Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-25 / 202. szám, szerda
I szó 1976. VIII. 25. 5 Tények, adatok Teljesítik a CSKP XV. kongresszusának határozatát Nem könnyű feladatok — állapították meg a CSKP XV. kongresszusa határozatainak lebontásakor a komáromi járás egységes földművesszövetkezetének, a kolárovói (gúlái) Szocialista Ifjúsági Szövetség Szövetkezetének kommunistái, majd hozzátették —, de teljesíthetők. Mi már az ötéves terv első évében igyekszünk mozgósítani tartalékainkat, hogy egyenletes és dinamikus fejlődéssel, kimagasló eredményekkel járulhassunk hozzá a pártkongresszusi irányelvek megvalósításához. Sokak számára merésznek tűnt e kijelentés, mivel a szövetkezet 1976 január elsejétől egyesült a Dedina Mládeže-i (i! júságfalvai) földművesszövetkezettel, tehát új feltételek mellett kell megbirkózni a feladatokkal. A Kolárovói SZISZ Efsz 6667 hektár földterületet birtokol, ebből 6274 hektár a szántóterület és 207 hektár a gyümölcsös. A szövetkezet 2550 hektáron termel gabona- neműeket, 1800 hektáron magkukoricát, 896 hektáron pedig silókukoricát. Cukorrépát 380 hektáron termesztenek, a további szántóterületeken pedig takarmányokat, zöldségféléket és szőlőt. Az állattenyésztés a szarvasmarha, sertés és a baromfi tenyésztésére rendezkedett be. Több, mint négyezer szarvasmarhát (ebből 1600 fejőstehenet), 10 000 darab sertést és 61 ezer tyúkot gondoznak a szövetkezet állattenyésztői. A lakosság ellátásához a szövetkezet dolgozói évente 600 vagon búza, 80 vagon árpa, 317 vagon kukorica, 60 vagon borsó, 1700 vagon cukorrépa, 550 vagon zöldség, 6 vagon szőlő, 100 vagon gyümölcs, 208 vagon hús, 4 600 000 liter tej 7700 darab tojás és 60 vagon vetőmag eladásával járulnak hozzá. Még felsorolni is sok, de mindezt azért tartom szükségesnek, hogy az olvasó is meggyőződjék: milyen fontos, hogy az 1100 aktív tagot számláló szövetkezet sikeresen teljesítse a kitűzött fejlesztési tervét. Most, amikor már 7 hónap eltelt a 6. ötéves terv első évéből, és túl vagyunk a gabonabetakarításon, érdemes megvizsgálni az elért eredményeket, hogyan sikerül megvalósítani e hatalmas földművesszövetkezetben a kongresszusi irányelveket. E célból kerestem fel Albert Košík mérnököt, a szövetkezet elnökét. Tőle tudtam meg, hogy a gabonatermesztésben a szövetkezet dolgozói az idei hosszú szárazság ellenére magasan túlszárnyalták a tervfeladatokat. Hektáronként 13 mázsával több búza és csaknem ugyanennyivel több árpa került a magtárakba. A szövetkezet gabonatábláiról hektáronként 65 q búzát és 51 q árpát takarítottak be, ezzel a 3. helyen végeztek a komáromi járásban. A szövetkezetben nagyon jól megszervezték az aratást. Ennek köszönhető, hogy 9 nap alatt betakarították a gabonatermést és a veszteség 0,2—0,3 százalékos, tehát minimális volt. Az „Egy szem se vesszen kárba“ leiszó jegyében zajlott le az egész aratás. Ezúttal e jelszó kétszeresen is érvényesült — s ez nagyban hozzájárult a KÚtal szövetkezeti dolgozók ez évi sikereihez a gabonatermesztésben. Az állattenyésztésben dolgozóknak sem kell szégyenkezniük az eddig elért eredmények miatt. Az első félévben összesen 10 994 q húst termeltek ki. A marhahús termelés évi tervét 101,85 százalékra teljesítették (3789 q). Sertéshúsból 6568 q-t értek el. Az elmúlt év hasonló időszakában 6085 q sertéshúst termeltek. Az idei eredmény azt jelenti, hogy az elmúlt évhez képest a sertéshús termelése 7,9 százalékkal növekedett. Az év elején az állattenyésztők több felajánlást tettek a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére, amelyben kötelezték masukat, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a súlygyarapodás növelése érdekében. Nem is okoztak csalódást. A sertésgondozók a tervezett 0,50 helyett 0,52 kg-os (104 %), a szarvasmarhagondozók a tervezett 1,00 kg helyett 1,02 kg os (102 százalék) napi súlygyarapodást értek el. Főleg ezzel magyarázhatók a sikerek. KOLOZSI ERNŐ A Ml DEMOKRÁCIÁNK „Jelentős előrehaladást értünk el a szocializmus építésében. Növekedett a szocialista Csehszlovákia, a szocialista közösség szilárd láncszemének nemzetközi tekintélye. Megszilárdult a munkások, a földművesek, az értelmiségiek egysége, a párt és a nép egysége. A szövetségi rendezés alapján országunk a csehek és a szlovákok testvéri egyenjogú nemzeteinek és az összes nemzetiségnek valódi otthona lett. Szocialista demokráciánk az irányításban és az igazgatásban, az állampolitika kialakításában, megvalósításában és széles körű részvételében. A szocialista harcosok előző nemzedékeinek vágyai megvalósulnak a szocialista jelenben." (RESZLET A VÁLASZTÁSI FELHÍVÁSBÓL) K észülünk a választásokra. Az esemény alkalmából újra és újra előtérbe kerül a demokrácia kérdése. A polgári demokrácia hívei ma is azt állítják, hogy a polgári demokrácia „általános demokrácia", egyformán érvényes mindenkire. Bizonyításként a leggyakrabban a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési és a törvény előtti szabadságra hivatkoznak. Szerintük ebben a „demokráciában“ az emberek tetszésük szerint beszélhetnek és cselekedhetnek. „Szabadon“ bírálhatják a vezetőket, szervezkedhetnek, szavazhatnak stb. Mindez azonban csak látszat, szemfényvesztés. A rideg valóság az, hogy az említett szabadságjogok a polgári demokráciában nagyon is korlátozottak. Ahhoz például, hogy valakinek sajtó legyen a kezében mindenekelőtt tekintélyes pénzösszeg, helyiség, papír, nyomda, terjesztő, szállító stb. szükséges. A tőkés világban azonban ezek az eszközök elsősorban a tőkések számára válnak elérhetőkké. Következésképpen: a burzsoá állam sajtószabadsága is a tőkések, a vállalkozók szabadsága. Jól látható ez most az Amerikai Egyesült Államokban folyó választási kampány során Is. A burzsoá demokrácia sajtója, rádiója, televíziója, filmje és egész propagandagépezete azért dolgozik, hogy megszédítse, félrevezesse, és saját érdekének — az uralkodó osztály érdekének — megfelelően befolyásolja az embereket. A mi demokráciánk, a szocialista demokrácia az eddig ismert demokráciák legmagasabb formája. A dolgozók szabadságjogait nemcsak hirdeti, hanem biztosítja is. Elsősorban teljesen megszünteti azoagrotechnika megfelelő elsajátítása iránti hozzáállásuk okozza. Már a jövő év eredményeiről van szó Minden vállalatnak le kell vonnia a következtetéseket és a tanulságot — saját körülményeire vonatkoztatva — az idei év viszonyaiból. Egészben véve azonban arra kell törekedni. hogy már a talajnak az őszi vetés alá való előkészítésétől kezdve következetesen érvényesíteni kell a bevált agrotechnikai elveket. Szükséges, hogy mindenütt bírálóan és nyíltan, akár egyéneket is megnevezve, feltárják a fogyatékosságokat, a gyenge pontokat az agrotechnikában, valamint az agronómusok és más szakemberek tudásszintjében egyaránt. Ezeknek a szakembereknek lehetőséget kell nyújtani arra, hogy tapasztalatokra és ismeretekre tegyenek szert olyan vállalatokban, amelvekben kiváló szakmunkásgárda dolgozik. Tudatában vagyok annak, hogy a szak- képzettség és a tapasztalatgyűjtés színvonalának általános emelése hosszan tartó folyamat, de ezt a folyamatot meg kell gyorsítani. lényegében arról van szó, hogy javítani kell a mezőgazdasági munka minőségét, magát a munkát tudományos jellegűvé kell tenni. Ez a feltétele annak, hogy akár rossz időjárási viszonyok közepette is változatlanul Jó termést érjünk el. Több figyelmet a takarmányalapnak Á lehető legnagyobb meny- nyiségfi takarmány biztosítását a téli Időszakra, különösen a szarvasmarha-állomány számára, ezt egyik legfőbb feladatunknak tartjuk. A mi körülményeink közepette nem akarjuk csökkenteni a szarvasmarha-állományt, s meg akarjuk teremteni a feltételeket ahhoz, hogy szervezetten és cétudatosan az összes takarmányforrást kihasználjuk. Július elsején, az állatállomány összeírása során bebizonyosodott, hogy kedvezően alakul a szarvasmarha- és a vágósertésállomány. A szarvasmarha-állomány a tavalyinál valamivel nagyobb, a sertésállomány valamivel kisebb. A hasznosság terén nem érjük el az előző évek színvonalát, ami abban nyilvánul meg, hogy lassúbb az állatok súly- gyarapodása és kevesebb tejet adnak, de maga az állatállomány olyan újratermelési alap, amelynek kihasználását az dönti el. mennyire sikerül takarmányforrásokat teremteni. A figyelmet ezért az egész őszi időszakban a takarmányforrások biztosítására kell összpontosítani, a takarmányokkal való takarékos gazdálkodás pedig olyan követelmény, amelyet már most mindenütt következetesen meg kell valósítani, nemcsak kora tavasszal, ahogy néhány helyen tavaly tették. A szalma fontos tömegtakar- mány-forrás. Lehet, hogy néhány ember képzeletében a szalmával való takarmányozás ahhoz az elképzeléshez kapcsolódik, hogy a szarvasmarhát szalmával csak végső esetben etessük. A szalmafeldolgozás modern mechanikai és biokémiai módszerei lehetővé teszik, hogy az állat számára hozzáférhetővé váljon a szalmában levő nagy mennyiségű fehérje, ha ezt más tápláló és ásványi anyagokkal egészítik ki, a szalmából kiváló minőségű takarmányt kapunk. A helyzet az idén megköveteli, hogy ezt a forrást nagyobb mértékben használjuk ki, mint más években. Arra számítunk, hogy az ezen a téren foganatosított intézkedések meghozzák a várt eredményt. További takarmányforrás, amelynek mennyiségét az őszi időszak dönti el, a leveles cukorrépafej, a cukorrépa- szelet-hulladék és a melasz, továbbá a burgonya osztályozásakor, ipari feldolgozásakor keletkező hulladék, és az ősszel lekaszálandó fűfélék. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy se cukorrépa, se burgonya ne maradjon a földeken. Ez a kimondottan kategorikus szükségszerűség. Éppen ezért, főleg a lakosság burgonyaellátásának biztosítására kell mobilizálni az összes erőket, brigádokat kell szervezni az iskolákban, az üzemekben és a községekben. Abból, amit körvonalaztam, világos, hogy valóban csak az első szakasza ért véget annak a küzdelemnek, amely arra Irányul, hogy felszámoljuk az idei aszály mezőgazdaságunkat és egyúttal egész népgazdaságunkat érintő káros következményeit. A problémák nagyobbik fele még hátra van. Az azonban már az első szakaszban is újra bebizonyosodott, hogy a szocialista társadalmi rendszerben, melynek népgazdasági alapja a tervgazdálkodás melyben felhasználják a tartalékokat, és amelynek a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés szerves részét képezi, nagy szakmai és műszaki „hátországra“ támaszkodva ezek az igényes feladatok is megoldhatók. kát a jogkorlátozásokat, amelyek a kapitalizmusra jellemzők, és amelyek a jogot faji, nemzeti, vallási, műveltségi vagy vagyoni feltételhez kötik. Az állampolgárok jogait — és a jogok érvényesítésének módját — alkotmánnyal és törvénynyel biztosítja. Egyben messzemenően gondoskodik azokról a gazdasági és politikai feltételekről, amelyek lelu.ővé teszik, hogy a dolgozó tömegek élni tudjanak jogaikkal. A dolgozók szervezetei pénzzel, megfelelő épülettel és helyiséggel rendelkeznek. A dolgozók szervezeteinek rendelkezésére áll a sajtó, a rádió, a televízió, a film és mindaz az eszköz, amely a dolgozó tömegek érdeke és akarata érvényesítéséhez szükséges. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba kerülésével a kulturális intézmények is a nép kezébe kerülnek. A szocialista építés, illetve a proletárdiktatúra viszonyai között a szocialista demokrácia jellegének megfelelően a dolgozó tömegek számára így nemcsak a tényleges sajtó- és gyülekezési szabadság, hanem a kulturális élet Irányításához szükséges szélei körű jog és lehetőség Is biztosított. A szocialista demokrácia a tömegeknek olyan jogokat és a jogok gyakorlásához olyan lehetőségeket biztosít, amilyenre a polgári demokráciában gondolni sem lehet. A szocialista demokrácia tulajdonképpen a tömegek aktív részvétele a hatalom gyakorlásában, a hatalom gyakorlásának formája és módszere, általa és segítségével jutnak kifejezésre a dolgozó tömegek érdekei, mindenekelőtt az állam tevékenységében. Példa erre a most sorra kerülő választás Is, amelynek során a hatalmat (közvetlenül ős közvetve) Ismét milliók gyakorolják. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a szocialista demokrácia csupán az államhatalom szerveire leszűkült demokrácia. Ennél sokkal több. Elsősorban azért, mert társadalmunkban az állami és a nem állami jellegű társadalmi szervek együttesen valósítják meg a dolgozó nép érdekeit kifejező munkásosztály politikáját. A politikai hatalom szélesebb fogalom, mint az államhatalom. A szocialista demokrácia egyszerre jelenti a politikai és az államhatalmat. Ellentétben a polgári demokráciával, a szocialista demokrácia tartalmának másik fő jellemzője az, hogy a politikai viszonyokon túl a szocialista demokrácia kiterjed társadalmunk polgárainak alapvető életviszonyaira, tehát mind o gazdasági, mind a kulturális életre. A szocialista demokrácia segíti megoldani a nem antagonisztikus ellentmondásokat, és egyeljek között eszközül szolgál a különböző társadalmi érdekek összehangolásához. A szocialista demokráciát az jellemzi, hogy tömegdemokrá cla. E hatalom a néppel, a nép ért és a nép által valósítja meg politikai céljait. A szocialista demokráciában a törvényesség egy és oszthatatlan, nincs külön törvény a vezetők, s külön törvény a vezetettek számára. A szocialista demokrácia magá ban foglalja a jog és a kötelesség egységét. Azt, hogy a dolgozó meghatározott kötelességei teljesítésének arányában részesülhet és részesül a jo gokban. Vagyis nincsen Jog kötelességteljesítés nélkül, nincsen köteleseégteljesítés megfelelő jogok biztosítása nélkül. S ami a legfontosabb: a szocialista demokrácia nem csupán formálisan deklarálja, hanem ténylegesen, a valóságban is lehetővé teszi, hogy a jogokat érvényesíteni lehessen, hogy az emberek élhessenek Jogaikkal. A szocialista demokrácia demokratizmusa nem arra szolgál, hogy e demokratizmus által vagy segítségével, illetve kereteit felhasználva bárki megkérdőjelezze a különböző feladatok szocialista megoldását, vagy pedig, hogy szembeforduljon a szocialista vezetéssel. A szocialista demokrácia arra való eszköz, azt a célt szolgálja, hogy a társadalom tagjai megfelelő döntésekkel, eljárásokkal, in tézményes formákkal hatéko nyabban szolgálják a dolgozó nép, a szocialista társadalom ügyét. A ml demokráciánk, a szocialista demokrácia formáját ós terjedelmét a forradalmi célszerűség szempontjai határozzák meg: demokratizmusunk csak addig terjed, amíg az nem gátolja a szocialista társadalom feladatainak eredményes megoldását. A szocialista demokrácia nem jelenti az ellenzékiséget, a felelőtlen kritizál- gatást, a szervezettség aiáásá- sának szabadságát. Részesedést jelent a hatalom gyakorlásában, és egyben azt is jelenti, hogy aki a demokrácia adta lehetőségekkel él, annak a vezetés gondjaiban és felelősségében is osztoznia kell. A szocialista demokráciában nemcsak az a szabály érvényesül, hogy minden jog csakis meghatározott kötelesség teljesítésén alapulhat, hanem az is, hogy mindenki csak annak mértékében juthat jogokhoz, amilyen mértékben teljesíti kötelességét. A szocialista demokrácia nem adhat és nem is ad teret a dolgozók érdekével szembenálló nézeteknek és gyakorlatnak. A szocializmussal ellentétes nézetekkel, tettekkel szemben nincs és nem Is lehet sem megértés, sem türelem. Demokrácián!' napjainkban abban is kifejezésre jut, hogy a dolgozók nemcsak a választások előkészítésében vesznek részt, hanem — különféle képviseleti szerveken keresztül — cselekvő részesei a közügyek intézésének, a szocialista társadalom Irányításának és fejlesztésének. Jelenlétükkel és aktív munkájukkal kialakítják és megvalósítják a szocialista állam politikáját. Ennek munkásjellege és szocialista tartalma többek között azáltal érvényesül, hogy társadalmunk gondoskodik anyagi és szellemi szükségleteink kielégítéséről, s a munkához való Jog, valamint a messzemenő egészségügyi, kulturális és szociális juttatásokkal biztonságérzetet nyújt mindannyiunknak. V izsgáljuk akár a polgári demokrácia, akár a szocialista demokrácia lényegét, arra a következtetésre jutunk, hogy nincs abszolút demokrácia és abszolút diktatúra. A demokrácia és a diktatúra nem egymást kizáró ellentét, hanem összetartozó, egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A hatalom demokrácia is, diktatúra is. Mindegyik állam egyrészt demokrácia, másrészt diktatúra. A kérdés csupán az, hogy kinek, milyen osztálynak diktatúra az egyik és demokrácia a másik. A polgári demokrácia: demokrácia a burzsoázia tagjainak, a tőkéseknek, és diktatúra a munkásosztállyal, a dolgozó néppel szemben. A szocialista demokrácia: demorkrácla a munkásosztálynak, a dolgozó tömegeknek, és elnyomás, diktatúra a nép ellenségeivel, a megdöntött uralkodó osztály tagjaival szemben. A polgári demokrácia a kisebbség, a szocialista demokrácia a többség érdekét szolgálja. Mi az utóbbi — a dolgozók, a többség érdekét szolgáló — demokrácia pártján állunk, az októberben sorra kerülő választásokon Is a szocialista demokráciát Igényeljük és támogatjuk. BALÁZS BÉLA
