Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-12 / 191. szám, csütörtök
EU 1978. III. 12. 5 V .vo-P cr, x 'SU Csak modern gépeket a mezőgazdaságnak A Prostéjovl Agroslro] vállalat termékeit sokan ismerik, különösen a mezőgazdasági dolgozók. Kiváló minőségük miatt nagy az érdeklődés e gyártmányok iránt. Ezt bizonyítja az a sok kitüntetés és diploma is, amelyeket a vállalat kapott dolgozóinak céltudatos és lelkiismeretes munkájáéi’. Az Agrostrojt a Munkaérdemrenddel és „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetéssel jutalmazták meg. Ezenkívül megszerezte ,,A CSKP XII. kongresszusának vállalata“, ,,A CSKP megalakulása 50. évfordulójának vállalata“ és a Csehszlovák-Szovjet Barátság Vállalata nevet is. Mezőgazdasági gépeket Pro- stéjovban . 1878-ban kezdtek gyártani. Földmunkagépeket, vontatókat, cséplőgépeket és motorokat gyártottak itt. Innen kerültek ki az első csehszlovák traktorok és egész sor más mezőgazdasági gép. Ezekre a hagyományokra épül a vállalat munkája. Az Agrostroj minden erejével a. szocialista mezőgazdaságunk gépesítését szolgáló gépek és berendezések gyártásának fejlesztésére törekszik. Külön ki kell emelnünk, hogy a Prostéjovl Agrostroj gyártmányai nemcsak itthon, hanem a többi szocialista országban Is nagyon jól beválnak, sőt a burgonyaültetőgépet kiváló minősége miatt nagyobb mennyiségben Japán, Franciaország és több más tőkésországok is vásárolják. Tehát most, a hatodik ötéves tervidőszak kezdetén a vállalat dolgozói tudják, hogy igényes feladatokat kell teljesíteniük: hozzá kell járulniuk a mezőgazdasági termelés, mindenekelőtt a növénytermesztés fejlesztéséhez, hogy élelmiszerekből minél rövidebb időn belül teljes mértékben önellátók legyünk. Ehhez tökéletes gépek és berendezések kellenek. Ezért a mezőgazdasági dolgozók elvárják, hogy a mezőgazdasági gépeket gyártó valamennyi gépipari vállalat, főleg a Prostéjovi Agrostroj olyan termelő marad, amely az efsz-eket, az állami gazdaságokat az idén és a jövőben is zökkenőmentesen és a megfelelő mennyiségben ellátja kiváló gépekkel. A napokban a vállalatban jártunk, hogy meggyőződjünk róla, milyen termelési programmal indult a vállalat a hazai és a külföldi piacon, hogyan teljesítette az ötödik ötéves terv feladatait, és mit gyárt az Idén és a jövőben. Ahogy Bohumil Rokos, a vállalat kereskedelmi-műszaki szolgálatának vezetője elmondotta, a jelenlegi termelési programban burgonyaülte tőgépek, komlófésülőgépek, szedőgépek pótkocsijai, kistraktorok, csuklós tengelyek, önjáró takarmány vágógépek szerepelnek, a vállalat komár- nói (komáromiJ üzeme pedig egyebek között gépeket gyárt a burgonyafeldolgozó nagyüzemek számára. — Termelési programunk keretében — mondotta Bojiumil Rokos elvtárs — főleg olyan gépeket gyáriunk, amelyekkel itthon, sőt külföldön sem kon- kurrálnak velünk. Figyelmünket elsősorban az SPS 420-as járvaszecskázóra összpontosítjuk. Ez a termékünk a tavalyi nltral Agrokomplex kiállításon aranyérmet kapott, ugyancsak aranyérmet szerzett az 1975-ös budapesti mezőgazdasági kiállításon, „Az éltető föld“ kiállításon pedig — szintén tavaly — elnyerte az Aranykalászt. Alkalmas a magas és az alacsony szárú zöldtakarmány, a széna és a szalma, sőt a silókukorica begyűjtéséhez is, mégpedig bármely területen. A gépet tavaly vettük be termelési programunkba és megkezdtük sorozatgyártását. Eddig 260-at gyártottunk belőle a hazai és a magyarországi piacra. Az általunk gyártott komlószedő- és fésülőgép is párját ritkítja. Mi gyártjuk a KGST minden tagállama számára. A világszínvonalat elért gép az 1972-es brnói nemzetközi vásáron aranyérmet nyert. Gyártását 1959-ben kezdtük meg, évente átlagosan 70— 80 hagyja el a gyárat. A hazai vállalatokon kívül a szovjet, az NDK-beli, a magyar, a bolgár, a román és a jugoszláv komló- termesztők számára is szállítjuk. Elárulhatom, hogy éppen egy új típusú komlófésülőgép kifejlesztésén fáradozunk. A TZ—4K—14 típusú kistraktorok gyártása terén is monopolhelyzetet foglalunk el. Évente mintegy 1800-at gyártunk belőlük. Lengyelországba, Magyarországra, az NDK-ba, Vietnamba és a Szovjetunióba exportáljuk őket. A burgonyaültetőgépek gyártására Is nagy gondot fordítunk. Űjdonságszámban megy a négysoros burgonyaültetőgép, amely e gépek új korosztályához tartozik. A burgonyaültetőgépek általunk gyártott három típusából évente mintegy 5000- ret készítünk. Rendszeresen szállítjuk ezeket a gépeket Lengyelországba, az NDK-ba, Finnországba, Írországba, Franciaországba és más országokba. Ez annak a bizonyítéka, hogy gépeink progresszívak. Ennek ellenére már új típusú, az eddigieknél tökéletesebb burgonyaültetőgép kifejlesztésén fáradozunk. Erre a mezőgazdaság dinamikus fejlődése miatt van szükség. Az érdekesség kedvéért a csuklós hajtótengelyekről is említést teszek. A mezőgazdasági gépek minden fajtája számára gyártjuk, évente kb. 59 millió korona értékben. — Milyen ér lékben qy ártanak mezőgazdasági gépeket az idén és a hatodik ötéves tervidőszakban? — Először talán inkább arról beszélek, amit az ötödik ötéves tervidőszakban sikerült elérnünk. A terv szerint 2370 millió korona értékben kellett volna gépeket és pótalkatrészeket gyártanunk, de 2429 millió korona értékben termeltünk, tehát a tervet 2 és fél százalékkal túlszárnyaltuk. És még valamit. Vállalatunk tavaly 52,5 százalékkal több terméket állított elő, mint 1970-ben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a termelés az 1971—74-es időszakban dinamikusan fejlődött. Ezt azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert épp az előző időszakban elért sikerek teremtették meg a kedvező feltételeket az árutermelés lényeges növeléséhez. Arra számítunk, hogy termelésünk a mostani ötéves tervidőszakban a tavalyi évhez képest eléri a 155,4 százalékot, a munkatermelékenység pedig a 154,5 százalékot. A termelés növelését tehát a jelenlegi munkaerővel biztosítjuk. Már ebben az évben 13,5 százalékkal növeljük a termelést. — Hogyan alakul a pótalkatrészek gyártása? — Ezt a problémát progresz- szív módon oldjuk meg. Ezt bizonyítja az is, hogy a pótalkatrészek gyártása tavaly 96,5 százalékkal haladta meg az ötödik ötéves tervidőszak első évének indexét. A pótalkatrészek gyártásának tervét az utóbbi időszakban 100 százalékra teljesítettük. Az Idén több mint 50 millió korona értékben gyártunk pótalkatrészeket, tehát körülbelül annyit, mint tavaly, és ha a mezőgazdasági vállalatok ésszerűen bánnak a gépekkel és a berendezésekkel, ez a mennyiség elég lesz. JOZEF SLUKA AKIKRE MINDIG SZÁMÍTANI LEHET Gyökeresen megváltozott az életük Fülek (Fiľakovo) központjában, ahol az út Sátoros (Šiato- ros), illetve a Magyar Népköz- társaság felé kanyarodik, jó időben szinte mindennap álldogál néhány nyugdíjas. Szemlélik a főúton zajló forgalmat, közben cigarettáznak, beszélgetnek. Az említett nyugdíjasok egyike már régen felkeltette a figyelmemet. Arcán kiegyensúlyozottság és elégedettség tűk- zörődik. Múltja felől nem nagyon érdeklődtem, hiszen mindannyian tudjuk, milyen volt a sorsuk a falu szélén lakó cigányoknak. Népünk életében a felszabadulás óta végbement fejlődést leginkább az ő gyökeresen megváltozott életükön lehet lemérni. Danyi Géza emlékezetében a sivár és kilátástalan múlt már csak rossz emlékként kísért. Ez az egyszerű, munkában és becsületben megöregedett ember már a Breznói Hídgyár munkásaként ment nyugdíjba. Példás életével, gyermekei nevelésével megcáfolt mindenkit, aki a cigány állampolgárok fölött kivétel nélkül pálcát tör. Bebizonyította, hogy nem a bőr színe, nem a nyelv teszi az embert emberré, hanem a munkához, szocialista társadalmunkhoz és embertársaihoz való viszonya. Idősebb Danyl Gézának tíz gyermeke van. Négy fiú és hat lány. Már mind felnőttek, nősek, illetve férjezettek. Munkahelyeiken mindannyian szorgalmasan dolgoznak, a rájuk bízott feladatokat lelkiismeretesen teljesítik. Állami lakásokban, megfelelő körülmények között rendezett és példás családi életet élnek. Ifjabb Danyi Géza a Tomašovcei Kerámia- gyárban dolgozik, László a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetője, János a KOVOSMALT n. v. munkása, Arpád, a legfiatalabb fiú jelenleg tényleges katonai szolgálatát teljesíti. A két vő, Horváth László és Horváth István is beilleszkedett a családba. Ezekre az emberekre mindig lehet számítani. A Danyi családnak a társadalomhoz, a társadalmi tulajdonhoz való viszonya is példás. Erről egyebek között leginkább az tanúskodik, hogy a Füleken lakó négy fiú, valamint a két vő a városi önkéntes tűzoltó- szervezet egyik rajának törzstagja. Nemegyszer láttam őket akció közben, tűzoltásnál, árvíznél, a bajba jutottak és azok vagyonának mentésénél. 1974 októberének egyik éjjelén a Csík és a Pelle családot mentették. A hideg vízben hónaljig járva mentették az embereket és vagyonukat olyan odaadással, amilyen csak magas fokú öntudatból fakadhat. Azért, amit tettek, köszönetét sem várlak. Úgy érezték, hogy ember az embertársának legalább ennyivel tartozik. Mint tűzoltók mindent elkövetnek, hogy szaktudásukat növeljék. A Caniovcén (Csornán) rendezett körzeti versenyen mindannyian megszerezték a III. teljesítményi osztály jelvényét, a téli időszakban pedig a „Példás Tűzoltó“ jelvény III. fokozatát. A Danyi fiúk a rájuk bízott egyéb feladatokat is példásan teljesítik. A fűtési idény előtt részt vesznek a kémények ellenőrzésében, az aratás és a cséplés idején szabad idejükben tűzvédelmi szolgálatot teljesítenek. Ezenkívül a város szépítésére is gondolnak. Jelenleg a városban folyó nagyarányú építkezés keretében a tűzoltószertár környéke is rendezésre szorul. Vállalták, hogy az elhanyagolt területet a közelgő választások tiszteletére rendbe hozzák. A városi önkéntes tűzoltószervezet akcióképessége egyre magasabb szintet ér el, amiben nem kis része van Varga Pál elvtársnak, a szervezet elnökének és Kurunczi Ábelnak, a túlnyomórészt Danyl fiúkból álló tűzöl tóraj parancsnokának is. GERI ZOLTÁN, a Füleki Vnb titkára A legjobb kombájnos adja át az aratási I<pv elnöknek. ■. János TALÁLKOZÁS A KRVESM KAIMAN A KERÜLET EGYIK LEGJOBB KOMBÄJNOSA Hepehupás mezei úton ringat a Zsiguli. A kormánykeréknél Juhász János mérnök, a köves- di „Szabad élet“ Efsz elnöke ül. Jól ismeri az utat, minden gödröt, tócsát, ami a kiszáradt keréknyomban az öntözéskor képződött, vigyázva kikerül. Itt-ott megcsúszik az autó, de tapasztalt kezek irányítják s egyhamar célhoz érünk. Á csehszlovák—magyar országhatártól alig kétszáz méterre vagyunk, Karos község házait jól látni a „másik“ oldalról. Juhász elnök távolról jelezte, hogy a búza aratását már befejezték a furcsa nevű, „Közepes igényelt“ dűlőben. Kanda Vince és a másik kombájnos az utolsó 34 hektár zab learatásához készül a „Bekeré“ és „Répató“ dűlőkben. — No, az egyik kombájn szerencsésen átjutott a vizesárok keskeny hídján — szól elégedetten az elnök. Mire odaértünk, már a második gabonakombájn is beállt a zabot vágni. Alig szálltunk ki a kocsiból, az elnök észrevette, hogy itt valami készül. Igaza volt. Kanda Vince leugrott az E—512-es- ről, kezébe kapta a parcella Néhány szó erejéig még a „földön“ maradt Kanda Vince, aki azon a napon teljesítményével az első helyet tartotta, a kombájnosok kerületi versenyé- ben. Elmondta, hogy közel tizenegy éve kombájnos. A Ki- rályhelmeci Gép- és Traktorállomáson kezdett ismerkedni a szakmával. Ezzel az E^-512-es gépével ötödik éve dolgozik, elégedett vele. Jó teljesítményeket értek el együtt. Már 1971-ben első volt a kerületben,, egy évvel később a harmadik helyezést érte el a kelet-szlovákiai kombájnosok versenyében. S az idén? — Majd meglátjuk — mondta. — Ha itt befejezem, hétfőn megyek északabbra, segíteni. Nem titkolom, szeretnék az idén is az elsők között végezni a kerületi versenyben. Nem tarthattuk vissza tovább a kerület egyik legjobb kombáj- nosát, várt rá a munka. Ügyesen felugrott a gép „nyergébe". Követte Parajos Sándor is, aki vasutas, de aratáskor veszi ki a szabadságát, már évek óta segédkombájnos. Felbúgott a gép, s engedelmesen fejet hajtottak előtte a zabkalászok. Amint a távozó gépeket nézKanda Vince, Parajos Sándor társaságában irányítja kedv«H gépét. szélén elrejtett búzából font koszorút s Juhász elvtárshoz lépett. — Elnök elvtárs, befejeztük a búza aratását, már csak ez a kis zab van hátra, engedje meg, hogy az aratók nevében átnyújtsam az aratási koszorút . . . Erőt, egészséget, bort, búzát, békességet ... — Köszönöm elvtársak, — szólt az elnök — az áldomást majd bent isszuk meg, ha a zabot is learatták. Az asszonyok, úgy láttam, a gulyáshoz való húst már kondérba rakták. Kanda elvtárs, magának meg gratulálok a nyolcvanadik vagonhoz. Ennyit csépelt ki eddig — szól felém. tem, mellém szegődött Máié Zoltán traktoros, aki — mint hallottam — a szalmagyűjtés- nél tüntette ki magát. — Szorgalmas fiúk ezek a kombájnosok — jegyezte meg. — Kanda Vince, Gaboda László, Szabó Sándor, Nagy Gyula kora reggeltől késő estig arattak. Alig győztük utánuk betakarítani a szalmát, amiből ma már egyetlen báláravalót se találnak a mezon. Erről valóban meggyőződhettünk, amikor a falu felé menet a termésétől „megfosztott", gabonaföldek közt haladtunk. Távolabb már a jövő évi termés magáguát készítették. KULIK GELLÉRT
