Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-23 / 200. szám, hétfő
Bukarest legnagyobb újonnan épült városnegyede a Titán, amelynek 250 000 lakosa van. ROMÁNIA FELSZABADULÁSÁNAK ÜNNEPÉN A szocialista társadalom építésének ünnepén DÉLUTÁNI ZÁPOR Az ésszerű gazdálkodás eredménye F elszabadulásának 32. évfordulóját köszönti ma a szocialista Románia népe. 1944. augusztus 23-án a Román Kommunista Párt irányításával a társadalom antifasiszta erői — a gyors ütemben előnyomuló szovjet hadsereg stratégiai győzelmeire támaszkodva — megdöntötték Antonescu fasiszta diktatúráját, s Románia kilépett a háborúból. A kommunisták mozgósították a tömegeket, hazafias alakulatokat szerveztek. A szovjet hadsereg oldalán harcolva a román egységek a háború utolsó szakaszában részt vettek a felszabadító harcokban más európai országok, így Magyarország és hazánk területén is. Románia dolgozó népe a fel- szabadulás óta eltelt időszak alatt elismerésre méltó ered- ményekef ért el a szocialista társadalom építésében, a népgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében. Éppúgy, mint az ország felszabadulásának, az újjáépítésnek, az ország társadalmi, gazdasági átalakításának is kezdettől fogva a kommunista párt volt vezető ős mozgósító ereje. A szocialista országépítés megkezdése óta gyökeres változások mentek végbe Románia életében. Az egykor fejletlen agrárállamból korszerű Iparú és mezőgazdaságú szocialista ország lett. A dolgozó tömegek erőfeszítései, áldozatkész munkája nyomán újjáalakult a városok sora, számos Ipari létesítmény, lakótelep, út épült. A felszabadulás óta eltelt Időszakban az ország Ipari ter-< melése csaknem 31-szeresére növekedett, a korszerű tudományos ismeretek alapján teljesen új iparágak fejlődtek ki. A haladó technikai berendezésekkel ellátott üzemek ezrei épültek fel. A román fémkohászati ipar ma a 32-szeresét termeli az 1938. évinek. A gépipar 4 nap alatt termel annyit, mint amennyi az egész 1938. évi termelés volt. A vegyipari termelés hatalmas fejlődését mi sem tanúsítja jobban, mint az a tény, hogy az 1938. évi termelés értékét ma nem egészen 2 nan alatt állítja elő. Nagyszabású fejlődésen ment át a mezőgazdaság, amelyet évről évre tökéletesebb gépekkel és berendezésekkel, egyre több műtrágyával látnak el, s mai termelésének értéke kétszeresen nagyobb az 1938. évinél. Szüntelenül emelkedik a nép életszínvonala. Az utóbbi 25 év alatt a dolgozók nominális munkabére csaknem az ötszörösére, a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme pedig több mint a 3.2-szeresére növekedett. Az 1944. évi augusztusi felkelés győzelme óta a városokban több mint 1 700 000, a falvakon pedig mintegy 2 millió 350 000 lakás épült. Nagyarányú fejlődést ért el az iskolaügy, és a tudomány, amely egyre jelentősebb mértékben járul hozzá a termelőerők korszerűsítéséhez és az ország anyagi forrásainak tökéletesebb kihasználásához. Románia népe felszabadulásának 32. évfordulóját nagyarányú, aktív munka közepette ünnepli meg, minden erejét latba vetve az RKP XI. kongresz- szusa határozatainak a sokoldalúan fejlett szociálisa társadalom felépítésére, és a kommunizmusba való átmenetre irányuló pártprogram teljesítése érdekében. A jelenlegi ötéves tervidőszakra a XI. pártkongresszus az ország szocialista iparosításának továbbfolytatását tűzte ki fő feladatul. Az ipar fejlődési üteme évente átlagosan 10,2— 11,2 százalékkal növekszik, a nemzeti jövedelem kialakításának több mint a kétharmadát szolgáltatja, s mintegy 75 százalékban vesz részt a gazdaság technikai ellátásában. A szocialista úton haladó Románia sikerei, fejlődése elválaszthatatlan a szocialista országok gazdasági integrációjának elmélyülésétől, a békéért, a szocialista rend védelméért vívott összehangolt harctól. Románia eredményeit népe kitartó munkájával és a szocialista országok közösségére, a KGST-re és a Varsói Szerződésre támaszkodva érte el. A közös célok, az internacionalizmus, a marxizmus—leninizmus elvei határozzák meg hazánk és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatait. Gazdasági együttműködésünk feltételei lók, s a kapcsolatok bővülésének biztatók a távlatai. Országaink egymáshoz való viszonyát a szocialista társadalmi rend felépítésének, az európai és a világbéke, a biztonság megszilárdításának közös érdekei határozzák meg. A hagyományos csehszlovák —román barátság gyökerei a népeink szabadságáért és önálló nemzeti létéért, majd pedig a fasiszta uralom ellen vívott közös harcának Idejére nyúlnak vissza. A háború utáni Időszakban országaink és kommunista pártjaink baráti kapcsolatai és együttműködése kiszélesedtek és új tartalmat nyertek. A közös úton járva az utóbbi években a csehszlovák—román kapcsolatok a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területén elmélyültek. Különösen fontos szerepe volt ebben Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu elvtárs találkozóinak és megbeszéléseinek. E kapcsolatok további fejlődésére ugyancsak ösztönzőleg hatott Ľubomír Strougal 1975 őszén tett romániai látogatása és a román vezetőkkel folytatott tárgyalásai. A csehszlovák—román gazdasági együttműködés fejlődéséről tanúskodik többek között az is, hogy az 1971*-1975-ös évekre szóló kereskedelmi egyezmény előirányzatait 12 százalékkal túlszárnyalták, s az árucsere 55 százalékkal növekedett az 1966—1970-es Időszakhoz viszonyítva. Az új ötéves Időszakra szóló kereskedelmi egyezmény értelmében az árucsere további 54 százalékos emelkedésére számítunk. A hazánkba irányuló román kivitel jelentős részét gépipari termékek alkotják, többek között a nálunk is kedvelt Dacia 1300 személygépkocsik, a Roman teherautók, traktorok stb. Hazánk pedig főként gépi berendezéseket szállít a román ipar különféle ágazatainak, továbbá mérőműszereket, autókat és más termékeket. Nagy jelentőségű mindkét ország számára a termelési kooperáció és szakosítás utóbbi években történt fejlesztése és a tudományos-műszaki együttműködés kibővítésit). Románia mai nagy ünnepén azt kívánjuk, érjen el további sikereket a szocializmus építésében, s erősödjön összefogásunk az európai béke és biztonság, a fegyverkezési hajsza megfékezése, népeinknek és a szocialista közösség országainak javára. PROTICS JOLÁN Zvolenská Slatináról Očová felé haladva néhány pillanatig könnyen azt hiheti a más vidékről jövő utazgató ember, hogy valami titokzatos módon a zvoleniból egyenesen a komáromi, vagy dunaszerdahelyi járásba tévedt. Amint elhagyja a falu utolsó házait, az or- szágúttól egyre jobban eltávolodnak a rétekkel, erdőkkel borított hegyek és dombok. Tovább haladva mindkét oldalon asztallaphoz hasonlóin sík a határ. Nyolc-tíz kilométeres körzetben a legkisebb emelkedőt is hiába keresi a szem. Mintha néhány évezreddel ezelőtt ezen a részen egyszerre teljesen elfogyott volna a természet hegyeket, dombokat formáló ereje. Az országutat gabonaföldek szegélyezik. A baloldali, csaknem kétszáz hektáros parcellán még kombájnok dolgoznak. Szemben a másik oldalon már elvégezték a tarlóhántást. Csak a hantok alól kikandikáló szalmaszálak mutatják, hogy néhány nappal ezelőtt itt is az aratók dolgoztak. A traktorosok azóta már a táblaszélre állították a vetőgépeket is a szomszédos parcellán, ahol a közép-szlovákiai kerület negyedik legnagyobb gazdaságának, a Munkaérdemrenddel kitüntetett Ocovái Egységes Földművesszövetkezetnek határa kezdődik. Itt még javaban tart az aratás. Éppen a kombájnosok után indulnánk, amikor váratlanul nagy cseppelcben megered az eső. Aztán hosszú percekig úgy esik, mintha dézsából öntenék. Később, mire szemerkéléssé szelídül a zápor, a tarlón már csaknem bokáig ér a sár. Egymás után hazamennek a kombájnosok. Az Imént még poros kabátokból szinte csavarni lehet a vizet... Ocován nem nehéz megtalálni a szövetkezet irodáját. A főutcán a néhány nap múlva átadásra kerülő, szokatlanul korszerű központi irodaház mesz- sziről felfigyeltet magára. Most még a szomszéd házban bosszankodnak a szövetkezet vezetői. — Estig még legalább ötven hektárt learathattunk volna — mondja némi számolgatás után Martin Nuožka elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Kiválóan dolgoznak a kombájnosalnk. Mind a Bátovcéről érkezett öt vendégkombájnos, mind a szövetkezeti nyolc kombájnos. Tegnap például 110 hektárról takarították be a gabonát. A mai eső miatt kint maradt mintegy ötven hektár termése ugyancsak sokat jelentett volna a teljesítményükben. A nemrégi társulás öta 4447 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó egységes földmüvesszövetkezet különösen jó talajú határában az idén 1230 hektárt vetettek be gabonával. A szokatlanul száraz tavaszi és nyár eleji időjárás ellenére nem fogyotl el a növénytermesztő szakemberek bizakodása. Minden parcellán gazdagabb termést vártak a tavalyinál. — Az elmúlt napok folyamán az aránylag gyakori esők miatt csak alig több mint hat- száz hektár termését tudtuk betakarítani. A hektárhozamokkal azonban valamennyien elégedettek vagyunk. Tavaly gabonából átlagosan 30,85 mázsás hektárhozamunk volt. Most az eddig betakarítottak alapján már több mint 38 mázsa a hektáronkénti átlag. Búzából egy 116 hektáros parcellán 47 mázsát meghaladó hektárhozamunk volt. Biztosra vehető, hogy az eddigi átlagot nem rontja le a még kaszára váró gabonatáblák hozama sem. Mindenült gyönyörűen fejlettek, telt szeműek a kalászok. Az aratás közben jött záporok csak a munka menetét zavarták meg. Amíg jegyzetelem az elnök szavait, egyre jobban furdal a kíváncsiság A zvoleni járás domborzati viszonyait, gazdálkodási feltételeit ismerve, az idei szárazság után aligha hittem volna, hogy Ilyen terméshozamról is számot tudnak majd adni. De nem kell megfogalmazni a kérdést. Folytatja az elnök. — A gabonát természetesen a legjobb és nagy részben a sík parcellákon termesztjük. Feltételeink között már évek óta a Mironovszkaja és a ju bilejnaja búzafajták adják a leggazdagabb hozamot. Az eddigi tapasztalataink alapján a vetés idején úgy döntöttünk, hogy egy parcellára ebből a két fajtából keverjük a vetőmagot. Örömmel mondhatom, hogy sikerült a kísérlet. Az említett 47 mázsás rekordot így értük el. Az ésszerű gazdálkodás sikereiről ismert egységes föld- művesszövet kezeiben az idei aratás kezdete óta nemcsak a 116 hektáros búzatábla terméshozama számít rendkívülinek. Az őszi repce ugyancsak meghálálta a komoly szakértelmet és a gondos munkát. A 111 hektárról 2886 mázsa termést takaríthattak be. Tehát 26 mázsát hektáronként. — Szövetkezetünkben az őszi repce termesztésére jó feltételek és jó tapasztalataink vannak — kapcsolódik beszélgetésünkbe Ján Mafa üzemgazdász. -- Ezek alapján elhatároztuk, hogy az ipari növények közül csak az őszi repcét fogjuk termeszteni. Hasonló nagy gondot fordítunk a takarmánytermesztésre Is. A Idei első ka- szállás termése nálunk sem volt a legrosszabb. Egy 150 hektáros táblán lóheréből hektáronként 240 mázsát gyűjtöttek be a járvaszecskázók kezelői. Száraz állapotban számítva ez 60 mázsás hektárhozamot jelent. A csapadékhiány miatt a második kaszállás hozama csak egyharmada volt ennek. Most azonban az esők után ismét szépen fejlődnek a takarmánynövények. Az évelő takarmányok és a rétek első kaszállásának ió termése természetesen megmutatkozott az állattenyésztési eredménymutatók alakulásában is. Elsősorban a tejtermelésben születtek figyelmet érdemlő sikerek. Júniusban a tehéngondozók a tejeladás tervét 44 380 literrel túlteljesítették, júliusban terven felül újabb 55 676 liter tejet értékesíthettek. így a korábbi hónapokban történt lemaradást is sikerült behozniuk. Az év eleje óta ösz- szesen több mint 80 000 liter a tervtúlteljesítés. Amíg erről beszélgettünk, teljesen felszáradt az országút. Az árokparton is egyre kisebb az eső nyoma. A határban azonban reggelig semmiképpen sem dolgozhatnak a gépek. Az estig learatni tervezett ötven* hektáros terület termése egy nappal később kerül a raktárba. Nem a kombájnosok tehetnek róla... LALO KAROLY sze 0,5 százalékkal nőtt, tehát lényegében stagnált, az inflációs ráta meghaladta a 10 százalékot, a teljes foglalkoztatottság és a munkaerőhiány munkanélküliségbe csapott át és elérte az 1,8 százalékot, a fizetési mérleg hiánya rekordszintet ért el, 1,7 milliárd dolláros deficittel. A svéd gazdasági problémát felnagyítva a jobboldal azzal támadja a kormányt, hogy a gondok fő forrása a szociális viszonyokban és a munkaerőhöz való ragaszkodásban rejlik. Bár a svéd munkaviszonyok a tőkés világban kiemelkedően előnyösek, az elmúlt évben 290 sztrájk tört ki, körülbelül 360 000 munkanapkieséssel, ami körülbelül 60 millió dollár termelési érték elvesztését okozta. A Žarnov na Oslany-i egységes Földművesszövetkezetben a szalniabegyűj- tásben jól jött a Novákyi Szénbányák 14 tagú bányászkollek- tivájának segítsége. Naponta körülbelül 30 hektárról gyűjtötték be a szalmát, s két hétig — szabadságuk ideje alatt — dolgoztak a szövetkezet földjein. (ČSTK felv.) Szovjet hőerőművek a Koreai NDK-nak A Szovjetunió egy uj hőerőművet épít, egy másikat pedig kibővít, a Koreai NDK-ban. Az új csongdini hőerőmű tervezett kapacitása 150 ezer kilowatt. A beruházási program szerint három 50 000 kilowattos egységet szerelnek fel. A KNDK legnagyobb hőerőművének, a pukcsani erőműnek a teljesítSvéd gazdaság Gazdasági paradicsom — gondokkal. Ezzel a találó címmel Ír terjedelmes cikket a Vision című hetilap Svédországmányét 33 százalékkal, 1,6 millió kilowattra növelik. A Tyeh- nopromexporttal folytatott megbeszéléseken a koreai delegáció javasolta, hogy szovjet szakemberek vegyenek részt a szerelési munkáknál, és arról Is szó van, hogy a Szovjetunióban tanítják be a koreai szakembereket. ról. A svéd gazdaságot tavaly elérte a gazdasági válság hulláma: a nemzeti termék összehasonlító áron mérve mindösz-
