Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-12 / 191. szám, csütörtök
A köidsségi szellem gyümölcse KÉPEK A FARNADI FOLKLÖRCSOPORT ÉLETÉBŐL Nagy Sándor a pionírok körében (Tóthpál Gyula felvétele) A második otthon EGY PIONÍRHAZ Jö MUNKÁJÁRÓL A csehszlovákiai magyar kórusmozgalomban az utóbbi években örvendetes fejlődés figyelhető meg. Ezt az idei különböző kulturális seregszemlék és kórusfesztiválok is lói demonstrálják. E fejlődés elsősorban a kórusvezetők áldozatos munkájának és az éneklőcsoportok, kórustagok nemes lelkesedésének, a kultúra iránti igényének köszönhető. Ilyen lelkes kis együttes a* farnadi óneklőcsoport is, meA párnásiánc lyet 16 népdalkedvelő asszony alkot. A csoport a fiatal folklóregyüttesek közé sorolható, hiszen mindössze három évvel ezelőtt alakult. Vezetője Imre Lászlóné, a Farnadi Kilencéves Alapiskola tanítónője. Noha nem farnadi születésű, a farnadiak az eltelt tíz egynéhány esztendő alatt, amióta a faluban tanít, annyira a szívükbe fogadták, mintha ők nevelték volna tanítónővé. . A farnadi asszonyok, az éneklőcsoport tagjai nemcsak a pedagógust és a karvezetőt tisztelik benne, hanem olyan barátnőjüknek tekintik, akihez mindig bizalommal fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal. És talán éppen ez a titka, hogy az éneklőcsoport három év alatt lói összeforrott együttessé vált, hogy az asszonyok oly szívesen járnak el a próbákra, s hogy igazi lelki felüdülésnek érzik az éneklést. Imre Lászlónénak énekkultúránk iránti áldozatkészsége azért is dicséretes, mert azon túl, hogy maga is anya (két gyermekük van) és nehezített körülmények között, összevont osztályban tanít, a CSEMA- bOK-on kívül társadalmi szervezetekben is tevékenykedik. — Milyen jellegű műsorokkal szokott szerepelni az ének- löcsoport? — kérdezzük a karvezetőtől. . — Többnyire népdalokat, népdalfeldolgozásokat éneklünk. De a népi életből vett jeleneteket, a tájra jellemző népszokásokat is színpadra viszünk. Műsorunkat szólóénekekkel és népi táncképekkel tesszük üdébbé, változatosabbá. — Tudomásunk szerint önök is részt vettek az idei Tavaszi szél vizet áraszt folklórfesztiválon. — Igen, részt vettünk. Az asszonyok nagyon örültek neki, hogy jelen lehetnek a folklór- versenyen. Ott voltunk a nagyHelsinki szellemében fokozódó kulturális kapcsolataink révén is lehetővé válik, hogy egyre több ország művészetével Ismerkedhetünk meg közvetlenül. A bratislavai Mirbach palotában Jelenleg Emilio Greco grafikáinak kiállítása nyílt meg. Greco szobrász, de három dimenziós művészetével párhuzamosan műveli a két kiterjedésűt is. Olaszország azúr ege alatt tovább virulnak a régi művészeti hagyományok. Az első vl-t lágégés után az absztrakt plasztika térhódítása mellett az új, alakos szobrászat Is termékeny talajra talált. Nagynevű és Jelentős alkotók: Marino Marini, Manzú, Mastroiani és túri elődöntőn és az ipolyviski Járási versenyen. Innen ugyan nem Jutottunk tovább, mert túl erős volt a mezőny, de számunkra a negyedik hely is örömet szerzett. Elvégre nem a díj a fontos. —- Szóval nem keseredtek el az asszonyok. — Egy csöppet sem. Egyébként is kárpótolt bennünket az, hogy Zselízen a farnadi éneklőcsoport nyithatta meg az Idei népművészeti fesztivált. Műsorunkat másnap a Csehszlovák Rádió magyar adása is sugározta. A kőrustagok ezt méltó ajándéknak és elismerésnek tekintették. A farnadi éneklőcsoport ezenkívül a májusban Ipolysza- kállason megrendezett ipoly- mentl napokon, a Daloló Ipoly mentén Is részt vett. De a Nőszövetség által évenként megrendezett Három generáció elnevezésű kulturális vetélkedőn is ott volt. 1974-ben Öbarson Varga Károlyné szólóénekben szerzett a csoportnak második díjat, maga az éneklőcsoport pedig a zsűri különdíját kapta. 1975-ben a csoport a verseny szimpátiadíját nyerte ei. Külön figyelmet érdemel az éneklőcsoport folklórkutató munkája, ami tulajdonképpen tevékenységük alapját képezi. E nélkül a munka nélkül jellegtelenné válna az együttes műsora. Imre Lászlóné irányításával a csoport folklórgyűjtést végez. A faluban és a környéken gyűjE. Greco az ábrázoló plasztika legfőb képviselői. Magas színvonalú, életteljes, dinamikus művészetében a quattrocento bája a modern stilizálással ötvöződik. Az érzékeny látású, nagy kultúrájú Emilió Greco a szicíliai Cataniában született. Pa- lermóban érlelte tehetségét és Rómában él. A tárlaton bemutatott mintegy harminc nagyméretű karca és litográfiája elénk varázsolja művészi világát, és annak fő témáját: a nőt, s hitét a női szépség szeU lemi ős formai harmóniájában. Hajlékony, gyöngéd kontúrjai a vonalas rajz kristálytiszta szépségét Idézik. S a vonalak közé zárt figura álmodozó arcát. tött népdalok és népszokások képezik azután műsoruk gerincét. (Megjegyezzük, hogy e gyűjtőmunkában nemcsak a farnadi, hanem számos más folklórcsoportnak értékes segítséget nyújt Ág Tibor népzene- kutató. Az ő segítségével osztályozzák, válogatják, értékelik a csoportvezetők a felgyújtott anyagot, hogy csak eredeti, tiszta népi értékek kerülhessenek színpadra.} Ilyen szorgos gyűjtőmunka eredményeképpen született meg a farnadi folklórcsoport három emlékezetes műsorszáma is, a Farnadi lakodalmas, A párnás- tánc és A fonó, melyek a hazai néphagyományőrző kompozíciók legértékesebb darabjai közé tartoznak. Hogy a néphagyomány hamisítatlanul kerül-e a színpadra, abban nagy szerepük lehet az öregeknek, akik a hagyománytovábbítás fontos tényezői. E tekintetben a farnadlak Bongya Eszter néninek köszönhetnek sokat, aki túl a hetvenen is készséggel segítségére volt a csoportnak. Az éneklőcsoport életét a gyümölcsöző barátkozás szelleme Is áthatja. A farnadiak szoros kapcsolatban állnak a szomszédos nagyölvedi népművészeti együttessel, aminek eredménye már a színpadon is megmutatkozott. Azonkívül az Idén vendégül látta a kassai Szép Szó Irodalmi Színpadot és a martost népművészeti csoportot. A közösen adott műsorok és a jól szervezett baráti összejövetelek kedves emlékként élnek a farnadiak emlékezetében. A több mint kétezer lakosú Farnad nemcsak jellegzetesen szép földrajzi fekvésével, gazdag gyümölcsöseivel, csábító szőlőskertjeivel és borpincéivel nyeri meg a látogatót. Farnad társadalmi életét tekintve is figyelemre méltó község. Egyik nagy és kimeríthetetlen kincse — egészséges közösségi szelleme. Ennek köszönheti, hogy kitűnő például a szociális ellátottsága is. Fámádon minden megvan, amire az embernek a modern társadalomban szüksége van. Az alkotó közösségi szellem hozta létre ezt a lelkes kis folklórcsoportot is — az egész falu örömére. KÖVESDI JÁNOS bőrét, testét az ellentétek egyensúlyában lágy fehér fény és finom sűrű sötét árnyékolás simogatja. Greco nem csupán a felszínt, a vonzó külső bájt látja. Befelé néz, mert a belső élet Izgatja. A szív verését hallgatja. Az arcok, az egész test ezért tükröz érzést, lelki állapotot. Erősen érzelmi töltésű alkotásai azonban sosem érzelgősek. Az Alvó nő, az Elmélkedő, a Für. dő és a Fésülködő lány, a Tükör előtt, Brigitta és a Szerelmes kompozíció finoman fogalmazott párjaH meg Catullus édesen gyengéd és forrón zengő dalainak képi másai, mindmind a művész gazdag lelkén átszűrt emlékek. Hurrá, vakációzunk! A nap hétágra süt, s Ilyenkor megszokott látvány, hogy a šahyi (ipolysági) pionírház előtt már kora reggel autóbuszra várnak a csomagok gyűrűjében ácsorgó pionírok. Néhány éve — amióta felépítették a somosl pionírtábort — megszokott nyári program a táborozás. Nagy Sándor, a pionírház igazgatójának helyettese csak két adatot mond: 8 akció, 1200 résztvevő. Nincs ideje a további magyarázkodásra, ile ebből Is érthető, hogy a pionírház gazdag táborozási programot valósít meg az idén. Nem dicsekszik Králik Ferenc, a technikai osztály vezetője sem, egyszerűen elém teszi az eddigi táborozások alkalmával írott és rajzolt krónikákat, s megjegyzi: A továbbiakat, pontosan, menetrendszerűen a nyári munkaterv alapján szervezzük. Könnyen megállapítható ebből a munkatervből, hogy az idén két fő szempont szerint szervezik a táborozásokat. És ezek a következők: Alkalmat, lehetőséget adni a pioníroknak, hogv a tábori élet örömei — fürdés, játékok, természetjárás, sportversenyek — közepette az egységes nevelési rendszer, az úgynevezett próba- rendszer gyakorlati követelményeinek Is eleget tehessenek. Más, baráti — cseh, szovjet, magyar, lengyel — csapatokkal és pionírokkal együttműködve, úgynevezett vándortáborok keretében Időnként útra kelnek a pionírok, hazai és külföldi tájakat, barátokat megismerve valós internacionalista élményekre tesznek szert. Március végén kezdték meg az előkészületeket. Június közepe óta folynak a táborozások, s augusztus utolsó napiáig nincs program nélkül egyetlen nap sem. A nyári táborozás értékelésére szeptember 5-én kerül sor. Képes Tibor, a pionírház igazgatója nem szívesen vállalkozik előzetes értékelésre, de hangsúlyozza: Eddig minden akciójuk sikeres volt, egyébként is arra törekedlek, hogy A Tavaszt költői látomással, az Őszt a női test s a nyiladozó lélek éreztetésével tolmácsolja: az egykori beteljesülés után a lemondás halk, tartózkodó mozdulataival. Az Emlék, átköltött mozzanatok rajzi megjelenítése, megkapó emberi érzelmeket fejez ki. Érzelmi skálája gazdagságáról szól a talán tíz változatban megidézett Búcsú. Elemi erejű szenvedést fejeznek ki az asz- szony és férfi arcvonásai, ajkuk fájdalmas íve, tekintetük mélységes bánata, egymástól szinte megválni nem tudó, vagy nem bíró válluk, karuk. A végsőkig kifinomúlt technikával, a vonaľ tiszta nyelvével testet öltő, emóciót keltő formák, költői világot teremtenek és a művész belső atmoszféráját sugározzák. S hinnünk kell Goethenek: a Művészet a kimondhatatlan tolmácsolása. BÁRKÄNYJENÖNß minőség, szervezettség szempontjából színvonalasabbak, tartalmasabbak legyenek az ldet táborozások, mint az előző években. Nem bízzák magukat a véletlenre. A pontos, megfontolt program hívei. Tudják, hogy a pionírok számára úgyis élmény a tábori élet, s ha útrakelnek, a gyermekek számára sok-sok váratlan látnivalót kínálnak a tájak, az eddig hírből, fényképről ismert várak, városok. Az élményt, a hatást azonban csak akkor tudják maradandóvá tenni, ha céltudatos elképzelés szerint állítják össze a programot, melybe éppúgy beleférnek a képtár-, a múzeum- és az üzemlátogatások, mint a strandolás és a turistautak. Felfigyeltető azonban az igazgató megjegyzése: Sajnos, nem tudjuk körzetünk mindegyik pionírját táborba vinni... És ebből adódik a kérdés: Mit csinálnak a többiek, az otthon maradók? Válasz: Otthonuk a pionírház. Nem vállalkoztak erejüket, lehetőségeiket meghaladó feladatokra. Nem vállalták a „gyermekmegőrző“ szerepkört, hanem arra törekedtek, hogy a vakációzás Idején úgy fogadhassák a pionírokat, mintha azok otthonukba, haza látogatnának. Idejében gondoskodtak a játéktermek felszerelésének felújításáról, a barkácsműhely, a fotolaboratórium nyári programra való átállításáról. Június végén tanácskozásra hívták össze a körzeti törzskar tagjait, akikkel részletesen megbeszélték, milyen egynapos kirándulásokat szerveznek, hová, milyen programmal. Kiállításokat, vetélkedőket, úgynevezett játékdélutánokat rendeznek. Döntő fontosságú, hogy az ön- tevékenységre különös gondot fordítanak, nehogy passzivitásra kárhoztassák a pionírokat. Nincsenek magukra hagyatva a munkában. A körzet, a város iskoláinak csapatvezetői, a pedagógiai gyakorlatra jött főiskolások, a szabadságoló munkásfiatalok, mind-mind munkatársaik. Külön naplót, krónikát vezetnek a rendezvényekről. Tanúsága szerint a vakáció első hónapjában 12 akciót valósítottak meg, közel 3000 résztvevővel. Említésre méltó, hogy a tevékenység folyamatos, hiszen a körzeti törzskar kéthetenként tanácskozik, s nem „agyongyűlése- zésről“ van szó, hanem a feladatok megbeszéléséről. Tévedés ne essék, nem arról tanácskoznak, hogy mit kellene tenni — mert ezt már meghatározták a nyári munkaterv ösz- szeállításakor —, inkább a konkrét, időszerű tennivalókról. Újszerű munkastílust alkalmaznak a nyári foglalkozások szervezése során: Egy-egy akcióhoz védnököt keresnek. És találnak is: az üzemek szak- szervezeti bizottságai, a szovjetbarátok városi szervezetének vezetői szívesen segítenek. Gondos, céltudatos politikai és szervező munka eredménye, hogy igaz a megállapítás: Otthon a pionírház, gyermeket szerető, gyermekért tevékenykedő intézmény. HAJDŰ ANDRÁS Asszony lesz a lányból... Megrajzolni a kimondhatatlant EMILIO GRECO KIÁLLÍTÁSA