Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-13 / 165. szám, kedd

Növekvő létszám — jobb minőség FOKOZÓDNAK A TERVEZŐINTÉZETEK FELADATAI A Dubnica nad Váhom-i Gépgyár és Kohászati Müvek az idén több mint 8500 hidrosztatikus hajtómüszekrényt gyárt, ami 100 százalékkal több, mint tavaly volt. A szabadalom alap­ján gyártott hidrosztatikus hajtóműszekrények igen jól be­váltak az építőipari és mezőgazdasági gépeken, ahol pótol­ják a klasszikus, mechanikus hajtóműszekrényeket. Haszná­latukkal sikerült több mint 20 százalékkal csökkenteni az üzemanyagszükségletet és több mint 30 százalékkal növelni a gépek teljesítményét. Felvételünkön Stanislav Galko és Vladimír Masaroviö nyomáspróbára készítik elő a hidro- generátort. (Felvétel: V. GabfSo—CSTK) Közös válasz a CSKP KB és a kormány felhívására Az ország kenyeréről van szó Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban Szlovákiában nagyon szép eredményeket értünk el a be­ruházások terén is. A megelő­ző öt évhez viszonyítva a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésével ezen a területen 45,9 százalékos növe­kedést értünk el. E nagyarányú fejlődéshez nagymértékben hozzájárultak a tervezőintéze­tek dolgozói is. Hazánkban összesen 75 ezren működnek ezen a területen. A tervező­intézetek nagy része önálló szervezet, amelyek tevékenysé­gét az egyes minisztériumok, illetve nemzeti bizottságok irá­nyítják. A 6. (Hfrves tervidőszakra előirányzott népgazdaságfej­lesztési tervünkben ugyancsak nagy beruházási feladatok sze­repeinek. Szlovákiában az 5. ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva ezek terjedelme 32 szá­zalékkal nagyobb. „Ez a nagy­arányú növekedés megsokszo­rozza a tervezőintézetek mun­káját is“ — mondotta Juraj Buša mérnök, az SZSZK fej­lesztésügyi és műszaki minisz­tere egy közelmúltban megtar­tott sajtóértekezleten. Beszá­molt azokról a feladatokról, amelyek a CSKP XV. kong­resszusán hozott határozatok alapján hárulnak a szlovákiai tervezőintézetekre. Az 1976—1980-as években a tervezett beruházások Szlová­kiában elsősorban arra irányul­nak, hogy megerősítsék ipari Jellegét. Megvalósításukkal olyan szerkezeti változásokat tesznek lehetővé, amelyek hozzájárulnak az egész nép­gazdaság további erősödéséhez. Ebből adódik, hogy a legfon­tosabb népgazdasági feladatok az ipari, a mezőgazdasági, az építőipari, valamint az erdő- és vízgazdálkodási szervekre hárulnak. A szlovákiai beruházások 6. Ötéves tervidőszakra előirány­zott tervezési költségei 7 mil­liárd 149 millió koronát tesz­nek ki. Ennek keretében több mint 900 millió koronát fordí­tanak a komplex lakásépítési tervek készítésére. A tervek­ben, mint már említettük, olyan beruházások szerepelnek, amelyek népgazdaságunkban a szükséges szerkezeti változáso­kat lehetővé teszik. Az elő­irányzott beruházások megva­lósítása a többi között hozzá­járul majd a tüzelőanyag és energia, a nyersanyagok és egyéb anyagok szükségleteinek csökkentéséhez, továbbá lehető­vé teszi igényes exportfelada­taink teljesítését is. Hogyan készültek fel terve­zőintézeteink feladataik telje­sítésére? Ahogy az SZSZK fej­lesztésügyi és műszaki minisz­terének beszámolójából meg­tudhattuk, tervezőintézeteink dolgozói tisztában vannak igé­nyes feladataikkal, s ezek megvalósítására minden szem­pontból . felkészültek. Tudják, hogy a fontos tervdokumentá­ciókat az eddigieknél gyorsab­ban kell elkészíteni. Annál is inkább, mert a tervezőintéze­teink — sajnos — még nem rendelkeznek megfelelő számú szakemberrel. A tervezők első­sorban vidéki városainkból hiányoznak. A tervezőintézetek munkájá­nak javítására irányulnak azok az intézkedések, amelyeket már az elmúlt ötéves tervidő­szakban foganatosítottak. Ezek értelmében például a tervezés szempontjából nem megfele­lően előkészített beruházás ki­vitelezése nem kezdhető meg. A tervezőintézetek tevékenysé­gének irányításában is szület­tek változások. Megszigorítot­ták a tervezők bérezési rend­szerét, s ezzel megakadályoz­zák azt, hogy az egyes dol­gozók jogtalanul magas jöve­delemhez juthassanak. Az el­múlt évek folyamán lényege­sen növelték a munkatermelé­kenységet, amihez a szervezet­ten irányított vállalatok kö­zötti szocialista munkaverseny is hozzájárult, örvendetes tény­ként könyvelhetik el a terve­zőintézetek azt is, hogy mun­kájuk végzésében már számí­tástechnikát is alkalmazhatnak. Erre a Bratislavai Városfej­lesztési és Építészeti Intézet számítástechnikai központjá­ban nyílt lehetőség, amelyet valamennyi tervezőintézetünk kihasználhat. Sajnos, az említett intézke­désekkel nem oldották meg az egyik legnagyobb problémát: a tervezőintézetek kapacitáshiá­nyát. Éppen ezért a 6. ötéves tervidőszakban az SZSZK ter­vezőintézeteiben a dolgozók létszámát csaknem 2500-zal nö­velik. így akarják elérni, hogy megszaporodott feladatai­kat minőségi szempontból is kifogástalanul végezhessék. Megtudtuk, hogy a CSSZK-ban valamivel jobb a tervezőinté­zetek munkaerőellátása. A dol­gozók létszámának növelésével kiegyenlítődik a különbség. Az SZSZK Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériuma, vala­mint a többi illetékes szerv dolgozói kihasználnak minden lehetőséget a tervezőintézetek tevékenységének ésszerűsíté­sére, hogy eleget tehessenek a fokozódó követelményeknek. P. G. Az elmúlt hét végén Barde- jovon kerületi értekezletet ren­deztek Kelet-Szlovákia gabona- termesztő szakemberei részére. Ezen a kerületi konferencián részt vett Ján Pirő, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerü­leti pártbizottság vezető titká­ra, más tisztségviselők s több mint négyszáz mezőgazdasági szakember és tudományos dol­gozó. A gabonaneinűek, a magku­korica és a hüvelyesek ter­mesztése további fejlesztésének szükségességéről és lehetősé­geiről Juraj Mikita, a Kelet­szlovákiai Kerületi Mezőgazda- sági Igazgatóság vezetője mon­dott vitaindító beszédet, majd Ladislav Lorenčík, a Michalov­cei Komplex Mezőgazdasági Kísérleti Állomás igazgatója a gabonatermesztés terén mutat­kozó tartalékokról, a hektárho­zamok növelésének lehetősé­geiről szólt, hangsúlyozván, hogy a terméshozamok növelé­sének első feltétele a földalap termőképességének fokozása. A konferencia zárórészében felszólalt Ján Firč elvtá; is, aki utalt a CSKP XV. kong­resszusa záródokumentumaiból eredő feladatokra, s rámuta­tott, hogy a kerületben 1980- ban 850 ezer tonna gabonát kell termelni. A továbbiakban az idei kenyércsata jelentősé­géről szólt, hivatkozva a CSKP KB és a szövetségi kormány felhívására. A konferencia résztvevői ha­tározatot fogadtak ed, melyben válaszolva a központi szerve)' felhívására, ígéretet tesznek arra, hogy az idei termés be­takarításánál mindent megtesz­nek az ország kenyerének gyors és szemveszteség nél­küli begyűjtése érdekében. tiki Az alábbiakban kivonatokat köz­lünk abból a cikkből, amely a Problemi Dalnyevo Vosztoka című szovjet folyóirat 1976. évi 1. szá­mában jelent meg. A Kínával kapcsolatos távlati politi­ka kidolgozása az ország fejlődése jelenlegi szakaszának, társadalmi-gaz­dasági sajátosságainak alapos tudomá­nyos értékelését követeli, ez pedig ar­ra kötelez, hogy elemezzük az alap és a felépítmény kölcsönös viszonyát Kí­nában. Deformálódó alapok Mao csoportjának belpolitikája súlyo­san deformálja Kína szocialista fejlő­dését, torz, militarista jelleget ad neki, fékezi az ország fő társadalmi-gazdasá­gi problémáinak megoldását; a kultu­rális és a gazdasági elmaradottság, a nemzetiségi viszály leküzdését; Kína szocialista erőinek a megszilárdulását. A KNK jelenlegi helyzetének elemzése ahhoz a következtetéshez vezet, hogy deformálódnak a szocialista alapok. Kínában a gyakorlatban próbálják megvalósítani a kispolgári „militarista szocializmus“ koncepcióját. De ez a koncepció megvalósíthatatlan. Jelenleg a Peking által irányított szo­cialista bel- és külpolitika következmé­nyeként részleges változások mennek végbe a termelési eszközök társa­dalmi tulajdonformáinak jellegében. A tulajdon állami formája fokoza­tosan elveszíti össznépi tulajdon vo­násait, amennyiben az ország mili- tarizálása és a katonai bürokratikus rezsim feltételei között az össznépi tulajdon megszűnik közvetlenül a szé­les dolgozó tömegek gazdasági és egyéb érdekeit szolgálni; az állami szektorban a munka eredményeinek el­osztása nem a munkakörülmények megjavítását és a dolgozók életszínvo­nala emelését szolgálja, hanem első­sorban az uralkodó katonai-bürokrati­kus vezető réteg saját egoista politikai és ideológiai érdekeit. Ennek következtében objektíve vég­bemegy a közvetlen termelők elidege­nedése a termelőeszközök társadalmi A bizonyító tények A MARXISTA KÍNA KUTATÁS NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSE tulajdonától, veszendőbe mennek a munka közvetlen társadalmi, szocialista jellegének elemei. Ugyanakkor az állami és a szövetke­zeti tulajdon megléte, annak ellenére, hogy jelenleg szocialistaellenes célokat szolgál, egészében véve őrzi azokat a kedvező feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy Kína a szocialista úton fej­lődjék tovább. Ha lassan is, de a fejlődő kínai ipa­rosodást elkerülhetetlenül a munkás- osztály minőségi fejlődése, objektív sze­repének növekedése, a nép kulturális színvonalának emelkedése fogja kísér­ni. A maóizmus és az ország fejlődésé­nek objektív szükségletei közötti sza­kadék nő, ami elkerülhetetlen ezen ideológia és politika válságának elmé­lyüléséhez, az igazi szocializmus érde­kében fellépő, józan gondolkodású, mar­xista—leninista erők ellenzéki hangula­tának további növekedéséhez vezet. Osztályszempontú elemzést A kínai problematika mély és sokol­dalú tanulmányozása azt is megkövete­li, hogy a KKP történetének döntő sza­kaszaival kapcsolatos bonyolult törté­nelmi kérdések sorára fényt derítsünk. Nem titok: az 1950-es években bizo­nyos mértékben megsértették a Kína- kutatás szovjet iskolájának alapelveit, amelyet Kína kultúrájának és történe­tének tanulmányozása során mindig az jellemzett, hogy az elvhűséget, az el­mélyült tudományos munkát összekap­csolta a kínai nép iránt érzett őszinte jóakarattal. Az 1950-es években, sok szubjektív tényező hatására, a kínai forradalom győzelmével és a kínai népnek az új élet építésében elért sikereivel kapcso­latos érzelmi motívum zavarni kezdett néhány szovjet Kína-kutatót abban, hogy minden oldalról pártszerűen érté­keljék mind a kínai forradalom győzel­mének okait, az internacionalista té­nyező, mindenekelőtt a Szovjetunió se­gítségének szerepét, mind azoknak a bonyolult folyamatoknak az okait, ame­lyek a kínai társadalomban, a Kínai Kommunista Pártban végbementek. Kí- na-kutatásunknak ezért fontos feladata Kína társadalmi történeti fejlődésének osztályszempontú elemzése. E munka fontossága nő, mivel Kíná­ban ezen problémák valóban tudomá­nyos tanulmányozása nemcsak hogy nem folyik, hanem Mao-Cetung csoport­ja szociálsoviniszta politikájának je­gyében meghamisítják, felülvizsgálják a történelmet. Másfelől az antikommu- nista burzsoá Kína-kutatás lényegében a maóizmussal egységfrontot alkotva lép fel a haladó Kína-kutatás ellen, megpróbálja tisztára mosni a maóiz- must. Tudósaink, a baráti országok Kína- kutatóival együtt, nem kis munkát vé­geztek, hogy Kína legújabb kori törté­netében helyreállítsák a történelmi igazságot. Jenán és Mandzsúria szerepe A maoista és a burzsoá tudományban majdnem axiómaként kezelt mítoszok közül jellemző Jenán szerepének érté­kelése, miszerint Jenán volt az a forra­dalmi bázis, amely döntő szerepet ját­szott a kínai forradalom végső győzel­mében. Nem vitás, hogy a Japán elleni há­ború időszakában, 1945-ig, a jenani bá­zis rendkívül fontos volt a kínai for­radalmi erők konszolidálódása szem­pontjából. Ugyanakkor a történészek előtt az a feladat áll, hogy leleplezzék azokat a maóista hamisításokat, ame­lyek Mao-Cetung személyének jelentő­ségét hangsúlyozzák e bázis létrehozá­sában, s feltárják e bázis lényeges sze­repét a Japán-ellenes harcban és a kí­nai forradalom győzelmében. Először is, a senhszi forradalmi bá­zist nem Mao Cetung hozta létre, ha­nem a kínai kommunistáknak és más hazafiaknak a japán agresszió elleni harca. Másodszor, Jenán járási várost a po­litikai egységfront kialakítása kereté­ben Csang Kaj-sek parancsára adták át a KKP-nak, Mao Cetung, miután gyökeret vert Jenanban, minden lehető módon aláásta a Kominternek és a kí­nai internacionalista kommunistáknak a japán agresszió elleni egységfront kialakítására irányuló vonalát. Abban reménykedett, hogy háborút provokálva a Szovjetunió és Japán között, a Szov­jetunióval likvidáltatja a japán agresz- sziót. Amikor a Nagy Honvédő Háború megkezdődött, a Komintern felhívással fordult a KKP KB-hoz, tegyen meg mindent, hogy elvonja Japán erőit a Szovjetunió elleni támadástól, de Mao kitért a Kominternnel és a Szovjetunió­val való együttműködés elől. Harmadszor, ami a jenani bázis le­hetőségét illeti, a kínai forradalom végső szakaszában, arról aligha lehet beszélni, minthogy 1947 után ez a bá­zis megszűnt. A tényleges felvonulási bázis szere­pét, ahonnan a kínai kommunisták a KKP vezetésével elindították a Kuo­mintang rezsim elleni döntő ostromot, a mandzsúriai katonai-forradalmi bázis töltötte be, amely azután alakult, hogy a szovjet hadsereg és a Mongol Népi Forradalmi Hadsereg szétverte a Kvan- tung-hadsereget, és felszabadította Kí­na északkeleti részét. Eddig a történetírás nem értékelte eléggé a mandzsúriai katonai-forradal­mi bázis jelentőségét. Mao Cetung és csoportja hallgat erről, mert Maónak semmi köze sem volt a mandzsúriai líatonai-forradalmi bázis létrehozásá­hoz. Nem véletlen az sem, hogy Mao likvidálta a Kínai Kommunista Párt fon­tos személyiségeit (Kezdve Kao Hang­tól Lin Piaóig), akik közvetlenül részt vettek e forradalmi bázis megteremté­sében, hadseregének kiképzésében és Északkelet gazdasági életének meg­szervezésében. ünneplés — munkával Jnzef Bühuncík mérnök, az ipa­ri építkezések szakágazati főigaz­gatóságának vezérigazgatója, ás helyettesei Koslcén tájékoztatták a sajtó képviselőit a főigazgató­ság irányítása alá tartozó kilenc szlovákiai építővállalat féléves tervteljesítésének eredményeiről. Az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 9,2 százalékkal nőttek a feladatok, amelyeket a fontos ipari építkezéseken dolgo­zó vállalatok munkaközösségei 100,8 százalékra teljesítettek az első félévben. Ez az évi tervnek a központi szervek által megha­tározott 48 százalékon felüli tel­jesítését jelenti. A munkaterme­lékenység 7,9 százalékkal növe­kedett, a nyereség tervét pedig — amely 9 százalékkal magasabb a tavalyinál — 100 százalékra teljesítették. A sikeres tervteljesítésben fon­tos szerepet játszik a jól szerve­zett versenymozgalom, amelybe bekacsolódott a dolgozók közel 90 százaléka. A vállalatok meg­különböztetett figyelmet fordíta­nak a műszaki fejlesztésre, ami az idén 37 százalékkal nagyobb arányú, inint az előző évben. Csupán a munkafolyamatok üte­mét gyorsító és a munkaigényes- séget csökkentő gépek beszerzé­sére 1,1 milliárd koronát fordíta­nak. Az első félévben hat százalék­kal több építkezésen fejezték be a munkát, mint tavaly ugyaneb­ben az időszakban, s a harmadik negyedévben rendkívüli intézke­dések segítségével óhajtják bizto­sítani az építkezések befejező munkálatainak folyamatosságát. (k. g.)

Next

/
Thumbnails
Contents