész sora született meg a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésére. Megállapodások jöttek létre az atomfegyverkí­sérletek korlátozásáról és a vi­lágűr békés felhasználásáról. Rendkívül nagy fontosságúak azok a megállapodások, ame­lyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nuk­leáris háború elhárítása, a ra­kétaelhárító fegyverrendszerek és a hadászati fegyverek korlá­tozása érdekében. UJABB FORÖÜLÓ A SALT-TÁRGYALÁSOKON Genf — Genfben ismét meg­kezdődtek a stratégiai támadó fegyverrendszerek korlátozá­sáról folytatott szovjet—ameri­kai tárgyalások. A Szovjetunió állandó genfi képviseletének helyiségében Vlagyimir Szemjonov, a Szov­jetunió külügyminiszter helyet tese, a szovjet küldöttség veze tője találkozott Alexis Johnson nagykövettel, a tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetőjével. Buenos Aires — A chilei fa­siszta junta Volodia Teitel­boimtól, a Chilei Kommunista Párt KB Politikai Bizottságá­nak tagjától megvonta a chilei állampolgárságot. Teitelboim elvtárs a fasiszta putcs óta külföldön él és a legaktívabb junta-ellenes harcosok közé tartozik. A Pinochet rezsim hasonló intézkedéseket foganatosított már korábban is néhány poli­tikai emigránssal szemben, amelyek között volt Orlando Letelier is, a Népi Egység kor­mányának volt minisztere. Ez a politikus munkatársnőjévé) együtt bombarobbanás követ­keztében autójában meghalt, miközben éppen Chile washing­toni nagykövetsége előtt haj­tott. Letelier egy bizonyos idő­szakban 1973-ban Allende kül­ügyminisztere, azt megelőzően Chile washingtoni nagykövete volt. Bogota — A chilei helyzet legszembetűnőbb vonása jelen­leg a lakosság túlnyomó több­ségének rendkívül alacsony életszínvonala — állapítja meg a kolumbiai Espectador bur­zsoá lap. A chilei dolgozók katasztro­fális anyagi helyzete a katonai junta gazdasági és szociális po­litikájának a következménye. Jellemző az országra, hogy nagy a munkanélküliség, ha­nyatlik a kultúra és az iskola­ügy, véres terror uralkodik, és állandóan megsértik az alap­vető emberi jogokat. Ebből a megállapításból is ki­tűnik, hogy a Népi Egység kor- mánya uralkodásának időszaka az ország történelmének leg­szebb szakasza volt. Allende kormánya az életszínvonal eme­lésére, a kultúra és az iskola­ügy fejlesztésére törekedett. Mindez olyan mélyen vésődött a nép emlékezetébe, hogy még a katonai junta bebörtönzései, kínzásai és politikai gyilkos­ságai sem tudják kitörölni on­nan — írja az Espectador. Brüsszel — Gerhard Stuby,a brémai jogi kar professzora tegnap Brüsszelben egy sajtó­konferencián a világ demokra­tikus közvéleményét a chilei fasiszta rendszer teljes blokád­jára és gazdasági elszigetelésé­re szólította fel. A chilei helyzetet a fasiszta Németországban uralkodó vi­szonyokhoz hasonlította. A chilei politikai emigráció képviselői, akik részt vettek a konferencián, a résztvevők kö­zött szétosztották azoknak a bebörtönzött személyeknek a névsorát, akiket a DINA (chi­lei Gestapo) jogtalanul tartóz­tatott le az utóbbi fél évben. A bebörtönjzötteket halálos vesze­delem fenyegeti, főleg a Chilei Kommunista Párt képviselőinek életét. FINN KORMÁNYALAKÍTÁSI TÁRGYALÁSOK Helsinki — Urho Kekkonen finn köztársasági elnök tegnap megkezdte az új kormány ki­alakításáról szóló tárgyalásait az egyes politikai pártok kép­viselőivel. Martti Mietlunen miniszterel­nök koalíciós kormánya, amely­ben a Finn Kommunista Párt is képviselve volt, múlt pénte­ken mondott le, amikor a kor­mánykoalíció öt pártjának nem sikerült egy nevezőre jutnia költségvetési kérdésekben. Helsinkiben tegnap megkez­dődött a finn parlament őszi ülésszaka, amely arra hivatott, hogy jóváhagyja az 1977-es év­re szóló állami költségvetést és megváltoztassa a föld birtoklá­sára vonatkozó tulajdonjogi tör­vényt. Mint már arról beszámoltunk, Helsinkiben folyik a Nemzetközi Újságíró Szövetség Vili. kongresszusa (melynek elnöksége a jel­vételen látható). Az első nap folyamán felszólalt ENRIQUE MARTINI chilei küldött, aki hazájának többszáz újságírója nevé­ben elítélte a Pinochet-tábornok vezette fasiszta diktatúrát. A junta börtöneiben és koncentrációs táboraiban több újságíró sínylődik s továbbiak pedig munka nélkül maradtak, vagy emig­rálni kényszerültek. A chilei küldött köszönetét fejezte ki a szocialista államok tömegtájékoztatási eszközei képviselőinek állandó támogatásért és a chilei néppel való szolidaritásukért. (ČSTK — ZB felvétele) Egy lépés vissza Lisszabon — A portugál kisebbségi szocialista párti kormány úgy döntött, hogy visszaadja egykori tulajdonosainak, a nagy- birtokosoknak azokat a földbirtokokat, amelyeket korábban a Goncalves-kabinet államosított. A tegnap Lisszabonban kiadott közlemény szerint az államosított földek visszaadását már hétfőn megkezdik. Kormánykörökből kiszivárgott hírek szerint először száz, mint­egy 42 000 akra összterületű földet juttatnak vissza a régi tulaj­donosaiknak. A nyilatkozatból az is kiderül, hogy az akció során fokozatosan mintegy másfélmillió akra földterület kerül az egy­kori földbirtokosok tulajdonába. Kommentárunk 1976. IX. 23. A Közös Piac brüsszeli köz- pontjában minden bizony­nyal fokozott érdeklődéssel kö­vették Mario Soares portugál kormányfő múlt heti rádió- és tévébeszédét, amelyben ismer­tette a kabinet gazdasági és szociális terveit. Soares talán ennek a „figyelemnek“ a tuda­tában szinte hízelgő kijelenté­seket tett a közös piaci vezetők felé. Tudta, hogy az Európai Cazdasági Közösség brüsszeli bizottsága leplezetlen elégedett­séggel nyugtázza azt a kijelen­tését, hogy a kormány az ex­portra irányuló termelés fellen­dítésével, s a hazai fogyasztás csökkentésével kíván úrrá lenni a gazdasági bajokon. Megfenye­gette azokat, akik béremelési sztrájkot fontolgatnak és elret­tentésként közölte, hogy hama­rosan törvényt dolgoznak ki az elbocsátásokról. A tévéinterjú végén bejelentette, hogy meg­szünteti a további államosítá­sokat, sőt — szavait idézve: — „kiigazítja az előző haladó kor­mány megkezdett földreform­ját“. . Soares utóbbi két bejelenté­sét n legnagyobb megelégedés fogadhatta Brüsszelben. Ezzel ugyanis a portugál kormányfő ismét hitet tett amellett, hogy a külfötdi tőke pozíciói šzava- toltan érintetlenek maradnak. Ismeretes, hogy két évvel ez­előtt, a fasizmus megdöntése után hatalomra került haladó kormányzat éppen ezeket a po­zíciókat akarta alapjaiban meg­rendíteni. Ezért a nyugati mo­nopoltőke annakidején tartott is attól, hogy elvesztik portugá­liai részvényeit. A nyugati gaz­dasági körök már csak ezért is elégedetten dörzsölhették a kezüket idén áprilisban, ami­kor a szociáldemokrata párt beszédeiben többször felvetette a Közös Piachoz való csatlako­zás gondolatát. Most, hogy a szocialista párti kabinet immár öt hónapja kormányoz, ismét felmerült a Közös Piachoz tör­ténő csatlakozás. Úgy látszik, hogy Soares a Közös Piacban látja az utolsó „mentsvárat“ a Közelebb a kapuhoz Soares elnök vezetésével mini­mális többséggel megnyerte a parlamenti választásokat és ki­sebbségi kormányt alakíthatott. A Nyugat azóta sem csalódott a Soares-kabinetben, hiszen cse­lekedeteivel fokozatosan, de biztosan eltéríti Portugáliát ar­ról a forradalmi útról, amelyre tavalyelőtt a fasiszta Salazar- rezsim megdöntése után lépett. Korántsem mondhatnánk te­hát, hogy az idézett Soares-nyi- latkozat a Közös Piac brüsszeli központját nem érte váratlanul, ellenkezőleg: nagyfokú megelé­gedést keltett. Meglepetést azért sem válthatott ki, mert Soares már jóval a parlamenti választások előtt elkötelezte magát a Közös Piac mellett. Annakidején ugyanis többször megismételte, hogy ha kor­mányt alakíthat, Portugália gaz­dasági kapcsolatait a Közös Piac tagországaival kivánja szo­rosabbra fűzni. Sőt, a válasz­tási kampány idején elhangzott gazdasági problémák megoldá­sára. Ehhez magyarázatként tegyük még hozzá, hogy az öt­hónapos kormányzás alatt nem javult Portugália gazdasági helyzete, az export továbbra is stagnál, és az infláció elérte a 15 százalékot. Soaresék közele­dési szándékát a Közös Piac­hoz a nyugati gazdasági körök­ben úgy ítélik meg, mint kibú­vó keresését a portugál válság­ból. Úgy tűnik azonban, hogy Soares nem éppen jó lóhoz kí­vánja kötni szekerét. Erre mu­tat rá a Portugál Kommunista Párt is abban a nyilatkozatában, amelyben leszögezte: egy eset­leges közös piaci társulás azt vonhatná maga után, hogy Por­tugália szinte importálná a többi közös piaci országból az ott elhatalmasodó munkanélkü­liséget, inflációt és gazdasági stagnálást. Ügy látszik, a szocialista kor­mány ezt nem hajlandó figye­lembe venni, mivel a hét ele­összeesküvés Suharto ellen Djakarta — Az indonéz kor­mány szerdán bejelentette, hogy Suharto elnök megdönté­sére szervezett összeesküvést leplezett le. Az összeesküvők Mohammed Halta volt alelnö- köt akarták az elnöki székbe ültetni. Egy hivatalos kormányköz­lemény szerint az utóbbi né­hány hónapban több erre vo­natkozó dokumentum jutott a hatóságok birtokába. Ezeknek egyik aláírója Mohammed Hát­tá egy másik pedig Sawito Kartowibowo, a mezőgazdasági minisztérium egy volt tisztvise­lője. A hatóságok közölték, hogy az összeesküvés kapcsán eddig négy személyt tartóztattak le, köztük az utóbb említett tiszt­viselőt is. jén két új gazdasági megálla­podást írt alá a Közös Piac il­letékeseivel Brüsszelben. Az új egyezmények szorosabbra fűzik Lisszabon és Brüsszel kapcsola­tait és a Közös Piac úgymond „jutalmát“ jelentik a Soares- kormány számára a Nyugat-Eu- rőpának megfelelő politikai rendszer kialakításáért. A meg­állapodások egyrészt lehetővé teszik, hogy Portugália ipari és mezőgazdasági termékeit vám­mentesen, illetve vámkedvez­ményesen exportálhassa a kö­zös piaci országokba, másrészt növelheti a behozatalt egyes termékekből, amelyek eddigi exportját a Közös Piac korlá­tozta. A megállapodás azt jelenti, hegy Portugália tulajdonképpen még egy lépéssel közelebb ke­rült a Közös Piachoz és szinte a belépés kapujában áll. Egyes vélemények szerint már akár a napokban sor kerülhet a belé­pésről szóló megállapodás meg­kötésére, ha a portugál kor­mány ezt hivatalosan kéri. Más vélemények szerint viszont egyes közös piaci országok tu­datosan megakadályozni kíván­ják a portugál tagfelvételt, mondván, hogy a súlyos gazda­sági helyzetű ország csak nehe­zítené és bonyolítaná az amúgy- is szüntelenül gazdasági nehéz­ségekkel küzdő kilenc közös piaci tagország problémáit. P. VONYIK ERZSÉBET New York — Szemmel lát­ható eredmény nélkül értek vé­get New Yorkban azok a konzultációk, amelyeket Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára előbb külön-külön, majd hár­masban folytatott a ciprusi gö­rögök és törökök képviselőivel, hogy elősegítse a szigetország jövőjével kapcsolatos tárgyalá­sok felújítását. A világszervezet főtitkárának Tasszosz Papadopulosz görög és Umtt Siileyman Onan török kül­döttségvezetővel tartott konzul­tációi után az ENSZ szóvivője közölte, hogy a tárgyaló felek „átfogó eszmecserét“ folytattak a ciprusi népközösségek — ez év februárjában megfeneklett — tárgyalásainak felújításáról, és hogy „Perez de Cuellar, Kurt Waldheim ciprusi különmegbí- zottja Nicosiában fogja folytat­ni a konzultációkat“. Nicosia — Makariosz ciprusi érsek-elnök a Quotidien de Pa­ris című francia napilapnak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy „különösen az Egye­sült Államokat terheli nagy fe­lelősség a jelenlegi ciprusi helyzetért“. Makariosz nehez­ményezte, hogy az Egyesült Ál­lamok annakidején nem lépett közbe a ciprusi török invázió megakadályozására. NÉHÁNY MSI ^»»SORBAN MOSZKVÁBAN megnyílt a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának plénuma. A plénumon úgy döntöttek, hogy a szovjet szakszervezetek XV. kongresszusát 1977. március 21- én hívják össze Moszkvába. CHILE partjainál közös ame­rikai—chilei haditengerészeti gyakorlatok kezdődtek az Arau- co-öbölben. Az Unitas 17 nevű hadgyakorlat, amelyeken töb­bek között egy amerikai atom­meghajtású tengeralattjáró is részt vesz, október végéig tart. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára meghívására Valery Giscard d’Estaing fran­cia elnök októberben Lengyel- országba utazik magánlátoga­tásra. ENRIQUE DE LA MATA spa­nyol szakszervezetügyi minisz­ter fogadta a baszk Munkás­szolidaritás elnevezésű betiltott szakszervezeti szövetség kül­döttségét. JÓSÉ LOPEZ PORTILLO új mexikói elnök, aki december elsején lép hivatalba, közép­amerikai kőrútján kijelentette, hogy Mexikó tovább harcol a kolonializmus és a külföldi be­avatkozás ellen. BANGKOKI egyetemisták két ellenségeskedő csoportja között lezajlott fegyveres összetűzés­nek a legfrissebb jelentések szerint öt halálos és mintegy 40 sebesült áldozata van. A rendőrség 50 diákot vett őrizet­be. OLASZORSZÁGBAN újabb, a Mercalli-féle 12 fokos skála szerint négyes erősségű föld' rengés rázta meg a sokat szen­vedett Friuli környékét. A négy hónap óta tartó földmozgásnak eddig 300 halálos áldozata van. t

Next

/
Thumbnails
Contents