Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-17 / 195. szám, kedd
Matis Pavel felvétele VÄLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN Garam jeligére: Mindhárman hatvanadik életévük betöltése után az addig ledolgozott 31 beszámítható évük alapján már Jogosultak voltak az öregségi nyugdíjra. Ezt azonban még nem Igényelték és tovább dolgoztak, hogy nyugdíjuk minden így ledolgozott év után az öregségi nyugdíj megnyílásakor redukált átlagkeresetnek 4 százalékával, 1976. január 1- től, egy év után, 7 százalékkal emelkedjék. Mivel nyugdíjigényük megnyílása ellenére megszakítás nélkül tovább dolgoztak a nyugdíj folyósítása nélkül és csak most, 5 így ledolgozott év után kívánnak nyugdíjba lépni, azon az alapon, hogy átlagkeresetük a tényleges nyugdíjba lépésük előtti öt év alatt lesz kedvezőbb, az 1975/121 sz. törvény 3. bek. értelmében igényük lesz arra, hogy a nyugdíjuk kiszámítása szempontjából döntő redukált átlagkeresetüket a tényleges nyugdíjba lépésüket megelőző naptári évtől visszafelé számított 5 év átlagából számítsák ki. Mivel Önök 1977. március 31-ével akarnak nyugdíjba lép- ni, a redukált havi átlagkeresetüket az 1972. január 1. és 1976. december 31. közti őt évben elért keresetükből fogják majd megállapítani. Az így megállapított redukált átlagkeresetük (azaz a havi 2000 koronán felüli összeg csak 1/3 arányban számítható be) 4 %-ával, azaz négy év után 16 %-kal, az 1976-os év után 7 %-kal emelekdik majd nyugdíjuk. Ha 1977. január 1-től 1977. március 31-lg három hónapot ledolgoznak, ezért még 1,75 %-os emelésre lesz igényük, így összesen 24,75 °/o-kal fog emelkedni nyugdíjuk. B. H.: Édesanyja, aki már hosszabb ideje elvált, most tölti be 55 életévét. Több helyen dolgozott, azonban főként csak rövidebb ideig tartó munkaviszonyokban, összesen 5—6 évet dolgozhatott így le. Édesanyjának 56. életéve betöltésekor csak akkor keletkezhetne öregségi nyugdíjra Igénye, ha meglenne már a 25 beszámítható nyugdíjévé munkaviszonyok és az esetleg beszámítható pótidők alapján, s teljesítené az öregségi nyugdíj további feltételét is, hogy a nyugdíj- igény megnyíltakor még dolgozna, vagy legfeljebb két éve nem dolgozott az igény megnyílta előtt. Édesanyja az 56. éle+éve betöltésekor az életkoron kívül a másik két döntő feltételt sem teljesíti s így nem lesz igénye öregségi nyugdíjra, ön, vagy férje, azon az alapon, hogy havonta több mint 100 koronával járulnak hozzá eltartásához, adókedvezményt Igényelhetne a Járási Pénzügyigazgatóságon (okresná finančná správa). Ez a kedvezmény azonban csak az említett hivatal által kiadott igazolás utáni időre jár s visszamenőleg nem Igényelhető. Ha édesanyja gyengébb egészségi állapota miatt nem tud munkaviszonyba lépni és az így szerzett keresetből gondoskodni magáról, akkor a családi törvénykönyv 92. §-a alapján volt férjétől igényelhetne hozzájárulást eltartásához. Ha rossz egészségügyi állapota alapján egyébként teljesítené a rokkantság egészségügyi feltételeit, a járási nemzeti bizottság járadékosztályán szociális segély iránt folyamodhatna. Ez önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs perelhető igénye. Fiatal rokkantjáradékos: Az 1957/121 sz. törvény 63. §ának 3. bek. szerint a nőtlen, hajadon, özvegy, vagy elvált nyugdíjas, ha nincs senkivel szemben eltartási kötelezettsége, és nem elmegyógyintézetben van, 4 hónapos kórházi (intézeti) kezelés után az ötödik hónaptól csak nyugdíjának a felét kapja, legkevesebbet havi 300, legtöbbet havi 500 koronát. Az említett 4 hónapot minden egyes kórházi kezelés esetében külön kell számítani. L. Gy.: Az ellenállási tevékenységét a felszabadulás dátumáig, azaz 1945. május 9-ig ismerhetik el, így az összidő az ön esetében legfeljebb 23 hónap. Mivel ebből több mint 6 hónapon át fegyveres alakulatban harcolt, így az 1975/121 sz. törvény 51. §-ának 1. bek. 2/ pontja alapján a II. kategóriába kell beosztani. Az idézett törvény 53. §-a alapján minden ellenállói tevékenységének megkezdett egy évéért egy évvel rövidül nyugdíjkorhatára, így feltehetően önnek 58 éves korában keletkezik majd igénye öregségi nyugdíjra. Az idézett törvény értelmében a legkisebb öregségi nyugdíj havi 1300 korona, egyébként minden megkezdett ellenállási évért a II. kategó riában 100-100 korona emelés jár. T. K.: Az ön alacsony nyugdíját havi 1100 koronára azon az alapon emelték, hogy még további családtagról is gondoskodik. Mivel ön még nem 70 éves, ez az emelés csak akkor jár, ha egy-egy naptári évben nem dolgozik többet 60 munkanapnál. Az alacsony nyugdíjak emelése havi 600 koronáig az egyedül élő nyugdíjasok esetében, és havi 1100 koronáig, ha további családtagról is gondoskodik, csak abban az esetben jár, ha a nyugdíj a nyugdíjas egyetlen megélhetési forrása é$ saját munkatevékenységével sem saját maga, sem családtagja nem tud élet- színvonalukon javítani. Dr. F. J. AZ ÉRZÉKSZERVEK CSERÉJE Az űrkutatás ismét egy nagy lépéssel vitte előre az emberiséget azon az úton, melynek célja a világ ésszerű megváltoztatása. Az ember mindinkább úrrá válik a természet legyőzhetet- lennek vélt erői felett. Megváltoztatja a folyók irányát, életet varázsol a sivatag homokjába, energiaforrássá változtatja a vad, évmilliárdok során megzabolázatlan erőket. Miközben új arcot ölt körülötte a világ, kibővül egyéni képességeinek területe is. Mintegy három évtized telt el azóta, hogy a hihetetlennek tűnő sebességgel működő elektronikus számítógépek megoldják a megfejthe- tetleneknek tartott feladatokat. Ma már olyan korszak küszöbén állunk, mely a szellemi képesség soha nem remélt távlatait villantja fel és oldja meg. Bemutatunk néhány ragyogó elképzelést, ami a kibernetika új útjáról számol be. BIOLÓGIAI KÉPLETEK Stephan Heyin német szerző az „Ogonyok“ cimű szovjet lap hasábjain azt a kérdést boncolgatta: vajon az emberi szervezetet nem tekinthetnénk-e egy tökéletes kibernetikai berendezésnek? Aztán mindjárt tovább fűzi a gondolatot: vajon képesek vagyunk-e elektronikus készülékeinkkel olyan rendszereket létrehozni, amiben van már valami „emberi“? Vajon az ilyenfajta gépek segítségével megfejthetjük e a szerves élet rejtélyét? ... A kisgyermek forró lábashoz ér. Ujjainak melegérző idegvégződései agyába továbbítják az érzést és ott fájdalommá tudatosul. Sok milliónyi agysejtjeinek némelyike elraktározza ezt az emléket és legközelebb, amikor a kisgyermek meglátja a lábast, vagy csak gondolatban megjelenti előtte a képe, mindjárt kapcsolódik hozzá a másik fogalom: forró és fáj. A központi szabályozó szerv óva inti, nehogy újra a forró lábashoz érjen. Az elektronikus gép működése is hasonló, a tapasztalatokat adatok alakjában raktározza el és a megszabott program alapján a szükséges adatot a rendelkezésünkre bocsátja. Az olyanfajta „gépben“, mint az ember, tökéletesen szabályozott, meghatározott, törvényszerűségekre épülő akciók zajlanak le. Minden biológiai törvényszerűség lényegében matematikailag ki fej - jezhető, egyáltalán nem utópisztikus. Tehát a cél: az emberi szervezet meghatározott funkcióit gépi úton szabályozni. Csak a képlet meghatározása nem olyan egyszerű, ahogy az az első hallásra tűnik! De nem is olyan megoldhatatlan, ahogy azt az örökkévaló világ meg- változtathatatlanságának egyre kisebb táborral rendelkező hívei állítják. AUTOMATIKUS VÉRNYQMÄSSZABÄLYOZÄS V. Parin professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja és D. Melnyickij, a Kísérleti Orvostudományi Intézet rádióelektronikai és kibernetikai laboratóriumának vezetője, kísérletileg is igazolták az elektronikus szabályozás fiziológiailag hasznosítható lehetőségét. \ híres szovjet kutatók már évekkel ezelőtt egy kutya combjának verőerébe morzsányi elektro* nlkus berendezést szereltek, amely meghatározott elektromos impulzusok kibocsátásával az állat egyik idegének ingerlése útján a véredények kitágulását váltotta ki, és ezzel csökkentették az állat vérnyomását. A következő lépés az le3Z, hogy a vér összetételének elemzése alapján még pontosabban határozzák meg például azokat a tényezőket, amelyek jelzik a vérnyomás természetellenes emelkedését. Ez egy elektronikus értékelő gép hálózatán keresztül a magas vérnyomásban szenvedők vérnyomását mindig megfelelő szinten tarthatja. Vagy vegyünk egy másik példát, azokat a nagyszerű kísérleteket, amelyeket ugyancsak szovjet kutatók végeztek. Egy karját vesztett embernek olyan műkezet alkottak, amely az agyban keletkezett bioáramok felhasználásával a viselője akaratának megfelelően automatikusan működött. A műkezű ember is le akarja írni a nevét, és a készülék engedelmesen rója a betűket a papírra. Nem fantasztikus regény- részlet ez ma már, hanem valóság! Ezek után az sem meglepő, ha olyan gépet konstruálnak, amely az emberi agy gondolatait nem a gégefőhöz küldi hogy ott érthető beszéddé változzanak, hanem valahova messzebb, mondjuk egy másik szobába, ahol aztán emberi hangon megszólal a dróton továbbított gondolat. HALLÓ KESZTYŰ Norbert Wiener amerikai tudós és munkatársai azzal a gondolattal foglalkoztak, hogyan lehetne az egyik emberi szervvel helyettesíteni a másikat. Módszerük megértésére képzeljünk el egy olyan elektronikus kesztyűt,' amely szorosan tapad a kézhez, érinti annak érzőideg- ződéselt. Ez a kesztyű egy olyan bonyolult berendezés, amely felfogja a hanghullámokat, szétbontja elektromos impulzusokká és — a szovjet tudósok előbb leírt kísérlete során a kutya lába verőerének Idegéhez közvetített jelzésekhez hasonlóan — most ezek az átalakított hangrezgések a kéz érzőidegvégeihez kerülnek. Az ingereknek az értelmezését megtanulja a kesztyű viselője, és bármilyen furcsán is hangzik a megállapítás, a kezével hall, azaz érteni tudja a hangjelenségeket. Ilyen halló kesztyű már van! Most abban az irányban folynak a kísérletek, hogy olyan műszereket szerkesszenek, amelyek a látási benyomásokat alakítják át és továbbítják az ember más érzékszerveire, és ott a látás érzetét keltik. A süketek hallanak, a vakok látnak, a némák beszélnek majd! Ehhez pedig nem szükséges semmiféle biblikus „csoda“, csupán a tudomány nagyszerű haladása, egy olyan társadalom, amely céljának az emberiség boldogabb életét tekinti, ahol a tudóskollektívák együttműködnek a közös program megvalósításán. PÓTOLHATÓ-E Ä VÍZ? Nincs 'annyi víz, amennyi az emberiségnek elegendő lenne. A kultúrához, a modern élethez hovatovább több víz kell, de szomjasan issza a termőföld is a vizet. Legszomjasabb mégis az ipar. Feneketlen torkán végtelen mennyiségű víz folyik le. A papírgyárak például folyókat hörpintenek fel, hiszen 1 kg papír előállításához 100 liter vizet használnak fel. A fát ugyanis, a papír alapanyagát, megfelelő gépi berendezéssel rostjaira bontják, a rostok a szükséges adalékanyagokkal vízbe kerülnek, hogy ott egyenletesen oszoljanak el. A „rostleves“ szitára kerül, hogy a víz lecsurogjon és elpárologjon, a szitán pedig egyenletes, vékony cellulózlap maradjon. Külön gond — a víz előteremtésén kívül — az elhasznált víz, a szennyvíz. Nem csoda, hogy a szakemberek szüntelenül azon törik a fejüket, miként lehetne csökkenteni a papírgyártáshoz szükséges vízmeny- nyiséget. Most végre azt mondja egy merész újító: nem kell víz. Igen ám! Csakhogy a szitán csak akkor filcelődnek összefüggő lappá a cellulózrostok, ha egyenletesen terítik rá. Márpedig éppen a víz az a közeg, amelyben egyenletesen eloszolva lebegnek a rostok. Papírgyártás víz nélkül? Helyes. De akkor mivel? A válasz, mármint az újító válasza: levegővel. Valóban, ha sűrített levegőben lebegnek a pehelykönnyű cellulózros- tocskák, a levegővel együtt szép egyenletesen a szítára fújhatók. A levegő áthalad a szitán, a rostok ott maradnak. De mitől filcelődnek, mitől alkotnak összefüggő réteget? Az elektrosztatikus töltéstől, amit a fémszita kap. Az elektrosztatikusán feltöltött szita nemcsak hogy magához rántja a rostokat, de szép szabályosan rendezi Is őket: a papír még rugalmasabb is, mint vizes eljárással készítet^ „testvére“. ★ A víztakarékosság lebegett-e a másik szakember előtt, vagy a háziasszonyokon esett meg a szíve? Tény az, hogy létrehozta azt a tányért, melyet nem kell elmosni. Megetted a levest? Egyetlen mozdulat és máris beteheted a konyhaszekrénybe. A hagyományos tányértól csak annyiban különbözik, hogy nem porcelánból, hanem műanyagból készül és a tizenegyedik alkalommal el kell dobni. Hogy mi a titka? Tíz egymásra tapadó, egymás után lefejthető polisztirol fólia a merev, alsó tányéron: vízhatlanok, vágástállók és szagtalanok. Mély és lapos tányér egyaránt készül belőle. ★ Még érdekesebb technikai újdonság az a hőerőmű, amelyet Kamcsatka-félszigeten, a Para- tunka-folyó mellett létesítettek. Itt ugyanis van víz, a föld mélyéből tör elő, s 70—80 fokos. Ez a víz szolgál fűtőanyagul és a 30 atmoszféra nyomású gőz pörgeti a turbinákat, azok meg az áramfejlesztő generátorokat. Lehetetlen? Aki nem tud megszabadulni a régi sémáktól, nem is mondhat egyebet. A szovjet szakemberek azt mondták: ne használjuk a vizet, mert az 103 fokon forr, más anyag is van a világon. Ez a „más anyag“, ami ott (ahol 70—80 fokos fűtőanyag áll rendelkezésre), nem egyéb, mint a hűtőgépek egyik régi folyadéka: a freon. Tulajdonsága, hogy normál nyomáson — 30 foknál forr, 70—80 fokra hevítve gőze megközelíti a 30 légkörnyomást. A freon zárt csőrendszerben kering: egyik szakaszon felmelegíti és elpárologtatja a hőforrások vize, majd amikor magas nyomású gőze keresztülhaladt a turbinákon, lehűlve és csepfolyósítva megint visszatér a melegített szakaszba. ★ Tudjuk, hogy minden tonna kibányászott olajra két tonna „döglött olaj“ jut. Ennyi marad lenn a sok száz, nemegyszer több ezer méteres mélységben. Eleinte bőven és gyorsan tör fel a vízzel és gázzal kevert olaj a föld rétegeinek irtózatos nyomása következtében. Mivel azonban a gáz Is, a víz . is, mozgékonyabb, az olaj odalenn, a lyukacsos homokkőrétegben mind sűrűbb lesz, végül is megreked. Akkor aztán szivattyúzzák, illetve nagy nyomású gázzal vagy vízzel Igyekeznek mozgásba hozni. Mindez drága és nem túl eredményes. A tűz hasznosabbnak bizonyult. Csak magas nyomású levegő kell hozzá. A többit elvégzi az olaj. Meggyújtani a homokkőrétegben maradt olajat, a mai fejlett robbanástechnika segítségével, Igazán nem okoz gondot. Az égést aztán a 30 légkör nyomással lefújt levegő táplálja, s egyben hajtja előre az égés következtében felmelegedett, folyékonnyá vált olajat. A közelben levő olajkutak csövén keresztül felszökken az olaj. (di)
