Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-05 / 185. szám, csütörtök

f szó 1978 VIII. 5. 5 A Hidaskürtön székelő Vö­rös Csillag Efsz hatósugarához tartozó községekben mozgósító jelszavak hirdetik: a galántai járás egyik legnagyobb, ötezer hektáros mezőgazdasági üzemé­hen sikeresen befejezték a ga- bonabetakarítást, s a választá­sok jegyében már az ősz igé­nyes feladatainak teljesítésére készülnek. — Valóban ez az igazság — vette át a szót Kürtüssy Sándor, az efsz pártszervezetének el­nöke. — Az augusztus 6-án tar­tandó új kenyér ünnepével is tulajdonképpen az a célunk, hogy társadalmi életünknek er­re a kimagasló eseményére ki­bontakoztassuk a szövetkezeti tagok és üzemrészlegeink il­letékes községei lakóinak alko­tó kezdeményezését, aktivitását a XV. kongresszus határozatai­ban megfogalmazott népgazda­sági feladataink teljesítésére. Persze, már elöljáróban is ki­jelenthetem, a kommunisták példamutató, áldozatos munká­jának és üzemrészlegeink falu­si pártalapszervezetei politikai tömegmunkájának köszönhető, hogy a Vörös Csillagban a gazdálkodás új körülményei között, főképpen a közösen végzett korszerűbb és speciali­zált munka hatására szükség­szerűen változott az emberek magatartása, gondolkodása, megnövekedett a termelési ked­ve is. Viszonylag megértették, hogy saját maguk és családjuk boldogulása lényegében attól függ: miként gazdálkodik a szövetkezet. Általánosan ismer­tek azok az eredmények, me­lyeket az egyesülést követő né­hány év alatt közös erőfeszí­tések árán elértünk. Ezek má­zsákban, milliós koronatételek­ben pontosan kifejezhetők. De azt is tudjuk, hogy az egyes termelési* ágakban, különösen az idei aszályos évjárat hatá­sára milyen erőfeszítésekre van még szükség, milyen hibákat kell kiküszöbölni, milyen aka­dályokat kell leküzdeni, hogy A VÁLASZTÁSOK JEGYÉBEN - ŰJ KENYÉR ÜNNEPÉN VÁLTOZÁSOK A VÖRÖS CSILLAG EFSZ-BEN • KOMMUNISTA ELKÖTELEZETT- SÉG MINDEN MUNKASZAKASZON • LEGYŰRIK AZ ASZÁLY OKOZTA NEHÉZ­SÉGEKET « SIKERESEN ELVÉGEZTÉK A GABONABETAKARÍTÁST még sikeresebben haladjunk a párt által mutatott úton... — A XV. kongresszus hatá­rozata pedig — szánta kiegé­szítésnek Kaprinay Imre mér­nök, az efsz kommunista párt­állású, agilis alelnöke — mint­egy felhívás volt, hogy a szo­cialista építőmunkát a mező- gazdaságban is folytassuk to­vább teljes következetességgel és lendülettel. — Mit mutat ez a kép a Vö­rös Csillagban? — A fejlődés nehézségei még sok akadályt gördítenek elénk, de a jó munkának így is meg­lett az eredménye. Nagy szö­vetkezetünk ezidén — 2026 hektáron! — búzából 51,5 má­zsás, árpából pedig 53 mázsás átlagos terméshozamával az el­sők között szerepel a járásban. Bár a szervezési hiányosságok­ból kifolyólag húsból három va- gonos kiesés mutatkozik az árutermelésben, tejből 120 000 literrel léptük túl félévi elő­irányzatunkat, 24 vagon kiváló sörárpa terven felüli eladásával gyarapítottuk az állami gabona­alapot. Most azonban, hogy az őszi munkákkal párhuzamosan egyúttal a választásokra is ké­szülünk, már a jövő tárul elénk. Sohasem volt, ma sem gond nélküli a termelés fejlesztése. A gondokat tetézi az átlagostól eltérő időjárás. Az aszály je­lentős károkat okozott eddig is a szövetkezetnek. Mégis val­lom, nem kell katasztrófáról beszélni. Persze azokon a táblá­kon, ahol kiégett a növényzet, csak elenyésző terméssel szá­molhatunk. De vannak eszkö­zök, lehetőségek a mezőgazda­ság dolgozóinak kezében, ame­lyekkel, ha nem is záros határ­időn belül, ám éves távlatban csökkenthetők, mérsékelhetők a veszteségek. A legutóbbi párttagsági gyűlésen is arról beszéltünk, hogy az aratás egész ideje alatt minden üzem­egységünkben megmutatkozott: az emberek tudnak bánni a gépekkel, képesek pontosan szervezni, megértik, milyen fon­tos minden gabonaszem az or­szág számára. Ugyanilyen hoz­záállással lehet eredményes az aszály elleni harc is. Kubík István szakaszagronó- mus szintén elvszerűen, kom­munista módjára ítéli meg a helyzetet: — A természet állította aka­dályok elhárítása nem szokat­lan feladat a mezőgazdaságban, hiszen kitéve az időjárás min­den viszontagságának, szabad ég alatt folyik a termelés. Tő­lem is, mint a hidaskürti falu­si pártalapszervezet elnökétől többen megkérdezték: „Milyen a legjobb megoldás most, Pista bácsi?“ Erre én csak azt vá­laszoltam: még szervezettebben, hatékonyabban kell dolgozni vezetőnek, beosztottnak egy­aránt. Az ismeretek nagyon fontosak, de lényeg a tett. Cse­lekedni kell mindenütt, a trak­tor nyergében, az öntözőrend­szerek üzemeltetésénél, a ta­karmányok és az abrak takaré­kos felhasználásánál annak tu­datában, hogy munkánk fontos láncszeme az aszály okozta ne­hézségek leküzdésének. A mi fejlődésünknek olyan nagy és erős motorjai vannak, mint a párt, a munkásosztály, szövet­kezetünk becsületes tagsága! Ezért érezze mindenki megtisz­teltetésnek, ha — akár a leg­kisebb rangban is — a dolgo­zók és az igaz ügy képviselője­ként tevékenykedhet. Persze a vezetők dolga most nehezebb, ám vállalniuk kell a nagyobb felelősséget. A szövetkezet tag­jai, a választópolgárok ezt jog­gal elvárják tőlük. A Vörös Csillag. Efsz, mely hat község népes lakosságát, kiterjedt határát egyesíti, biz­tonságossá tette tagjai életét. A korábbi válaszfalak eltűntek, a „mienk“ fogalom vált minde­nütt jeligévé, már csak azért is, mert a szövetkezetben nagy­jából egyenlőek az esélyek; kinek-kinek szorgalmán, képes­ségén, teljesítményén múlik, hogy mire viszi. Hogy a régi elzárkózásnak vége, annak mu­tatója az is, hogy a szövetke­zet törődik tagjaival. Rendsze­res és tekintélyes juttatást •'ad­nak — pénzben és terményben — a rászoruló öregeknek. Gyá- molítják a nehéz helyzetben levő családokat. Ösztöndíjat szavaznak meg a fiataloknak, támogatják az óvoda és a kul­túrotthon működését. — Mindezen túl — kapcsolt rá Blicha Ján mérnök, a szö­vetkezet mellett működő SZISZ- alapszervezet elnöke — támo­gatjuk a fiatalok családalapítá­sát, kirándulásokat szervezünk, szakmai felkészültségük elmé­lyítéséről is gondoskodunk. Ezért nem csoda, ha az efsz mai derékhada 20—40 éves, a tagok otthonosan érzik magu­kat, hajlandók a szövetkezetre alapozni életüket. Egyébként azt is büszkén, elmondhatom, az egyesülés óta egy nemzedék- váltás zajlott le a Vörös Csil­lagban, ami azt jelenti, hogy tettre kész gárda jutott szerep­hez a szövetkezetben. Ez ke­zeskedik arról is, hogy közös erővel sikeresen elhárítjuk a menet közben feltornyosuló akadályokat. A fiatalok főleg a gépesítési szakaszon dolgoznak. Rabsányi Ferenc, az efsz gépesítője sok szép példát említett a fiatalok helyállásáról: — Ha csak az idei gabona­betakarítást veszem alapul — mondotta — akkor Bullán Mi­hály, Tánczos Károly, Lukovics Zoltán és Anda Géza kombájn­vezetők, valamint Prágai Mik­lós, Vörös István, Farkas Lász­ló maghordó traktorosok nevét oda kell tennem a dicsőség­táblára. Nekik nagy részük van abban, hogy rekordidőben, 9,5 munkanap alatt 2026 hektárról a lehető legkisebb, 1 százalé­kos veszteséggel magtárba he­lyezhettük gabonatermésünket. A Vörös Csillag fennállása óta eltelt időszakot méltán ne­vezhetjük az átalakulás évei­nek. De ez a folyamat ezután sem szakad meg, folytatódik a szövetkezet s az egész társadal­munk javára. Megállapítható, hogy az efsz-tagok nagy több­sége már a szocialista szövet­kezeti gazdálkodás tapasztalt, meggyőződéses híve. Ez az ön­tudatban fejlődő, új arcú tag­ság a munkásosztály vezetésé­vel egyre tevékenyebben és mind nagyobb felelősséggel vesz részt az idei választáso­kon, a szövetkezet építésében. SZOMBATH AMBRUS Kaprinay Imre mérnök, az efsz alelnöke Kubík István szakaszagronó- m us Blicha Ján mérnök, a SZISZ- alapszervezet elnöke Rabsányi Ferenc, az efsz gépe­sítője Kürtössy Sándor, az efsz párt- szervezetének elnöke .Tőthpál Gyula felvételei FELKÉSZÜLTEK AZ IDÉNYRE A közép-szlovákiai kerület hazánk egyik leglátogatottabb nyaraló- és üdülőközpontja # A múlt évben 4 és fél millió turistát láttak ven­dégül © Gasztrocentrunj Banská Bystricán ® Termálvizes úszóme­dencék, műanyaggal bevont sílesiklópálya Azt hiszem, igen kevesen akadnak már nálunk olyanok, akik legalább egyszer ne barangoltak volna az Ala- csony-Tátra sűrű erdeiben, amelyek fö­lé a Chopok és a Ďumbier meredek sziklahomloka magasodik. Nincsenek nagy számmal azok sem, akik rá ne csodálkoztak volna a Kis- és Nagy- Fátra hegygerinceire, szurdokaira, ár­nyas völgyeire, vagy ne hallgatták vol­na Liptóban a hegyi patakok csobogá­sát. A természet minden kincse — a gyógyforrásokról, barlangokról már nem is beszélve — Közép-Szlovákiában megtalálható. Cseppet sem csoda hát, hogy hazánknak ezt a sarkát Csehszlo­vákia egyik leglátogatottabb üdülő, nyaraló- és turistaközpontjaként tart. ják számon. Ezt — a már eléggé Ismert — tényt alátámasztja egy számadat. A kerületet a tavalyi idényben hosszabb vagy rö- videbb időre 4 és fél millió hazai és külföldi turista kereste fel. És hogy még egyszer segítségül hívjam a sta­tisztikát: Közép-Szlovákia alapterületé­nek mintegy négyötöde — pontosab­ban 81,4 százaléka — felel meg az idegenforgalom és üdültetés követel- ményeinek. A kerületben mintegy 400 térség nyújt lehetőséget üdülésre, nya­ralásra, valamint téli sportok űzésére és túlnyomó részük megfelel az ide­genforgalom kívánalmainak nemzetkö­zi viszonylatban is. Hiszen csak a gyógyfürdők száma éppen egy tucatot tesz ki, és e tucatban ott van Sliáö, Dudince, Rajecké Teplice, Korytnica. Azt pedig, hogy hány falu, város, hegyvonulat emlékeztet itt a Szlovák Nemzeti Felkelés hősi harcaira, meny­nyi az értékes, múltat idéző műemlék, múzeum és más tanulságos meg érde-> kés látnivaló» az nem fér egy újság­cikk keretébe. Talán nem érdektelen az az adat sem, hogy Közép-Szlovákia vendéglátóipari egységeiben és több magánházban jelenleg majdnem 20 ezer ágy (ebből 3500 csak most a fő­idényben) és az éttermekben, motelok­ban, büfékben kb. 120 ezer ülőhely áll a turisták rendelkezésére. A legtöbb családi házban Liptóban fogadnak szállóvendéget — elsősorban a Demä- novái völgyben és Vyšná Boca község­ben. Átböngészve az igen tekintélyes szá­mokat, ökéntelenül is az jut az ember eszébe, hogy nem volt könnyű mind­ezt előteremteni. S ha valaki erre a következtetésre jut, igaza van. Ha azonban netán azt vélné, hogy a ro­hamosan növekvő igényeket ki tudják elégíteni — téved. Sajnos, a legjobb akarattal és legmeszebbmenő igyeke­zettel sem tudnak a kerületben annyi turistát, nqaralóvendéget, természet- és sportbarátot elhelyezni, amennyi erre igényt tartana. így áll a helyzet mind­máig, annak ellenére, hogy az illeté­kesek egyáltalában nem ültek karba tett kézzel és még a júliusi—augusztu­si „csúcsforgalom“ előtt jó néhány új idegenforgalmi létesítményt adtak át rendeltetésének. Ezek közé tartozik például Svermovóban a Telgárt- és Osčadnicán a Rača-szálló, Lubochnán a turistaszálló és Nemeckán, valamint Rimavská Sobota (Rimaszombat) köze­lében egy-egy motoreszt. Újdonságnak számít a nyári idény szempontjából a korszerű Hotel Luna Žiar nad áronom­ban és Breznón még az idény végén adják át a korszerűsített Ďumbier szállót. A kerület székhelyén, Banská Byst­ricán e napokban nyitották meg a Gastrocentrum nevű — úgy is mond­hatnám — étkezőkombinátot. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés terén egy XV. századbeli, de korszerűvé varázsolt kétemeletes sarokpalotában kapott ott­hont, és mintegy 14 millió koronájá­ba került az állampénztárnak. "Étter­meiben, bankett-termeiben, önkiszolgá­ló büféjében, tejivójában, borozójában és bárjában 800 ülőhely várja a ven­dégeket, és a főidényben — ha kell — napi nyolcezer személyt tudnak ki­szolgálni. Ugyancsak az idei nyár újdonságai közé tartoznak: a termálvizes úszóme­dence Liptovský fánban és az új úszó­medencék Kremnicán. És hogy a téli sportok kedvelői síelhessenek akár augusztusban is, a kerület székhelyén műanyaggal bevont sílesiklópályát lé­tesítettek. Az autósok-motorosok igé­nyeit jelenleg 98 benzinkút dolgozói igyekeznek kielégíteni. Nyolc benzin­kút éjjel-nappal üzemel, a többi nagy-­része pedig késő estig nyitva tart. Je­lentősen javult a kerületben a parko­lási lehetőség is. Új parkolóhelyeket adtak át pl. Donovalyn, Ružomberok- ban, Dudincén, Bojnicén stb. Persze nem lehet e helyen felsorolni minden intézményt, amely az idegenforgalmat, üdülést szolgálja Közép-Szlovákiában, mert ezek közé tartoznak a drótkötél- pályák, a határmenti átkelőhelyek, fa­lumúzeumok is. Mire ezek a sorok napvilágot lát­nak, valamivel túl vagyunk a nyári főidény derekán. A szabadságok ideje azért még tart, és e napokban is pol-> gáraink tízezrei csomagolják a bőrön­döt, ülnek vonatra, volán mellé. Nem egy családnak azonban már letelt a nyári szabadsága, lassan emlékké válnak a szép napok. Nyugodt lelki­ismerettel állíthatom, hogy azok, akik Közép-Szlovákiában nyaraltak, nem csalódhattak, a természet szépségei­ben. Még egyszer leszögezhetem azt is, hogy az illetékesek mindent elkövet­tek, hogy a lehetőségekhez mérten ki­elégítsék az igényeket. Nem állíthatom viszont, hogy nem akadt hőség- és szárazság okozta kisebb bonyodalom, vagy másfajta hiba, visszásság. Hiszen nem egy helyen találkozik az ember ólomlábon járó felszolgálóval, baksist leső szállodai alkalmazottal, bolti el­adóval aki cseppet sem szent ugyan, de azért „maga felé hajlik a keze“. Mert az emberi tulajdonságok közül még nem veszett ki a kapzsiság, nem­törődömség, hanyagság, közöny. És akár tulajdonság, akár hozzáállásként nyilvánul meg, ünneprontó módon vet árnyékot még a nyári szabadságok de­rűs, csupa ünnepnapjaira is. RÉNYI MAGDA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents