Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-10 / 189. szám, kedd
Az igényesség nem szólam, hanem múlhatatlan követelmény A füieki Kovosmalt eredményei és új feladatai — A gyár dolgozói az idén, a hatodik ötéves tervidőszak első esztendejében az előző évvel szemben kilenc és fél százalékkal nagyobb árutermelési tervet valósítanak meg — kezdte tájékoztatását az igazgató. — Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz viszonyítva negyvenmillió koronával több árucikket szállítunk a hazai és a külföldi piacra. Árutermelésünk értéke négyszázötven millió korona. Az első félévi tervet ötvenegy százalékra teljesítettük. Felmerültek problémák, ezeket azonban a dolgozók munkaversenyével, a szocialista munkabrigádok igyekezetével sikerült megoldani. — önkritlkatlag meg kell mondani, hogy gondokkal küszködünk a minőségi tervmutatók teljesítése terén — — folytatta szavait Džurina elvtárs. — Intézkedéseket foganatosítunk a helyzet megjavítására, mindenekelőtt a raktári készletek rendezésére és a nyereségterv teljesítésére. Ügyszintén problémák merültek fel a kiviteli tervfeladatok teljesítése terén. Exportfeladatainkat nem valósítottuk meg teljes mértékben. Ezt egyrészt az okozta, hogy a villanytűzhelyek szocialista országokba irányuló kivitelére a szerződést később írták alá. Ez a kérdés már megoldódott, a tűzhelyeket már el is szállítottuk. A tőkésországokba irányuló kiviteli feladatok teljesítése pedig azért ütközik nehézségekbe, mert konyhagépek esetében nem kielégítő az öntöde, a zománcedény- gyártás terén pedig az égető kemencék kapacitása. Ezt a problémát új égető kemence felépítésével oldjuk meg. — Milyenek a második félévi. kilátások? — Bízunk benne, hogy a tervfeladatokat a második félévben is maradéktalanul teljesítjük, habár az eddiginél sokkal nehezebb feltételek között fogunk dolgozni — jelentette ki Ján Džurina elvtárs. — A második félévben ugyanis a munkahelyeket átköltöztetjük az új műhelycsarnokokba. A költözködést üzemmenet közben hajtjuk végre. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók munka-H kezdeményezése, a munkaverseny és a szocialista brigádok mozgalma segítségével a költözködéssel járó nehézségek ellenére sikeresen megbirkózunk az idei tervfeladatokkal. Nagy örömet jelent dolgozóink számára, hogy végre átmehetünk az új csarnokokba, ahol lényegesen jobbak lesznek a termelési és a szociális feltételek. Az igazgató elmondta azt is, hogy az új kazánház felépítése nagyban hozzájárul a munka- körülmények javításához. A régi kazánház teljesítőképessége ugyanis nem elégítette ki a fűtési és a technológiai igényeket. Nagyon sürgető probléma megoldásához látnak hozzá azzal, hogy az idén megkezdik az üzemi konyha építését. A mostani üzemi konyha az iparita- nuló-intézetben, a vállalat területén kívül van, s 250—300 dolgozó étkezését látja el, pedig az igény legalább másfél ezer dolgozó étkeztetése lenne. A hatodik ötéves tervidőszakban új iparitanuló-intézet felépítését is tervezik, melyben együtt lesz az internátus, az üzemi konyha és étterem, a tantermek, a tornaterem és a műhelyek. Ezzel nagymértékben megjavul az iparitanulóképzés helyzete. Az építkezést 1978-ban kezdik meg és a terv szerint 1980-ban fejezik be. A mostani tervidőszakban számolnak az annyira szükséges új öntöde építésének megkezdésével is. — Ügy tudom, hogy módosul a qyár termelési programja. — Termelési programunkban újdonság lesz a préselt kádak gyártásának megkezdése — válaszolta Džurina elvtárs. — A nyers kádak gyártásának technológiai berendezését most szerelik. Terv szerint szeptemberben kezdődik a próbaüzemelés. Az idén harmincezer kádat gyártunk. A kádgyártás bevezetésének második szakasza új műhelycsarnok építésével és az egész termelési ciklus komplett technológiai kiépítésével számol a zománcozással együtt. Az évi termelés előreláthatólag háromszázezer kád lesz. Jövőre meg kell oldanunk a villanytűzhelyek gyártásának át- v vételét a Moravia vállalattól. 1977-ben e termékek ötven százalékát termeljük, 1978-ban pedig az egész termelést mi végezzük, s fokozatosan átvesz- sziik az elektromos sütők gyártását is. Ezenkívül a hatodik ötéves tervidőszakban mérlegeljük az acélradiátorok gyártásának bevezetését is. Az ezzel összefüggő tervezési munkálatokat most végzik. Egyébként a termékfelújítás tervét a hatodik ötéves terv egész időszakára kidolgoztuk ing. |án Džurinr A vállalatban nagy gondot fordítanak a komplex szocialista racionalizációra, mely elősegíti a tervfeladatok teljesítését. A gyárban sok az elavult, régi gép. Ezeket a lehetőségekhez mérten igyekeznek új, korszerű gépekkel helyettesíteni. A komplex szocialista racionalizációt mindenekelőtt a technológiai folyamatok gépesítésének tökéletesítésére irányítják. 1976 végéig kidolgozták a ra- cionalizációs tervet, s összegyűjtötték a javaslatokat az egész ötéves tervidőszakra vonatkozóan. Ezeket fokozatosan kiegészítik minden évben, hogy megvalósításukkal hozzájáruljanak a -termelés gyarapításához. A hatodik ötéves tervidőszak végére a vállalatban a termelés értéke a számítások szerint eléri a nyolcszázmillió koronát, vagyis a mostani helyzethez képest csaknem száz százalékkal növekszik. A termelés gyarapodásának eredményeképpen emelkedni fog a dolgozók keresete, életszínvonala is. Az idei második félév elején megkezdték a fizetési rendszer racionalizálását. Remélik, hogy ez is elősegíti a tervfel- adatok sikeres teljesítését. — A kitűzött célokat az emberek, a dolgozók valósítják meg. A nagyobb feladatokkal együtt fokozódnak a követelmények is. — A növekvő feladatok valóra válását oly módon alapozzuk meg, hogy emeljük az igényesség mércéjét a gazdasági- műszaki dolgozókkal szemben. Ezt nemcsak szavakban hangoztatjuk, hanem konkrét formában megvalósítjuk a vállalat vezetésének minden szintjén. Megkívánjuk, hogy a vezetők, beleértve a mestereket is, megszerezzék a munkakörük ellátásához szükséges képesítést. Természetesen egyénenként foglalkozunk minden egyes dolgozóval, hiszen számos idősebb ember gazdag gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, s az előírt képesítés híján is jól ellátja munkakörét. A fiatalab- baktól azonban feltétlenül elvárjuk a szükséges szakképzettség megszerzését. Bízunk benne, hogy ez munkájuk eredményességében is megmutatkozik majd. — Az igényességet fokozzuk a munkafegyelem megtartása és a kötelességek teljesítése terén is. A feladatok megvalósítását rendszeresen ellenőrizzük és felelősségre vonjuk a hanyag embereket — hangsúlyozta az igazgató. — Az üzemi pártbizottsággal és a szak- szervezeti bizottsággal karöltve a vállalat vezetőségében káder- intézkedéseket foganatosítottunk. Ezek az alsóbb irányító munkaszakaszokat is érintették. Meggyőződésünk, hogy ezek az intézkedések és a CSKP XV. kongresszusa iránymutatásával összhangban minden munkaszakon az igényesség fokozása, nagyban hozzájárul vállalatunk feladatainak sikeres teljesítéséhez. GÁL LÁSZLÖ Több mint 80 nagy teljesítményű bányagép dolgozik jelenleg az észak-csehországi barnaszén medence felszíni bányáiban. A Vladimír Poledník vezette 18-tagu szocialista brigád a mosti Leíáky Bányában nagy teljesítményű Z-1200—57-es tömedékeVógéppel végzi munkáját. A gép több mint 69 millió köbméter földet helyezett át, ebből csak tavaly 5 millió 340 ezer köbmétert. A képen: Vladimír Poledník (jobboldalt) tanácskozik a szocialista munkabrigád tagjaival. [Felvétel: O. Holan — ČSTK) A párt hű harcosa KÜZDELMES ÉLET ® A VETERÄN KOMMUNISTA OTJA Szabó Imre elvtárs, a járási pártbizottság titkára a 85 éves Csevár Józsefnek átadja az SZLKP JB Elnöksége köszönőlevelét. (Paál Gyula felvétele) A ma 85 esztendős komárnói (komáromi) Csevár József, pártunk alapító és érdemes tagja nagyon fiatalon— 19 évesen — a saját bőrén tapasztalhatta a kapitalista rendszer proletárjainak gyakori sorsát — a munkanélküliséget. Szülei keserves verítékkel, soksok nélkülözéssel ácsnak taníttatták ki egy magániparosnál, aki a felszabadult inast csak abban az esetben volt hajlandó alkalmazni, ha belép a keresztényszocialista pártba. Csevár elv- társ megköszönve az ajánlatot, útnak indult míg végül Budapesten talált munkát. Csevár József elvtárs már ebben az időben, 1910-ben megértette, hogy a kapitalista társadalmi rend nem szolgálja más érdekeit, mint az urakét, a földbirtokosokét, a gyárosokét. Ezért kereste — és meg is találta — a módot arra, hogy beléphessen az akkoriban leghaladóbb pártba, a szociáldemokrata pártba. E párt soraiban síkra szállt a 8 órás munkaidő bevezetéséért. Amikor a budapesti heves tüntetésekről bebeszél, felcsillan a szeme, és szinte fiatalos lendülettel magyaráz, mintha tegnap történt volna. — Tudtuk, hogy Budapest utcáira kivonulva, szembetaláljuk magunkat a rendőrséggel — de ezzel mit sem tűrődtünk. Jómagam is többször kaptam ütéseket kardlappal, mert felfigyeltek rám. Megverték őt gyakran, de nem adta fel a harcot. Kiutasították Budapestről, ennek ellenére 1912-ben ott volt a tüntetők sorában. A kapitalista rendszer képviselői ezután más taktikával próbálkoztak. Csevár József elv- társat — hogy megtörjék — 6 évre besorozták az Osztrák- Magyar Monarchia hadseregébe. Tévedtek. Amikor 1919 tavaszán kikiáltották a Magya- Tanácsköztársaságol, azonnal belépett a Vörös Hadseregbe, amelyben mint géppuskás harcolt egészen a Tanácsköztársaság bukásáig. Négy hónapi román fogság után került haza — Komárnóba (Komáromba). A proletárság harcát itthon a burzsoá Csehszlovák Köztársaság aránylag kedvező feltételei között is folytatta. Munkásmozgalmunk kiváló személyiségei, Steiner Gábor és Mező István Csevár József személyében nagyszerű munkatársra találtak a CSKP komáromi szervezetének megalapításakor, 1921-ben. Azok közé tartozott, akik az elsők között értették meg a komáromi járásban, hogy a munkásosztály érdekeit igazán csak a marxista-leninista párt, a CSKP védelmezheti. A pártalapítás nem volt könnyű. A helyi burzsoázia minden eszközt felhasznált a párt- szervezet megalakulásának és tevékenységének megakadályozására. A komáromi kommunisták azonban nem adták fel a harcot. Csevár elvtárs egyike volt azoknak a szervezőknek, akik járásszerte agitáltak, sorra szervezték az ipari és mező- gazdasági munkások sztrájkjait a magasabb bérekért, a munkáért, a megélhetésért. Az egyik ilyen sztrájkra így emlékszik vissza: — A húszas évek első felében történt. A Lana építkező cégnél dolgoztam. Nagyon alacsonyak voltak a bérek. Személyes agilációval — mi kommunisták — mindenkinek megmagyaráztuk, hogy az alacsony bérek ellen csakis sztrájkkal védekezhetünk. Ha nehezen is, de mindenki megértette, hogy éhbérért nem lehet dolgozni, és ezen csak úgy segíthetünk, ha sztrájkolunk. Elértük, hogy képviselőinket — Steiner és Mező elvtársakat — a városházán fogadták, és a helyi burzsoázia képviselői tárgyaltak velük. A városháza előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, s mivel a tárgyalás elég hosszadalmas volt, a tüntetők nyugtalankodni kezdtek. Steiner elvtárs kiszólt, és nyugalomra intette a tömeget, amely javaslatára elvonult a Munkásotthonba. Steiner elvtárs megígérte, hogy majd ott személyesen ismerteti a tárgyalások eredményét. — Steiner elvtárs meg is tartotta szavát. Rövidesen megjelent a Munkásotthonban, ahol váratlan esemény történt. Betoppant egy vékonydongájií városi tanácsos csendőrök kíséretében és megtiltotta, hogy Steiner elvtárs népgyűlést tartson. Be nem jelentett gyülekezésnek nyílvánította. Láttuk, hogy Steiner elvtárs hiába próbálkozik szép szóval meggyőzni a tanácsost és a csendőröket, ezért elkiáltottam magam: ,,Elvtársak, mindenki fogjon egy széket!“, s nekik rontottunk. Öriási dulakodás lett. Az ügy bíróság elé került. Ellenem három csendőr emelt panaszt: kettőnek az ujjait törtem el, egynek pedig a sisakot vertem a fejére úgy, hogy csak nehezen tudták lehúzni a fejéről. Hat hétig voltam vizsgálati fogságban, de a munkások összetartása, szolidaritása olyan erőt képviselt, hogy kénytelenek voltak szabadlábra helyezni. Csevár elvtárs sok esetben nemcsak nagyszerű szervező- készségével, hanem jó helyzet- felismerésével és kezdeményezésével is jeleskedett. Előrelátása akkor is helyes volt, amikor Váglornócon 1938- ban Trencsík Horváth Andrással együtt felemelt kézzel, ösz- szeszorított ököllel tüntetett a Csehszlovák Köztársaság megvédéséért. Érezte, tudatosította, milyen veszélyt rejteget magában a fasizmus. Előérzete nem csalt, mert Horthy kakastollas csendőrei mindjárt a megszállás első napjaiban megkeresték a „veszélyes bujtoga- tó kommunista“ Csevár Józsefet. Naponta kellett jelentkeznie a rendőrkapitányságon és beszámolnia arról, mit tett az utóbbi 24 órában. Csevár elvtárs ennek ellenére nem tétlenkedett. A kommunista eszmékért az illegalitás idején is harcolt. Győrött állították őt bíróság elé a magyar állam ellen elkövetett „durva, erőszakos rendbontás“ ürügyén. A háború utolsó évében illegális párttevékenységet fejtett ki munkahelyén, a komáromi kikötőben. Nagy érdeme van abban. hogy a kikötőben dolgozó kommunisták, rakodómunkások több mint 1 millió korona értékű berendezést és 5 darut mentettek meg az új államnak. A németek ezeket is fel akarták robbantani. A felszabadulás után még 1956-ig dolgozott rakodómunkásként a komárnói kikötőben. Képességeihez mérten mindig azon fáradozott, hogy a lehető legeredményesebben járujon hozzá munkájával a CSKP politikájának megvalósításához. A pártmunkából nyugdíjas ko rában is mindig kivette részét. Ma, 85 évesen is rendszeresen látogatja a komáromi III. utcai pártalapszervezet taggyűléseit, és örül a közös munka sikereinek. KOLOZS1 ERNŐ • JÁN DŽURINA mérnökkkel, a füleki (fil'akovóif Kovosmalt igazgatójával a vállalat idei gazdasági eredményeiről, a soron levő feladatokról és a további célokról beszélgettem.
