Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-26 / 203. szám, csütörtök
A CSEHSZLOVÁK - SZOVJET GAZDASÁGI EGYÜTTMÜKÖDÉS A 10. SZOVJET ÉS A 6. CSEHSZLOVÁK ÖTÉVES TERV FELADATAINAK MEGVILÁGÍTÁSÁBAN ÉS A KGST ORSZÁGOK SZOCIALISTA GAZDASÁGI ÉS TUDOMÁNYOS MŰSZAKI INTEGRÁCIÓJÁNAK TÁVLATAI . A szocialista Csehszlovákia sokoldalú fejlődése szervesen összefügg a szocialista közösség erejének és egységének megszilárdításával. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióval való barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítésének szenteltük, amely a leghűségesebb barátunk és a legmegbízhatóbb szövetségesünk, biztonságunk, békés munkánk és boldog jövőnk szavatalója." (Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP XV. kongresszusán mondott előadói beszédéből) lónk, a Szovjetunió piacán való értékesítése olyan feltételek mellett, melyeket más országok nem tudnak nyúj- táni — a legjobban bizonyítja azt, Csehszlovákiának a Szovjetunióval való gazdasági és kereskedelmi együttműködése hasznos. Ennek az együttműködésnek az előnyösségét bizonyítják kölcsönös kapcsolataink további mozzanatai a gazdasági szférában, amilyen például a Szovjetuniótól kapott műszaki segítség iparunk átépítésiénél. • Miniszterelnök-helyettes elvtárs, számtalanszor bebizonyosodott, hogy a csehszlovák gazdaság kötődésének a Szovjetunió és a KGST többi tagországa gazdaságához döntő szerepe van népgazdaságunk fejlődése stabilizálásának, folyamatosságának és arányosságának biztosításában. Milyen alapvető tényezőből adódik ma gazdaságunknak a Szovjetunió gazdaságával való megbonthatatlan kapcsolata? — Számunkra, tervezők, számára, rendkívül kedvező, ha a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésről szólhatunk, amelytől uz első lépéseket tanultuk a tervezésben, melynek tapasztalatai számunkra is az ismeretek bősége kútforrását jelentették az ország megújítása első kétéves tervének és első ötéves tervünknek kidolgozásakor, amelyben lefektettük Szlovákia szocialista iparosításának jelentős alapjait is. Számunkra külö-\ nősen értékesek a lenini nemzetiségi politika gazdasági területen való érvényesítésében szerzett tapasztalatok. Cjazdaságunknak a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdaságával való kapcsolata fontos politikai előfeltételeken alapszik, amelyek szocialista építőmunkánk minden szakaszában kialakultak és éreztették hatásukat. Ide tartoznak elsősorban a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek proletár internacionalizmusából és szolidaritásából eredő célok és érdekek, a testvéri egységből, a megbonthatatlan barátságból eredő szálak, amelyek nemzeteinknek a szabadságért, a társadalmi haladásért és a szocializmus győzelméért vívott döntő harcában alakultak ki. Országunkban a szocializmus fejlődése logikája alapján felmérhetjük egyben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünk objektív szükségszerűségét. Abban a történelmi korszakban, amelyben hazánkban a szocializmus keletkezett és fejlődik, ez az objektív szükségszerűség a termelőerők és a tudományos- műszaki fejlődés jellegéből ered. A kölcsönös együttműködés és segítség főleg a jelenlegi időszakban jelentős, amikor országaink a pártjaink kongresszusai által kitűzött óriási feladatok megoldásán fáradoznak. A gazdasági együttműködés és a nemzetközi munkamegosztásba való egyre nagyobb méretű bekapcsolódás kérdése különösen Csehszlovákia számára vált objektív szükségszerűséggé, amely viszonylag kis állam, de magas a gazdasági és kulturális színvonala. • Objektív szükségszerűségről tesz említést. Miként indokolható ez? — Gazdaságunk nemzetközi munka megosztásba való egyre intenzívebb bekapcsolódásának szükségszerűsége két lényeges tényből ered: Elsősorban a hiányos, aránylag szűk nyersanyagbázisból, noha Csehszlovákia — tekintetbe véve területét — lényegében az intenzív nyersanyag- termelő államok közé tartozik. Mégis behozatallal kénytelen fedezni nemcsak egész ásványolaj szükségletét, hanem a foszfátumokat, a vasérc több mint 90 százalékát, a színesfémek túlnyomó részét, a gyapjú és egyéb termények túlnyomó részét [amelyek termelésére hazánkban nincsenek meg a természeti feltételek), ugyanakkor a kőszén 36 százalékát és a nyersvas megközelítőleg 10 százalékát is; a meglévő tartalékok és a jö- vesztés előkészítésének helyzete emel- • lett azt mutatja, hogy a tüzelőanyag és az ásványi eredetű nyersanyagok behozatalától való függőségünk tovább növekszik, nem csupán 1980-ig, hanem a további időszakban Is; másodsorban a viszonylag kisebb, de túlzottan nagy választékú hazai fogyasztásnak (belpiac) a termelés szakosítása lehetőségeire és ezáltal a termelés tömegszerűsítésére gyakorolt kedvezőtlen hatása leküzdéséről van szó. Ez különösen időszerű a gépiparban, de ugyanakkor nagy jelentőségű a vegy-, a gyógyszeriparban ós közszükségleti árucikkek termelésében Is. • A szemináriumon tartott beszédében azt mondotta, hogy a termelőerők és az egész gazdasági élet inter- nacionalizáiása a szocialista világgazdaság formálásának folyamata és hogy ez a fejlődés bizonyos időszakban a gazdasági integráció vonásait vette fel. Miként jellemezné ezt az integrációt? — Az Integráció az államok sokoldalú gazdasági közeledésének tudatos, tervszerűen irányított folyamata. A szocialista országok kül- és belpolitikája eszközeinek egyeztetett kihasználása alapján történik, a népgazdasági struktúrák kölcsönös alkalmazkodásához ős optimalizálásához, a szilárd kooperációs kapcsolatok kialakításához vezet a főbb termelési ágazatokban, a tudomány és a technika terén, a nemzetközi szocialista piac bővítése és megerősítése mellett. Az egyes szocialista országok közti gazdasági együttműködés szakaszán az elmúlt Időszakban jellemző a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek fokozatos tökéletesítése, amely a külkereskedelem fejlesztésében, a szakosításban és a termelési kooperációban, a célszerű együttműködésben, a tudomány és a technika terén elért pozitív eredményekben és az utóbbi években főleg a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja feladatainak teljesítésében nyilvánul meg. Külgazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunió domináns helyzete jellemzi, arai óriási gazdasági és tudományosműszaki potenciáljából ered, elsősorban azonban a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány Internacionalista hozzáállásából a nemzetközi szocialista munkamegosztás kérdéseihez és a gazdasági problémáink megoldásában nyújtott önzetlen segítségéből. A Szovjetunió ma hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki potenciállal rendelkezik. 1975-ben társadalmi termelése lényegesen meghaladta Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Olaszország összesített társadalmi termelését. A Szovjetunió olyan termékek előállításában, mint a szén, a vasérc, a koksz, a nyersvas, az acél, traktorok, cement, vasbeton-konstrukciók, szerszámgépek és egyéb gyártmányok, a világgazdaságban első 'helyen áll. Termelésnövekedési ütemével folyamatosan megelőzi az USA-t és Nyugat-Eu- rópa országait. A Szovjetunió — amint azt Brezsnyev elvtárs a kommunista és munkáspártok közelmúltban megtartott berlini értekezletén mondotta — ma a világ ipari termelésének 20 százalékát állítja elő, tehát annyit, aineny- nyit az egész világ termelt 1950-ben. • Miben rejlik a Szovjetunióval való együttműködésünk alapvető jelentősége? , — Csehszlovákia számára a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés felmérhetetlen jelentőségű. Pótolhatatlan szerepet játszik együttműködésünk a könnyűipar területén, továbbá árucsere-forgalmunk, amelynek keretében gépipari termékeinkért főleg tüzelőanyagot, nyersanyagot és élelmiszert kapunk a Szovjetuniótól. Egyúttal a nagy teljesítményű gépek és gépi berendezések importjának terjedelmét is egyre növeljük. A nyersanyag és az élelmiszer behozatala, valamint könnyűipari termékeinknek legnagyobb külföldi vásárújabb szakágazatainak tejlesztésénél, ugyanakkor a nagy sorozatokban való gyártás lehetősége, gyártmányaink műszaki színvonalának különböző üzemeltetési feltételek közepette való kipróbálása, ami lehetővé teszi gazdag tapasztalatok szerzését az új gyártmányok fejlesztése és tökéletesítése terén. A Szovjetunió a legnagyobb gazdasági partnerünk. Külkereskedelmünkben megközelítőleg egyharmaddal veszi ki a részét. Ám népgazdaságunk számára rendkívül jelentős főleg a kölcsönös árucsere struktúrája. E struktúrára már nem csupán a tüzelőanyag, az enrgia, a nyersanyag és egyéb anyagok Szovjetunióból való behozatala jellemző, cserébe feldolgozó Iparunk gyárt- nyainak kiviteléért, hanem az is, hogy az egyes tervek közötti időszakban rohamosan nő a gépek és gépi berendezések behozatala a Szovjetunióból, amivel népgazdaságunk több száz termelési szakágazatának új technikai alapját vetjük meg, a tüzelőanyagtól és energiától, a kohászattól, több kitermelési ágazattól, a mezőgazdaságtól az építőipartól kezdve, egészen a gyorsan fejlődő automatizációs és szabályozó műszertechnikáig. Az ötödik ötéves tervidőszakban Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös árucsereforgalma az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 44 százalékkal növekedett. • Milyen mértékben vesz részt a csehszlovák—szovjet gazdasági együttműködésben a Szlovák Szocialista Köztársaság? — A csehszlovák—szovjet külkereskedelmi kapcsolatokban észrevehetően változik a Szlovák Szocialista Köztársaság helyzete Is. Például az ötödik ötéves tervidőszakban az egységes csehszlovák gazdaság keretében a Szlovákiából a Szovjetunióba irányuló kivitel 3,1 milliárd koronáról 6,3 milliárd koronára, a Szovjetunióból pedig a behozatal 5 milliárd korona értékről 8,8 milliárd koronára emelkedett. Ezek szerint tehát Szlovákia gazdasága jelentős szerepet játszik a csehszlovák-szovjet kapcsolatokban hiszen az elmúlt évben a Szovjetunióba irányuló országos kivitel 18 százalékát, illetve a Szovjetunióból az országos behozatal 24 százalékát képviselte. A szlovákiai vállalatokból a gépek és berendezések kivitele 14 százaléka az 'országos kivitelnek, 35 százalékot jelent, a vegyipari terményeknél és 26 százalékot, a könnyűipari termékeknél. A szlovákiai vállalatok Szovjetunióba irányuló kivitele struktúrájában az elmúlt évben több mint 38 százalékot tettek ki a gépek és gépi berendezések, 33 százalékot fogyasztási árucikkek, 9 százalékot a nyersanyag és egyéb anyag és 7 százalékot a vegyi-, papír- és gyógyszeripari termékek. Emellett 1975-ben a 90 kiviteli gyártmány közül 14 termék az SZSZK kivitelének 56,5 százalékos értékét képezte, és ugyanabban az évben az SZSZK egész kivitelének 10 százalékát a hajók és úszóművek jelentették. Érdekes, hogy a Szovjetunióba irányuló hajó- és úszómű kivitel a komáromi hajógyár egész produkciójának több mint 90 százalékát jelenti. A Szlovák Szocialista Köztársaságból a Szovjetunióba exportált fontos kiviteli termékek közé tartoznak a szerszám- és megmunkálógépek, vegyipari és hengerdeí berendezések, a Tatra tehergépkocsik, a nyomás alatti öntésre szolgáló gépek, útépítési és más építőipari gépek, transzformátorállomások, különböző távközlési berendezések, csapágyak, orvosi műszerek, a vegyipar, a cipő-, a textil- és a bútoripar különböző gyártmányai és különböző szerszámok. • Az utóbbi időszakban az árucserén kívül újabb együttműködési formák jöttek létre. Az egyik ftttzülük az úgynevezett közvetlen célszerű részvétel, melynek keretében a csehszlovák források bekapcsolása alapján a Szovjetunióból további kapacitásokat nyerünk Csehszlovákia nyersanyagszükségletének távlati fedezésére. E jelentős megállapodások közül, melyek említhetők? — A CSSZSZK és a Szovjetunió kormánya 1973-ban egyezményt írt alá a kijembajevszki aszbesztkombinát kooperatív építéséről 1974-ben három további egyezmény aláírására került sor, mégpedig a szovjetunióbeli kingl- szeppszki Foszforit kombinátban egy üzemrészleg építésiénél kifejtendő együttműködésről; vasérctermelési együttműködésről, nevezetesen ércdúsítók és más létesítmények építéséről; s ugyancsak a Szovjetunióban néhány vasöntöde közös fejlesztéséről. A fenti egyezmények szerint Csehszlovákia a Szovjetunióba szállított gépekért és berendezésekért, fogyasztási árucikkekért és néhány építőipari anyagért a Szovjetunióból az elkövetkező években fokozatosan azbesztet, foszforos műtrágyát, vasárcet és vasöntvényeket kap. • Az együttműködés külön jelentőséggel bíró fejezete a népgazdasági tervek koordinálása a KGST keretében. Miként egyeztették össze a terveket a jelenlegi ötéves tervidőszakban? — A jelenlegi ötéves időszakra szóló egyeztetésnek az előző időszakhoz viszonyítva több előnye van. Határidő előtt jött létre, ami lehetővé teszi eredményeinek kihasználását a népgazdasági tervek végleges kialakításában; az egyeztetés itt számunkra ugyanis különösen jelentős, stabilizáló szerepet Játszott. A tervek összehangolása aktív tényező számunkra abban a tekintetben, hogy leküzdjük a tőkésországok gazdasági válságának népgazdaságunkra gyakorolt negatív következményeit; s egyszersmind a tervek összehangolása és a szocialista gazdasági Integráció elmélyülése népgazdaságunk gyarapodásának jelente, tényezőjévé vált. Az említett munkák keretében — amint már említettem — az együttműködés formájában haladást értünk el. Főleg a következő négy formáról volt szó: előszűr a közös akciókról a természeti kincsek kiaknázásában és fejlődésünknek alapvető nyersanyagokkal, tüzelőanyaggal és nyersanyaggal való biztosításában; másodszor az együttműködés haladó formálnak kihasználásáról, — főleg a szakosítás és a kooperáció területén; harmadszor az együttműködés új formájáról, mégpedig a sokoldalú integrációs intézkedésekről, amikor is több kulcsjelentőségű anyag, gép és berendezés termelésének közös fejlesztéséről van szó; negyedszer a távlati gazdasági kapcsolatok tisztázásáról, mégpedig az úgynevezett távlati célprogramok előkészítésével. A két ország között a népgazdasági tervek koordinálása eredményeinek alapján és a távlati kereskedelmi egyezmények szerint az árucsere terjedelme a távlati kereskedelmi egyezmények kötelezettségeivel szemben az 1971—1975-ös években több mint 51 százalékkal növekszik, ebből a csehszlovák kivitel 62,9 százalékkal, a csehszlovák behozatal pedig 39,3 százalékkal Ez azt jelenti, hogy az árutermelés terjedelme gyorsabban nő á nemzeti jövedelemnél. • A csehszlovák—szovjet kereskedelemben mely területein jegyezték fel a legróhamosabb növekedést? — A csehszlovák—szovjet kereskedelemben, mint a múltban, a hatodik ötéves tervidőszak elkövetkező éveiben is a legrohamosabb lesz a fejlődés a gépek és a gépi berendezések kölcsönös cseréje terén. Az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva e csere terjedelme 67 százalékkal növekszik Ezzel kapcsolatban a következő ötéves tervidőszakban is növekedni fog a szovjet gépek és gépi berendezések behozatali hányadának növekedése (Befejező rész lapunk holnapi számában) A GAZDASÁGI EGYÜTTMÜKÜDfS OBJEKTÍV TŰRVENYSZERŰSEG Beszélgetés KAROL MARTINRA mérnökkel, az SZSZK kormányának alelnikével, a Szlovák Tervbizottság elnökével A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága a közelmúltban Martinban elismerést érdemlő rendezvényt tartott: szemináriumot a csehszlovák—szovjet gazdasági együttmükődésről a 10. szovjet és a 6. csehszlovák ötéves terv feladatainak megvilágításában, valamint a KGST-országok szocialista gaztlasági és tudomá nyos-műszaki integrációjának további távlatairól. Karol Martinka mérnök, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke a szemináriumon terjedelmes beszámolót tartott. Ezt az alkalmat kihasználva Ľubomír Leňoch a Pravda szerkesztője felkérte Karol Martinka elvtársat, hogy válaszoljon néhány kérdésére.
