Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-20 / 198. szám, péntek
H ogyan Is kezdődhetne másként egy olyan beszámoló, amelyet augusztus második felében fogalmaznak Magyarországon, mint azzal: az aratás lényegében befejeződött, az ország kenyere már a raktárakban van. Különösen fontos ez a szűkszavú jelentés, ha „az európai háttér“ előtt villantjuk fel a magyar mezőkön zúgó-dohogó arató-cséplőgépek képét — hiszen Franciaországból, Olaszországból, a Rhône és a Pó völgyéből egyaránt keserű beszámolók érkeztek az aszályokozta károkról. A magyar mezőgazdaság eredménye pedig ebben az esztendőben is tisztes, jó volt, és ha egyelőre még nincsenek is végleges számadatok, egy dolog biztos. S ez az egy dolog: ha az aszályos időjárás okozott is bizonyos kieséseket, az aratás valóban példamutató megszervezése, a szállítás és a termény átvétele körűit. rend és jegyelem sokat megmentett abból, amit az időjárás viszontagságai miatt már elveszettnek láttak. Azt mondhatná bárki, aki Budapest felé tekint: vajon miért éppen a mezőgazdaság eredményeivel kezdődik egy 1976 augusztusi beszámoló annak az országnak a mindennapjairól, amely éppen az elmúlt évtizedek szocialista építőmunkájának eredményeként lett fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország. Való igaz, 1938-hoz képest jóval több mint tízszeresére növekedett az ipari termelés indexe, és ha csak egynéhány iparcikk termelését vetjük össze a második világháború előtti esztendők termelési adataival, olyan tényekre bukkanunk, amelyek azt mutatják, hogy manapság háromszor annyi szenet, tizenötször any- nyi villamosenergiát, hatszor annyi bauxitot, ötször annyi acélt, huszonötször annyi műtrágyát, hússzor annyi cipőt, hatszor annyi kötöttárut termel a magyar ipar, mint 1938-ban. S alighanem a legtöbbet mondó adatok egyike az, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe az iparban az 1938-as százról 1976-ra ötszázra emelkedett. Mégis indokoltnak tűnik, hogy a magyar közvélemény augusztusban a falu, a szocialista mezőgazdaság felé fordul. Jól tudjuk, hogy az orszzág kenyerének megtermelése milyen fontos dolog. A magyar nyelvben nem véletlenül lett a búza, a gabona közkeletű elnevezésére használatos szó az élet. A közgondolkodás mai figyelme a Budapesti levél A REGI MEG AZ Űf — Debrecen egyik új negyedének központjában ott áll még egynéhány múlt századi ház is. jezve azt jelenti, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magában foglalja a béreket, a bér jellegű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat, és az árak változtatásainak hatását is — tervben előirányzott 3,5 százaléknál jobban, négy százalékkal nőtt. A munkások és az alkalmazottak reálbérének 2,5 százaléka szerepelt az évi tervben, de végülís itt is. 4% volt a növekedés; a mező- gazdaságból származó jövedelmek is növekedtek, pedig az 1975-ös eredmények elmaradtak a várakozástól. 1975-ben egyébként a munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete 3100 forint volt. A lakosság jövedelmét ebben az esztendőben 17—18 százalékkal növekedett pénzbeni, társadalmi juttatások emelték. Augusztus elején a televízió esti híradója megmutatta a nézőknek, miként élnek a debreceni úgynevezett „agrártábor“ lakói. Az egyetem ugyanis meghívta három-négyhetes előkészítő-táborozásra azokat a- munAz ország kenyere, egy tv-riport és az alkotmány által kiszabott tennivalók felől. Nem véletlen — akár középiskolai, akár egyetemi szinten — ez a nagy érdeklődés a tanulás Iránt. A tíz és félmillió lakosú Magyarországon ugyanis esztendőnként a legkülönbözőbb oktatási fokozatokon közel két- millióan tanulnak. Augusztus 20-a Magyarországon az Alkotmány ünnepé; az Országgyűlés 1949 augusztus 20- án fogadta el a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányát. Sokszor megtévesztő, hogy a tegnap — az úri Magyarország —• politikusai gyakorta emlegették ,,az ezeréves magyar alkotmányt“. Pedig Magyarországnak soha nem volt írott alkotmánya — az elsőt, az első állami alaptörvényt 1919. júivus 28-án alkotta meg az első magyar munkáshatalom, a Magyar Tanácsköztársaság. És miután ezt a Horthy-ellenforradalom széttépte és sárbataposta, 1949- ig megint csak nem volt alkotmánya Magyarországnak. Néhány esztendővel ezelőtt, amikor az 1949-es alkotmány néhány paragrafusát módosították, a parlamenti vitában felszólalt Kádár fános is, és azt mondotta: „Az Alkotmány a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja ... Meggyőződésünk szerint az Alkotmány híd, amely a megpróbál- tatásokkal terhes, több mint ezer esztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet... Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Alkotmány megtartása fölött mezőgazdaság iránt ennek a széles körben elterjedt szóhasználatnak a kivetítődése is. S ha már szó esett ebben az összefüggésben is a mezőgazdaságról, illő dolog megemlíteni, hogy szemben az 1950-es 2 millió 135 ezer mezőgazdaságban tevékenykedő aktív keresővel jelenleg alig valamivel több mint egymillió a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. És ha arra gondolunk, hogy miként dolgozik ez, a döntő többségében a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban tevékenykedő sok-sok férfi és nő, elegendő megint csak néhány számmal felvillantani a tegnap és a ma különbségeit. Néhány fontos növény másfél évtizeddel ezelőtti tér mésátlagát kell itt összehasonlítani a mostanival. A búza hektáronkénti átlagtermése 1951 és 1960 között 14,8 mázsa volt, most közel jár a 39 mázsához. A kukoricáé 21,9-ről 42,5-re, a cukorrépáé 199,4-ről 372,5-re, a burgonyáé 96,5-ről 125,9-re, a vöröshagymáé 103,4-ről 180,5-re, a paradicsomé pedig 130,2-ről 234,7-re növekedett... Sokszor esik szó arról-, hogy az ipar és a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés munkája mellett mindig a legfontosabb mutatók első sorában kell emlegetni az életszínvonal alakulásának kérdéseit. A magyar parlament nyári ülésszakán, amikor a múlt esztendő költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták, a pénzügyminiszteri expozéban Faluvégi Lajos miniszter azt mondotta, hogy „összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint amekkorát gazdasági helyzetünk megengedett volna.“ Ez más szavakkal kifeABC-ÁRUHÁZAK — az elsősorban élelmiszert és háztartási cikkeket árusító önkiszolgáló boltok a vásárlók gyors, kulturált kiszolgálását szolgál jk. az egész évi tervek teljesítését. Minisztériumunk tanácskozásain és a munkaértekezleteken már foglalkoztunk ezekkel a problémákkal, és meggyőződtünk arról, hogy a határozatokat teljesítve a vállalatok és az üzemek a mostaniaknál kedvezőbb eredhiényeket is el tudnak érni. Az említett célok megvalósítása azt jelenti, hogy a nehézségek ellenére is több mint 18 milliárd koronát kell beruházni, ebből az építőipari termelésre több mint 5,6 milliárd korona jut. A megkezdett építkezések határértéke 13,3 milliárd korona. SzUkséges, hogy a beruházók, a tervezők, a kivitelezők, komolyan vegyék az új kapacitások beruházási, próba- üzemeltetési és más határidőit. A figyelmet elsősorban azokra a beruházásokra kell összpontosítani, amelyeket még az idén,'vagy jövőre be kell fejezni, s azokra, amelyekben rövidesen meg kell kezdeni a termelést. így lehet leginkább elősegíteni a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítését. Egyúttal a befejezetlen beruházások számának csökkentését is előmozdítjuk, amely a vegyiparban magas. Csak a mostani ötéves időszakban 20 nagy beruházást kell befejezni. Minisztériumunk tudatosítja, ml mindent kell tenni annak érdekében, hogy megvalósuljanak a hatodik ötéves terv időszakában vegyiparunkra háruló igényes feladatok. Mélyreható elemzések alapján már tavaly hozáláttunk a trösztök, vezérigazgatóságok irányítási rendszerének tökéletesítéséhez. Az elemzéseket a vezérigazgatósagok végezték. A helyzet ^vitása érdekében fel-: adatokat tűztek ki és intézkedéseket foganatosítottak. Ezek- kel a kérdésekkel minisztériumunk is folgalkozott. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a minisztérium dolgozói számának állandósítása mellett elkerülhetetlenül szUkséges megoldásokat keresni a feladatokkal való megbirkózás érdekében. Július elsején több változtatást hajtottunk végre a belső szervezésben. A hatékonyság növeléséért, a minőség javításáért * Feladataink nagyon igényesek, különösen ami a minőségi mutatókat illeti. Állandóan javítani kell a termékek minőségét, hogy versenyképesek legyünk a külföldi piacokon, meg azért is, hogy jól kielégítsük a belföldi piac növekvő igényeit. Ezért mozgalmakat szervezünk, amelyek a minőség javítását célozzák. Továbbra is ebbe az irányba kívánjuk terelni a dolgozók kezdeményezését. A trösztök és a vállalatok az utóbbi Időben számos konkrét intézkedést foganatosítottak a minőség javítására, a szaratovi mozgalom bevezetésére, s a Mladá fíoleslav-i Autógyár dolgozói kezdeményező felhívásának követésére. Különösen a termelési folyamatok gazdaságossága növelésének terén igényesek a feladatok. Ezt a nyereség növelésének követelménye szinte kikényszeríti. Továbbra is meg kell állapítanunk a nyersanyag, az energiafogyasztás, a munkaigényesség műszakilag Indokolt normáit, és ezeket meg kell tartani. Vegyiparunk bonyolult volta és igényes feladatai megkövetelik, hogy az irányítás pontos és rugalmas legyen. Ezért az irányítás terén fokozott mértékben alkalmazzuk a számítógépeket. A számítógépek nemcsak a rutinfeladatokat tudják kiválóan elvégezni, hanem a jövőben fokozatosan egyes termelési szakaszok, sőt egész termelési folyamatok irányítására is alkalmasak lesznek. Az Üzemirányítási Mérnöki Kutatóintézet ebben hasznos segítséget tud nyújtani. Az alapos elemzéseket, tanácskozásokat követően legfontosabb feladatainkról okmányt dolgoztunk ki, melynek címe: „A CSKP XV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán elfogadott hatrozatokból adódó intézkedések az 1976-os évre és a hatodik ötéves tervidőszak további éveire.“ A KGST július 7-e és 9. e köpött Berlinben megtartott 30. ülésszaka megállapította, hogy az utóbbi ötéves időszakban komoly eredmények születtek, azonban arra is rámutatott, hogy tovább kell fejleszteni az egyes tagállamok népgazdaságát, méghozzá az átfogó szocialista integrációs programok megvalósításával. Ez lehetővé teszi azon legnehezebb feladatok megoldását is, amelyeket a kisebb tagállamok — köztük hazánk — egyedül nem tudnának megoldani. Igen, további fejlődésünk biztositékát — a vegyiparban is — a KGST-tagállamokkal, különösen a Szovjetunióval való együttműködésben látjuk, hiszen a Szovjetunióval bonyolítjuk le a legnagyobb külkereskedelmi forgalmat. Ezen együttműködés nélkül lehetetlen népgazdaságunk további fejlődésének és stabilitásának biztosítása. kás- és par ászt származású fiatalembereket, akik a mezőgazdaság magasképzettségű vezetőiként akarnak dolgozni majd — és most a középiskolai tanulmányok befejezésének hónapjai után ott, az egyetem épületeiben, a tangazdaság földjein és épületeiben akarnak megismerkedni a következő esztendők munkájával. Nagyon sok, a televízióhoz és a sajtóhoz érkezett levél helyeselte ezt az előkészítőhónapot. Az a kialakult vélemény, hogy az életre készülő, a pályát választó fiatalembereknek minden lehetőséget meg kell adni; hogy jóelőre tájékozódjanak a választott pálya örömei és gondjai, az előttük álló tanuló-évek mindig Őrködött, betűinek és szellemének feltétlen tiszteletben tartásával tevékenykedett eddig is; ezt fogja tenni a Jövőben is.“ Az az alkotmány, amelynek megtartásán a párt őrködik, azt mondja ki: a Magyar Népköz- társaság szocialista állam, ahol a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Úgy gyakorolja, hogy mindig jobb, gaz- dagabb, szebb legyen a dolgozó milliók élete. GÄRDOS miklös AZ ARATÁS MÁSNAfJiÁN — vizsgálják a termést a mosonszent- miklósi Oj Élet Termelőszövetkezetben.
