Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-25 / 202. szám, szerda

A FELLEN! m UTJAN A hogy közeledett a kilenc óra — a hivatalos kez­det ideje úgy telt meg fo* kozatosan ® helybeli kultúrott­hon nagytermő, és úgy lett egyre erősebb a jellegzetes zsi- bongás, amely fokozatosan be­töltötte a helyiséget. Szinte varázsütésre lett csend, amikor Nagy Ferenccel, a szövetkezet elnökével az élen a vezetőség és a meghívott vendégek, köztük Befío Máté, a JNB elnöke, a Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság képviselője és a baráti hurbnnovői fógyal­lai) szövetkezet elnöke az emelvényen elfoglalták helyü­ket. A jelenlevők arcáról az ünne­pi hangulat hatását lehetett le­olvasni, amikor a növényter­mesztésben dolgozók két szo­cialista munkabrigádjának kép­viselői behozták az aratási ko­szorúkat és átadták a szövetke­zet, illetve a jnb elnökének. — Köszönöm a járási párt- és állami szervek, valamint a ma­gam nevében — mondta Beňo elvtárs. — E dús kalászokból font aratási koszorúk a kitar­tó és a becsületes munka jelké­pei, a munkáért, amelyért elis­merés illeti a szövetkezet egész tagságát. A kitartó és becsületes mun­káról s ennek eredményeiről részletesen a szövetkezet elnö­ke számolt be. — Sikereinkre — a mostoha időjárást tekintve — jogosan lehetünk büszkék. Közel 1300 hektáron termesztettünk gabo­nát, és a tervezettnél jobb ho­zamokat értünk el. Búzából hektáronként 53, árpából pedig 50 mázsát takarítottunk be — kezdte az elnök, majd beszámo­lójának további részében a po­zitívumok mellett az egyes hiá­nyosságokat is számba vette. Kiesésekkel, kisebb hozamokkal példázta, milyen következmé­nyei vannak a nem megfelelő agrotechnikának. Az idén a szö­vetkezet történetében búzából a legjobb átlaghozamot érték el, ami nem a véletlen müve, ha­nem a pontos és becsületes munka törvényszerű következ­ménye. Ugyanakkor azonban tudatosítani kell, hogy a jelen­legi feltételek mellett még jobb eredmények is elérhetők. — Külön öröm számunkra — folytatta az elnök —, hogy a sikeres aratás mellett más ki­magasló eredményekkel is el­dicsekedhetünk. A sertéseknél és a szarvasmarháknál is túl­léptük az állatállomány tervét, ami már megfelelő alap, hogy 1977-ben nagyobb húseladási fe­Gjahb mezsgyekő előtt ál­lunk. Ez áv októberében meg­tartjuk a képviselő-testületi választásokat. A hátralevő időben jóleső érzéssel fogunk hozzá az elmúlt ötesztendős megbízatási időszak eredmé­nyei felméréséhez. Egy olyan szakasz zárul le, amelynek keretében a várakozást felül­múlóan teljesítettük az 5. öt­éves terv nem csekély fel­adatait. Egyesek érdeme ki­sebb, másoké nagyobb, de az nem vitás, hogy a fellendülés éveinek sikerei a lankadatlan közös munkának köszönhe­tőek. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a vezetésével jó gazdának bizonyult dolgo­zóink, népünk nem egyszer fá­radságos, nehéz munkája tet­te lehetővé életszínvonalunk emelkedését. Igen, vannak még nehézsé­geink, problémáink, nem egy bosszantó jelenség láttán csó­váljuk a fejünket, de általá­ban büszkék lehetünk arra, hogy gazdaságunk folyamato­san, dinamikusan és arányo­san fejlődött, illetve fejlődik. Annál inkább, ha tekintetbe vesszük, hogy ezt a fellendü­lést 1968—1969-ben egy olyan politikai és gazdasági válság előzte meg, amely szocialista hazánk és a CSKP történeté­ben példa nélküli. Az értékek fellazulásának, a bomlásnak, a gazdasági zűrzavarnak és hanyatlásnak sűlyos következményeit sike­rült viszonylag rövid időn be­lül áthidalnia a politikai kon­szolidációnak, amely egyben helyreállította a tervszerű gazdaságirányítást is. Szaka­dék széléről indultunk és be­jártuk a felemelkedés útját. Nem beszélünk csúcsok ost­romlásáról, sem gazdasági csodáról, jóllehet kétségbe­vonhatatlan sikereink értékét meghatványozza, hogy évek óta részben mi is ki vagyunk téve a nyugati tőkés világot alaposan megviselő válságje­lenségek hatásának. Nem csoda, hanem az ér­dekeink józan mérlegelésére épülő helyes politika, a tár­sadalmi munka és összefogás teremtette meg azt, amit Gus­táv Husák elvtárs találóan így összegezhetett a CSKP XV. kongresszusán elhangzott elő­adói beszédében: „Az eltelt öt esztendő a gazdaság- és a szociális politikában elért eredményeivel államunkban a szocializmus építése történe­tében a legsikeresebbek közé tartozik.“ Ezt a fél évtizedet, annak sarkalatos eredményeit akar­juk A fellendülés útján (1971 —1975) című sorozatunkkal feleleveníteni. (gály) A Jaslovské Bohunice-i V—1-es típusú atomerőmű több mint 2000 építője az év eleje óta 424 millió korona értékű munkát végzett. Jelenleg a fő-blokk építésén dolgoznak. Felvételünkön: Kilátás az épülő atomerőműre a 3-as számú hűtőtoronyról, ahol Viliam Va£an (jobb oldalról) művezető és Ján Horváth, a sze­relőcsoport vezetője dolgozik. (Felvétel: Š. Petráš—CSTK) EREDMÉNYES ŰTON ARATÁSI ÜNNEPÉLY PERBETÉN ladatainkat is sikeresen teljesít­hessük. Dicséret illeti a fejőket is. Egy-két évvel ezelőtt a já­rás mezőgazdasági üzemei kö­zött tejtermelésben még az utolsó helyen voltunk, jelenle­gi hozamainkkal pedig már a hatodik helyen szerepelünk. traktoros a magelhordásban, La- cza Tibor, Zahoran János, Pét- rík Imre és Lacza József pedig a szalmabegyűjtésben végeztek derekas munkát. És végül meg kell említeni Kundra Györgyül, aki lánctalpas traktorával a legtöbb tarlót szántotta fel. To­A summázás és a tanulság a beszámoló végére maradt: A szövetkezet jelenleg eredmé­nyes úton halad. Törvényszerű követelmény, hogy szigorúan és nagy alapossággal vegyék szám ba mindazt, ami a javulást hozta, mert ezek általánosítá­sával a jövőben még számotte­vőbb sikereket érhetnek el. A beszámolót követően a helybeli alapiskolák tanulói kö­szöntötték az ünnepség részt­vevőit, majd átadták a kitünte­téseket, az okleveleket és az aratási szocialista munkaver­seny győzteseit megillető pénz­jutalmakat. A CSKP KB, a szövetségi kor­mány, a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége és a SZISZ Központi Bizottsága „A CSKP XV. kongresszusának kollektí­vája“ kitüntetést adományozta a szövetkezetnek. Makai Ferenc, a növénytermesztők első szo­cialista munkabrigádjának ve­zetője pedig a szövetségi kor­mány és a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége Központi Bi­zottságának „Díszjelvényét“ nyerte el. A Fabula György — Kova- csics József és a Renkó Gyula — Gulyás Árpád kombájnosket- tősök 105, illetve 104 learatott hektárral lettek az aratási ver­seny győztesei. Farkas János vábbi harminckét társukkal együtt boldogan vették át a megérdemelt pénzjutalmat. — Az idén szép, álló gaboná­kat arattunk — mondta Jakab Lajos főgépesítő a jutalmak át­adása után —, de az aratás a kánikula miatt mégis nagyon nehéz volt. A nagy forróság próbára tette 8Z embert és a gépet egyaránt, ennek ellenére a munka üteme és a minőség is kifogástalan volt. A kombái- nosok minimális szemveszteség mellett takarították be a ter­mést és alacsony tarlót hagy­tak. A meghosszabbítottt mű­szakok után pedig maradéktala­nul elvégezték a karbantartási műveleteket, hogy másnap ne legyen fennakadás a munká­ban. Igyekeztek a szállítók is, hogy folyamatosan dolgozhas­sanak a kombájnosok, a szal­mát összegyűjtő traktorosok és a kazlazók pedig annyit dol­goztak, ha kellett késő estig, hogy a szántásban ne kelljen leállni. Nem volt könnyű dol­ga a szántó traktorosoknak sem, hiszen a kemény talaj miatt naponta többször is kel­lett ekevasat cserélniük. Mind­ebben nagy része van a jól szervezett és sokoldalúan érté­kelt szocialista munkaverseny- nek. EGRI FERENC FOLYTATÓDIK A TERMÉSÉRT VÍVOTT KÜZDELEM Irta: BOHUSLAV VEČERA szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Talán soha a múltban nem tudatosította ennyire lakossá­gunk a mezőgazdaság állandó fejlődésének növekvő társadal­mi jelentőségét, mint éppen az idén, amikor — főképp június­ban és július első felében — a hosszan tartó száraz és trő- pusi Időjárás következtében rosszabbodni kezdett a növény- kultúrák állapota. A CSKP KB és a szövetségi kormány aratá­si felhívása ezért egyértelműen kedvező fogadtatásra talált, és ösztönző erőként hatott. Az idei aratást, a nagyará­nyú munkakezdeményezés és aktivitás jellemzi, mégpedig nemcsak a mezőgazdasági dol­gozók körében, hanem az egész lakosság körében is. A lakosság hathatós segítséget nyújt a termés betakarításá­ban. A különféle üzemek dol­gozói, a falusi lakosság, a ka­tonák, a határőrök, a Nemzeti Front társszervezeteinek tagjai, főképp a fiatalok, már több százezer munkaórát dolgoztak le a gabona begyűjtésében, szállításában, kezelésiében, a szénakaszálásban. elsősorban ott, ahol nem lehet gépekkel dolgozni. Azokról a területek­ről, amelyeket az elmúlt évek­ben nem vetettek be, több mint 80 000 tonna szénát vásároltak fel a központi alapokba. A ga­bona és a szalma betakarítá­sát, szállítását, és a szénagyűj­tést jelentős mértékben meg­gyorsítják azok a gépek és szállítóeszközök, amelyeket a pártszervek, -szervezetek ós maguk a kommunisták kezde­ményezésére a katonai alaku­latok, az Ipari vállalatok és a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat üzemei bocsátották a mezőgazdaság rendelkezésére. A mezőgazdasági dolgozók igen nagyra értékelik a kapott segítséget, s nemcsak nagy gazdasági jelentősége miatt, ha­nem azért is, mert nagy erköl­csi támogatást jelent számuk­ra az idei aszály kedvezőtlen következményeinek sikeres megszüntetéséért folytatott erő­feszítésükben. Ennek a segít­ségnek is köszönhető, hogy az aratás jó ütemben halad és a napokban már be is fejeződik. Az idei aratás pozitív voná sa, hogy kevés a szem veszte ség, s jobban előrehalad a szalma begyűjtése, a tarlóhán­tás, a takarmánvkevenékek ve tése, mint az előző években. Ezzel megteremtjük a feltétele két a tömegtakarmányok be­gyűjtésében mutatkozó kiesé sek hatásának csökkentésiéhez és ahhoz, hogv idejében elő- tudjuk készíteni a főidet az őszi vetéshez. A hazánk szükségletei iránti öntudatos viszonyok jelentős, és az idei körülményeket te­kintve rendkívül értékes meg­nyilvánulása, hogy sikerült tel­jesíteni az állami gabonafelvá­sárlási tervet. Az Is fontos, hogy július vé­gén és augusztusban az időjá­rási viszonyok bizonyos mér­tékben előmozdították a nö­vénykultúrák állapotának ja­vulását. Ez különösen a kapás­növényekre és a fűfélékre ér­vényes. Néhány esetben az idő­járás a gabonatermést Is ked­vezően befolyásolta. További igényes feladatok E pozitív tényeket azért so­roltam fel, hogy rámutassak: az eddig kifejtett áldozatkész munka értékes eredményeket szül. Mindazt, azonban amit eddig tettünk, csak az aszály kedvezőtlen következményeinek felszámolásáért kifejtett közös erőfeszítés első szakaszaként tarthatjuk számon. Még hátra van az aratás befejezése, ez­után következnek az őszi mun­kák, amelyek minősége jelen­tős mértékben meghatározza a jövő évi termést, majd a téli Időszak, amelyre a lehető leg­nagyobb mennyiségű takarmányt kell tárolnunk, hogv biztosít­suk az állattenvésztés fejlesz­tését. Most ezekre a feladatok­ra kell összpontosítanunk fi­gyelmünket. Az Idei év szélsőséges viszo­nyai — és ebben az élvonalbeli szakemberek egyetértenek — alaposan próbára tették a me­zőgazdaságot, a kalászosok és más termények termesztésével kapcsolatban. Bár a tudományos kutatóin­tézetek e tapasztalatokat csak a jövőben értékelik ki pontosan, már most nyilvánvaló, hogy — hasonló termesztési feltételeket véve alapul — a növénykultú­rákra kevésbé kedvezőtlenül hatott az aszály ott. ahol kel­lő gondot fordítottak a vető­mag kiválasztására, előkészíté­sére és raktározására, ahol gondosan előkészítették a ta­lajt, a növényeket pedig a ve­getációs időszak idején az ag­rotechnikai elvek szerint gon­dozták. Fontos szerepet játszott ezenkívül a növénytáplálás, és azoknak az agrotechnikai el­járásoknak a színvonala, ame­lyek elősegítik a föld nedves­ségének megőrzését, és a nö­vénykultúrák, különösen a ga­bona tiéli és tavaszi időszakban való tönkremenetelének meg­akadályozását célozzák Az idei tanulságok Nyilvánvaló, hogy nem so­rolhatjuk fel az összes részlet- adatot, de számos vállalat, sőt egész járások eredményei alap­ján meggyőződhetünk róla, hogy ez így van. Vezető me­zőgazdasági dolgozók és agro- nómusok gyakran nem azonos szinten alkalmazzák az agro­technikának a tudomány és a gyakorlat által bebizonyított el­veit. Ez aztán hátrányosan mu­tatkozik meg a kalászosok és más termények termésében. A nyugat-szlovákiai kerület eredményei nem véletlenek, és nemcsak a lobb természeti fel­tételek következményei. Ebben a kerületben az Idén Is elérték gabonából a 4,6—4,7 tonnás át­lagos hektárhozamot, s a búza esetében a 4,75 tonnás hektár­hozamot. Az előbb megfogal­mazott elv Csehország számos járására is érvényes. A kromé- fíži járásban például az idén érték el gabonából a legna­gyobb hektárhozamot a járás történetében. 28 000 hektáron termesztettek gabonát, átlagos hozama hektáronként több mint 5 tonna volt. Sok gabonatáb­lán a hektárhozam még a hét tonnát is meghaladta. Kiváló eredményeket értek el továbbá az idén a dél-morvaországi és a kelet-csehországi kerület vállalatai, valamint a Kolín és a Kutná Hora környékbeli me­zőgazdasági üzemek. Miben rej­lik e vállalatok, járások és ke­rületek sikereinek „titka“? Azonkívül, hogy szakmailag fejlettek, nagy gondot fordíta­nak munkájukra, következete­sen törekszenek a legújabb is­mereteknek a gyakorlatba valő átültetésére, állandóan bírálóan értékelik eredményeiket és fel­tárják a ré'szleges sikertelen­ségek okait. E járások és vállalatok dol­gozói tapasztalatokat gyűjtöt­tek a bevált gabonafajtákról, és gondosan, gyakran tudomá­nyos dolgozók bevonásával végzik az agrotechnikai mun­kákat. Nagy figyelmet szentel­nek például a vetés mélységé­nek, figyelemmel követik az el­vetett növények sűrűségét, majd a vegetáció további sza­kaszait, operatív agrotechnikai és növényvédelmi intézkedése­ket foganatosítanak. A tudományos kutatási alap Csehországban és Szlovákiában egyaránt jelentős mértékben hozzájárul a jó gabonatermesz­tők sikeréhez. Ennek ellenére vannak olyan esetek hogy az agronómusok elavult módsze­rekkel dolgoznak nem Ismerik a hazai vagy a külföldi, kiváló termést adó fajtákat, sőt nem is törekszenek arra hogy ki­váló vetőmagra tegyenek szert. Az Is megtörtént, hogy egy ag­ronómus hozzám fordult, és megkérdezte, ml az oka annak, hogy náluk alacsony a növény­kultúra színvonala. Nem tu­dom, lehet, hogv mint minisz­tert akart próbára tenni, de nekem úgy tűnt, hogy nem tudja, mitévő legyen. Minde­nekelőtt azt a következtetést szeretném levonni, hogy még mindig nagyok a tartalékok a korszerű agrotechnika érvénye­sítése terén. Ezt az agronómu­sok és a vezető mezőgazdasá­gi dolgozók tudásában mutat­kozó fogyatékosságok vagy az 1970. VIII. A kitüntetettek egy csoport ja. (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents