Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-21 / 199. szám, szombat
A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az Igazságon, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Korunk e követelményének megvalósításához a kapitalista országokban is egyre szélesebb politikai és gazdasági körök járulnak hozzá. Az ilyen kapcsolatok a békének, a feszültség enyhülésének és a társadalmi haladásnak az érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptömegei érdekeinek. (Az európai kommunista ás munkáspártok berlini konferenciájának dokumentumából.) BIZONYTALAN TÁVLATOK, BIZONYTALAN ÍGÉRETEK Ford hivatalosan is elfogadta jelölését Szorosabbra zárják soraikat in imperializmus mesterkedései ellen (Folytatás az 1. oldalról) közé tartoznak. A nyilatkozat rámutat, hogy a fejlődő országok a világválság áldozatai, s ez súlyosan érinti a politikai és gazdasági kapcsolatokat is. Felhívja a figyelmet a fejlett és a fejlődő országok gazdasági potenciáljában lévő különbségek elmélyülésére. Ezért „fontos politikai jelentősége van“ egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtésének. A nyilatkozat hangsúlyozza a politikai és gazdasági függetlenségre, a természeti források feletti teljes szuverenitásra irányuló erőfeszítések fontosságát. Rámutat, hogy a fejlődő országoknak nagyobb mértékben részt kell venniük az árutermelésben és -elosztásban, valamint alapvető változtatásokat kell elérni a nemzetközi munkamegosztásban. A fejlődő országok gazdaságának fellendítése érdekében sürgős feladatnak minősíti a külföldi agressziók, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, az Imperializmus, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás felszámolását. Követeli a függőség és alárendeltség minden egyéb formájának, a belíigyekbe való beavatkozásnak, a fennhatóságnak és kizsákmányolásnak a megszüntetését. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlődő országok főként a nyersanyag- kiviteltől függnek, melynek értéke a háborút követő időszakban szüntelenül csökken, míg azoknak az áruknak az árai, amelyeket ezeknek az államoknak be kell hozniuk, emelkednek. Ez a tény komolyan veszélyezteti erőfeszítéseiket, fékezi fejlődésüket és növeli külföldi eladósodásukat. Az el nem kötelezett országok kormányfői e dokumentumban kifejezték meggyőződésüket, hogy az el nem kötelezettek további előrehaladását csupán a nemzetközi gazdasági kapcsolatok teljes átépítése biztosíthatja. A nyilatkozat kijelenti, hogy olyan igazságos társadalom megteremtése nélkül, amely valamennyi állampolgárának biztosítja gazdasági és szociális biztonságát, minden ember elidegeníthetetlen állampolgári jogát, nem lehet nemzetközi viszonylatban tartós békét és biztonságot teremteni. A kormányfők e célok elérésében a legfontosabb tényezőnek az egyes államok önellátására és hatékonyabb gazdasági együttműködésére való erőfeszítéseit, szolidaritásuk és egybehangoit akcióik szilárdítását tartják abban a közös harcban, amelyet az imperializmus egységbontó kísérletei ellen folytatnak. Az el nem kötelezett országok vezető képviselői a nyilatkozatban újból elítélték a nemzetek felett álló kizsákmányoló monopóliumok mesterkedéseit, amelyekkel nyereségük érdekében kifosztják a fejlődő országok forrásait, felforgatják gazdaságukat és veszélyeztetik szuverenitásukat. A nyilatkozat elítélte az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének megsértését és a népek önreldelkezési jogának lábbal tiprását. Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete a politikai és a gazdasági nyilatkozaton kívül jóváhagyta a gazdasági együttmíiködés akció- programját is. E program megA hányatott sorsú ciprusi ** szigetköztársaság életének állandó jellemzője a politikai nyüzsgés. Ciprus jövője megint a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került, mégpedig több szempontból. Éppen két éve annak, hogy Ankara inváziót hajtott végre a szigetországban s bár a viszály háborús tűzvésszé fajulását sikerült megakadályozni, a két nemzeti közösség viszonyában azóta Is fokozódó elhidegülés tapasztalható, amely az utóbbi időben több alkalommal is a „ciprusi tőrük szövetségi állam“ megalakulásának bejelentésében nyilvánult meg. Másodszor Ciprus népe a szeptember 5-i parlamenti választásokra készül — az első komoly országos belpolitikai esemény lesz ez a köztársaságot ért súlyos megrázkódtatások óta. Maka- riosz elnök rendszere tehát nagy próbatétel előtt áll. Közvetve pedig azért került szóba a szigetország, mert ilyen vagy olyan módon kapcsolatba hozzák a ciprusi történést az égéi viszállyal, Athén és Ankara ola]háborújával, amelyben azonban szerencsére eddig nem jutottak szóhoz a fegyverek. E napokban a ciprusi nép életének még egy fontos eseményéről emlékeztek meg: 50 évvel ezelőtt alakult meg a Ciprusi Kommunista Párt, melynek 1925. augusztus 15-én kezdődött llmasszoli alakuló kongresszusa határkövet jelentett a ciprusiak imperialistaellenes gyarmatosításellenes, akkoriban Washington — Gerald Ford, amerikai elnök, tegnap virradóra hivatalosan is elfogadta' a köztársaságpárti elnökjelöltséget. Erről a párt Kansas Cityben megtartott konvenciója döntött. Televíziós beszédében Ford kijelentette, hogy a legutóbbi közvéleménykutatás alapján ugyan Jimmy Carter, a Demokrata Párt elnökjelöltje népszerűbb, döntést azonban mégis a novemberi választások hoznak. Ford rámutatott, hogy a választási kampány során nagy figyelmet fordít a békére, a gazdasági fellendülésre, a Fehér Ház iránti bizalom helyre- állítására. A Köztársasági Párt Kansas City-i kongresszusa jóváhagyta továbbá Robert Dole szenátor alelnökjelöltségét. Ford elnök felhívása ellenére a delegátusok egész sora nem Dole szenátorra szavazott, hanem más politikai képviselőkre, többek között Ronald Reaganra, aki előzőleg bejelentette, hogy nem fogadja el az alelnökjelöltséget. Ford elnök a Köztársasági Párt konvenciójának záróülésén kijelentette, hogy az amerikaiak milliói békét óhajtanak, s kormánya igyekszik ezt a reményt valóra váltani. „Biztonságosabb és ésszerűbb világot akarunk kiépíteni a leszerelés területén türelmes megbeszélésekkel és megbízható egyezményekkel, amelyek csökkentik a konfliktus veszélyét és gyengítik a termonukleáris háború veszélyét“ — ígérte Ford. Amikor a belpolitika kérdéseiről beszélt, megemlítette, hogy az Egyesült Államokat a legsúlyosabb gazdasági hanyatlás érte. Kijelentette, hogy két évvel ezelőtt az árueladás rohamosan csökkent, sok üzemet bezártak és hetente többezer munkás vesztette el állását. Ford elnök reagált arra a tényre is, hogy ez Ideig nem sikerült leküzdeni a gazdasági válság következményeit, s az országban többmillió munkanélküli van. Ígéretet tett, hogy újraválasztása esetében olyan helyzetet teremt, amelyben az Egyesült Államok gazdasága minden polgár számára biztosítani tudja a foglalkoztatottságot. Az ilyen ígéretek napirenden vannak az amerikai választási kampányokban, Ford elnök azonban semmiféle konkrét javaslatot nem tett a teljes foglalkoztatottság biztosítására, amely a munkanélküli amerikaiak milliói számára a kapitalizmus feltételei között elérhetetlen álom marad. A nyugatnémet kommunisták ci választási küzdelemben Bonn — „Béke, szabadság, szocializmus. Csak az szavaz a nagytőke ellen, aki az NKP-ra szavaz.“ A Német Kommunista Párt ezekkel a leiszavakkal vezeti választási harcát. A választások utolsó szakaszáról (az NSZK-ban október 3-án tartják a parlamenti választásokat) Hermann Gautier, a Német Kommunista Párt alelnöke, tájékoztatta a párt legfelsőbb szerveinek tanácskozásán a járási szervezetek elnökeit. A Német Kommunista Párt mind a 248 választókörzetben és mind a tíz szövetségi köztársaságban jelölteti magát. A választási törvény az NKP-t több tízezer aláírás gyűjtésére kényszeríti, s a kommunisták a választókkal való konstruktív megbeszélésekre és alternatív követelések előterjesztésére használják ki a kampányt, hangsúlyozta Hermann Gautier. Az NKP jelöltségére több mint 100 000 aláírást gyűjtöttek. A jelöltek a bizonyítékai annak, hogy az NKP a munkásosztály pártja: 571 lelölt közül 270 munkás és 192 alkalmazott. A választási harc befejező szakaszában a kommunisták, főleg munkásközpontokban, több mint ezer különféle akciót rendeznek. Az NKP politikája helyességéről a háztartásokban tett látogatások során győzik meg a választókat. PÁRIZSBAN megkezdődtek a főváros felszabadulása 32. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek. Koszorúkat helyeznek el az elesett hősök sírján. A KÖNY ÉS TUDOMÁNY varsói kiadó gondozásában megjelent Leonyid Brezsnyevnek, Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája című műve. A gyűjtemény magába foglalja L. Brezsnyevnek a Szovjetunió külpolitikájáról szóló beszédeit, cikkeit és párbeszédeit, valamint a LEMP VIII. és az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszédeit. SVÁJC az első félévben 219 millió svájci frank értékű fegyvert szállított külföldre. Ez a múlt évihez viszonyítva 16 százalékos emelkedést jelent. A vásárlók között első helyen Irán (73,3 millió svájci frank), Hollandia (39,2 millió) és az NSZK (36,3 millió) áll. Írországban 26 ezerrel csökbent a gazdasági települések szátaa az utóbbi tíz évben. Nagyon romlott a kisebb gazdaságok helyzete, miután Írország belépett a Közös Piac tagállamai sorába. SZEPTEMBER 9-E ÉS 26-A között Lengyelország területén megrendezik a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek közös hadgyakorlatát, amely a „Pajzs-76“ fedőnevet viseli. KISSIMA DOUKARA, a Mali Köztársaság belügyminisztere, augusztus végén Dmitrij Usztyl- nov marsall, a szovjet honvédelmi miniszter meghívására hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik. AZ NSZK-BAN az utóbbi 22 évben 80 százalékkal emelkedett a fiatalkorú (14—17-évesig) bűnözők száma. A 18—21-éves bű^ nözőké 31, és a 21—24-évesekő 29 százalékkal. TAKARÉKOSSÁGI TÖRVÉNY DÁNIÁBAN Koppenhága — A dán parlament tegnap virradóra szavazati többséggel jóváhagyta a takarékossági intézkedésekről szóló törvénysorozatot, amely a dolgozók legszélesebb rétegeit érinti. A legfontosabb közülük: a következő két év folyamán a bérek legfeljebb hat százalékkal emelkedhetnek. Több ezer dolgozó már napok óta tüntet a bérkorlátozás és az áremelkedés ellen. Az intézkedések ellen döntő akcióra szólította fel a közvéleményt a Dán Kommunista Párt és a szak- szervezet. Anker Jörgensen miniszterelnök kisebbségi szociáldemokrata kormánya a takarékossági intézkedések jóváhagyását hosz- szú parlamenti vita után csak a konzervatív és más dán burzsoá párt támogatásával érte el. britellenes felszabadító mozgalmának kibontakozásában. A párt évtizedeken át, illegalitásban is, a ciprusi nép nemzeti törekvéseinek kifejezőle, vezetője volt. A párt, később a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) néven átszerveződve világos, mindenavatkozása 1974 ben a nacionalizmus fellobbanásának a megnyilvánulása volt, a jelenlegi jobboldali Demirel-kormány törekvései azonban mással is magyarázhatók, mint csak na- conalizmussal. E kormánynak igen jó kapcsoltai vannak Washingtonnal, az amerikai impeVészfelhők Aphrodite szigete fölött ki számára érthető és a lakosság többségének támogatását elnyerő programmal valameny- nyi ciprusi, — görög és török — érdekeinek érvényesítéséért küzdött. Elismert vezetője a nemzeti törekvéseknek és az ő támogatásának köszönheti Ma- kariosz hazafias csoportja, hogy Athén cselszövései ellenére is kormányon maradt. Amióta Ciprus elnyerte formális függetlenségét, a tak~ szim vagy enózlsz kérdése különféle változatban időszerű maradt. Vagyis a sziget és a „görög anyaország“ egyesüléséről, vagy görög és török részre való kettéosztásáról van szó, s az utóbbi Időben annak vagyunk a tanúi, hogy a takszim, azaz a megosztás elérésére irányuló törekvések kerültek előtérbe. A kérdés, most Is a régi: kinek használna a ciprusi függetlenség féladása? BUlent Ecevit szociáldemokrata színezetű kormányának ciprusi berializmusnak pedig régi nem is titkolt vágya, hogy a NATO-n keresztül támaszpont-országnak szerezhesse meg a semlegességétől és önrendelkezésétől megfosztott Ciprust. Sajnos, a szigetország bonyolult viszonyai között ezt még a hazafias erők sem mind ismerik fel. Végletbe esnek a török nacionalisták, amikor valamilyen török különállam létrehozásával veszélyeztetik a ciprusi területi egységet, s nem gondolnak arra, hogy így maguk is a NATO prédájává válnak. Hasonló hibába esnek Maka- riosz elnök politikai ellenfelei, például a választások előtt Kleridisz volt parlamenti elnök vezetésével politikai tömbbe tömörült Jobboldali erők, amelyek az athéni politikának kedvező hullámokra akarják sodortatni az ország halólát. Ha már hajókat és hullámokat emlegetünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Égei- tenger olajkincseinek kiaknázásáért Athén és Ankara között kitört viszályt. Ez bonyolult kérdés, egy 1958 as vonatkozó genfi megállapodás bonyolult jogi megfogalmazásaival függ össze, de gyökerei mélyebbek. A Simsikl nevű török kutatóhajó a közelmúltban fejezte be szondázó útját a görög légierő és hadihajók vészes közelségében. Törökország folytatni kívánja partjai, Thasszosz és más görög szigetek közelében a tengerfenék cseppfolyós aranyának felkutatását annak ellenére, hogy Athén ezt a tenger- részt az említett egyezményre hivatkozva görög felségterületnek tekinti. Az ezzel kapcsolatos török panaszt most a Biztonsági Tanács tárgyalja. Washingtont és a NATO-kö- röket kellemetlenül érinti a viszály, mert kezdi túllépni a családi békétlenség méreteit. Viszont előnyt is húznak belőle, mert rövid Időre elterelhetik a közvélemény figyelmét a még mindig rendezetlen és súlyos viszály magvát hordozó ciprusi kérdésről E bonyolult kérdéskomplexumban csak egy világos: az amerikai imperializmus minden, képpen befolyása alatt akarja tartani a térséget és kezében torija a viszály szálait, profitálni kíván belőle. Az Imperialista cselszövés és a ‘ciprusi nép ellen világosan kibontakozó összeesküvés tényét még mélyebben kell tudatosítaniuk a ciprusi hazafiaknak és mindén békeszerető erőnek, hogy ideiében megakadályozzák az imperialista ármányt. L. L. Kommentárunk határozza azokat a fő területeket, amelyeken az el nem kötelezett és főként a fejlődő országok együttműködésüket fejlesztenék. Az akcióprogramban tükröződik az egész colombói tanácskozás szelleme — a mozgalom egységtörekvései mind a politikai, mind a gazdasági kérdésekben, valamint a fejlődő országok Időszerű, égető gazdasági problémáinak megoldására Irányuló törekvés. Az akcióprogram szerint az együttműködés széles lehetőségei nyílnak és kiterjednek a legkülönbözőbb területekre, így a nyersanyagforrások, a bankrendszer, az ipari együttműködés, a kereskedelem, a közlekedés, a távösszeköttetés, a biztosítási rendszer, az egészségügy, a műszaki-tudományos fejlődés, a nukleáris energia békés felhasználása, a tájékoztatási rendszer, a turizmus, stb. területére. A program magába foglalja az értekezleten előterjesztett egyik fő Javaslatot, amely arra irányul, hogy az el nem kötelezett országok és a harmadik világ államai igyekezzenek saját konvertibilis pénznemet kialakítani, amelyet ezen országok gazdag gazdasági potenciálja fedezne és hogy az egységes pénznem alapján létrehoznák a fejlődő világ kereskedelmi bankját, amely előmozdítaná a nemzetek fölötti tőkés bankok befolyásától való mentesülést. Az el nem kötelezett országok vezető képviselői a colombói értekezlet végén egyhangúlag elhatározták, hogy a mozgalom következő csúcsértekezletét 1979-ben Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosában tartják meg.
