Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-16 / 221. szám, csütörtök
Kohó- és gépiparunk fejlődése a CSKP XV. kongresszusa után ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE A CSKP KB 3. ÜLÉSÉN (Lubumír Strougal elvtárs beszédének első rés/ét tegnapi számunkban közöltük.) Számos trösztünk termékeit az átlagos világpiaci árnál jelentősen olcsóbbon adja el a tőkés országoknak. Vannak olyan, termékeink is, amelyek a nyueati piacokon egyáltalán nem tudnak érvényesülni. E kedvezőtlen helyzet fő okozója a szóban forgó Iröszlök termékeinek alacsony műszaki és gazdasági színvonala. A hazai és a külföldi termékek minőségét összehasonlító Állami Minőségellenőrző és Hitelesítő Intézet eredményei arra utalnak, hogy a rossz minőség fő forrásai a műszaki színvonal fogyatékosságai. Vagyis a hibák a koncepcióban, a konstrukcióban és a lassú innovációban rejlenek. A fogyatékosság egynegyedét a rossz Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1974 májusában megvitatta gazdaságunk tudományos- műszaki színvonala emelésének alapvető problémáit, és számos fontos feladatot határozott meg. A két gépipari ágazatnak a műszaki politikában hozott vagy előkészített intézkedései bizonyos haladást jelentenek, de általában nem felelnek meg a XV. kongresszus határozatainak és igényes követeléseinek. Nem építettük ki a műszaki fejlesztés irányításának rendszerét. így pl. a tudomány és a technika fejlesztési tervének eddigi feladatai rendszerint felső szinten a pillanatnyi szükségletekből születtek, és nem a társadalmi szükségletekből, illetve a népgazdaság távlati fejlesztési tervéből vezették le őket. Ez olyan fogyatékosság, amelyet gyorsan ki kell küszöbölnünk, ha nem akarjuk, hogy a kutatóintézetek és munkahelyek kapacitásai kihasználatlanok maradjanak. A kutató- és fejlesztési alap egyes szintjein konkrétabban és céltudatosabban kell megoldanunk a munkamegosztást, meg kell javítanunk a kutató-, kivitelező, technológiai és konstrukciós tervezési munkahelyek kapcsolatát. Ez az értelme a tudomány és a termelés kapcsolatáért indított mozgalomnak, amely a prágai városi pártbizottság vezetésével bontakozik ki. A termelési ágazatokban alapvető változásokat kell eszközölnünk a technológiai kutatás, valamint a gépek és berendezések fejlesztése közti kapcsolatban. A vegyiparban és az élelmiszeriparban, az építőanyagok gyártásában, a textil- és a bőriparban s más ágazatokban biztosítani kell a kifejlesztett és a kísérleti termelésben bevált technológiák műszaki tervezését és termelését, lehetővé kell tenni gyors érvényesülésüket az adott ágazatok termelési alapjának fejlesztésében, ki kell őket használni a kivitel hatékonyságának növelésére. Bonyolult kérdésekről van szó, de szükségszerű, hogy komplex javaslatot dolgozzunk ki kutatási és fejlesztési alapunk koncentrálására, összefüggésben a termelés strukturális változásaival, valamint a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködésünk lényeges elmélyítésével. AZ ilyen bonyolult feladat megoldása megköveteli, hogy az egyes ágazatokban és termelési gazdasági egységekben megjavítsuk az említett osztályok munkáját. A termelési gazdasági egységek és a nagyvállalatok jelentős kutatási, műszaki-tervezési kapacitásokkal rendelkeznek. Sajnos azonban, a műszaki fejlesztés kérdései nem töltik be a kívánatos szerepet az irányító tevékenységben, nem képezik az irányító dolgozók mindennapi munkájának részét. Többnyire csak az illetékes osztályokra tartoznak. Az ilyen helyzet következményei abban is megnyilvánulnak, hogy a fejlesztés és a technika ötéves tervének kidolgozásakor nem sikerült egybehangolni a kutatás és a fejlesztés illetékes részeinek tevékenységét és munkatartalmát. Ezt most utólag kell megoldani. A Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztériumnak a Népi Ellenőrző Bizottsággal együtt tájékoztatnia kell a párt Központi Bizottságának Elnökségét e feladat teljesítéséről. A XV. pártkongresszuson hangsúlyoztuk, hogy a tudományos kutatási alap terén nagy gondot kell fordítani a káderpolitikára. A hatodik ötéves tervidőszakban 8000 dolgozó erősíti meg a gépiparban a kutatás, a fejlesztés és a termelés műszaki előkészítésének területét. Szlovákiában gyorsabb ütemben fejlődik a kutatási alap, különösen a fejlesztési programok területén. Tény, hogy több tudományos kutatási ágazatban komoly generációs probléma merül fel. Gyorsan gyarapodik műszaki fegyelem, a pontatlanság és a minőség ingadozása képezi. A továbbiakat az alacsony fokú biztonság, valamint a termelők által nyújtott szolgáltatások hiánya okozza. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az irányítás minden szintjén, elsősorban a vállalatokban és az üzemekben a figyelem előterébe a termékek minőségét kell állítani, ami elválaszthatatlan része a műszaki színvonal emelésének. A termelés minden szakaszán halaszthatatlanul intézkedéseket kell foganatosítani a minőség ellenőrzésének fokozására. A minőséget szabályozó hatékony állami rendszer kialakítása megköveteli, hogy a Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium kidolgozza és a párt Központi Bizottsága Elnöksége elé terjessze erre vonatkozó javaslatait. azoknak a dolgozóknak a száma, akik már túljutottak a legnagyobb alkotó aktivitás korán. Ugyanakkor széles körű változásokat kr»ll végrehajtanunk a szakosítások struktúrájában. Az ágazatok és a termelési gazdasági egységek tudományos-műszaki politikájának irányítása megköveteli a káderek erősítését, mivel éppen ezeken a munkahelyeken döntenek az egységes eljárásról és a tudományos-kutatási munkák helyes irányzatáról. A hatodik ötéves tervidőszakban készítjük elő és kezdjük megvalósítani a gépipar termelési alapja rekonstrukciójának és korszerűsítésének hosszú lejáratú programját a komplex gépesítés, az automatizálás és az automatizált termelési folyamatok integrált Irányítása alapján. Ehhez ki kell alakítanunk a szakosított mérnöki szervezetek hálózatát, amely a tudományos kutatási alap szervezeteivel együttműködve, ki tudná dolgozni a komplex gépesített vagy automatizált rendszerek használatának terveit.' A főiskolák kibővítik az oktatást ebben az ágazatban, és így felkészítik a szakembereket erre a területre. Az ágazatoknak át kell gondolniuk. hogyan irányítható komplexen a termelési alap átalakításának és korszerűsítésének folyamata, hogyan teremthetők meg a feltételek a lehető legracionálisabb és leghatékonyabb eljárásokhoz. A gépipar és az egész népgazdaság fejlődésében jelentős tényező az elektronika. Nélküle nem biztosíthatjuk több ágazat, így pl. a számítástechnika, a textil- és a szerszámgépek, az automatikus gépek, a hírközlés, az orvosi technika stb. műszaki fejlesztését. A csehszlovák elektronika jelenlegi helyzete és színvonala nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Ezen a területen túlságosan lemaradtunk. Ez megköveteli, hogy kiépítsük a korszerű alapot, mert a XV. kongresszus feladatul adta az integrált mikroelektronikus elemek gyors ütemű fejlesztését. Ezért intézkedéseket kell foganatosítani az elektronika további fejlesztésére, többek között a szabadalmak hatékony kihasználására. Ezzel függ össze a számítástechnika fejlesztése és szélesebb körű kihasználása. Ezzel kapcsolatban sok a megoldatlan kérdés a termelésben, a számítástechnika gyártásában és fejlesztésében nemcsak a számítógépeknél, hanem a perifériás berendezéseknél is, pedig ezen a területen jó hagyományaink vannak, s erre irányul külföldi partnereink érdeklődése is. A párt- és kormányszervek a közeljövőben foglalkoznak majd a számítástechnika fejlesztésének, gyártásának és kihasználásának országos koncepciójával. Az itt elfogadott határozatok visszatükröződnek majd a termelési gazdasági egységek, a vállalatok, a tudományoskutató munkahelyek tevékenységében. A gépipar műszaki-gazdasági színvonalának lényeges emelése elképzelhetetlen a nemzetközi tudományos-mű- szaki együttműködés teljes kihasználása nélkül. Ezen a téren is bizonyos haladást értünk el. A kutatási munkahelyek között kötött eddigi nemzetközi megállapodások azonban csak az egyes ágazatokban összpontosulnak, s nem felelnek meg kohászatunk és gépiparunk valamennyi szükségletének. A tudományos-műszaki együttműködés kedvező eredményeket hoz a számítástechnika, a szerszámgépek, aszinkron motorok, mezőgazdasági gépek, atomerőművek stb. területén. Sok az olyan ágazat, ahol nem használják ki az együttműködés lehetőségeit. így pl. a szerszámgépsorok, az alkatrészgyártás, elektronika és más területeken. Ezzel kapcsolatban is elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott együttműködésünknek. Az ágazatoknak és az érdekelt vezérigazgatóságoknak az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelniük ennek az együttműködésnek. A legnagyobb figyelmet a közös tudományos-kutatási munkahelyek és kollektívák együttműködése formáinak fejlesztésére összpontosítsak. A gyorsabb termékfelújítás szükségszerűsége szorosan összefügg a licencpolitikával. A csehszlovák gépipar egy dolgozóra számítva körülbelül annyit fordít a kutatásra és fejlesztésre, mint az iparilag fejlett országok. Jelentős eltérés* mutatkozik azonban a saját kutatásra és fejlesztésre, valamint a licencvásárlásra, vagyis a külföldi kutatás eredményeinek megvételére fordított összegek részarányában. A gépiparban licencvásárlásra a tudományos kutatási alapra fordított ösz- szeg 4 százalékát használjuk fel, míg a hasonló gépipari termelésű számos ország erre a célra a tudományos kutatási alap kiadásainak 30—40 százalékát használja fel Gyakran előnyben részesítjük saját kutatásunkat — sokszor költséges, sőt bizonytalan eredményűt is — a megfelelő licencek előnyös vásárlásával szemben, pedig ezek a licencek lényegében bevált, a külföldi piac által elismert kutatás eredményeit képviselik. A pírt Központi Bizottságának a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseiElvtársak, a gépiparban az építkezési beruházások nagysága az előző ötéves tervhez viszonyítva 59 százalékkal nagyobb. Az építkezési beruházások irányzatát nagymértékben az ötödik ötéves tervidőszakban megkezdett nagy akciók határozzák meg. Ezek elsősorban a nukleáris és a csőprogram építkezései, a hengerművek építése és rekonstrukciója, a Tatra-épílkezések, amelyek befolyásolják a termelés növekedését ebben az ötéves tervidőszakban. Örvendetesek az építésben elért első sikerek. A kitűzött határidő előtt helyezték üzembe a kunčicei Klement Gottwald Kohóban az olajvezetékeket gyártó új részleget, amely a Szovjetunió számára biztosít szállítmányokat. Ugyancsak próbaüzembe helyezték a Chomutovi Csőhenger- és Vasműben a rozsdamentes acélból készülő húzott csöveket gyártó üzemrészleget. Ezáltal biztosítani tudjuk az ilyen csövek szállítását a Szovjetunióban gyártott atomerőművek berendezései számára. Más a helyzet a csőprogram más építkezésein. A termékösszetétel, a termelési technológia és a technológiai berendezések megkésett meghatározása meghosszabbította a Chomutovi Csőhenger- és Vasmű további részlegének tervezési előkészítését ugyanúgy, mint a Podbrezovái Sverma Vasműben a húzott csövek termelési részlegénél. Ezenkívül több problémát kell megoldani az építőmunkálatoknál és a szállítmányok biztosításánál is. A nukleáris program, amely magába foglalja az atomerőművek berendezéseinek termeléséhez szükséges kapacitások felépítését, 40 építkezést tartalmaz. A tervezési előkészületek késése miatt veszélybe került az építési határidők megtartása a Sigma termelési gazdasági egységben és a Skoda ágazati vállalatban. Több építkezésen komoly problémát jelentenek az építőmunkák vállalása, valamint az acélkonstrukciók, a daruk, a szerszám- és idomgépek biztosítása közti ellentmondások. Hasonló problémák merülnek fel a Tatra-építkezéseknél. valamint a Kunčicei Klement Gottwald Kohó és a Kladnói Sochor Hengermű részlegeinek építésénél. A technológiai berendezések és a tervezési alapanyagok behozatala sem kielégítő. Tekintettel arra, hogy a gépipar és kohászat dinamikus fejlődését, a kivitel növekedését az építkezési beruházások feladatainak teljesítése feltételezi, meg kell követelnünk, hogy a beruházók, a kivitelező szervezetek és felettes szerveik az építőiparban, a gépiparban és a külkereskedelemben a tervnek megfelelően biztosítsák a feladatokat. A hatodik ötéves tervidőszakban a gépiparban a nagy építkezéseken kívül olyan beruházásokat is megvalósítunk, amelyek a szocialista gazdasági integráció céljaival összhangban kibővítik több ágazat kapacitásait. A beruházási építkezések terjedelmét illetően kisebb, d<? csöppet sem jelentéktelenebb része a termelési részlegek korszerűsítése, ami lehetővé teszi az új technika és technológia érvényesítését, s ezáltal a teljesítőképesség növelését. Erre a feladatra nagy összegeket fordível hozott határozatával összhangban ezen a téren sokkal aktívabban kell fejlesztenünk a licencek vásárlását és értékesítését. Ez azt jelenti, hogy a kutatás és a fejlesztés feladatait egybe kell vetni a licencvásárlás lehetőségeivel, s a nemzetközi szocialista integráció elmélyítésével összhangban a számunkra leghatékonyabb megoldást kell választani. A két ágazatnak, az illetékes termelési gazdasági egységeknek, valamint a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztériumnak ki kell dolgoznia azt a konkrét programot, amely összekapcsol in a licencvásárlást a műszaki fei.ps’la beruházások, a termelés és a külkereskedelem tervével, a tudományos műszaki politikával. Az ágazatoknak a nemzetközi együttműködés és szakosítás fejlesztésével összhangban ki kell dolgozniuk a licencvásárlás és árusítás koncepcióját. Természetes, ennek az a feltétele, hogy biztosítsuk a licencek gyors felhasználását és a kívánatos eredmények elérését. A gépipar műszaki-gazdasági színvonalának emelése rendkívül sürgős feladat. Ezért szükségesnek tartjuk az olyan intézkedések kidolgozását, amelyek ezen a területen biztosítják a szükséges előrehaladást, megváltoztatják az eddigi irányvonalat a gépipar műszaki színvonalának fejlesztésében. Ez a legfontosabb, erre kell törekednünk. tunk. Ha azonban ez az összeg szét- forgácsolódik az összes termelési gazdasági egység és vállalat között, kisebb javulást mindenütt elérünk, de az optimális eredmény elmarad. Az eszközöket az üzemekben a kiemelt korszerűsítési akciókra kell össszpontosí- tanunk. Az egyes progresszív gépek üzembe helyezése helyett egész gépsorokat kell műszakilag tökéletesítenünk, mivel ez a korszerű technológiával és szervezéssel együtt jelentős élőmunkamegtakarításhoz. és a termelékenység növeléséhez vezet. A termelési gazdasági egységeknek és az illetékes vállalatoknak kell az erre vonatkozó terveket beterjeszteniük, a minisztériumoknak pedig azokat kell előnyben részesíteniük, amelyek a népgazdaság szempontjából a legelőnyösebbek. A beruházási politika feladatait és megvalósításuk módjait le kell bontani a gépipar és a kohászat irányításának valamennyi szintjén a komplex programokba. Teljesítésüket folyamatosan igényesen ellenőrizni kell úgy, hogy megvalósuljon a tervezett beruházási ciklus. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnünk az állóálapok kihasználásának és korszerűsítésének. Ezen a területen az utóbbi években kedvezőtlen a helyzet. Az állóalapok mennyiségi növekedése mellett az utóbbi tíz évben a gépiparban a gépek átlagos kora azonos szinten marad; ez 12,5 év. A termelési gazdasági egységekben és vállalatokban nagyon eltérő a helyzet. A gépek és a berendezések struktúráját a munkatermelékenység és az anyag megtakarítása érdekében fokozatosan meg kell változtatni. Nálunk a gépek 10 százalékát képezik a félautomata és automata gépek, ami a fejlett ipari országokhoz hasonlítva csak egyharmadot jelent. A szerszámgépeknél az alakítógépek részaránya nálunk csak 14 százalék, míg a Szovjetunióban 19, Franciaországban 22, Japánban és Kanadában 25. Nagyon hiányos a szerelést végző munkahelyek műszaki ellátottsága. Ä gépipar .struktúrájában a munkaigényesség 30—40 százaléka ezekre a mintegy 135 000 munkást foglalkozó munkahelyekre esik. A szerelőmunkahelyek gépi ellátottsága ?0-szor, energiaellátottsága pedig 20-szor alacsonyabb, mint a többi technológiai folyamatban. Az utóbbi években csökkent a műszakszám, és kedvezőtlenebb lett a gépi munkahelyek kihasználása. Míg 1960-ban a gépiparban a műszakszám 1,300 volt, az idén 1.21ö-ra csökkent. Ez a csökkenés nagyobb, mint általában az egész iparban. A gépek és berendezések kisebb mértékű kihasználásának oka a gépekkel dolgozó munkások számának nem tervezett csökkenése A megoldás — a munkaerőkön kívül, amiről még szót ejtünk — a korszerű, nagy teljesítőképességű gépek intenzívebb kihasználása, valamint az egyes munkahelyek progresszív technikával való ellátása. Átgondolt beruházásokkal többet érhetünk el. Amint már említettem, az ilyen célra szánt eszközök összege nem csekély. A legfontosabb (Folytatás az 5. oldalon) A tudffrávos-mítoafci feüesztés sirató feladatai Az építkezési beruházások rohamos növekedése a gépiparban
