Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-18 / 223. szám, szombat

Jólétünk fokmérője Szerény, dolgos emberek MILLIÓK SOBÉSLAV FEJLESZTÉSÉRE ÉRDEKEI AZONOSAK |i i A NEMZETI BIZOTTSÁG ÉS AZ ÜZEM KÉPVISELŐK MŰSZAKJA Legutóbb arról szóltunk, hagy mennyi is volt lakossá­gunk névleges és reális pénz­jövedelme az eltelt öt eszten­dőben. Megállapítottuk, hogy a nominái pénzjövedelem 1975-ben tekintélyes összeget, 291,9 milliárd koronát tett ki. S mennyi volt ebből a sze­mélyi fogyasztásra eső rész? — ez a megválaszolást igény­lő további kérdés. Egy mondatba sűrítve a vá­lasz: a kérdéses évben 199,1 milliárd korona. Ehhez hozzá kel] tennünk két rendkívül fontos megállapítást. Neveze­tesen azt, hogy egyrészt a növekedés 1970-hez képest (156,9 milliárd korona) vi­szonylag gyors iileinű volt, másrészt pedig azt, hogy eb­ben az időszakban csak hat­tized százalékkal emelkedett nálunk az árindex. Ez sem­miképp sem elhanyagolható körülmény, ha számításba vesszük, hogy ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az árak 30,7—97,3 százalékkal növekedtek. (Az előbbi példa az NSZK-ra, az utóbbi Nagy- Britannáira vonatkozik). Nem kívánjuk részletezni például az egy főre eső élel- miszerfogyasztás zöldségtől és gyümölcstől eltekintve igen kedvező alakulását, mert ez több helyet igényelne, vi­szont feltétlenül szólnunk kell az utóbbi években ezen a terüloten tapasztalt örven­detes tényről. Arról, hogy fordulat következett be és most már jövedelmünk na­gyobbik hányadát fordítjuk ipari árucikkek vásárlására, míg korábban az élelmiszer­vásárlás dominált. Modern és fejlett ipari társadalmat jel­lemző mutató ez! Ennek kapcsán említjük ineg, hogy világviszonylatban is előkelő helyet foglalunk el a háztartások tartós fogyasz­tási cikkekkel való ellátott­ságában. A tervidőszak utolsó éve végén nálunk száz ház­tartásra 110 mosó- és csava­rógép, 79 hűtő- és fagyasztó- szekrény, 171 rádiókészülék, 93 tévékészülék és 30 sze­mélygépkocsi jutott. Fokozódó jólétünkről tanúskodnak ezek a meggyőző adatok. (gály) Az osiravai Klement Gottwald. Of Kohó dolgozói gondosan ké­szülnek a képviselő-választásokra. Az óriási kombinát valamennyi üzemében társadalmi munkával szépen feldíszített agitációs köz­pontokat létesítettek, ahol propaganda- és agitációs anyag, újsá­gok állnak a dolgozók rendelkezésére. Felvételünkön: Miroslav Vavruša, a vállalat karbantartó részlegének vezetője és agitá­ciós központjának propagandistája az idén először szavazó fia­talok körében. (Felvétel: ČSTK — V. Švorčík) A kisváros főterének zárt négyszögében mintha ma is vissza-visszadübörögnének a huszita seregek harci szekerei. Tűnő árnyékként suhan a múlt az árkádok nyirkos félhomályá­ban, régi múlt századok tompa fénye pislákol a városháza kar­csú réztornyán. A krónika ta­núbizonysága szerint Sobéslav 1390-ben kapott az uralkodótól városi előjogokat. Nos, azóta sok viz folyt le a Lužnicán! ... Kratochvil josef, a nemzeti bizottság titkára az ablakhoz lép, félrehúzza n függönyt, s a tér szögletében meredő ódon toronyra mutat. — Kétmilliót kértek a tata­rozásért. Sokallottuk. Rendbe hoztuk önerőből... háromszáz­húszezerből megoldottuk. Műemlékvédelemre, környe­zetvédelemre sokat költ a vá­ros. Tizennégy hektárnyi park­ról, zöldövezetről gondoskod­nak, minderre évi átlagban nyolcvanezer koronát szánnak. — A választási programot be­csülettel teljesítettük. Már csak az utolsó simítások hiányzanak, és megnyithatjuk a pionírház kapuit. Ötmillióba kerültl A városszépítés öt és fél millió­ba. A mű|égpálya hárommil­lió... terven felül! Milliókban számol a titkár. És milliókban tervez. Az új vá­lasztási programjavaslat továb­bi kétszázötven lakással szá­mol. Korszerű óvodát építenek,- befedik a műjégpályát. — A sportcsarnokot 1978-ban szeretnénk átadni rendeltetésé­nek. Városunkban ezer ember sportol aktívan, tehát minden hetedik lakos. Nem feledkez­tünk meg jogos igényeikről. A nemzeti bizottság minden­kor számíthat a lakosok segít­ségére, a városban működő üzemek támogatására. Az ELI- TEX (a régi LADA) másfél ezer embernek ad munkát. Szovjet vállalatokkal kooperál, szövő­gépekhez készít fontos, nagy pontosságot igénylő alkatrésze­ket. — Szovjet partnereink mód- fölött elégedettek gyártmá­nyaink minőségével. A hatodik ötéves tervben bővül az üzem, s ez további ezer munkalehe­tőséget jelent. Természetesen további gon­dokat is... többek között la­* * Ősz eleji határjárás A komárnói (komáromi) já­rásban az ősz eleji nyárias idő­járás hatására gyorsan érik a kukorica. A korábbi fajták be­takarítását már szeptember vé­ge felé megkezdik. Ľudovít Ko­čiš mérnök, a Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság főagronő- musa elmondotta, hogy 16 700 hektár kukorica vár begyűjtés­re, amelyből — az egyes kör­zetekben mutatkozó alacsony hozam miatt — 1200 hektár termését sílózzák, 1300 hektá­rét pedig liszt vagy pogácsa alakban tartósítják. A kukori­ca átlagos hektárhozama 45 mázsa körül mozog. Bucz Sán­dor főgépesítő arról tájékozta­tott, hogy az igényes munka végzésére jól felkészültek. A múlt évhez viszonyítva a beta­karítógépek száma mintegy harminccal több. Már most nagy teljesítményt nyújt és ki­váló munkát végez az SPS 420-as típusu hazai gyártmányú silókukorica begyüjtőgép. A jó munkaszervezésnek köszönhe­tő. hogy a 4000 hektár silóku­koricából már több mint ezer hektár termését szilázsolták. A járás mezőgazdasági üze­meinek agronómusaival folyta­tott beszélgetés alapján megál­lapították, hogy a lehető legki­sebb veszteséggel igyekeznek be­gyűjteni a termést és minden lehetőséget felhasználnak a ta­karmányalap bővítésére Csintalan Csaba mérnök, a Chotíni (Hetényi) Efsz főagro- nómusa arról tájékoztatott, hogy 80 hektár alacsony hoza­mot adó kukoricából lisztet ké­szítenek és további 70 hektár termését sílózzák. Az egész ku­koricatermést a begyűjtés után szárítják. Molnár József, a Mar- celovái (Marcelházai) Efsz fő- agronómusa az aszály okozta problémák megoldásáról beszélt. Ötven hffktár szemesnek ter­mesztett kukoricát karbamid- dal silóznak, 85 hektár termé­séből pedig pogácsát készíte­nek. A kukoricakóró egy részét répaszelettel silózzák. Géppark­jukat alaposan előkészítették az igényes munkára. Csekes József, a Búcsi Efsz főagronó- musa a munka rugalmas szer­vezését emelte ki. Mivel az 50 hektár alacsony hozamú kuko­ricának már kevés volt a ned­vességtartalma, silókukoricá­val keverve tartósították. A ko­rai KCS 360-as hibridet már szeptember 20-a után gyűjtik. A silókukoricát árpaszalmával, a keverékeket pedig kukorica- kóróval és répafejjel együtt tar­tósítják. A szükségletnek meg­felelően határozzák meg az egyes takarmányok összetéte­lét. Nagy László mérnök, a Zlatná na Ostrove-i (Csallőköz- aranyosi) Efsz elnöke, úgy vé­li, hogy kukoricából — 750 hektáros területen — elérik a 46 mázsás hektárhozamot. A betakarítási munkákat szeptem­ber vége felé kezdik hét kom­bájnnal. További két Zmaj tí­pusú kombájnnal a magkukori­cát gyűjtik be. A takarmány­szalmát ők is felhasználják a különböző silótakarmányok ké­szítésére. Több éven át nagy hozamo­kat értek el a Sokolcei (Lak- szakállasi) Csehszlovák—Ma­gyar Barátság Efsz ben. külö­nösen a brestoveci (szilasi) részlegen, ezért kíváncsian lá­kásokról, óvodai férőhelyekről, a bolthálózat korszerűsítéséről kell a nemzeti bizottságnak gondoskodnia. Ám nem csupán a nemzeti bizottságnak. — Anyagi eszközeinkkel kö­zösen gazdálkodunk. Az üze­mek vezetői megértik gondjain­kat, pontosabban: a mi gon­dunk az ő gondjuk is. A város büszke üzemeire. — A JINOTA bútorgyárnak szintén komolyak az exportfel­adatai. Kivitelének nagyobb ré­sze szintén a Szovjetunióba irá­nyul. Magától érthető, hogy az igényes feladatok teljesítéséhez megfelelő feltételeket szüksé­ges teremtenie dolgozói számá­ra. Itt, ezen a ponton fonódnak szorosan össze a nemzeti bi­zottság és a város üzemeinek érdekei. Mert a munkalehető­ség egymagában nem jelent so­kat. Korszerű gyárakhoz kor­szerű lakótelepekre, közlekedé­si hálózatra, szolgáltatásokra, jól felszerelt iskolákra, bő áruválasztékkal ellátott boltok­ra, pezsgő kulturális életre van szükség. Hiszen gondoljuk csak el: Sobeslavban hétszáz fiatal tanul szakmát, további százak „koptatják“ a középiskolák padjait. Nem véletlen tehát, hogy az új választási program- javaslat ezekre a követelmé­nyekre összpontosít. — Addig nyújtózkodj, amed­dig a takaród ér! — tartja a közmondás. A titkár ravaszká­san hunyorít. —- Megtoldjuk a takarót, hogy tovább nyújtóz­kodhassunk. Dolgos, szerény a mi népünk. Előteremti azt, ami­re szüksége van. Ľs ami a leg­fontosabb: bizalmat kaptunk, és a bizalommal nem éltünk vissza. Ez pedig nagy tőke! ... Mindenképpen az. Mint a pél­damutatás is. Sobeslavban im­már hagyományosan megrende­zik a képviselők műszakját. Nem látványos propagandaak­ciókról van szó! Végképp nem. Serény, odaadó, közhasznú munkáról. Képviselő, választó, tisztségviselő, halad itt zárt so­rokban. BALOGH P. IMRE Jól felkészültek a kukorica begyűjtésére & Gyors ütemben tartósítják a silókuko­ricát 0 Az árpa és a borsó szalmáját is silózzák Nagy mennyiségű pogácsázott takarmányt készítenek £ A kísérleti parcellán 80 mázsás hefctárhozamot ígér a kukorica fogattunk el hozzájuk, vajon az aszály náluk milyen károkat okozott. Győri László, és Rá- kócza Lajos meglepetésünkre örömmel újságolta, hogy 1200 hektáros területen elérik az 58 mázsás hektárhozamot májusi morzsolt állapotban számítva. A siker titka, hogy olyan hibri­deket termesztettek, amelyek jól tűrték a szárazságot. Közü­lük megemlíthetjük a BCSC 66 —25-öst, ami a termőterület kö­zel felén megadja a 25 mázsás hektárhozamot. A 22 kísérleti hibrid közül a BCSC 488-as elő­reláthatólag 80 mázsás hektár- hozammal jeleskededik. A leg­jobban tűrte a szárazságot és jó volt a magkötése is. A cseh­szlovák TÜ 370-es szintén megfelel az itteni éghajlati vi­szonyoknak. mert 70 mázsás hektárhozamot ígér. A további siknres kukorica- termesztéshez a két kiváló szakember jó minőségű és megfelelő tulajdonságú vetőma­got vár. A múltban több eset­ben későn kapták meg a vető­magot. Silókukoricájuk — 274 hektáros területen — 250—300 mázsás hektárhozamot adott. Ezt a nagy mennyiségű zöld­anyagot idejében betakarítot­ták. Egy részét borsószalmával keverve tartósították. Nagy mennyiségű borsószalmából lisztet is készítettek. A 250 hektár nyári keverék előrelát­hatólag jó termést ad. A ku­koricatermesztés mestereit bántja, hogy a Bábolna típusú szárító üzembe helyezése kési' és valószínűleg csak a követke­ző évben kerül rá sor. BALLA JÓZSEF A nyelvi nagyképűség és pongyolaság divatja Az utóbbi időben megfigyelhetjük, hogy egyik-másik szavunkat, kifejezésünket a megszokottól eltérő jelentés­ben használják egyesek, és e szavak ebben a jelentésükben szinte divatosakká, felkapottakká válnak. Szerkesztőinkre, tudósítóinkra is az újszerűség varázsával hatnak, ennél­fogva a választékosság hatását is keltik. Pl. az odafigyel (valakire vagy valamire) igénk azt jelenti, hogy valaki egy másik személyre vagy egy jelenségre, eseményre irá­nyítja figyelmét (pl. a tanuló odafigyel a tanítóra, illetve a magyarázatra, de az utóbbi időben egvre többet hasz­náljuk a „nagyobb figyelmei, fordít rá" kifejezés helyett is; pl.: „Jó lesz a dologra odafigyelni.“ Mondanunk sem kell talán, hogy a szót ilyen szerepben nem illik komo­lyabb szövegben használni, mert' argós, komolytalan han­gulatot kelt. Máf.kor viszont egy-egy szó két különböző alakja közül az egyiket kezdik a másik szerepében is használni, nem törődve ti köztük levő jelentéskülönbséggel. Pl. a nagy­ságú szóalakot kezdi háttérbe szorítani a divatossá vált nagyságrendű. Ha a jelenségeket, dolgokat nagyságuk sze­rint csoportosítjuk, rendezzük, s egy-egy csoportba, rend­be több méret tartozik, akkor nyugodtan beszélhetünk és írhatunk arról, hogy valami ilyen vagy olyan nagyság- rendű, de nagyképűség még a cipővel kapcsolatban is nagyságrendet emlegetni, mert itt egy-egy csoportba csak egyetlen méretet sorolhatunk. Hordjunk csak nyugodtan 37-es nagyságú vagy számú cipőt, nem pedig 37-es nagy­ságrendűti Szakszói értéke és szerepe van tehát a nagy­só gr endű-nek, ezért nem helyes, ha még a feladat nagysá­gával kapcsolatban is nagyságrendről beszélünk. Azt is gyakran tapasztaljuk: egyesek annyira választé­koskodnak, hogy a természetesen szót nem is veszik a szájukra, csak a termeszei szerűi eg alakot. Pl. ehelyett: „Én természetesen egyetértek ezzel“ ezt mondják: „Én természetszerűleg egyetértek ezzel. Ha tudnák, hogy a természetszerűleg jelentése ez: a természet rendje szerinti módon — akkor talán nem tennék ezt, hanem megmarad­nának a magától értetődően jelentésű természetesen szónál. Bizonyára többen hallották már az állandó jelleggel ki­fejezést is, pl. az ilyen mondatban: „Ez az ember állandó jelleggel bosszant engem“; „A vonat állandó jelleggel köz­lekedik“; stb. Ha arra gondolunk, hogy maga az állandó jelleg kifejezés egy személy vagy dolog állandó jellemző jegyeinek az összességét jelöli, megértjük, bizony távol áll ez a -vei ragos alak attól, amit mondani akarunk vele, sőt félreérthetővé teszi a közlést. Az egvik mondat ebben a formában ugyanis azt fejezi ki, hogy valaki valamiféle állandó jelleggel (mint eszközzel) bosszant engem, a má­sik meg azt, hogy annak a bizonyos vonatnak valamiféle állandó jellege van, és ez jellemző rá a közlekedésben. Pedig az első mondattal csupán azt akarja a közlő a hall­gatónak tudtára adni, hngy az a bizonyos ember állandóan vagy szüntelenül bosszantja őt, a második mondat meg arról tájékoztat, hogy a szóban forgó vonat állandóan, rendszeresen, menetrendi (nem pedig menetrendszerű) szünet nélkül közlekedik. De akkor miért nem így mond­ják? Erre a kérdésre es ik ezt viaszolhatjuk: divatos nyelvi nagyképűségből. Talán a fordítás tette divatossá az iaóben szóalaknak az idejében határozószó szerepében való használatát. Pl. a szláv nyelvekben nincs birtokos személyrag, és így az idejében szó megfelelője csak az idő szó és a -ben rag megfelelőiből tevődik össze, ez a szlovákban a čas szó v elöljáróval létrejött határozószói alakja: a včas. A gyen­gébb nyelvérzékű és képzettségű fordító, a szóelemek le­fordítására törekedve, az időben alakot véli a včas meg­felelőjének. így a gabonát időben takarítják be. a szántást időben végzik el, és időben figyelnek fel a problémákra is. Ha arra gondolunk, l.ogy a világon minden térben és időben történik, bizony nem sokat mond nekünk ez a szó­alak. Sokkal többet mond ebben a szerepben az idejében. Jobban járunk ugyanis, ha a gabonát idejében takarítjuk be (amikor ennek a megszokott ideje elérkezik, tehát nem megkésve), a szántást idejében végezzük el, és a prob­lémákra is idejében figyelünk fel, mert akkor a késede­lemből nem keletkezik kár. Reméljük, ezek a szavak valóban divatszav.ik lesznek: feltűnnek, bizonyos körökben elterjednek, de hamar ki is kopnak a használatból. Nekünk mindenesetre nem a ter­jedésüket, hanem az eltűnésüket kell segítenünk. J. LELKES ILONA ŕMS 1976. IX. 18. 4

Next

/
Thumbnails
Contents