Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-21 / 199. szám, szombat

A szocialista országok, az el nem kötelezett or­szágok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az Igazságon, az egyen­jogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasá­gi kapcsolatok kialakításáért. Korunk e követelmé­nyének megvalósításához a kapitalista országokban is egyre szélesebb politikai és gazdasági körök já­rulnak hozzá. Az ilyen kapcsolatok a békének, a fe­szültség enyhülésének és a társadalmi haladásnak az érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptömegei érdekeinek. (Az európai kommunista ás munkáspártok berlini konfe­renciájának dokumentumából.) BIZONYTALAN TÁVLATOK, BIZONYTALAN ÍGÉRETEK Ford hivatalosan is elfogadta jelölését Szorosabbra zárják soraikat in imperializmus mesterkedései ellen (Folytatás az 1. oldalról) közé tartoznak. A nyilatkozat rámutat, hogy a fejlődő orszá­gok a világválság áldozatai, s ez súlyosan érinti a politikai és gazdasági kapcsolatokat is. Felhívja a figyelmet a fejlett és a fejlődő országok gazda­sági potenciáljában lévő kü­lönbségek elmélyülésére. Ezért „fontos politikai jelentősége van“ egy új nemzetközi gaz­dasági rend megteremtésének. A nyilatkozat hangsúlyozza a politikai és gazdasági függet­lenségre, a természeti források feletti teljes szuverenitásra irányuló erőfeszítések fontos­ságát. Rámutat, hogy a fejlődő országoknak nagyobb mérték­ben részt kell venniük az áru­termelésben és -elosztásban, valamint alapvető változtatáso­kat kell elérni a nemzetközi munkamegosztásban. A fejlődő országok gazdaságának fellen­dítése érdekében sürgős fel­adatnak minősíti a külföldi ag­ressziók, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, az Imperia­lizmus, a gyarmatosítás és új­gyarmatosítás felszámolását. Követeli a függőség és aláren­deltség minden egyéb formá­jának, a belíigyekbe való be­avatkozásnak, a fennhatóság­nak és kizsákmányolásnak a megszüntetését. A nyilatkozat felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a fejlődő országok főként a nyersanyag- kiviteltől függnek, melynek értéke a háborút követő idő­szakban szüntelenül csökken, míg azoknak az áruknak az árai, amelyeket ezeknek az ál­lamoknak be kell hozniuk, emelkednek. Ez a tény komo­lyan veszélyezteti erőfeszítései­ket, fékezi fejlődésüket és nö­veli külföldi eladósodásukat. Az el nem kötelezett orszá­gok kormányfői e dokumen­tumban kifejezték meggyőződé­süket, hogy az el nem köte­lezettek további előrehaladását csupán a nemzetközi gazdasági kapcsolatok teljes átépítése biztosíthatja. A nyilatkozat ki­jelenti, hogy olyan igazságos társadalom megteremtése nél­kül, amely valamennyi állam­polgárának biztosítja gazdasá­gi és szociális biztonságát, min­den ember elidegeníthetetlen állampolgári jogát, nem lehet nemzetközi viszonylatban tar­tós békét és biztonságot te­remteni. A kormányfők e célok elérésében a legfontosabb té­nyezőnek az egyes államok ön­ellátására és hatékonyabb gaz­dasági együttműködésére való erőfeszítéseit, szolidaritásuk és egybehangoit akcióik szilárdí­tását tartják abban a közös harcban, amelyet az imperia­lizmus egységbontó kísérletei ellen folytatnak. Az el nem kötelezett orszá­gok vezető képviselői a nyi­latkozatban újból elítélték a nemzetek felett álló kizsákmá­nyoló monopóliumok mesterke­déseit, amelyekkel nyereségük érdekében kifosztják a fejlődő országok forrásait, felforgatják gazdaságukat és veszélyeztetik szuverenitásukat. A nyilatkozat elítélte az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvé­nek megsértését és a népek önreldelkezési jogának lábbal tiprását. Az el nem kötelezett orszá­gok csúcsértekezlete a politi­kai és a gazdasági nyilatko­zaton kívül jóváhagyta a gaz­dasági együttmíiködés akció- programját is. E program meg­A hányatott sorsú ciprusi ** szigetköztársaság életé­nek állandó jellemzője a poli­tikai nyüzsgés. Ciprus jövője megint a nemzetközi érdeklő­dés homlokterébe került, még­pedig több szempontból. Éppen két éve annak, hogy Ankara inváziót hajtott végre a szi­getországban s bár a viszály háborús tűzvésszé fajulását si­került megakadályozni, a két nemzeti közösség viszonyában azóta Is fokozódó elhidegülés tapasztalható, amely az utóbbi időben több alkalommal is a „ciprusi tőrük szövetségi állam“ megalakulásának bejelentésé­ben nyilvánult meg. Másodszor Ciprus népe a szeptember 5-i parlamenti választásokra ké­szül — az első komoly orszá­gos belpolitikai esemény lesz ez a köztársaságot ért súlyos megrázkódtatások óta. Maka- riosz elnök rendszere tehát nagy próbatétel előtt áll. Köz­vetve pedig azért került szóba a szigetország, mert ilyen vagy olyan módon kapcsolatba hoz­zák a ciprusi történést az égéi viszállyal, Athén és Ankara ola]háborújával, amelyben azon­ban szerencsére eddig nem ju­tottak szóhoz a fegyverek. E napokban a ciprusi nép életének még egy fontos ese­ményéről emlékeztek meg: 50 évvel ezelőtt alakult meg a Ciprusi Kommunista Párt, mely­nek 1925. augusztus 15-én kez­dődött llmasszoli alakuló kong­resszusa határkövet jelentett a ciprusiak imperialistaellenes gyarmatosításellenes, akkoriban Washington — Gerald Ford, amerikai elnök, tegnap virra­dóra hivatalosan is elfogadta' a köztársaságpárti elnökjelölt­séget. Erről a párt Kansas Ci­tyben megtartott konvenciója döntött. Televíziós beszédében Ford kijelentette, hogy a legutóbbi közvéleménykutatás alapján ugyan Jimmy Carter, a Demok­rata Párt elnökjelöltje népsze­rűbb, döntést azonban mégis a novemberi választások hoznak. Ford rámutatott, hogy a vá­lasztási kampány során nagy figyelmet fordít a békére, a gazdasági fellendülésre, a Fe­hér Ház iránti bizalom helyre- állítására. A Köztársasági Párt Kansas City-i kongresszusa jóváhagyta továbbá Robert Dole szenátor alelnökjelöltségét. Ford elnök felhívása ellené­re a delegátusok egész sora nem Dole szenátorra szavazott, hanem más politikai képvise­lőkre, többek között Ronald Reaganra, aki előzőleg beje­lentette, hogy nem fogadja el az alelnökjelöltséget. Ford elnök a Köztársasági Párt konvenciójának záróülésén kijelentette, hogy az amerikaiak milliói békét óhajtanak, s kor­mánya igyekszik ezt a reményt valóra váltani. „Biztonságosabb és ésszerűbb világot akarunk kiépíteni a leszerelés terüle­tén türelmes megbeszélésekkel és megbízható egyezményekkel, amelyek csökkentik a konfliktus veszélyét és gyengítik a ter­monukleáris háború veszélyét“ — ígérte Ford. Amikor a belpolitika kérdé­seiről beszélt, megemlítette, hogy az Egyesült Államokat a legsúlyosabb gazdasági hanyat­lás érte. Kijelentette, hogy két évvel ezelőtt az árueladás ro­hamosan csökkent, sok üzemet bezártak és hetente többezer munkás vesztette el állását. Ford elnök reagált arra a tényre is, hogy ez Ideig nem sikerült leküzdeni a gazdasági válság következményeit, s az országban többmillió munkanél­küli van. Ígéretet tett, hogy újraválasztása esetében olyan helyzetet teremt, amelyben az Egyesült Államok gazdasága minden polgár számára bizto­sítani tudja a foglalkoztatott­ságot. Az ilyen ígéretek napirenden vannak az amerikai választási kampányokban, Ford elnök azonban semmiféle konkrét ja­vaslatot nem tett a teljes fog­lalkoztatottság biztosítására, amely a munkanélküli ameri­kaiak milliói számára a kapi­talizmus feltételei között elér­hetetlen álom marad. A nyugatnémet kommunisták ci választási küzdelemben Bonn — „Béke, szabadság, szocializmus. Csak az szavaz a nagytőke ellen, aki az NKP-ra szavaz.“ A Német Kommunista Párt ezekkel a leiszavakkal ve­zeti választási harcát. A választások utolsó szaka­száról (az NSZK-ban október 3-án tartják a parlamenti vá­lasztásokat) Hermann Gautier, a Német Kommunista Párt al­elnöke, tájékoztatta a párt leg­felsőbb szerveinek tanácskozá­sán a járási szervezetek elnö­keit. A Német Kommunista Párt mind a 248 választókörzetben és mind a tíz szövetségi köztársa­ságban jelölteti magát. A vá­lasztási törvény az NKP-t több tízezer aláírás gyűjtésére kény­szeríti, s a kommunisták a vá­lasztókkal való konstruktív megbeszélésekre és alternatív követelések előterjesztésére használják ki a kampányt, hangsúlyozta Hermann Gautier. Az NKP jelöltségére több mint 100 000 aláírást gyűjtöttek. A jelöltek a bizonyítékai annak, hogy az NKP a munkásosztály pártja: 571 lelölt közül 270 munkás és 192 alkalmazott. A választási harc befejező szakaszában a kommunisták, fő­leg munkásközpontokban, több mint ezer különféle akciót ren­deznek. Az NKP politikája he­lyességéről a háztartásokban tett látogatások során győzik meg a választókat. PÁRIZSBAN megkezdődtek a főváros felszabadulása 32. év­fordulója tiszteletére rendezett ünnepségek. Koszorúkat helyez­nek el az elesett hősök sírján. A KÖNY ÉS TUDOMÁNY var­sói kiadó gondozásában megje­lent Leonyid Brezsnyevnek, Az SZKP és a szovjet állam külpo­litikája című műve. A gyűjte­mény magába foglalja L. Brezs­nyevnek a Szovjetunió külpoli­tikájáról szóló beszédeit, cik­keit és párbeszédeit, valamint a LEMP VIII. és az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszé­deit. SVÁJC az első félévben 219 millió svájci frank értékű fegy­vert szállított külföldre. Ez a múlt évihez viszonyítva 16 szá­zalékos emelkedést jelent. A vásárlók között első helyen Irán (73,3 millió svájci frank), Hollandia (39,2 millió) és az NSZK (36,3 millió) áll. Írországban 26 ezerrel csökbent a gazdasági települé­sek szátaa az utóbbi tíz évben. Nagyon romlott a kisebb gazda­ságok helyzete, miután Írország belépett a Közös Piac tagállamai sorába. SZEPTEMBER 9-E ÉS 26-A kö­zött Lengyelország területén megrendezik a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek kö­zös hadgyakorlatát, amely a „Pajzs-76“ fedőnevet viseli. KISSIMA DOUKARA, a Mali Köztársaság belügyminisztere, augusztus végén Dmitrij Usztyl- nov marsall, a szovjet honvé­delmi miniszter meghívására hivatalos látogatásra a Szovjet­unióba érkezik. AZ NSZK-BAN az utóbbi 22 évben 80 százalékkal emelkedett a fiatalkorú (14—17-évesig) bű­nözők száma. A 18—21-éves bű^ nözőké 31, és a 21—24-évesekő 29 százalékkal. TAKARÉKOSSÁGI TÖRVÉNY DÁNIÁBAN Koppenhága — A dán parla­ment tegnap virradóra szava­zati többséggel jóváhagyta a takarékossági intézkedésekről szóló törvénysorozatot, amely a dolgozók legszélesebb rétegeit érinti. A legfontosabb közülük: a következő két év folyamán a bérek legfeljebb hat százalék­kal emelkedhetnek. Több ezer dolgozó már napok óta tün­tet a bérkorlátozás és az ár­emelkedés ellen. Az intézkedé­sek ellen döntő akcióra szólí­totta fel a közvéleményt a Dán Kommunista Párt és a szak- szervezet. Anker Jörgensen miniszterel­nök kisebbségi szociáldemokra­ta kormánya a takarékossági intézkedések jóváhagyását hosz- szú parlamenti vita után csak a konzervatív és más dán bur­zsoá párt támogatásával érte el. britellenes felszabadító mozgal­mának kibontakozásában. A párt évtizedeken át, ille­galitásban is, a ciprusi nép nemzeti törekvéseinek kifejező­le, vezetője volt. A párt, ké­sőbb a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) néven átszerveződve világos, minden­avatkozása 1974 ben a naciona­lizmus fellobbanásának a meg­nyilvánulása volt, a jelenlegi jobboldali Demirel-kormány tö­rekvései azonban mással is magyarázhatók, mint csak na- conalizmussal. E kormánynak igen jó kapcsoltai vannak Wa­shingtonnal, az amerikai impe­Vészfelhők Aphrodite szigete fölött ki számára érthető és a lakos­ság többségének támogatását elnyerő programmal valameny- nyi ciprusi, — görög és török — érdekeinek érvényesítéséért küzdött. Elismert vezetője a nemzeti törekvéseknek és az ő támogatásának köszönheti Ma- kariosz hazafias csoportja, hogy Athén cselszövései ellenére is kormányon maradt. Amióta Ciprus elnyerte for­mális függetlenségét, a tak~ szim vagy enózlsz kérdése kü­lönféle változatban időszerű maradt. Vagyis a sziget és a „görög anyaország“ egyesülésé­ről, vagy görög és török részre való kettéosztásáról van szó, s az utóbbi Időben annak va­gyunk a tanúi, hogy a takszim, azaz a megosztás elérésére irá­nyuló törekvések kerültek elő­térbe. A kérdés, most Is a régi: ki­nek használna a ciprusi füg­getlenség féladása? BUlent Ecevit szociáldemokrata színe­zetű kormányának ciprusi be­rializmusnak pedig régi nem is titkolt vágya, hogy a NATO-n keresztül támaszpont-országnak szerezhesse meg a semlegessé­gétől és önrendelkezésétől megfosztott Ciprust. Sajnos, a szigetország bonyo­lult viszonyai között ezt még a hazafias erők sem mind isme­rik fel. Végletbe esnek a török nacionalisták, amikor valami­lyen török különállam létreho­zásával veszélyeztetik a ciprusi területi egységet, s nem gon­dolnak arra, hogy így maguk is a NATO prédájává válnak. Hasonló hibába esnek Maka- riosz elnök politikai ellenfelei, például a választások előtt Kleridisz volt parlamenti elnök vezetésével politikai tömbbe tömörült Jobboldali erők, ame­lyek az athéni politikának ked­vező hullámokra akarják sodor­tatni az ország halólát. Ha már hajókat és hullámo­kat emlegetünk, nem hagyhat­juk figyelmen kívül az Égei- tenger olajkincseinek kiakná­zásáért Athén és Ankara között kitört viszályt. Ez bonyolult kérdés, egy 1958 as vonatkozó genfi megállapodás bonyolult jogi megfogalmazásaival függ össze, de gyökerei mélyebbek. A Simsikl nevű török kutató­hajó a közelmúltban fejezte be szondázó útját a görög légierő és hadihajók vészes közelségé­ben. Törökország folytatni kí­vánja partjai, Thasszosz és más görög szigetek közelében a ten­gerfenék cseppfolyós aranyá­nak felkutatását annak ellené­re, hogy Athén ezt a tenger- részt az említett egyezményre hivatkozva görög felségterület­nek tekinti. Az ezzel kapcsola­tos török panaszt most a Biz­tonsági Tanács tárgyalja. Washingtont és a NATO-kö- röket kellemetlenül érinti a viszály, mert kezdi túllépni a családi békétlenség méreteit. Viszont előnyt is húznak belő­le, mert rövid Időre elterelhe­tik a közvélemény figyelmét a még mindig rendezetlen és sú­lyos viszály magvát hordozó ciprusi kérdésről E bonyolult kérdéskomple­xumban csak egy világos: az amerikai imperializmus minden, képpen befolyása alatt akarja tartani a térséget és kezében torija a viszály szálait, profi­tálni kíván belőle. Az Imperia­lista cselszövés és a ‘ciprusi nép ellen világosan kibontako­zó összeesküvés tényét még mé­lyebben kell tudatosítaniuk a ciprusi hazafiaknak és mindén békeszerető erőnek, hogy ide­iében megakadályozzák az im­perialista ármányt. L. L. Kommentárunk határozza azokat a fő terüle­teket, amelyeken az el nem kötelezett és főként a fejlődő országok együttműködésüket fejlesztenék. Az akcióprogram­ban tükröződik az egész co­lombói tanácskozás szelleme — a mozgalom egységtörekvései mind a politikai, mind a gaz­dasági kérdésekben, valamint a fejlődő országok Időszerű, égető gazdasági problémáinak megoldására Irányuló törekvés. Az akcióprogram szerint az együttműködés széles lehetősé­gei nyílnak és kiterjednek a legkülönbözőbb területekre, így a nyersanyagforrások, a bank­rendszer, az ipari együttműkö­dés, a kereskedelem, a közle­kedés, a távösszeköttetés, a biztosítási rendszer, az egész­ségügy, a műszaki-tudományos fejlődés, a nukleáris energia békés felhasználása, a tájékoz­tatási rendszer, a turizmus, stb. területére. A program magába foglalja az értekezleten előterjesztett egyik fő Javaslatot, amely ar­ra irányul, hogy az el nem kötelezett országok és a har­madik világ államai igyekezze­nek saját konvertibilis pénzne­met kialakítani, amelyet ezen országok gazdag gazdasági po­tenciálja fedezne és hogy az egységes pénznem alapján lét­rehoznák a fejlődő világ ke­reskedelmi bankját, amely elő­mozdítaná a nemzetek fölötti tőkés bankok befolyásától való mentesülést. Az el nem kötelezett orszá­gok vezető képviselői a colom­bói értekezlet végén egyhangú­lag elhatározták, hogy a moz­galom következő csúcsértekez­letét 1979-ben Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosában tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents