Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-16 / 221. szám, csütörtök

ÔV.ÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. szeptember 16. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • 221. szám XXIX. ÉVFOLYAM $ Ára 50 fillér MÉLTÓ FELADATOK A ma kezdődő 18. brnói nemzetközi gépipari vásár ajkaimat és lehetőséget ad arra, hogy közelebbről is megismerkedjünk gépiparunk fejlesztési eredményeivel, feladataival és termelési feltételeivel. Pártunk Központi Bizottságának tegnap befejező­dött 3. ülésszakán ügyszintén a kohászat és a gépipar kérdései kerültek előtérbe. Szükségszerű az a figyelem, amelyben a köz­ponti párt- és kormányszervek a kohászatot és a gépipart ré­szesítik, hiszen amint azt a CSKP XV. kongresszusa is megálla­pította, a csehszlovák népgazdaság további dinamikus fejlődése a gépiparra épül, amely a vegyiparral együtt a műszaki fej­lesztés fő hordozója, s melynek kiemelkedően nagy jelentősége van a termelés hatékonyságának növelésében és a kiviteli fel adatok teljesítésében. A gépipari termelést a 6. ötéves tervidőszakban országos viszonylatban 51 százalékkal kell növelni, miközben az egész ipari termelés előirányzott növekedése 30 százalékos. Különösen igényes feladatok várnak a gépiparra a szocialista gazdasági integráció elmélyítésével és a kapitalista államokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésével kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a gépipari termékek kivitelében a 6. ötéves terv­időszakban 72—74 százalékos növekedést kell elérni. Nem csekély feladatok ezek, főleg ha figyelembe veszünk néhány lényegesen fontos körülményt. Elsősorban azt, hogy a legtöbb esetben nem a gyártási Kapacitás egyszerű mennyi­ségi növeléséről van szó. A kohászat teljesítményét például nem lehet a gépiparéhoz hasonló ütemben növelni. A gépiparban tehát a termelés és a termékek műszaki színvonalának emelé­sével keresni kell a takarékosabb anyagfelhasználás, illetve az anyagok felcseréléslének, helyettesítésének lehetőségeit, s ugyan akkor a kohászatban is elsősorban a termékek minőségének javítását, a nemesebb anyagok gyártásának fejlesztését, a gép­ipar anyagellátásának sokoldalú tökéletesítését kell előtérbe he­lyezni. Természetesen a gyártási technológiában is ki kell használni a célszerűbb és gazdaságosabb anyagfelhasználás lehetőségeit. A sok hulladékkal járó forgácsoló eljárásokat például számos helyen pontos öntéssel és korszerű alakító eljárásokkal lehet helyettesíteni. Ennek megfelelően a 6. ötéves tervidőszakban a korszerű szerszámgépek gyártását 75 százalékkal, az alakító­gépekét pedig kétszeres mértékben növeljük.' Mindez azt jelen­ti, hogy gépiparunk fejlesztésé ben a legközelebbi években való­ságos minőségi forradalomnak kell bekövetkeznie. Az említett igényes feladatok teljesítése új minőségi lépést, hatalmas méretű és ugrásszerű fejlődést eredményez Szlovákia további iparosításában. A 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítésében kiemelkedő szerepe lesz ,az SZSZK gép­iparának, melynek termelését több mint 70 százalékkal növel­jük. Szlovákiában előnyösebb feltételek vannak az országos koncepcióban szereplő progresszív ágazatok kiépítéséhez és fej­lesztéséhez, s ugyanakkor ez az igényes program jelentősen meggyorsítja a két országrész műszaki, gazdasági és szociális kiegyenlítésének politikai szempontból is fontos folyamatát. Szlovákia egyébként is fiatal gépipara főleg olyan irányzatok­ban fejlődik tovább, amelyeknek itt még nincsenek hagyomá­nyai, meg kell tehát küzdeni az alapozás és a kezdés nehéz­sége ivei. A népgazdaság fejlesztésének 6. ötéves terve Szlovákia gép­iparának 13 központi fejlesztési programjában több mint 130 százalékos növekedést irányoz elő. Ezek között a textilipari gépiik gyártását hatszorosára, a számítástechnikai berendezése­két több mint háromszorosára, a hidraulikus elemek gyártását három és félszeresére, a traktorok gyártását két és félszeresére, az építőipari gépekét több mint kétszeresére kell növelni. Ugyancsak gyors ütemű növekedést kell elérni a személy- és a tehergépkocsik, a kiemelt szerszámgépek és alakító gépek, a bőripari és cipőipari gépek, a műanyagokat gyártó gépek, az egészségügyi berendezések, az atomerőművi berendezések,, a mérő, szabályozó és irányító műszerek, a korszerű távközlési berendezések, valamint a golyóscsapágyak gyártásában. Mar ez a felsorolás is elegendő ahhoz, hogy felmérhessük az illetékes irányító szervekre, a szükséges beruházásokat ki­vitelező vállalatokra, a gépipar termelési-gazdasági egysegeire, főleg pedig a gépipari műszaki fejlesztést megvalósító' kutatóin­tézetekre háruló feladatok nagyságát. Pedig azt még nem is említettük, hogy a 6. ötéves tervidőszakban Szlovákia gépipa­rában körülbelül 115 százalékkal kell növelni a kiviteli szállí­tásokat, s mintegy 60 százalékkal növeljük a növekvő igénye­ke!, ke'égítő gépipari cikkek belkereskedelmi szállítását. E ki r,e de íme be n is rendkívül széles program teljesítése az irányítás és a realizálás minden fokán új hozzáállást igényel. Hazánk szocialista fejlődésének jelenlegi szakasza történelmi jelentőségű lehetőségként kínálja fel a gépipari termelés fej- lesz'esi programját. Az első köztársaság munkát kereső nap­számosai, a szlovákiai kivándorlók tízezrei álmodni som mer­tek volna ilyen méretű gazdasági kibontakozásról. A lehetőség azonban még nem jelent eredményt. Szinte be láthatatlanul nagy feladatok előtt állunk, amelyek tejesítéséhez bonyolult és nehezen járható út vezet. Megalkuvás nélkül fel keli számolni ezért a fejlődést gátló akadályokat, főleg a nemtörődömséget, a felületes hozzállást, a régihez, az elavult­hoz való ragaszkodást. A gépipari termelés szélesre tárt kapui mögött mindenki megtalálhatja saját érvényesülésének lehetőségeit. Példák ezrei bizonyítják, hogy a műszaki fejlesztés, a termelési folyamatok korszerűsítése, a hatékonyság fokozása és a célszerűbb, gazda­ságosabb energia- és anyagfelhasználás nemcsak a kutatómér­nökök és a fejlesztési technikusok dolga, hanem mindenkié, aki nészt vesz ezekben a folyamatokban, s nemcsak a kezével, hanem a fejével is dolgozik. Gépipari termékeinkkel eddig is bátran léphettünk a világ színe elé, s minden feltételünk adva van ahhoz, hogy a jövőben is eleget tegyünk az állandóan növekvő követelményeknek. MAKRAI MIKLÓS A Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége ÜLÉST TARTOTT A NEMZETI FRONT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Szocialista hazánk további felvirágoztatásáért GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS ZÁRÓBESZÉDÉ (CSTK) — Plenáris ülésre jött össze tegnap Prágában a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, hogy meg vitassa az általános választások előkészületeit, és jóváhagyja a Nemzeti Front képviselőjelöltjeit a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába és Nemzetek Kamarájába. A tanácskozást GUSTÁV HU SÁK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Nem­zeti Front Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg és vezette. Részt veitek a CSKP KB Elnökségének további tag­jai: ĽUBOMÍR STROUGAL szövetségi miniszterelnök, ALOIS INDRA, ANTONÍN KAPEK, JOSEF KEMPNÝ és JOZEF LENÁRT; JAN BARYL, a CSKP KB Elnökségének póttagja, valamint a CSKP KB Titkárságának tagjai: MARIE KABRHELOVÁ és JINDRICH POLEDNÍK. Jelen voltak a Nemzeti Frontba tömö­rült politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői is. Az általános választások elő­készületeiről és a két kamara képviselőinek jelöléséről szóló jelentést Jan Baryl, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, a Nemzeti Front központi választási bizottságá­nak elnöke terjesztette elő. Bevezetőben Jan Baryl elv­társ népünknek a XV. párt­Laoszi piri- is fiiiiüifiliiiiig irtai Iliiül (ČSTK) — A CSKP Központi Bizottságának és a szövetségi kormánynak meghívására ma hivatalos baráti látogatásra ha­zánkba érkezik a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt­ós kormányküldöttsége, amelyet KAYSONE PHOMVlHANE,a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, az ország miniszterelnöke vezet. Kaysone Phomvihane elv&árs 1920. december 13 án született a dél-laoszi Savannakhet tartomány­ban. Tanulmányait a hanui lí­ceumban kezdte és az egyetemen fejezte be. A laoszi népnek a japán meg­szállók és a francia gyarmatosí­tók ellen vívott harcában már 1942 tol részt veit. Ifjúsági fegy­veres csoportokat "alakított, ame­lyek élére állt. 1947-ben Laosz északnyugati részén az ellenál­lási mozgalom vezetője lett. Itt megalakította az egyik legfonto­sabb fegyveres csoportot, amely később a laoszi népi felszabadí­tó hadsereg alapja leM. Kaysone Phomvihane 1930 au­gusztusában részt vett a laoszi nép kongresszusán, ahol megala­kult a nemzeti ellenállás kormá­nya, amelynek hadügyminisztere lett. 1949 ben belépett az Indokínai Kommunista Pártija, amelynek 1955 i,g volt tagja. Ekkor ugyanis megalakult a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt, a laoszi nép mar­xisba—leninista pártja, amely azonnal a forradalom élére állt. Kaysone Phumvihanet 1955 már­ciusában a párt központi bizott­ságának első titkárává választot­ták. Még ugyanabban az évben a laoszi népi felszabadító hadsereg főparancsnoka lett. Kaysone Phomvihane 1956 ja­nuárjában egyik alapítója volt a Laoszi Hazafias Frontnak, amely a párt vezetésével egyesítette az antiimperialista beállítottságú tár­sadalmi szervezeteket. 1959-től a Hazafias Front Központi Bizottsá­gának alelnöke lelt. A Laoszi Népi Forradalmi Párt Phomvihane vezetésével hosszú harcob vívott az imperialista ag­resszió, a belső reakció ellen a függetlenségért, szabadságért és a haza egységéért. Ez a küzde­lem 1975-ben sikeresen ért véget. Amikor 1975. december 2-án a né­pi erők nemzeti kongresszusán kikiáltották a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságot, Kaysone Phomvihanet az új állam kormá­nyának elnökévé választották, aki a szocializmus felépítéséit vallot­ta céljának. kongresszus után kifejtett nagyfokú politikai és munka­aktivitásáról beszélt, ami abban nyilvánul meg, hogy sikerül teljesíteni a 6. ötéves tervidő­szak első évének feladatait és sikeresen betakarítottuk az idei gabonatermést. Ezután hangsúlyozta: a vá­lasztások előkészítése politikai életünk középpontjában áll. Nagyra értékelte az eddigi vá­lasztási előkészületeket, a Nem­zeti Frontba tömörült politikai pártoknak és összes társadalmi szervezeteknek aktív hozzáállá­sát a képviselőjelöltek kivá­lasztásához, a választási prog­ramok előkészítéséhez, az agi- tációs központok létrehozásá­hoz és más feladatokhoz. Baryl elvtárs megállapította, hogy a Nemzeti Front válasz­tási programjai a városokban és a községekben a CSKP és a Nemzeti Front politikája meg­valósításának hatékony eszkö­zei lettek, elősegítik a lakos­ság kezdeményezésének fejlesz­tését, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, a vál­lalatok és az efsz-ek erőfeszí­téseinek összefogását a váro­sok és a községek fejlesztése érdekében. Ezért a lehető leg­nagyobb figyelmet szentelték a választási programok kidolgo­zásának. Különösen azzal tö­rődtek, hogy tekintetbe vegyék a 6. ötéves terv irányelveit és feladatait, kiegyensúlyozottan fejezzék ki a nemzeti bizott­ságok elé a XV. pártkongresz- szuson kitűzött új és igényes feladatokat. Az új választási programok teljesítéséhez a la­kosság számos felajánlással járul hozzá, amelyek értéke csak ebben az évben 9,4 mil­liárd korona. A lakosság 233 millió társadalmi munkaóra le­dolgozására is kötelezettséget vállalt. Baryl elvtárs a továbbiakban tájékoztatta a résztvevőket a választási előkészületekkel kap­csolatos kádermunkáról, és a képviselőket jelölő javaslatok­ról. Eddig több mint 196 000 /Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents