Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-21 / 225. szám, kedd
MA KAPUNYITÁS AZ ENSZ-BEN New York — A New York-i ENSZ-központban ma kezdődik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének idei 31. ülésszaka. Napjaink politikai légköre, amelyre jellemző a nemzetközi feszültség fokozatos enyhülése, minden bizonynyal kedvezően befolyásolja a világszervezet ma nyíló magas szintű fórumát, amelyen 144 tagország küldöttsége vesz részt. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, a szovjet ENSZ delegáció élén tegnap Moszkvából New Yorkba utazott a körgyűlés 31. ülésszakára. Ugyancsak tegnap utazott New Yorkba az ukrán delegáció Georgij Sevel ukrán külügyminiszter, valamint a belorusz delegáció Anatolij Gurinovics belorusz külügyminiszter vezetésével. Tegnap ugyancsak a közgyűlés színhelyére érkezett Bohuslav Chfíoupek, hazánk külügyminisztere,- aki az ENSZ közgyűlésének 31. ülésszakán a csehszlovák küldöttséget vezeti. A Kennedy nemzetközi repülőtéren Bohuslav Chňoupe- ket Ladislav Smíd, hazánk állandó ENSZ képviselője és Ja- romir Johanes, hazánk Egyesült Államok-beli nagykövete fogadta. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára fogadta Averell Harriman jelentős amerikai politikai és közéleti személyiséget. BUKARESTBEN tegnap megkezdődött az ENSZ Élelmezés- ügyi és Mezőgazdaságügyi Szervezetének (FAO] 10. európai konferenciája. A tanácskozáson 26 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok képviselője van jelen. KAIRÓBAN egy egyiptomi katonai bíróság ötévi kényszer- munkára és ezer egyiplomi font pénzbüntetésre ítélt egy líbiai üzletembert azzal a váddal, hogy összeesküvést szőtt Omar Meheisi, líbiai politikus meggyilkolására, aki ez év elején kért politikai menedékjogot Kairóban. LEZÄRUL EGY KORSZAK SVÉDORSZÁGBAN Távolik o síociáldemoM kormány A jobboldal előrenyomulása a parlamenti választásokon Felvételünkön a moszkvai repülőtéren elutazás előtt látható az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség: Kiril Mazurov, Andrej Gromiko, Fjodor Kulakov és Ivan Kapitonov. {Telefoto: ČSTK — TASZSZ] Zentaro védelmébe veszi a hegemónia-tételt Tokió — Sajtójelentések szerint Koszaka Zentaro, japán újonnan kinevezett külügyminisztere arra készül, hogy az ENSZ közgyűlésén előadandó beszédében állást foglal a pekingi vezetők által favorizált, úgynevezett hegemónia-tétel mellett. A kormányhoz közelálló Japán Times jelentése szerint az új külügyminiszter elhatározása mögött az a szándék húzódik meg, hogy rábírja Pekinget a japán—kínai béke- és barátsági szerződését megkötését célzó, egy éve stagnáló tárgyalások, újraj elvételére. Tokiói sajtókörökben rámutatnak: a hatalmon lévő konzervatív kormány, amely mindeddig az „egyenlő távolság“ diplomáciáját hirdette Kíiiával és a Szovjetunióval fenntartott kapcsolataiban, a jelek szerint fel szándékozik adni eddigi álláspontját és hajlamosnak mutatkozik arra, hogy a japán — szovjet kapcsolatok kárára fejlessze viszonyát Kínával. Megfigyelők ennek bizonyítékát látják az új külügyminiszter kin evezésében és várható ENSZ- beli állásfoglalásában. Befejeződött az Unita fesztiválja Róma — Ünnepélyes légkörben befejeződött Nápolyban az Unita két hétig tartó ünnepségsorozata. A záróbeszédet Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mondta. A júniusi parlamenti választások után Olaszországban új helyzet alakult ki, és a legfontosabb, hogy az országban már nem lehet kormányt alakítani a kommunisták kizárásával — szögezte le a főtitkár. „Az OKP bizalmat szavazott Andreotti kormányának, de ez nem jelenti azt, hogy lemondunk a kritikáról. Szükség esetén érvényesítjük ellenzéki álláspontunkat is“ — mondotta. Berlinguer a különböző feladatok szorgalmazása mellett sürgette a földrengés sújtotta területek lakosságának tálmo- gatását, a gazdasági válság, a munkanélküliség és az infláció problémáinak megoldását. A fesztiválra ellátogattak Nápolyba az OKP KB vezetői, s ott voltak a baráti kommunista pártok küldöttségei is. Az Unita-fesztivál keretében számos szolidaritási nagygyűlést tartottak, amelyeken az olasz kommunisták támogatásukról biztosították Chile, Libanon és más országok népeinek imperialista-ellenes harcát. Nagy sikerük volt az olasz politikai helyzet időszerű problémáival foglalkozó vitáknak és nagygyűléseknek. Stockholm — A Svédországban vasárnap megtartott parlamenti és helyhatósági választások előzetes és nem hivatalos eredményei szerint az ország legerősebb pártja a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt, amelyre a választók 42,9 százaléka szavazott. A szociáldemokraták az új parlamentben 152 helyet foglalnak el, ami néggyel kevesebb a korábbinál. A Baloldali Párt — Kommunisták a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg, s így 17 küldött képviseli. A centrumpártra a szavazók 24,1 százaléka (a parlamentben 86 küldött) a Mérsékelt Koalíciós Pártra 15,6 százaléka (55 küldött), a Néppártra 11 százaléka (39 küldött). E három burzsoá pártnak a 349-ta- gú parlamentben 180 küldötte lesz, míg a szociáldemokraták és a kommunisták baloldali blokkjának csak 169. A 6 millió választónak körülbelül 90 százaléka vett részt a parlamenti választásokon. OloJ Palme miniszterelnök kijelentette, hogy kedden benyújtja lemondását ha a választások végleges eredményei kedvezőtlenül alakulnak pártja, a szociáldemokrata párt számára. Thorbjörn Faldin a Centrumpárt elnöke bejelentette, hogy kész létrehozni a három burzsoá párt kormánnykoalí- cióját. Lars Werner, a Baloldali Párt — Kommunisták elnöke a jobboldali erők előrenyomulásának minősítette a választások eredményét. Hogyha a három burzoá párt kerülne ki győztesen — és ez biztosra vehető, ezzel befejeződik a szociáldemokraták hatalmának 44-éyes korszaka. A választások végleges eredményeit valószínű csak ma hozzák nyilvánosságra, ugyanis több mint egy millió választó postán küldte el szavazatát. Nem valószínű azonban, hogy a politikai erők jelenlegi állásán valami változna. * « » A Dagens Nyheter svéd baloldali független napilap a parlamenti választások eredményével foglalkozó cikkében sajnálkozását fejezte ki a szociáldemokrata párti kormány távozása miatt, megállapítva, hogy „most valóban egy korszak lezárulásáról lehet beszélni“. A lap szerint a kormány- változás külpolitikai vonatkozásban semmit sem fog változtatni Svédország semlegességi politikáján. Koppenhága — Anker Jorgensen, dán szociáldemokrata párti miniszterelnök a svéd választási eredményeket kommentálva, kijelentette: reméli, hogy a szociáldemokrata Olof Palme távozása a kormány éléről nem fogja veszélyeztetni a teljes foglalkoztatottságot, a magas életszínvonalat, a politikai stabilitást. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Svédországban véget ért a szociáldemokraták 44-évi kormányzása. Hármas találkozó Pretoriában SMITH HAJLANDÓ A KOMPROMISSZUMRA? Pretória — Pretoriában újabb, immár a második talál- gozóra került sor Kissinger amerikai külügyminiszter és ián Smith rhodesiai kormányfő között. A tárgyalásokba ez alkalommal Vorster dél-afrikai kormányfő is bekapcsolódott. A csaknem négyórás megbeszélés után Kissinger reményét fejezte ki, hogy Smith a továbblépés szempontjából kedvező beszámolót tart majd a salisbury-i kabinet előtt a pretoriai tárgyalásokról. Hozzátette, hogy a rhodesiai kérdés most elkezdett „tisztázási folyamata“ csak a hét vége felé fejeződik be. Kissinger a Smith- szel folytatott megbeszélés után közölte, hogy tárgyalópartnerének kifejtette a Rho- désia politikai és gazdasági jövőjére vonatkozó közös amerikai-brit elgondolásokat, valamint az afrikai államfőknek a rhodesiai rendezéssel kapcsolatos elképzeléseit. A megbeszélések után nem tett említést arról, hogy milyen konkrét javaslatokat tett Smithnek és arról sem beszélt, hogyan reagált a rhodesiai kormányfő az indítványokra. A hírügynökségek mindazonáltal utalnak arra, hogy a Kissinger-Smith találkozó puszta létrejötte is arra enged következtetni, hogy a Salisbury-i rendszer vezetője hajlandó némi kompromisszumra. ti ommontárunk 1978. í. 21. New Yorkban, a világszervezet székhelyén ma kezdődik meg az ENbZ-közgyűlés XXXI. ülésszaka. A csehszlovák küldöttséget Bohuslav Chňoupek külügyminiszter vezeti. Küldöttségünk bizakodva utazott az ülésszakra, abban a tudatban, hogy a világszervezet — az utóbbi évek gyakorlatához híven — további jelentős lépéssel viszi előre az emberiségeit a nemzetközi enyhülés, a béke és a biztonság utján. „Küldöttségünk az ülésszakon való részvételével arra fog törekedni — mondotta Chiioupek elvtárs elutazása előtt —, hogy az ENSZ összes szerveinek munkájában mindennapos gyakorlattá váljon az enyhülés politikája“. Ä közgyűlés napirendjén eddig egyébként 124 napirendi pont szerepel. A napirendi pontok közül megkülönböztetett figyelmet érdemel a Szovjetunió javaslata, amely az erőszakról való lemondás elvét nemzetközi szerződés formájában kívánja meghonosítani a világ országai közötti kapcsolatokban. Ez az elv— a szocialista országok kezdeményezésére <— hovatovább általános gyakorlattá válik, s az európai földrészen kötött kétoldalú szerződések éppúgy, mint a helsinki értekezlet záróokmánya ezt egyaránt tartalmazza. A Szovjetunió és a szocialista országok türelmes, kitartó, átgondolt diplomáciai tevékenysége eredményeként Juthatott el Európa odáig, hogy az országok, társadalmi rendszerüktől függetlenül, elismerjék, a vitás kérdések rendezésének egyetlen módja: a tárgyalásos, tehát a politikai rendezés. Minden más megoldás, mely az erőszak, vagy az erőszakkal való fenyegetés bármely címszavához tartozik is, beláthatatlan következményekkel járna. melyeknek pusztító hatása jóval veszélyesebb lehet, mint a nukleáris, a vegyi, vagy a baktériumfegyvereké. A nyugati sajtóban hírek jelennek meg az ún. sugárfegyverekről, az emberi szervezetet elpusztító ionizáló, vagy egyéb rádióaktív sugárzás alkalmazásáról. Az Egyesült Államokban az ún. A világhírűm napirendje Érthető hát, hogy Helsinki után most a világfórum napirendjére került a kérdés, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az enyhülés, a nemzetközi béke és biztonság kilátásai tovább erősödjenek. Nem kisebb jelentőségű a leszerelés ügye, mely ugyancsak a közgyűlés napirendjén szerepel. E kérdés csoporttal mintegy húsz napirendi pont foglalkozik. Ezek között említhetjük azt a szovjet—amerikai javaslat alapján elfogadott konvenciótervezetet is, melyet a genfi leszerelési bizottság terjesztett a közgyűlés elé. A tervezet a környezeti hadviselés eltiltásával foglalkozik. Aligha vitatható ugyanis, hogy a népek békéje, szabadsága és biztonsága a legfontosabb feladatok közé sorolja az új tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek létrehozásának betiltását. A gyors ütemű tudományos-műszaki haladás következményeként ugyanis új fegyverfajták megjelenésével lehet számolni, genetikai fegyver megteremtésével kapcsolatos munkálatok is folynak, melyeknek alkalmazása az öröklődési mechanizmust károsítaná. Szó esik — sőt a Pentagon már tanulmányozza — az etnikai fegyverek kidolgozásával összefüggő kérdésekről is. Ez utóbbi sajátos vegyi, biológiai és egyéb eszközök útján a lakossag egyes csoportjait pusztítaná el, vércsoport, bőrszín, s más jellemzők alapján. Mindezen tömegpusztító fegyverfajták betiltása kollektív erőfeszítéseket igényel. Mégpedig elsősorban a nagyhatalmaktól, amelyek rendelkeznek e tömegpusztító fegyverfajták előállításához szükséges eszközökkel és lehetőségekkel. A világ népeiért érzett felelősségtől vezérelve javasolta a szovjet kormány, hogy nemzetközi megállapodással állják útját az újabb, az eddigieknél is veszélyesebb fegyverfajták előállításának. Ilyen körülmények között új, még erőteljesebb hangsúlyt kap a leszerelési világértekezlet összehívásának javaslata, melyet a szovjet küldöttség az előző közgyűlésen terjesztett a világszervezet elé. E kérdés érdemi tárgyalásához most ismételten visszatérnek. A nemzetközi élet más, akut kérdései is a közgyűlés napirendjén szerepelnek. Így a béke és biztonság problémája a Közel-Keleten (nincs szó a libanoni kérdés felvetéséről), Ciprus kérdése, valamint Korea békés egyesítésének problémája, továbbá a gyarmati és fajüldöző rendszerek felszámolása Dél-Afrikában. A Vietnami Szocialista Köztársaság, valamint a független Angola felvétele ugyancsak időszerű. Az előrejelzett amerikai vétó miatt azonban a Biztonsági Tanács — francia javaslatra — novemberre, tehát az amerikai elnökválasztások utánra halasztotta a vitát a VSZK felvételéről. Nehéz, hosszú tanácskozások várnak tehát a diplomatákra, hogy a bonyolult nemzetközi kérdések útvesztőjéből okos kompromisszumokkal keressék az utat, az enyhülés és az együttműködés erősítése, valamint a biztonság felé. Helsinki, valamint az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete közös akaratból kovácsolt fegyvert adott azok kezébe, akik eddig is szívügyüknek tekintették nemcsak az öreg földrészt, hanem a világ minden népe békés és boldog jelenéért és jövőjéért vívott harcot. FÖNOD ZOLTÁN Arismendi nyilatkozata Budapest — Uruguay Kommunista Pártja az uruguayi nép nevében folytatja a harcot a demokratikus jogokért — mondotta Rodney Arismendi, az Uruguayi KP KB első titkára a Népszabadságnak adott interjújában. „A párt jelenleg arra Összpontosítja erejét — folytatta Arismendi — hogy erősítse az uruguayi haladó erők koalíciójának befolyását és egységét. Arra törekszik, hogy egy^ re inkább bekapcsolódjon a jelenlegi rezsim elleni harcba. Todor Zsivkov kitüntetése Szófia — Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának, a Bolgár Államtanács elnökének tegnap ünnepélyesen átnyújtották a nemzetközi Dimitrov-díjat. Ezt a magas bolgár kitüntetést Zsivkov elvtárs sokévi társadalmi, politikai és tudományos közéleti tevékenységéért kapta, amelyet a béke. a társadalmi haladás és a demokrácia érdekében fejtett ki. Petr Tancsev, a Bolgár Államtanács első alelnöke a díj átnyújtása során rámutatott arra, hogy Todor Zsivkov forradalmi tevékenysége szorosan összefügg az újkori bolgár történelem sorsdöntő pillanataival, a demokratikus és hazafias erők egységfrontjának megteremtésével és a népi demokratikus kormány megteremtésével.
