Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-24 / 201. szám, kedd
A stodi Nyugat-csehországi Téglaipari Nemzeti Vállalatban, amely idén ünnepli megalakításának 30. évfordulóját, úf típusú, könnyített lyukacsos téglafajtát fejlesztettek ki. A CDKL—29 típusú tégla 2 kg-mal könnyebb a régi típusúnál. A vállalat prešticei üzemében az idei első negyedévben már 1,2 millió CDKL—29-es típusú téglát gyártottak Csehország négy kerülete számára. Felvételünkön: fo- zef Stehlík emelőtargoncával szállítja a téglákat a raktártelepre. (Felvétel: J. Vlach — CSTK) válás; olvasóinknak Nyugdíjügyekben M. L. Praha: A régebbi, 1964/ 101 sz. nyugdíjtörvény 20. § ának 2. bekezdése, s az ú], 1975/121 sz. társadalombiztosítást törvény 25. §-ának 2. bek. értelmében: ha a dolgozó a rokkantság keletkezése idején már teljesítette az öregségi nyugdíj feltételeit, akkor öregségi nyugdíjat kap. Ha a rokkantság üzemi baleset következménye, akkor az említett esetben is rokkantjáradékra van a dolgozónak igénye. Az ön esetében már annak idején vitás lehetett az üzemi baleset jellege, és nagyon valószínű, hogy most már sem a Nyugdíjellátási Hivatallal, sem a brigádmunkára kiküldő munkaadó vállalattal szemben kártérítési igényt nem érvényesíthet. A ZTP igazolvány ügyében a lakóhelye szerint illetékes körzeti nemzeti bizottság szociális osztályához forduljon. „Nyugdíjas“ jeligére: öregségi nyugdíját ismételt reklamálás és kivizsgálás alapján felemelték, de csak egy évre visz- szamenően. A korábbi, alacsonyabb nyugdíj kiszámítását ön szerint régebben az efsz okozta, mert nem adott pontos kimutatást. Kérdi, követelhet-e az efsz-től kártérítést. A Nyugdíjellátási Hivatal az előírások értelmében csak egy évre visszamenően folyósíthatta magasabb nyugdíját. Az efsz felelőségét, vagy részleges felelősségét csak ikkor lehetne megállapítani, ha okozati ösz- szefüggés áll az ön kára és az efsz részéről legalábbis felróható hanyagság vajy gondatlanság között. Elsősorban Önnek kellett volna már korábban több figyelmet szentelnie saját ügyének, és így a felelősség jelentős résae önt terheli. A kiemelt nyugdíjra való fel nem terjesztésnél a folyósított nyugdíjak összegét és szociális helyzetüket vették feltehetően figyelembe. B. H. Az új, 1975/121 sz. törvénynek az özvegyi járadékra vonatkozó kedvezőbb intézkedései csupán 1976. január 1-től vannak érvényben. A régebbi előírások és az 1964/101 sz. törvény 30 §. paragrafusának 6. bek. alapján — amely férje halálának idején volt érvényben — csak akkor keletkezett volna Igénye özvegyi járadékra, ha a 60 évnél idősebb férje halála előtt legalább két éven át éltek volna együtt mint házastársak. Férje halálának időpontjában nem teljesítette az igény további feltételét sem, azaz, hogy már betöltötte 50. életévét (nem volt közös gyermekük). Saját munkaviszonya alapján — ha nem nevelt fel egyetlen gyermeket sem — csak 57. életévének betöltésével és legalább 25 év ledolgozásával szerez majd igényt öregségi nyugdíjra. Korábban csupán akkor, ha részben, vagy teljesen rokkantnak ismernék el. Egyébként, ha 82 éves édesanyja még nem kap magatehetetlenségi pótlékot, akkor egészségi állapotának romlása szerint az Idézett új törvény 47. §-a értelmében igényelheti ezt. Ennek összege 200—400 korona. Az 1970/159 sz. hirdetmény alapján azon az alapon, hogy ugyanannál a munkaadó vállalatnál már legalább 5 éve jó munkát végez, és ebben az évben tölti első munkaviszonya óta a 25. munkaévét, továbbá azon az alapon is, hogy ebben az évben tölti be 50. életévét, munkaadó vállalta a jubileumi jogcímek alapján jutalomban részesítheti. A jutalom összege egyébként legfeljebb 2500 korona lehet, és csak abban az évben folyósítható, amikor a dolgozó a nevezetes munka- és életévfordulóját betölti. Ez a juttatás önkéntes és nem perelhető. Az üzemi bizottságukon keresztül figyelmeztethet az évfordulókra. Munkajogi ügyekben S. M. Munkaszerződésének értelmében munkahelye Bratislavában van. Poprádi küldetése szolgálati útnak minősül, amely idő alatt az 1967/96. sz. általános érvényességű hirdetmény értelmében igénye van az útiköltségeire, minden teljes napért 25 korona diétára és szállásköltségeinek megtérítésére. A rendes menetjegyekkel és el- ismervényekkel felszerelt útiszámlát egyenlítik csak ki. Mivel ideiglenes időre szóló útról vpu szó, amelyet a vállalat az említett hirdetmény alapján mint szolgálati utat térít meg, az említett térítéseken kívül nincs igénye különélés! pótlékra. A különélési pótlék általában tartós áthelyezése esetében jár. Š. F. Toborzási díjra csak akkor lenne igénye, ha a három évre megkötött munkaszerződésben a munkaadó vállalat ilyen fizetés térítésére kötelezte volna magát. A természetbeni juttatásokat illetően valószínűleg újabb rendelkezések módosították a kollektív szerződés feltételeit. Ezekre a kérdésekre a munkaadó vállalat bérosz- tályán kérhet felvilágosítást. Sz. V.: Ajánljuk, hogy a kérdéses intézménnyel új, világosabb szerződés megkötésével tisztázzák a vitás kérdéseket. Mindkettőjüknek lényegében a végzett munka mennyisége és minősége alapján jár a díjazás. A betegállomány idejére táppénz jár a betegbiztosítás számlájára, és ha munkatársának betegállományos ideje alatt ön végzi az ő munkáját, a végzett többletmunka mennyisége szerint jár önnek a díjazás. Ha csak ideiglenes, kölcsönös, kb. azonos idejű helyettesítésről van szó, akkor lényegében egyiküket sem érné károsodás, de az említett,- hosszabb idejű betegállamány valószínűleg meghaladja a kölcsönös kisegítés keretét. Dr, F. J. MODERN IRODA A korszerű irodán sokan azt értik, amit egyes filmekben láttak: óriási hodályok, katonás rendben elhelyezett íróasztalok, s üvegfal mögül figyeli a főnök, hogy mindenki végzi-e a munkáját. Az egészre a lélekölő, gépies munkavégzés jellemző. Van természetesen ilyen munkahely is, nem is kevés, a -fejlődés iránya mégsem ez. A korszerű iroda az emberi tulajdonságokhoz alkalmazkodik, szervezés szempontjából célszerű, gépesítése révén pedig a szellemi munka nagyfokú hatékonyságát biztosítja. Az irodai munkafeladatok gyakran változnak és ezt a munkaszervezésnek is követnie kell. Kis szobás irodaelhelyezésénél a szervezet változtatása nehéz. A korszerű irodákban ezért valóban egyre gyakoribb a termes munkahelykialakítás. Nagy termek révén megtakaríthatók a folyosók és a válaszfalak, 5—10 százalékkal jobb a helykihasználás, elkerülhetők az átalakítási munkák, könnyebb az ellenőrzés és kétségtelenül hatékonyabb a munka. A termek rossz lélektani hatását mozgatható válaszfalakkal, virágállványokkal, könyvespolcokkal, irattartó állványokkal lehet javítani. Minden csoport munkahelye körülhatárolható és ezáltal a termen belül bensőségesebb hangulat alakítható ki, de a szervezési előnyök mégis megmaradnak. Természetes, hogy az ilyen munkahelyeken más berendezésekre is van szükség, mint amilyenek a mai irodákban láthatók. Szekrényekre, ruhafogasokra nincs szükség, ruháit mindenki öltözőszekrényekben helyezi el, a vendégek számára pedig ruhatár van. Az iratanyagot az íróasztalokban, alacsony szekrényekben racionálisan tárolják. Jk nagy termekben a lárma eloszlik, de a válaszfalak, a speciális szőnyeg és a mennyezet is tompítja a hangot. A belső berendezések részeikben is alkalmazkodnak az egyes funkciókhoz: az igények szerint építőkockaszerűen rakhatók ösöze és szükség szerint változtathatók, átalakíthatók. Ahol arra mód nyílik, zárt munkafolyamatokat alakítanak ki, az iratokat gyakran szállítószalag, iratcsúszda segítségével szállítják. A korszerű irodák jellegzetessége még a pihenő, a teázó, a dohányzó fülke. A dolgozók Itt kényelmesen pihenhetnek, tízóraizhatnak, s ez is elősegíti az Intenzív munkavégzést a termekben, a tényleges munkahelyeken. A korszerű irodában a gyorsírót gép helyettesíti. A gépírónőket hangszigetelt helyen vonják össze, s az ügyintézők magnóba diktálnak. Célszerűtlen lenne minden előadónak diktafont adni, ezért sok helyen diktáló központot létesítenek. Az egyes munkahelyeken e központtal közvetlen vezeték vagy a belső telefonhálózat köti össze. Szellemes automata kapcsolás biztosítja, hogy a diktáló hívása az éppen szabad magnóra fusson és bizonyos jelzések után az előadó máris diktálhasson. Ezt mindig bemutatkozással kell kezdenie, s közölnie kell a kívánt példányszámot, formát stb. is. A gépírónők folyamatosan veszik át a hangszalagokat (lemezeket), és fülhallgató segítségével hallgatva teszik át írásba a lediktált szöveget, A gépíróközpontban elektromos írógépeken nagy hatékonysággal dolgoznak. A munkát optimális munkahelykialakítás (világítás, ülésmód, kézirattartó állvány, hangszigetelés stb.) segíti. Könyvelőautomaták Az irodai munkák jelentős része adatok rögzítését, nyilvántartását, és adatok szolgáltatását jelenti. Az ősidők óta kézzel végzett feljegyzések helyett ezeket a munkákat ma már könyvelőgépeken végzik. Maguk a gépek már néhány évtizede megjelentek, és első formájukban is számottevő előnyt jelentettek a kézíráshoz képest. Az új, korszerű könyvelőautomaták nem csupán mentesítik a dolgozókat sok fárasztó össze- adási és egyéb munkától, hanem sok mást is tudnak. Jelentős részükbe előbb mechanikai, majd elektronikus szorzószerkezetet építettek. Az elektronikus szorzószerkezetek a másodperc töredékrésze alatt végzik el a korábban, külön műveletekben végzett szorzást. Rengeteg idő takarítható meg, ha az anyag- és bérutalványok, anyagklvitelezési jegyek feldolgozásánál a gép az adatok beütésével szinte egy időben végzi a szorzásokat és írja ki automatikusan a szorzatokat. Az egyik új módszer mechanikai: a kartonokba az új egyenleg beírásával lyukakat ütnek és ezek értékeket fejeznek ki. Amikor a kartont újból gépbe helyezik, a gép a lyukakat letapogatja és az ott rögzített értékeket automatikusan felveszi. Nincs más munkára szükség, mint arra, hogy az új események adatait bebillentyűzzék, ezeket a gép hozzászámolja a régi adatokhoz és automatikusan írja ki az új egyenleget. Ezzel egyidőben ismét belyukasztja az értékeket a nyilvántartó lapokba. A másik megoldás mágneses. A nyilvántartó lapok szélén néhány mm-es mágneses csík fut végig. A nyilvántartólapokra könyvelt adatokat e csíkokban lehet rögzíteni mágneses úton; új tétel feljegyzésénél a gép taiost a mágneses csíkból veszi fel az előző egyenletet (a forgalom adatait), hozzászámítja az új esemény adatait, automatikusan leírja az új egyenleget és ismét rögzíti az adatokat a mágneses csíkon. Lyukkártyagépek Az első lyukkártyagépeket 1890-ben az USA népszámlálási adatainak feldolgozásánál használták. Azóta a lyukkártya-rendszerű feldolgozás nagyon elterjedt: a nagyobb vállalatok adataikat szerte a világon lyukkártyagépeken dolgozzák fel. Minél több szempont szerint kell az adatokat feldolgozni, annál gazdaságosabb e rendszer használata. Az egyes események adatait lyukkártyákon rögzítik. A kártyákat a kívánt szempontok szerint géppel rendezik és a kártyák adatait automata gépeken listákra Íratják. A modern lyuk- kártyagépek ma már nagyon „sokat tudnak“. A rendező gépek sebessége óránként 40—80 ezer kártya, a kiírásé óránként 10 000 sor. A feldolgozások során automatikusan végzik az összegírást, szorzást stb. A lyukkártya-rendszerű adatfeldolgozásnál az eredeti bizonylatókról (pl. anyagutalvány) lyukkártyát (közbenső adathordozó) kell készíteni. Ez a művelet és annak ellenőrzése munkaigényes, a lyukkártyás adat-feldolgozás költségeinek felét jelenti. Táviratok is rögzíthetők lyukszalagon, illetve a lyukszalag adatait automatikusan lehet táviratozni is (telex). Ennek következtében a lyukszalag segítségével a táviratozott adat újabb manuális munka közbeiktatása nélkül kerülhet a lyukkártya-rendszerű adatfeldolgozásba. Elektronikus adatfeldolgozás Az utóbbi évtizedekben az elektronika ugrásszerűen fejlődött. Egyre nagyobb számban végeznek az elektronikus gépekkel ügyviteli, igazgatási munkát. Az egyes számítógépgyárak olyan mennyiségű megrendeléseket kapnak, hogy ez maga is az elektronika teljes térhódítására vall. Az elektronikus gépek jellemzője a nagy számolási sebességen kívül az, hogy sok adatot gyorsan lehet beadagolni, nagy adattároló kapacitásuk van és gyorsan nagy tömegű adatot lehet velük kiírni. Az elektronikus gépek tulajdonságai lehetővé teszik, hogy egy-egy nagy gazdaságegység szinte minden fontos adatát befogadják, azokat tárolják és változásaikat a beadagolt adatok segítségével számontartsák. Amíg a könyvelőautomaták és nagyrészt a lyukkártyagépek segítségével csupán a hagyományos adatfeldolgozás gépesítésére került sor, és ez inkább egy-egy részterületre korlátozódott, addig az elektronikus gépek lehetővé tették az ügyviteli, az igazgatási munkák teljesen új rendszeri automatizálását. Amíg korábban minden adatot annyiszor írtak le, adtak össze, másoltak át, ahányszor csak arra szükség volt, az elektronikus géppark az egyszer beadagolt adatokat minden művelethez automatikusan keresi ki, ve- sza számba, végez velük csoportosítást, szétválasztást és közli az eredményeket. Az elektronikus gépek alkalmazása az adatfeldolgozáson kívül — a meghatározott program alapján — a döntések automatizálást is lehetővé teszi. Tovább folytathatnók a modern iroda egyre korszerűbb berendezéseinek az ismertetését, beszélhetnénk mágneses írásról, fotoelektromos leolvasásról, mikrofilmen rögzített irattárról stb. Az elmondott megoldások az ügyviteli munka gépesítésének csupán néhány jellemző módját mutatták meg. Ebbői is látható azonban, hogy a technika lehetőségeinek felhasználásával az irodai munka hatékonysága valóban ugrásszerűen növelhető. (dj) Lengyelországban az utóbbi évekucn rohamosan fejlődik az elektronikai ipar. Ezek képviselői közé tartozik a „Mera" miniszámítógép-rend- szereket gyártó varsói üzem is. Már több mint két éve különösen a Mera 300 kis számítógépek gyártására fordítják a legnagyobb figyelmet. A gépet többféle kivitelben készítik és hatékony segítséget nyújt különféle technológiai folyamatok irányításában. A Mera 305 például a helyt irányításban, vagyis az anyaggazdálkodás ügyvitelének vezetésére, operatív tervezésre, számvetésre stb. szolgál. — A képen a Mera 300-as elektronikus számológép szerelése.
