Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-18 / 223. szám, szombat
Jólétünk fokmérője Szerény, dolgos emberek MILLIÓK SOBÉSLAV FEJLESZTÉSÉRE ÉRDEKEI AZONOSAK |i i A NEMZETI BIZOTTSÁG ÉS AZ ÜZEM KÉPVISELŐK MŰSZAKJA Legutóbb arról szóltunk, hagy mennyi is volt lakosságunk névleges és reális pénzjövedelme az eltelt öt esztendőben. Megállapítottuk, hogy a nominái pénzjövedelem 1975-ben tekintélyes összeget, 291,9 milliárd koronát tett ki. S mennyi volt ebből a személyi fogyasztásra eső rész? — ez a megválaszolást igénylő további kérdés. Egy mondatba sűrítve a válasz: a kérdéses évben 199,1 milliárd korona. Ehhez hozzá kel] tennünk két rendkívül fontos megállapítást. Nevezetesen azt, hogy egyrészt a növekedés 1970-hez képest (156,9 milliárd korona) viszonylag gyors iileinű volt, másrészt pedig azt, hogy ebben az időszakban csak hattized százalékkal emelkedett nálunk az árindex. Ez semmiképp sem elhanyagolható körülmény, ha számításba vesszük, hogy ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az árak 30,7—97,3 százalékkal növekedtek. (Az előbbi példa az NSZK-ra, az utóbbi Nagy- Britannáira vonatkozik). Nem kívánjuk részletezni például az egy főre eső élel- miszerfogyasztás zöldségtől és gyümölcstől eltekintve igen kedvező alakulását, mert ez több helyet igényelne, viszont feltétlenül szólnunk kell az utóbbi években ezen a terüloten tapasztalt örvendetes tényről. Arról, hogy fordulat következett be és most már jövedelmünk nagyobbik hányadát fordítjuk ipari árucikkek vásárlására, míg korábban az élelmiszervásárlás dominált. Modern és fejlett ipari társadalmat jellemző mutató ez! Ennek kapcsán említjük ineg, hogy világviszonylatban is előkelő helyet foglalunk el a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságában. A tervidőszak utolsó éve végén nálunk száz háztartásra 110 mosó- és csavarógép, 79 hűtő- és fagyasztó- szekrény, 171 rádiókészülék, 93 tévékészülék és 30 személygépkocsi jutott. Fokozódó jólétünkről tanúskodnak ezek a meggyőző adatok. (gály) Az osiravai Klement Gottwald. Of Kohó dolgozói gondosan készülnek a képviselő-választásokra. Az óriási kombinát valamennyi üzemében társadalmi munkával szépen feldíszített agitációs központokat létesítettek, ahol propaganda- és agitációs anyag, újságok állnak a dolgozók rendelkezésére. Felvételünkön: Miroslav Vavruša, a vállalat karbantartó részlegének vezetője és agitációs központjának propagandistája az idén először szavazó fiatalok körében. (Felvétel: ČSTK — V. Švorčík) A kisváros főterének zárt négyszögében mintha ma is vissza-visszadübörögnének a huszita seregek harci szekerei. Tűnő árnyékként suhan a múlt az árkádok nyirkos félhomályában, régi múlt századok tompa fénye pislákol a városháza karcsú réztornyán. A krónika tanúbizonysága szerint Sobéslav 1390-ben kapott az uralkodótól városi előjogokat. Nos, azóta sok viz folyt le a Lužnicán! ... Kratochvil josef, a nemzeti bizottság titkára az ablakhoz lép, félrehúzza n függönyt, s a tér szögletében meredő ódon toronyra mutat. — Kétmilliót kértek a tatarozásért. Sokallottuk. Rendbe hoztuk önerőből... háromszázhúszezerből megoldottuk. Műemlékvédelemre, környezetvédelemre sokat költ a város. Tizennégy hektárnyi parkról, zöldövezetről gondoskodnak, minderre évi átlagban nyolcvanezer koronát szánnak. — A választási programot becsülettel teljesítettük. Már csak az utolsó simítások hiányzanak, és megnyithatjuk a pionírház kapuit. Ötmillióba kerültl A városszépítés öt és fél millióba. A mű|égpálya hárommillió... terven felül! Milliókban számol a titkár. És milliókban tervez. Az új választási programjavaslat további kétszázötven lakással számol. Korszerű óvodát építenek,- befedik a műjégpályát. — A sportcsarnokot 1978-ban szeretnénk átadni rendeltetésének. Városunkban ezer ember sportol aktívan, tehát minden hetedik lakos. Nem feledkeztünk meg jogos igényeikről. A nemzeti bizottság mindenkor számíthat a lakosok segítségére, a városban működő üzemek támogatására. Az ELI- TEX (a régi LADA) másfél ezer embernek ad munkát. Szovjet vállalatokkal kooperál, szövőgépekhez készít fontos, nagy pontosságot igénylő alkatrészeket. — Szovjet partnereink mód- fölött elégedettek gyártmányaink minőségével. A hatodik ötéves tervben bővül az üzem, s ez további ezer munkalehetőséget jelent. Természetesen további gondokat is... többek között la* * Ősz eleji határjárás A komárnói (komáromi) járásban az ősz eleji nyárias időjárás hatására gyorsan érik a kukorica. A korábbi fajták betakarítását már szeptember vége felé megkezdik. Ľudovít Kočiš mérnök, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronő- musa elmondotta, hogy 16 700 hektár kukorica vár begyűjtésre, amelyből — az egyes körzetekben mutatkozó alacsony hozam miatt — 1200 hektár termését sílózzák, 1300 hektárét pedig liszt vagy pogácsa alakban tartósítják. A kukorica átlagos hektárhozama 45 mázsa körül mozog. Bucz Sándor főgépesítő arról tájékoztatott, hogy az igényes munka végzésére jól felkészültek. A múlt évhez viszonyítva a betakarítógépek száma mintegy harminccal több. Már most nagy teljesítményt nyújt és kiváló munkát végez az SPS 420-as típusu hazai gyártmányú silókukorica begyüjtőgép. A jó munkaszervezésnek köszönhető. hogy a 4000 hektár silókukoricából már több mint ezer hektár termését szilázsolták. A járás mezőgazdasági üzemeinek agronómusaival folytatott beszélgetés alapján megállapították, hogy a lehető legkisebb veszteséggel igyekeznek begyűjteni a termést és minden lehetőséget felhasználnak a takarmányalap bővítésére Csintalan Csaba mérnök, a Chotíni (Hetényi) Efsz főagro- nómusa arról tájékoztatott, hogy 80 hektár alacsony hozamot adó kukoricából lisztet készítenek és további 70 hektár termését sílózzák. Az egész kukoricatermést a begyűjtés után szárítják. Molnár József, a Mar- celovái (Marcelházai) Efsz fő- agronómusa az aszály okozta problémák megoldásáról beszélt. Ötven hffktár szemesnek termesztett kukoricát karbamid- dal silóznak, 85 hektár terméséből pedig pogácsát készítenek. A kukoricakóró egy részét répaszelettel silózzák. Gépparkjukat alaposan előkészítették az igényes munkára. Csekes József, a Búcsi Efsz főagronó- musa a munka rugalmas szervezését emelte ki. Mivel az 50 hektár alacsony hozamú kukoricának már kevés volt a nedvességtartalma, silókukoricával keverve tartósították. A korai KCS 360-as hibridet már szeptember 20-a után gyűjtik. A silókukoricát árpaszalmával, a keverékeket pedig kukorica- kóróval és répafejjel együtt tartósítják. A szükségletnek megfelelően határozzák meg az egyes takarmányok összetételét. Nagy László mérnök, a Zlatná na Ostrove-i (Csallőköz- aranyosi) Efsz elnöke, úgy véli, hogy kukoricából — 750 hektáros területen — elérik a 46 mázsás hektárhozamot. A betakarítási munkákat szeptember vége felé kezdik hét kombájnnal. További két Zmaj típusú kombájnnal a magkukoricát gyűjtik be. A takarmányszalmát ők is felhasználják a különböző silótakarmányok készítésére. Több éven át nagy hozamokat értek el a Sokolcei (Lak- szakállasi) Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz ben. különösen a brestoveci (szilasi) részlegen, ezért kíváncsian lákásokról, óvodai férőhelyekről, a bolthálózat korszerűsítéséről kell a nemzeti bizottságnak gondoskodnia. Ám nem csupán a nemzeti bizottságnak. — Anyagi eszközeinkkel közösen gazdálkodunk. Az üzemek vezetői megértik gondjainkat, pontosabban: a mi gondunk az ő gondjuk is. A város büszke üzemeire. — A JINOTA bútorgyárnak szintén komolyak az exportfeladatai. Kivitelének nagyobb része szintén a Szovjetunióba irányul. Magától érthető, hogy az igényes feladatok teljesítéséhez megfelelő feltételeket szükséges teremtenie dolgozói számára. Itt, ezen a ponton fonódnak szorosan össze a nemzeti bizottság és a város üzemeinek érdekei. Mert a munkalehetőség egymagában nem jelent sokat. Korszerű gyárakhoz korszerű lakótelepekre, közlekedési hálózatra, szolgáltatásokra, jól felszerelt iskolákra, bő áruválasztékkal ellátott boltokra, pezsgő kulturális életre van szükség. Hiszen gondoljuk csak el: Sobeslavban hétszáz fiatal tanul szakmát, további százak „koptatják“ a középiskolák padjait. Nem véletlen tehát, hogy az új választási program- javaslat ezekre a követelményekre összpontosít. — Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! — tartja a közmondás. A titkár ravaszkásan hunyorít. —- Megtoldjuk a takarót, hogy tovább nyújtózkodhassunk. Dolgos, szerény a mi népünk. Előteremti azt, amire szüksége van. Ľs ami a legfontosabb: bizalmat kaptunk, és a bizalommal nem éltünk vissza. Ez pedig nagy tőke! ... Mindenképpen az. Mint a példamutatás is. Sobeslavban immár hagyományosan megrendezik a képviselők műszakját. Nem látványos propagandaakciókról van szó! Végképp nem. Serény, odaadó, közhasznú munkáról. Képviselő, választó, tisztségviselő, halad itt zárt sorokban. BALOGH P. IMRE Jól felkészültek a kukorica begyűjtésére & Gyors ütemben tartósítják a silókukoricát 0 Az árpa és a borsó szalmáját is silózzák Nagy mennyiségű pogácsázott takarmányt készítenek £ A kísérleti parcellán 80 mázsás hefctárhozamot ígér a kukorica fogattunk el hozzájuk, vajon az aszály náluk milyen károkat okozott. Győri László, és Rá- kócza Lajos meglepetésünkre örömmel újságolta, hogy 1200 hektáros területen elérik az 58 mázsás hektárhozamot májusi morzsolt állapotban számítva. A siker titka, hogy olyan hibrideket termesztettek, amelyek jól tűrték a szárazságot. Közülük megemlíthetjük a BCSC 66 —25-öst, ami a termőterület közel felén megadja a 25 mázsás hektárhozamot. A 22 kísérleti hibrid közül a BCSC 488-as előreláthatólag 80 mázsás hektár- hozammal jeleskededik. A legjobban tűrte a szárazságot és jó volt a magkötése is. A csehszlovák TÜ 370-es szintén megfelel az itteni éghajlati viszonyoknak. mert 70 mázsás hektárhozamot ígér. A további siknres kukorica- termesztéshez a két kiváló szakember jó minőségű és megfelelő tulajdonságú vetőmagot vár. A múltban több esetben későn kapták meg a vetőmagot. Silókukoricájuk — 274 hektáros területen — 250—300 mázsás hektárhozamot adott. Ezt a nagy mennyiségű zöldanyagot idejében betakarították. Egy részét borsószalmával keverve tartósították. Nagy mennyiségű borsószalmából lisztet is készítettek. A 250 hektár nyári keverék előreláthatólag jó termést ad. A kukoricatermesztés mestereit bántja, hogy a Bábolna típusú szárító üzembe helyezése kési' és valószínűleg csak a következő évben kerül rá sor. BALLA JÓZSEF A nyelvi nagyképűség és pongyolaság divatja Az utóbbi időben megfigyelhetjük, hogy egyik-másik szavunkat, kifejezésünket a megszokottól eltérő jelentésben használják egyesek, és e szavak ebben a jelentésükben szinte divatosakká, felkapottakká válnak. Szerkesztőinkre, tudósítóinkra is az újszerűség varázsával hatnak, ennélfogva a választékosság hatását is keltik. Pl. az odafigyel (valakire vagy valamire) igénk azt jelenti, hogy valaki egy másik személyre vagy egy jelenségre, eseményre irányítja figyelmét (pl. a tanuló odafigyel a tanítóra, illetve a magyarázatra, de az utóbbi időben egvre többet használjuk a „nagyobb figyelmei, fordít rá" kifejezés helyett is; pl.: „Jó lesz a dologra odafigyelni.“ Mondanunk sem kell talán, hogy a szót ilyen szerepben nem illik komolyabb szövegben használni, mert' argós, komolytalan hangulatot kelt. Máf.kor viszont egy-egy szó két különböző alakja közül az egyiket kezdik a másik szerepében is használni, nem törődve ti köztük levő jelentéskülönbséggel. Pl. a nagyságú szóalakot kezdi háttérbe szorítani a divatossá vált nagyságrendű. Ha a jelenségeket, dolgokat nagyságuk szerint csoportosítjuk, rendezzük, s egy-egy csoportba, rendbe több méret tartozik, akkor nyugodtan beszélhetünk és írhatunk arról, hogy valami ilyen vagy olyan nagyság- rendű, de nagyképűség még a cipővel kapcsolatban is nagyságrendet emlegetni, mert itt egy-egy csoportba csak egyetlen méretet sorolhatunk. Hordjunk csak nyugodtan 37-es nagyságú vagy számú cipőt, nem pedig 37-es nagyságrendűti Szakszói értéke és szerepe van tehát a nagysó gr endű-nek, ezért nem helyes, ha még a feladat nagyságával kapcsolatban is nagyságrendről beszélünk. Azt is gyakran tapasztaljuk: egyesek annyira választékoskodnak, hogy a természetesen szót nem is veszik a szájukra, csak a termeszei szerűi eg alakot. Pl. ehelyett: „Én természetesen egyetértek ezzel“ ezt mondják: „Én természetszerűleg egyetértek ezzel. Ha tudnák, hogy a természetszerűleg jelentése ez: a természet rendje szerinti módon — akkor talán nem tennék ezt, hanem megmaradnának a magától értetődően jelentésű természetesen szónál. Bizonyára többen hallották már az állandó jelleggel kifejezést is, pl. az ilyen mondatban: „Ez az ember állandó jelleggel bosszant engem“; „A vonat állandó jelleggel közlekedik“; stb. Ha arra gondolunk, hogy maga az állandó jelleg kifejezés egy személy vagy dolog állandó jellemző jegyeinek az összességét jelöli, megértjük, bizony távol áll ez a -vei ragos alak attól, amit mondani akarunk vele, sőt félreérthetővé teszi a közlést. Az egvik mondat ebben a formában ugyanis azt fejezi ki, hogy valaki valamiféle állandó jelleggel (mint eszközzel) bosszant engem, a másik meg azt, hogy annak a bizonyos vonatnak valamiféle állandó jellege van, és ez jellemző rá a közlekedésben. Pedig az első mondattal csupán azt akarja a közlő a hallgatónak tudtára adni, hngy az a bizonyos ember állandóan vagy szüntelenül bosszantja őt, a második mondat meg arról tájékoztat, hogy a szóban forgó vonat állandóan, rendszeresen, menetrendi (nem pedig menetrendszerű) szünet nélkül közlekedik. De akkor miért nem így mondják? Erre a kérdésre es ik ezt viaszolhatjuk: divatos nyelvi nagyképűségből. Talán a fordítás tette divatossá az iaóben szóalaknak az idejében határozószó szerepében való használatát. Pl. a szláv nyelvekben nincs birtokos személyrag, és így az idejében szó megfelelője csak az idő szó és a -ben rag megfelelőiből tevődik össze, ez a szlovákban a čas szó v elöljáróval létrejött határozószói alakja: a včas. A gyengébb nyelvérzékű és képzettségű fordító, a szóelemek lefordítására törekedve, az időben alakot véli a včas megfelelőjének. így a gabonát időben takarítják be. a szántást időben végzik el, és időben figyelnek fel a problémákra is. Ha arra gondolunk, l.ogy a világon minden térben és időben történik, bizony nem sokat mond nekünk ez a szóalak. Sokkal többet mond ebben a szerepben az idejében. Jobban járunk ugyanis, ha a gabonát idejében takarítjuk be (amikor ennek a megszokott ideje elérkezik, tehát nem megkésve), a szántást idejében végezzük el, és a problémákra is idejében figyelünk fel, mert akkor a késedelemből nem keletkezik kár. Reméljük, ezek a szavak valóban divatszav.ik lesznek: feltűnnek, bizonyos körökben elterjednek, de hamar ki is kopnak a használatból. Nekünk mindenesetre nem a terjedésüket, hanem az eltűnésüket kell segítenünk. J. LELKES ILONA ŕMS 1976. IX. 18. 4
