Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-20 / 224. szám, hétfő

egész napos csúcsforgalom A hírlaptudósító bódékban a kora reggeli órák a csúcs- forgalom idejét jelentik. Hét óra tájban aztán elnéptelene­dik környékük, csak itt-ott bukkan fel egy-egy későn ke­lő vásárló. Délután három és négy között élénkül meg is­mét a forgalom. Van azonban Lučenecen (Losoncon) egy látszólag tel­jesen s?ckványos ú;ságosbódé, ahol a nap minden szakában álldogál néhány vásárló. Nem sokáig — csak amíg kézhez kapja a kért lapot, cigarettát. — Nem csoda a város szí­vében — legyinthetne bárki — a Marx utca mindig elég forgalmas. Ez igaz. Szerencsés fekvé­sű üzlet ez. Csak hát... — Márciusban kerültem ide a vasútállomáson levő árudá- ból váltótársammal együtt — mondja Helena Gažiová, a szóban forgó bódé „gazdája“. — Nem tudom pontosan, mennyi volt itt azelőtt a havi forgalom, de amióta itt va­gyunk, még nem mentünk 110 000 korona alá. Szeren­csés fekvés? Igen, már az ál­lomáson is azt mondták, ott mindig jönnek-mennek az em­berek. A 110 000 korona ha­vi forgalom amolyan saját norma. Ott 9em volt kisebb. Különösen a forgalmasabb he­lyeken levő standoknál az előirányzott norma is maga­sabb. — Titka? Mi titka lehet egy ilyen egyszerű munká­nak? — kapta fel csodálko­zó mosollyal a fejét kérdé­semre. Aztán elgondolkozik, félhangosan töpreng. — Vagy talán mégiscsak van titka!? Mert az tény, hogy sok vásárló „velünk jött“. Az állomáson is nálunk vásároltak, itt is, pedig ott laknak a közelben. Sőt né- hányan a környező falvakból, ingázók. Pedig most is megy a vonatuk, autóbuszuk, útjaik sietősek. — Tizennégy éve vagyok újságárus. Ha azt mondom, szeretem ezt a munkát, so­kan megmosolyognak. Pedig ezt is lehet szeretni. Nehéz e? Nem gondolkod­tam még ezen. Reggel fél hat­kor nyitunk, este nyolcig áru­sítunk, délben váltjuk egy­mást. Minden második szom­bat szabad. Percekig szótlanul figyelem munkája közben. Ellesett mondattöredékek: Práca? Sajnos már elfo­gyott, de van Oj Szó, Sme­ná ..............új Hét is jött. Ad­ha tom? ... még nincs ..., talán hol­nap ..., természetesen eltesz- szük. Ez lenne a titok? Vagy az állandóan szavai között buj­káló csendes mosoly? Ez is, bizonyára. De talán nincs is ennek más titka, csak a mun­ka szeretete. Mert Helena Ga- Žiovának nem is kell monda­nia, hogy szereti azt, amit csinál. Kiérzem abból, ahogy munkáját végzi... Mede Erzsébet a járási hír­lapterjesztő szolgálat dolgo­zója: — Gažiovát többször tüntet­ték ki, már évek óta a leg­jobb elárusítónőnk. Folyama­tosan 15—20 százalékkal túl­teljesíti a tervét. Talán csak egy példát mondok: A Marx utcai standon azelőtt 20—25 Oj Szó fogyott el naponta, ma 55—60. Néhány más lap­nál még szembetűnőbb ez az ugrás... S még egy adat a járási hírlapterjesztő szolgálat veze­tőitől: Bár az értékelés még nem zárult le, minden jel ar­ra mutat, hogy Helena Gažio­vá a közép-szlovákiai kerület legeredményesebb újságárusa. (pálházy) A szerző felvétele 1978 IX. 20. Vigyázzunk egymásra Magunk mögött hagytuk a nyarat, a fokozott közúti fegye­lem három hónapját. Az emlí* tett idő alatt, vagyis júniusban, júliusban és augusztusban Szlo­vákiában 5057 közúti baleset történt, amely 195 emberéletet és csaknem 39 millió korona anyagi kárt követelt. Örvende­tes tény, de elégedettségre nem adhat okot, hogy a bal­esetek száma mintegy ezerrel, a halálos baleseteké pedig 36- tal volt kevesebb, mint az elő­ző év hasonló Időszakában. Saj­nos, voltak, olyan napok is, mint július 23-a, amikor köz- ntainkon 9 ember lelte halálát. Az okok között az első he­lyen a gyorshajtás áll, amelyet az előnyszabály meg nem adá­sa, a szabálytalan előzés és az ittas állapotban való vezetés követ. Ám az is bebizonyoso­dott, hogy a gyalogosok, főleg az idősebbek és a gyerekek is gyakran okoznak közlekedési balesetet, főleg a városokban. Bratislavában például az év nyolc hónapja alatt közlekedé­si balesetek következtében 37 ember vesztette életét, ami 13- mal több, mint 1975-ben volt. Az újságok rendőrségi rova­taiban gyakran szerepel az olyan hír, hogy a kerékpáros nem adta meg az elsőbbséget, s az autó halálra gázolta. Nem vigyázhatnánk jobban egymás­ra? A közlekedést szabályokat a kerékpárosoknak is el kell sajátítaniuk és kerékpárjukat az előírásoknak megfelelően kell lámpával és macskaszem­mel felszerelniük, nehogy a ködös őszi napok növeljék a közlekedési balesetek számát. (németh) Visszapillantás és eMkintés A földművesszövetkezet is segíti a választási program teljesítését Visszapillantás és előretekin­tés — a választásokra való készülődés elmaradhatatlan ré­sze. Egyrészt összegezni kell az öt év alatt elvégzett munkát, másrészt — gondos előrelátás­sal — meg kell határozni mind­azt a legfontosabbat, amire a falunak, városnak az elkövet­kező öt évben a legnagyobb szüksége lesz. Horné Salibyn (Felsőszelin) már mindkettőt megtették, Így tehát Ján FarkaŠ hnb-elnök az elmúlt és az elkövetkező vá­lasztási időszak eredményeiről, illetve terveiről egyaránt pon­tos és részletes tájékoztatással szolgált. — Választási programunk­ban — kezdte — három na­gyon lényeges pozitívumot le­het kiemelni. Az egyik, hogy olyan létesítményeket hoztunk létre, amelyek az emberek mindennapi életfeltételeit te­szik jobbá. Nagy siker, hogy a választási programot nem­csak teljesítettük, hanem lé­nyegesen túlszárnyaltuk, és az Is említésre méltó, hogy ered­ményeinket a lakosság széles körű támogatásával értük el. A munkákból mindenki kivette részét és ugyanezt mondhatom el az egységes földművesszö­vetkezetről is. Sorba vettük az egyes pozi­tívumokat. A közel 4000 lakosú faluban az elmúlt öt év alatt 9 utcát portalanítottak, a falu központjában parkot, a házak előtt virágos, füves sávot léte­sítettek, korszerűsítették a köz- világítást, és öt kilométerrel hosszabbították meg a beton­járdákat. — Több százezer koronába kerültek e dolgok, de valahogy úgy nézek rájuk, hogy az ilye­nek ma már mindegyik faluban megtalálhatók, mai életünk tör­vényszerű velejárói. Tizenkét éve vagyok itt hnb-elnök, és emlékszem olyan utcákra, ame­lyeknek egy-másik házából a beteget hordágyon kellett ki­hozni a főútra, mert a mentő­kocsi nem tudott bemenni a ház elé. Ma természetesnek vesszük, hogy valamennyi utcá­ban és minden időjárás esetén autóval, kerékpáron és gyalog egyaránt eljuthatunk a kívánt helyre. Ebből adódik egyben az is, hogy a ma választási prog­ramjának keretében már na­gyobb, komolyabb célokat kell kitűzni és teljesíteni. Felsőszelin az ilyen tettekre Is bőven akad példa. A falu közepén plédéül felkelti a fi­gyelmet a hatalmas, vasból ké­szült tetőszerkezet és a mö­götte húzódó egyelőre még va­kolatlan épület. — Ha valamit csinálunk, az szolgáljon maradéktalanul — mondta az elnök. — Az új au­tóbuszállomásunk értéke egy­millió korona. A galántal-nád- szegl és a vágsellye-dunaszer- dahelyl autóbuszvonalak ná­lunk találkoznak, tehát amo­lyan átszállóközpont vagyunk. Az épületben a várótermen és a szociális helyiségeken kívül hideg ételeket árusító büfé, új­ság- és dohányárus is lesz, és a tető alá egyszerre négy autó­busz állhat be. A hnb épületével szemben park, azon túl új kétosztályos óvoda található. „Ha valamit, akkor igazán“ — juttatja eszembe az elnök szavalt. Évek­kel ezelőtt mindössze egyosz- tályos óvoda volt a faluban, öt év alatt további négy osztályt nyitottak Két osztályt a volt pékség épületének átalakításá­val nyertek, és már épül az újabb osztály. Erről érdemes bővebben Is szólni. Egyrészt, mivel ezzel a faluban teljes mértékben megoldódik az óvo­dakérdés. másrészt, mivel na­gyon lényeges és fontos együtt­működésnek a jelképe. — A falu és a földműves­szövetkezet elválaszthatatlan egymástól és törvényszerű, hogy a választási program tel­jesítésében Is együtt fáradoz­zanak. A kétosztályos új óvo­da konyhája, szociális beren­dezései és udvara még elbír egy újabb osztályt, ezért a szö­vetkezet itt építi fel velünk közösen Mindössze 200 000 koronájába kerül. Amit itt nyer, azt természetesen nekünk sokszorosan visszaadja. A szö­vetkezet elsősorban építőcso­portját adja kölcsön, gépekkel és szakemberekkel segíti a munkákat. Nagy része van ab­ban, hogy választási progra­munkat nemcsak teljesítettük, hanem jelentős mértékben túl is szárnyaltuk. Tegyük hozzá, nem is akár­milyen létesítményekkel. Még ebben az évben négylakásos háztömböt adnak át a helybeli tanítóknak és egy hatlakásosat a szövetkezeti dolgozóknak. Az utóbbit a falun kívül eső gaz­dasági udvarban, amivel az ot­tani munkaerőproblémákat is megoldják. A köztudatban té­vesen még deáki fürdőként is­mert üdülőhelyen két medencét építettek, egyet a felnőtteknek és egyet a gyerekeknek, majd átadták a fürdő tulajdonosá­nak, a járási kommunális üzem­nek. Nagy eredmény az is, hogy a faluban jelenleg a kör­zeti és a fogorvoson kívül gyermekorvos is rendel. A ren­delő céljára a művelődési ház előcsarnokából kerítettek el egy részt 80 000 korona ráfor­dítással. — A földművesszövekezettel ilyen az együttműködésünk — mondta az elnök, és elém tett egy több oldalas kimutatást. — A szeptember 25-től október 3-ig tartó őszi társadalmi mun­kaműszak terve. Az egyes mun­káknál, pl. az óvodánál vagy az autóbuszállomásnál ponto­san feltüntettük, milyen és mennyi géppel segít a szövet­kezet. Talán mondani sem kell, hogy a kért segítséget hiány­talanul megkaptuk. — Látom, az emberek számát Is feltüntették, tehát a lakos­ság segítségében is biztosak. — Az elmúlt öt évben másfél millió korona értékű társadal­mi munkát végzett a falu la­kossága. Ez megfelelő biztosí­ték, hogy szereti faluját, és a jövőben is hajlandó összefogni, ha a falu szépítéséről, építé­séről van szó. Szükségünk lesz e segítségre, hiszen 1980-ig többek között új bevásárlóköz­pontot, két élelmiszerüzletet, tornatermet és szolgáltatóházat szeretnénk felépíteni a faluban. EGRI FERENC Növekszik a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma A Szovjetunió külkereskedel­mi forgalma az év első felé­ben a tervezettnél gyorsabban. 12,7 százalékkal emelkedett. A legnagyobb forgalmat a Szov­jetunió az NDK-val bonyolítot­ta le, a kölcsönös szállítások meghaladták a 2 milliárd 863 millió rubelt. A szovjet—len­gyel kereskedelem 100 millió rubellal nőtt egy év alatt, s 2 milliárd 565 millió rubel fölé emelkedett. Erőteljesen bővült a Bulgáriával folytatott keres­kedelem, a kölcsönös szállítá­sok értéke megközelítette a 2,2 milliárd rubelt. A Szovjetunió és Csehszlovákia fél évi külke­reskedelmének értéke 2 mil­liárd 176 millió rubel értékű volt. Az ötödik helyen Kuba áll, a hatodikon pedig Magyaror­szág. A fejlett tőkésországok közül az NSZK a legjelentősebb part­ner, a két ország forgalma egy év alatt 210 millió rubellel gyarapodott és meghaladta az 1 milliárd 526 millió rubelt. A szovjet export gyorsabb ütem­ben nőtt, mint az import. A második helyen az Egyesült Államok áll, a kétoldalú forga­lom értéke 1 milliárd 299 mil­lió rubel volt. A megelőző év­hez viszonyítva visszaesett a szovjet—japán forgalom, amely az első félévben csak 913 mil­lió rubelt ért el. A KGST-országok konténeres forgalma A KGST-országokban a kon­téneres szállítás fejlesztési üteme jelentősen gyorsul. A KGST szállítási bizottsága ke­retében nemzetközi megállapí­tást írtak alá a konténerek közös hasznosítására. Az e cél­ra létesített iroda Bukaresti székhellyel működik. A konténerforgalom 1975-ben így alakult: Bulgária 2,2 millió tonna, Csehszlovákia 1 millió tonna, NDK 2,2 millió tonna, Lengyelország 1,2 millió tonna, Románia 2 millió tonna, Ma­gyarország 900 ezer tonna, Szovjetunió 4,6 millió tonna. A konténerekben szállított áruk mennyisége az 1975. évi 13,8 millió tonnáról 1980-ban több mint 50 millió tonnára emel­kedik, ennek csaknem a felét a Szovjetunió szállításai teszik majd ki. Marokkó foszfátexportja Az 1975 második felében be­következett rendkívül erős csökkenés után ez év első ne­gyedében Marokkó foszfáteoc- portja ismét emelkedő irány­zatú volt. Az első negyedévi kivitel elérte a 3,34 millió ton­nát, szemben az 1975 utolsó negyedévében exportált 2,82 millió tonnával. Olaszország ez év első negyedévében 320 ezer tonna foszfátot, Franciaország 357 ezer tonna foszfátot vásá­rolt. A marokkói állami fosz­A megelőző megbízatási idő­szakban a választási program tellesítése keretében két út gyár — egy téglagyár és az Augusztus 29. Művek üzeme —, óvoda, szolgáltató központ és több más obiektum épült Zlaté Moravcében. Felvételünkön: A Calex Vállalat út szakmunkás­képző intézete. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) fátügyi hivatal arra is számít, hogy a KGST-országok részéről fokozódik a kereslet, az elmúlt évben például Lengyelország 1,66 millió tonnás importjával — Olaszországot is megelőzve — a marokkói foszfát legna­gyobb vásárlója volt. Lengyel - belga gazdasági kapcsolatok Lengyelország importjában a fejlett tőkésországok között Belgium jelenleg a hatodik, ex­portjában pedig a hetedik he­lyet foglalja el. Belgium szá­mára Lengyelország a második legnagyobb partner a kelet­európai országok közül. Jaro- szewlcz miniszterelnök leg­utóbbi belgiumi látogatása al­kalmával meghosszabbították a két ország exporthitel megálla­podását, s ezzel egyidőben ki­bővítették az ipari és gazda­sági együttműködési egyez­ményt, továbbá lengyel—belga konvenciót fogadtak el a kettős adózás elkerüléséről.

Next

/
Thumbnails
Contents