Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-18 / 223. szám, szombat

A szocialista embertí­pus formálásának fel­adatát Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kong­resszusának dokumentumai komplex módon tárgyalják. E kérdés szempontjából mérjük fel mi is a szocialista ember­típus nevelésének követelmé­nyeit, és szükségleteit. A párt tevékenységéről szó­ló, a XV. kongresszuson el­hangzott beszámoló kimondja, hogy „a fejlett szocialista tár­sadalomra jellemző a tudomá­nyos-műszaki forradalom ered­ményeinek az új társadalmi kapcsolatokkal való összefűzé- se, a politikai, szociális, gaz­dasági, kulturális és eszmei kérdéseknek az új társadalmi kapcsolatokkal való összefűzé- se, ami lehetővé teszi a nép egyre növekvő szükségleteinek kielégítését“. A szociálist;) embertípus for­málását hosszan tartó, bonyo­lult és igényes folyamatként értelmezzük, »melyben talál­koznak a régi, elavult, konzer­módot, a szocializmus egyolda­lú, deformáló fogyasztói felfo­gása javára. Kétségtelen, hogy az egyre növekvő szükségletek kielégítése a szocializmus alap­vető és vonzó értékei közé tar­tozik, ám ez is alá van vetve annak, hogy a kommunizmusba való átmenet időszakában első­sorban az embernek a dolgok és . tárgyak hasznossága iránti érzékét kell fejleszteni, nem szabad ragaszkodni a „tulaj­donjog", a „birtoklás“ régi, egoista platformjához csupán a kérdéses tárgy miatt, illetve az ilyen birtoklás segítségével „pozíciót“ szerezni, hanem ar­ról van szó, hogy általánosan és sokoldalúan műveljük az ember erejét és tehetségét. A CSKP XV. kongresszusá­nak anyagában teljes mérték­ben érvényre jutott a termelés és a fogyasztás kölcsönösen dialektikus egységének a gon­dolata. Általános érvényű tehát a fejlett szocialista társadalom építésének történelmi feltéte­leiben is, hogy a termelés ha­A szocialista emMpus fmilása 1976 IX. 18. vatív és az űj, progresszív ál­lásfoglalások, nézetek, az em­berek tettei. A valóságot nem lehet idealizálni. A kongresszusi dokumentumok ebből a szempontból tárgyila­gos, sokoldalú és pontos képet adnak társadalmunkról. A szo­cialista társadalom fejlődése alapvető problémáinak elemzé­sét az embert érintő kérdések­kel, az ember szocialista el­hivatottságát, tulajdonságait érintő kérdésekkel szerves ösz- szefíiggésben kell értelmezni. Már Marx is rámutatott arra, hogy a társadalom tulajdonkép­pen maga az ember, saját tár­sadalmi kapcsolatai közepette. Amikor tehát kitűzzük a társa­dalom feladatait és céljait, fel­tárjuk új, további lehetőségeit és távlatait, akkor egyben a szocialista ember fejlődésének céljairól, lehetőségeiről beszé­lünk. A szocialista társadalomban az új szociális légkör az alap­vető feltétele a szubjektív té­nyezők szüntelen növekedésé­nek. Ezt a törvényszerűséget azonban nem értelmezhetjük automatikusan és véletlensze­rűen. E törvényszerűségnek is a többi esetekhez hasonlóan — számítania kell az ellenté­tekkel teli légkör jelenlétére. Külsőleg úgy tűnhet, mintha például a társadalmi termelés, a tudomány és a technika fej­lődése, a művészet, az állami és társadalmi intézmények problémája egyedülálló és ön­célú volna. Ehhez hasonlóan felmerül a fogyasztás fejlődé­sének, az életszínvonal emelé­sének a kérdése is. A párt azonban e rendkívül fontos és állandó politikai feladatok meg­fogalmazásakor nem „a fo­gyasztás a fogyasztásért“ kér­désre gondol, az életszínvonal emelésének kérdését nem az anyagi és a kulturális javak egyértelmű, fogyasztói folyama­tára vonatkoztatja, hanem — amint azt leszögezik a kong­resszusi anyagok is —, az em­beri szubjektum aktivizálása eszközének tartja szocialista értelemben. A szocialista nép­gazdaság és a szocialista kul­túra által előállított anyagi és tárgyi gazdaság fejlődése „csu­pán“ az alapvető, és a feltétle­nül szükséges alapokat jelenti a szocialista embertípus kiala­kítása számára, aki az anyagi gazdagság segítségével fejlesz­ti saját képességeit, és a többi ember, az egész szocialista tár­sadalom szolgálatába állítja. Más szavakkal kifejezve azt mondhatnánk, hogy „az egyre növekvő szükségletek kielégíté­se" ugyan kifejezi a szocializ­musnak a kapitalizmus felett való törvényszerű túlsúlyát, ám nem tarthatjuk abszolútnak, az egyetlen és végső célnak, mert az ilyen szempont lényegesen megbontaná a szocialista élet­tározza meg a fogyasztást, ám más részről a fogyasztás nél­kül nem képzelhető el a ter­melés, mivel a fogyasztás in­dokolja az új gyártmányok szükségszerűségét. A szükséglet a termelés ideális, belső moz­gató erejeként lép előtérbe, an­nak szubjektív előfeltétele. A társadalom egyre növekvő szükségleteinek törvényszerűsé­ge a szocialista társadalom ere­jének a kifejezője egész tel­jességében, az arányos és dina­mikus fejlődés lehetőségeiben. A termelés és a fogyasztás szocialista tartalmával együtt találkozik az egyének kezde­ményezésének, társadalmi elkö­telezettségének és céltudatos tevékenységének növelésével. A XV. pártkongresszus kie­melkedő politikai feladatnak tartja az ipari árucikkek és a mezőgazdasági termékek vá­lasztékának bővítését és minő­ségének javítását. Kétségtelen, hogy ez a szempont rendkívül fontos szerepet játszik a szo­cialista embertípus formálásá­ban, fokozatos érvényre jutá­sában, sokoldalú és egyre fej­lődő egyéniségének alakulásá­ban. A fejlett szocialista társada­lomnak számolnia kell az egyé­ni érdekek és szükségletek egy­re növekvő differenciálásával. Az emberek közti szocialista vi­szony ezen oldalának fejlődé­se egyben lehetővé teszi a szocialista emberek alapvető, általános érdekei egységének további elmélyítését. Elmond­hatjuk, hogy a szocialista kollektivizmus amely szem előtt tartja a tár­sadalmilag hasznos érdekeket és értékeket, nem akadályozza, hanem ellenkezőleg) elősegíti az egyéniség kibontakozását (azonban nem az önző indivi­dualizmus szűkkörű értelmezé­sében) s az egyén szükségletei­nek kielégítése erősíti a közös­ség iránti felelősségérzetét, fel­szabadítja a kezdeményező ak­tivitást, az alkotó lelkesülést, az egész társadalom érdekében az áldozatkész munkát. Csehszlovákia Kommunista Pártjának éppen az az érdeke, hogy társadalmunk fejlődésé­ben, a fejlett szocialista tár­sadalom Igényes feladatainak megvalósításában mind a két tényezőt a szocialista kollek­tivizmus, s az egyén fejlődését helyesen értelmezzék, hogy a gyakorlatban fejlődjék e két tényező dialektikus egysége. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a közös értékek és célok nem válthatók valóra más mó­don, csakis az egyéni tevékeny­ség összességével. A szocializ­musnak létérdeke az egyének sokoldalú tevékenysége. A tár­sadalom gazdagságát és szociá­lis haladását az ember tehet­ségének, tevékenységének gaz­dagsága feltételezi. A szocializ­mus semmi esetre sem szorítja háttérbe az egyén sokoldalúsá­gát, változatosságát a közös ér­dekében. A szocialista társadal­mi érdek nem a rendkívüli és egyéni érdekektől való „elha­tározásban“ rejlik, ám elszige­teli magát az individualizmus­tól, az önzéstől, az egyéni ha­szonleséstől. És a szocializmus­ban ugyancsak nincs szó holmi „különös“ társadalmi érdekről, melynek „birtokosa“ vagy „tu­lajdonosa“ valamilyen társadal­mi intézmény, illetve osztály. Az emberiség történelmében ép­pen az jelent egy teljesen új fejezetet, hogy a munkásosz­tály érdeke az összes dolgozó, az egész nép érdekévé válik. Az új helyzet egyik mutatója a szocialista fe­gyelem iránti viszony, a köve­telmények és normák teljesíté­se iránt tanúsított magatartás. Amint a XV. pártkongresszus újra megmutatta, ezen a terüle­ten jelentős tartalékokkal ren­delkezünk, a szocialista fegye­lemre való neveléssel kapcso­latban nehézségeket kell leküz- deníink, amelyek életünk kü­lönböző területein felmerülnek. Lényeges akadály ezen a téren a kényelemszeretet, a rutin­munka, a közömbösség és né­hány irányító szerv munkájá­ban rejlő formalizmus. A párt az említett problémák elemzésekor — amelyek befo­lyásolják a szocialista embertí­pus kialakítását — tudományos s' egyben elvhű, pártos és osz­tály jellegű magatartást tanúsít. Szem előtt tartja a társadalom öntudatos építőinek nevelését, akik személyes érdekeiket alá­vetik a fejlett szocialista tár­sadalom szükségleteinek és cél­jainak, feladataikat becsülete­sen. kezdeményezően teljesítik, miközben ezzel párhuzamosan további távlatokat nyitnak az egyén teljesebb, gazdagabb éle­te számára. Az új, szocialista embertípus formálása nem válhat egyszeri, rövid lejáratú feladattá. Meg­követeli a szocialista intézmé­nyek, munkaközösségek és mindnyájunk türelmes és szí­vós munkáját. Ezt a nevelést nem az iskolákban, vagy kizá­rólag az eszmei nevelés kereté­ben végzik, e nevelés iskolá­ja a fejlett szocialista társa­dalom építésének egész gya­korlata. Ez az iskola megköve­teli és feltételezi a szavak és tettek, a gondolatok és az ér­zelmek, az elmélet és a gya­korlat egységét a szocialista szükségletek és érdekek sze­rint. JAROSLAV SÜSS A legeredményesebb idöszai Beszélgetés Ján Répás mérnökkel, a Rimavská Sobota-i Jnb elnökével A járás fejlődéséről, a megoldásra váró problémákról és az új választási programjavaslatok fő céljairól beszélget­tem Ján Repáš mérnökkel, a Rimavská Sobota-i Jnb elnö­kével. — Hogyan jellemezhető az eltelt választási időszak a járás életében? A Szovjetunióban a rohamosan épülő lakótelepeken gyors ütem­ben parkosítanak. Képünk egy rosztovi negyedben készült. (Balla J. felvétele) — Mint mindenütt szocialista hazánkban, a legutóbbi öt év a rimaszombati járásban is az eddigi legeredményesebb idő szak. A járás lakosságának a szocializmus építésére, a CSKP politikájának valóra váltására irányuló törekvése elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a gazdasági tevékenység minden ágazatában maradéktalanul tel­jesítették, és több szakaszon túlteljesítették az ötödik öt­éves tervidőszak feladatait. Egyik legnagyobb, legjelentő­sebb eredménynek az állampol­gárok munka kezdeményezésé­nek növekedését tartjuk a köz­ségek és a városok fejleszté­sében és szépítésében. A sike­res munkához nagyban hozzá­járultak a nemzeti bizottságok képviselői és dolgozói. A járási pártbizottság irányí­tásával azon igyekeztünk és igyekszünk, hogy létrehozzuk az iparban a foglalkoztatottság növelésének feltételeit. Járá­sunk ipara eddig főképpen a mezőgazdasági termékek fel­dolgozását végezte, jobbára te­hát szezonjellegű volt, és nem támasztott nagyobb igényeket a dolgozók szakképzettségével szemben sem. A kerületi és a szlovákiai párt- és kormány- szervek közreműködésével ki­alakítjuk a járás ipara további fejlesztésének feltételeit. Leg­nagyobb jelentőségű akcióként gépipari üzemek épülnek Rima­szombatban és Šafárikovou (Tornaiján). Mivel építésükre csak a hatodik ötéves tervidő­szak végén kerül sor, ezért a munkaerőforrások korábbi ki­használása érdekében intézke­déseket foganatosítottunk. A járási székhelyen az USén meg­kezdte működését a Banská Bystrica-i Tesla vállalat részle­ge, mely terv szerint fokoza­tosan üzemmé fejlődik, s az első szakaszban háromszáz nő­dolgozót foglalkoztat. Hason­lóképpen igyekezünk a Tornai­ján rendelkezésre álló műhely- csarnokokat kihasználni a fog­lalkoztatottság növelésére oly módon, hogy a hatodik ötéves tervidőszak végén háromszáz­nyolcvan dolgozónak biztosít­sunk munkalehetőséget. A ha­todik ötéves tervidőszakban Rimaszombatban acélvázakat készítő üzem felépítésére szá­mítunk. Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban a foglalkoztatottság az iparban mintegy nyolcszáz dol­gozóval növekedett. A hatodik ötéves tervidőszakban azt vár­juk, hogy az ipari dolgozók száma legalább kétezer sze­méllyel gyarapodik. — Milyen az előrehaladás a járás életének más szakaszain? — A mezőgazdasági dolgo­zók is sikeresen teljesítették feladataikat. Járásunk mező- gazdaságának eredményeit te­kintve a kerületben az elsők közé került. Ezt bizonyítja az idei aratás is. A lakásépítésben túlteljesítették a tervelőirány­zatot, 34ül lakást adtak át, 404-gyel többet, mint ameny- nyit a Nemzeti Front válasz­tási programja kitűzött. A leg­több lakás a járási székhelyen, llnúšťán, továbbá Tisovecen, Klenovecen és Tornaiján épült. Rimaszombatban befejezzük a Partizán téren és a szovjet Űr­hajósok terén a lakónegyed építését, ezenkívül kísérleti la­kónegyedet építettünk a cigány lakosság számára. A járási székhelyen hozzáfogtunk a Kö­zép-lakónegyed építéséhez. Az iskolaügyben is javultak az oktatási feltételek. Óvodák építésével a 3—6 éves gyere­kek hetvennégy százalékának elhelyezését biztosítottuk. Ez is ltozzájárul a cigánykérdés meg­oldásához. A jelentősebb ak­ciók közül említsük meg még, hogy Tornaiján megkezdték a nyugdíjasok házának építését, a neporadzai otthon átépítésé­vel pedig kilencvennel bővül a férőhely. — Milyen fő célokat tűztek ki az új választási proaram- ban? — A CSKP XV. kongressszu- sának határozatából indultunk ki, melyet a járás, a városok és a községek feltételeire bon­tottunk le. Mindeneklőtt az ál­lampolgárok aktivitásának fo­kozására törekszünk, hogy a jövőben is tevékenyen bekap­csolódjanak a tervfeladatok teljesítésébe, a fejlesztési és a szépítési munkákba, valamint a közügyek intézésébe. Mint már említettem, átépítjük járási székhelyünk központját, 36 tan­termes alapiskola felépítésével Rimaszombatban megszüntetjük a több váltásban folyó oktatást. A járási székhelyen az emlí­tetteken kívül felépül a ČSAD székháza és az új buszmegálló. Tornaiján alapiskola épül, és Hrachovóban is hozzáfogunk az iskola építéséhez. Szem előtt tartjuk az egészségügyi ellátás javítását. Ä mostani tervidő­szakban elkészülnek a rima- szombati új egészségügyi köz­pont építésének tervrajzai. Az életkörnyezet, fóKeppen a vízforrások védelmére és az ivóvíz-ellátás javítása érdeké­ben intézkedéseket dolgoztak ki. A legnagyobb beruházás a Klenovec alatti víztároló és vízelőkészítő-telep kibővítése lesz. Már az idén megkezdik Hnúšťa és Hrachovo között a csatlakozó új vezeték építését azzal a céllal, hogy a kleno- veci víztárolóból jó minőségű ivóvizet juttassanak a rima­szombati és a losonci járás dő­li községeibe. Jól ki akarj-.k használni a múlt ötéves terv­időszakban elkészült Hanva— Csíz közti vízvezetéket. A mos­tani tervidőszakban befejezik a tornaijai vízelőkészítő-telep épí­tését is, úgyhogy ez a város is jó minőségű ivóvizet kap. —- Hogyan fejlesztik a poli­tikai tömegmunkát? — A nemzeti bizottságok po­litikai tömegmunkáját főképpen arra irányítjuk, hogy fokozzuk az állampolgárok részvételét a helységek irányításában és a közéleti tevékenységben E cél­ból növeljük a polgári bizott­ságok számát. Most szervezzük oz úgynevezet házbizottságokat — 15—30 lakásonként egy ilyen bizottság alakul. Közre­működésükkel akarjuk az em­bereket rendszeresen tájékoz­tatni a nemzeti bizottságok te­vékenységéről és feladatairól. A bizottságokat arra fogjuk ve­zetni, hogy kezdeményezően részt • vegyenek a működési körzetükben felmerülő problé­mák megoldásában, törődjenek a lakóházak környékének rend­ben tartásával és hozzájárulja­nak a lakosság és a nemzeti bizottságok kapcsolatainak bő­vítéséhez. A választási programokban kitűzött feladatokat igényesek­nek, de teljes mértékben meg- vnlósíthatóknak tartjuk. Meg­győződésünk, hogy a járási pártbizottság irányításával, a képviselők és a lakosság együttműködésével megteremt­jük a célok elérésének felté­teleit. — Köszönöm a tájékoztatást. GÁL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents