Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-16 / 194. szám, hétfő

IPARI SZINTEN... Korszerűbb termelési módszerekkel Az IFA-típusú autókkal 149 üzemnek szállítanak naposcsibéket Csökkentik as ab- raktakarmány-fogyasztást $$ Ibolyántúli sugarakkal is fertőtlenítik a tojásokat % Évente 7 millió csibét keltetnek ^ A szocialista munikabrigád túlteljesítette válla­lását Készül a faliújság... A fényképeket Somogyi Vera és Vércse Miklós, az agitációs központ munkatársai választják ki. A jövő felé Nem Is tudom, hogy mit mondjak Štúrovóról (Párkány­ról). Nagy múltú kisváros? Igaz, de ... Modern, ipari vá­ros? Ez Is Igaz, de... Ellenvet tés, ellenvélemény mindkét esetben hangoztatható, s jog­gal, mert a nagy múltú kisvá­rosból most építenek modern, ipari várost. Ezért a sablonos, megszokott jelző — fejlődő, épülő — helyett inkább csak ennyit mondok a városról: Vég­re igazán magára talált. És ez jellemző. Jellemző, hiszen Paták Gyula elvtárs, a városi agitációs köz­pont vezetője, s munkatársa, Somogyi Valéria egyöntetűen hangoztatják: — A legnagyobb események útjelzőit nem egy­szer éppen azok a mindennapi, sőt szürke mozzanatok tükrö­zik legvilágosabban, amelyekre alig figyelünk fel. íme, a mi városunk is az alig látszó moz­zanatok sorozata nyomán nőtt, gazdagodott, gyarapodott, és fejlődött olyanná, mint amilyen éppen most. Milyen? — kérdezem. Vá­lasz- Ezt a párkányiak is csak akkor tudatosítják igazán, ha eléjük tárjuk a tényeket, hogy az utóbbi megbízatási időszak­ban mi épült, mennyit, mit ter­meltünk, hogyan változott meg az életünk. És előkerül az agitációs köz­pont munkaterve, melyben ott szerepel elsőként a feladat: augusztus hónapban számot ad­ni az eredményekről. Az agitá­ciós központ tevékenységét kü­lön bizottság irányítja. Tagjai: Palák Gyula, Jablonská Štefá­nia, Karas Gustáv, Csicsay Ala­jos, Hošťáková Alžbeta. Ponto­san, menetrendszerűen megha­tározták a tanácskozások rend­jét: augusztusban kétszer, szep­temberben és októberben heten­te fogják értékelni az elvégzett munkát, s ilyenkor megbeszé­lik majd a közvetlen tenniva­lókat is. A választási előkészületek tennivalóinak csak az első fel­adata számot adni az eredmé­nyekről. A második munkasza­kaszban, szeptember hónapban már az agitációs kettősöket is mozgósítani fogják, úgyneve­zett agitációs napokat rendez­nek majd, beszélgetéseket szer­veznek a választókkal, a tiszt­ségviselőkkel. Néhány program­pont: Kérdés-felelet est „Vá­lasztások valamikor és ma“ címmel, szervezők. Jablonská Štefánia, Sinku Alfréd. Talál­kozó fiatalokkal ,,Először vá­lasztok“ címmel, felelős. Paták Gyula. Tájékoztatás a választó­körzetekről, szervező: Zingoro- vá Magda. Beszélgetés a válasz­tókkal, felelős. Bitter Margit. — Az útjelzőkről beszéltünk az előbb — emlékeztet az agi­tációs központ vezetője — és mi vagyunk azok, akik megmu­tatják a jövő felé vezető út je­lelt is. Újra a munkatervije pillan­tunk. Már augusztusban meg­kezdi tevékenységét a hangszó­rós kör. Vezetője: Zingorová Magda. A kijelölt napokon két­szer kétnyelvű műsorral jelent­keznek majd. Augusztus 18: A jelöltek bemutatása. Augusztus 25: A Nemzeti Front választá­si programja. Szeptember 8: Tá­jékoztatás a választókörzetek­ről Szeptember 29: A vállalá­sokról. Október 6: Riport köz­vetítése a jelöltek munkahelyé­ről. És ezek csak kiragadott, a szemléltetés kedvéért kiemelt műsorszámok. Egyébként a vá­lasztási előkészületek során 17 alkalommal jelentkezik majd önálló műsorral a hangszórós kör, melynek tevékenységéből részt vállal Barin Alajos elv­társ, a városi nemzeti bizottság titkára is. — És nemcsak szóval érve­lünk — magyarázza az agitá­ciós központ vezetője — hanem más módon is, szemléltető esz­közökkel, plakátokkal, fényké­pekkel, faliújságokkal... Mintha éppen szavainak iga­zolására törekedne Varga Fe­renc elvtárs, a Járási Ipari Vál­lalat most érkező részlegveze­tője. Letesz elénk az asztalra egy csomó fényképet: — A legjobb dolgozókról ké­szített felvételek, mellette a szöveg, hogy ki, mivel érde­melte meg a kitüntetést. Né­hány olyan felvételt is hoztam, mely arról a részlegről készült, ahol az utóbbi megbízatási idő­szakban kezdtük meg a mun­kát. A jövő héten elhozom üzemfejlesztési tervünk adatait is. Bizonyára jól felhasználhat­játok majd... Az agitációs központ vezetője megköszöni: — Idejében hoztad. Reméljük a többi vállalattól, üzemtől is megkapjuk a kért anyagot. Közben felhívja figyelmemet a munkaterv egyik fejezetére, melyből kitűnik, hogy a jelsza­vak, plakátok, villámújságok, röplapok kiadásáért Marcibál Éva felelős, a fényképek fel- használásáért Könözsi István. És rátalálok két jelentős ren­dezvény programjára. Az egyik címe: Városunk sikerei A má­siké: Építjük városunkat. Az utóbbi egyébként külön fény­képkiállítás lesz, melyet szep­tember első felében nyitnak meg. — Nem feledkeztünk meg a sajtóról sem — mondja Paták Gyula elvtárs — megszervez­tük a levelezők tevékenységét, külön szerkesztő bizottságba tömörítettük őket, hogy hatá­sosabb legyen a munkájuk. A szerkesztő bizottság veze­tője Vércse Miklós. Nézegeti a fényképeket. És hangosan gon­dolkodik: — Nem is tudom hirtelené- ben, hogy miként lesz jobb fel­dolgozni az adatokat. A fény­képekhez gyűjtsünk élmény­anyagot, vagy a tapasztalt fé­nyekhez készítsünk felvétele­ket. Egy azonban bizonyos: Na­gyot nőtt a városunk. A kívülálló meggyőződésével mondom: — Magára talált. Végre, iga­zán magára talált. Helyeselnek: — Ez jellemző. Csak az agitációs központ vezetője hallgat. Miért? — A tények megállapítása kevés. Többre van szükségünk. Meg kel mutatni a jövő felé ve­zető utat. É3 érvel: — A negatívumok felsorolá­sával pesszimista szemüvegen is lehetne szemlélni a jelenle­gi helyzetet, de a pozitív tö­rekvések ismeretében bízvást lehetünk optimisták. Meg kell láttatni a dolgozókkal, hogy a jelen magában hordozza a fej­lődés lehetőségeit. Vétkes köny- nyelműség volna elmulasztani ennek a megmutatását. Érvelése meggyőző. Az agitá­ciós központ vezetősége, mun­katársai értik is az érvek moz­gósító erejét, azért készültek fel jól a választásokra. A várost illetően egyébként érvényes és találó a megállapí­tás: Végre, igazán magára ta­lált. HAJDÜ ANDRÁS A Komárnói (komáromi) Ál­lami Gazdaság vezető gárdája már az elmúlt években zöldre állította a szemafort a tudo­mány és technika vívmányai-» nak gyors gyakorlati alkalma­zása előtt. Az ilyen jellegű tö­rekvés jelenleg főleg a barom­fitenyésztésben mutatkozik meg, amely már országos mé­retben is hírnevet szerzett. Nagy Antal főzootechnikus el­mondotta, hogy három „IFA“ típusú autóval 149 üzemnek szállítanak naposcsibéket. Az állatok értékesítése jó szerve­zőmunkát, előrelátást, pontos­ságot követel meg. Még a szer­ződések megkötése után is elő­fordul, hogy a megrendelők a csibéket .nem veszik át. Ilyen­kor gyorsan újabb gazdát kell keresni. Amikor meglátogattam a főzootechnikust, épp ilyen probléma miatt bosszankodott. A szakosítás első eredmé­nyeként az állami gazdaság­ban már nem tenyésztenek ser­téseket, és ezért kaphatott na­gyobb teret a baromfitenyész­tés. A szükségleteknek megfe­lelően a „ROSS“ húsbaromfit tenyésztik. A húscsibék után ugyanis nagy a kereslet. Az eredményes munka előfeltéte­le, hogy minél több keltetésre alkalmas tojást nyerjenek. A megfelelő takarmánykeveré­kek adagolása és a lelkiisme­retes gondozás következtében az első félévben a tervezett 87 tojás helyett 92,7 darabot ér­tek el tyúkonként. Ez húsba­romfinál szinte csúcshozamnak számít. Hat hónapra 5 560 000 darab tojás termelését irányoz­ták elő, de 6 367 000-et értek el. Nagyon jól „időzítettek“, mert általában az év elején csibehiány mutatkozik. Csen­Több mint húsz szovjet kül­kereskedelmi egyesülés vesz részt szeptember 5-e és 12-e között a Lipcsei őszi Vásáron. A szocialista országok közül a Szovjetunió kiállítása lesz a legnagyobb, s a szovjet válla­latok számos nagy értékű üz­letkötésre készülnek. Csehszlovákia 23 külkereske­delmi vállalattal képviselteti magát. A Motokov külkereske. Katasztrofális károkat oko­zott a brit mezőgazdaság szá­mos ágazatában a több hónap­ja tartó szárazság. A gabona- termés, amely tavasszal még 15,5 millió tonnás rekordhoza­mot ígért, csaknem teljesen elpusztult. A sárgarépa- és a borsótermés igen kevés, a cu­korrépát és a burgonyát talán még részben sikerül megmen­teni. A főleg a szigetország déli gettek a telefonok, a termelő­üzemek hústermelésre alkal­mas broilereket kértek. Az IFA-kocsik 549 000 darabbal többet is szállítottak a terve­zettnél. A gazdaságban a szaporítás mellett az egyik részlegen broiler-csibéket is hizlalnak. Ezen a szakaszon is jelentős eredmények születtek. A ter­vek szerint az év első félévé­ben baromfihúsból 5832 mázsát kellett volna eladniuk, de 6632 mázsát szállítottak a fel­vásárló üzemeknek. A főzoo­technikus a sikerek ellenére sincs megelégedve az állatok gyarapodásával. A kimutatások szerint a hízócsirkék 56 nap alatt darabonként 1.49 kilo­grammos súlyt értek el. Az egy kilogramm hús előállításához szükséges takarmánykeverék- szükséglet 2,70 kilogramm volt. Bár az állami norma 2,75 ki­logrammot enged meg, a gaz­daság vezetői keresik az ab- raklakarmány csökkentésének lehetőségeit. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat komáromi üzemének vezetőivel kötelezettséget vállaltak, hogy az egy kilogramm baromfihús előállításához szükséges abrak­takarmányt 2,69 kilogrammra csökkentik. Ezen a szakaszon az első eredmények máris meg­születtek, és meg van rá a le­hetőség, hogy a szocialista kö­telezettségvállalást teljesítsék. A baromfitenyésztés szíve- lelke a keltető, amelyben Tóth Ferenc elektromérnök vezeté­sével egy 24-tagú szocialista munkabrigád dolgozik. A jól összeszokott kollektíva minden lehetőséget felhasznál a ter­melés fokozására. A lelkiis­meretes dolgozók a párt XV. delmi vállalat személyautókat és motorkerékpárokat visz Lip­csébe, köztük a CZ-350 típusú motorkerékpárokat. A Kovo külkereskedelmi vállalat nyom­daipari gépekkel, nukleáris felszerelésekkel és elektroni­kus építőelemekkel megy a vá­sárra. A Chirana orvosi műsze­reket és készülékeket mutat be. részét sújtó, 250 év óta nem tapasztalt szárazság miatt a londoni parlament rendkívüli törvényt fogadott el, amelyben teljhatalommal ruházza fel a városi hatóságokat a víz ada­golására. Vízkorlátozást ren­deltek el, de ha a következő hetekben sem hullik le jelen­tős mennyiségű csapadék, kor­látozni kell az ipari víz fo­gyasztását is. A szárazság te­hát immár az ipari termelést kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy terven felül 100 000 csibét keltetnek ki. A jól szervezett verseny ered­ményeként a munka minőségé­nek javításával 229 000 csibét keltettek ki terven felül. Emel­lett jelentős mennyiségű vil­lanyenergiát takarítottak meg és az élet- valamint a munka- környezet javítása érdekében 900 órát dolgoztak le, társa­dalmi munkában. A brigád új, nagy feladatok előtt áll. A keltetőben a hazai berendezések mellett holland „Reform“ gépeket szereltek be. Ezek a kipróbált gépek sok jó tulajdonosággal rendelkeznek. Előnyük, hogy a tolókocsikról nem kell átrakni a tojást és gyorsan rákapcsolhatok a be­rendezésekre. Az üzemzavar­jelző berendezés is tökéletes. A kollektíva tagjai állandóan képezik magukat és vezetőjük­kel együtt gyakran tartanak munkaértekezleteket. A beve­zető előadások után a dolgo­zók ezeken a gyűléseken felve­tik a termelési folyamatok kor-, szerűsítésére irányuló javasla­taikat. Az általuk benyújtott újítások lényegesen könnyebbé és gyorsabbá tették a munkát. Hogy csak egy példát említ­sünk, a tojást kis emelőkkel mozgatják, a dolgozók csak az osztályozáskor, válogatáskor nyúlnak hozzá. Az állami gaz­daságban a baromfitenyésztés korszerűsítése nem minden részlegen történik máról hol­napra. Még mélyalmon is tar­tanak tyúkokat. Az Innen be­hozott tojás sokszor szennye­zett és nagy része keltetésre alkalmatlan. Ezért a keltető dolgozói elhatározták, hogy a szennyezett tojást megmossák és azonnali fertőtlenítés után a keltőbe juttatják. Tervbe veU ték a tojások ibolyántúli suga­rakkal való fertőtlenítését is. Mivel ezek a sugarak áthatol­nak a tojáshéjon, élettani ser­kentő hatásuk van. Az így fer­tőtlenített tojásokból viszony­lag több és egészségesebb csi­be kelt ki. Az elhullás jelen­téktelen volt. Öröm járni ebben a pavilon­ban, amelyben igazán ipari szinten folyik a termelés. Az egyes csoportokat elkülöní­tették egymástól, hogy így is elejét vegyék a tojások eset­leges fertőzésének. A szocia­lista brigád vezetői elmondot­ták, hogy évente mintegy '7 millió csibét keltetnek. Bevéte­lük mintegy 30 millió korona. Eddig minden száz tojásból a tervezett 77 csibe helyett 81,1 darabot keltettek ki. De még ezzel az eredménnyel sincse­nek megelégedve és arra tö­rekszenek, hogy még több csi­bét keltethessenek ki. BALLA JÓZSEF is veszélyezteti: feltehetően el* kerülhetetlenné válik egy sor üzem ideiglenes bezárása vagy a rövidített munkaidő beveze­tése. Bolgár dohánytermelés Bulgária a világ nyolcadik legnagyobb dohánytermelője. A 7. ötéves terv (1976—1980) előirányzata szerint évente át­lagosan 155—160 000 tonna do­hányt termesztenek. Ennek megfelelően nő a cigarettaex­port is. A bolgár dohánytermelés je­lenleg a teljes koncentráció, szakosítás, korszerűsítés és re­konstrukció szakaszában van. Állandósul és bővül a keleti dohányfajták termesztése az ország déli és délnyugati vi­déken, valamint részijén Észak- kelet-Bulgáriában. A Duna völ­gyének nyugati és középső ré­szein Virgínia dohányt ter­mesztenek. Az egyes dohányfajták terü­leti elosztásával egyidejűleg folytatódik az agráripari komp­lexumokon belüli termeléssza­kosítás és koncentráció. OptU málisaknak a 100 hektáros ül­tetvényeket tartják. Az aratásban nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak a mező­gazdasági üzemeknek a gépjavítók Is. A Szenei Gép- és Traktor­állomás három szocialista munkabrigádjd — összesen 45 dolgo­zóval — az aratás idején jelentős munkát végzett s hozzájárult a zökkenésmentes gabonabetakarításhoz is. A felvételen Alexan­der Bordán, František Simončič és Szabó János a ZT 300-as traktor javítása közben. (Juraj Kiesel felvétele) Szovjet és csehszlovák részvétel a lipcsei vásáron Az aszály következményei Nagy-Britanniában

Next

/
Thumbnails
Contents