Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-13 / 165. szám, kedd

Kremnica, az osi bányászváros, amelynek történelmi központját védett területté nyilvánították, külön fejezetet szentel a választási programban a műemlékek védelmének. 1970—1975-ben a műemlékek, mint például a Vörös torony, a várfalak és a vár rekonstruálására csaknem 7,5 millió koronát fordítottak. A műemlékek gondozását és védelmét a jövőben is folytatni akarják. Felvételünkön a város történelmi főterének látképe, háttérben Ä7 új városrésszel. (Felvétel: T. Babjak — ČSTK)

VÁLASZ 01 VASÓINKNAK

MUNKAJOGI ÜGYEKBEN

KTK: Az adott esetben a munkaadó vállalat az 1968/140 sz. hirdetmény keretén túl további '.advezményeket nyújtott a poprádi textilipari főiskolán levelezői tanulmányainak idejére azzal, hogy megtérítette az útiköltségeket, a szállás költségeit és napidíjat is fizetett azzal a feltétellel, hogy legalább 2.5-ös tanulmányi állagot ér el. Ez év március végével a napidíj kifizetését beszüntették, sőt visszamenőleg két évre kérik az így kifizetett napidíj összegét azzal az indokolással, hogy ön a kérdéses napokon munkabérmegtérítés- ben íj részesült. A szerződésben biztosított útiköltségek további megtérítését azzal utasították el, hogy nem igazolta a téli szemeszter eredményes elvégzését.

Az eddig kifizetett napidíjat ön jóhiszeműen fogadta el még akkor is, ha olyan juttatásról van szó, melyet az 1968/140 sz. hirdetmény a levelezőtanulók- aak nem biztosít. Az Ön esetében a hirdetményben biztosított előn/ökön kívüli juttatásról van szó (lásd az idézett hirdetmény 18. §-át), a munkaadó vállalat által fizetett munkabérmegtérítés — mely a hirdetmény értelmében önnek járt —, még nem zárja ki a ’ Sllalat által a jó tanulmányi előmenetel esetére szerződésileg biztosított napidíjat. Ha a körülmények megváltozása mia*t módosítják az Önnel kötött stabilizációs szerződést és rém folyósítják továbbra a napidíjat. igényükkel szemben, hogy a már átvett és felhasznált napidíjat visszatérítse, joggal védekezhet a munkatör- vénvkönyv 243. §-ának 3. bek. érteiméLen azzal, hogy jóhiszeműen járt el, mert nem tudta, és a körülményekből adódóan nem is tudhatta, hogy olyan juttatásról van szó, amelyre a szerződés ellenére sincs igénye. Ha a munkaadó vállalat esetleg arra hivatkoznék, hogy a sz "ződés magasabb igényeket biztosító része érvénytelen, ez esetben joggal hivatkozhat a munkatörvénykönyv 243. §-ának 4. bekezdésére, amely szerint, ha egy munkaügyi jogügylet érvénytelenségét nem kizárólag a dolgozó okozta, nem károsíthatja a dolgozót, tehát ezen az alapon a már kifizetett juttatásokat jogosan

nem igényelhetik vissza. Ha a munkaadó vállalat döntőbíráskodási bizottsága elé kerülne az ügy (esetleg, ha még ilyen nem lenne, a bíróságra), a fentiek értelmében védekezzék, és La a bizottság döntése nem lenne az ön számára kedvező, ajánljuk, hogy a kézbesített írásbeli döntésük ellen éljen majd kifogásokkal (námietky), amelyekről aztán rendes bírósági eljárásban döntenének. Ebben az esetben ajánljuk, ve gye igénybe ügyvéd segítségét.

A jövőt, illetve a f. évi március utáni időt illetően ajánljuk, lehetőleg egyezséggel tisztázzák a vitát. Kétségtelenül a kérdéses juttatás az 1968/140 sz. hirdetmény keretét meghaladó juttatás és ezt illetően valószínűleg figyelembe kell venni a felérendelt szakminisztériumi utasításokat és irányelveket

Az útiköltségek szerződés szerinti igénylését reméljük sikerül majd a szemeszter-eltolódással magyaráznia. Egyébként esetleges igényeit az üzg- mi bizottság mellett alakult döntőbíráskodási bizottságnál (rozhodcovská komisia) az esedékességtől számított egy éven belül érvényesíthetné. Ha vállalatukban nem alakult meg ez a bizottság, közvetlenül a bírósághoz fordulhatna. Egyébként a vasút és az autóbuszvállalat a levelezőtanulóknak a rendes nappali tagozaton azonos utazási kedvezményt biztosít.

T. f.: Ajánljuk, elsősorban az üzemi bizottságnál érdeklődje meg, hogy az Önökre vonatkozó hirdetmények, esetleg a kollektív szerződés milyen ruházat és cipő juttatását biztosítják.

Az üzemi bizottság bérbizott- rágánál érdeklődje meg, hogy az ön mimkabérébe be van-e számítva a nehezebb (túlzajos) munkakörnyezetben nehezebb feltételek k'ozött végzett munkáért járó pótlék (príplatok za prácu v sťaženom, alebo zdraviu škodlivom prostredí). Ennek a pótléknak összege a nehézségi fokozatok szerint (A— D) 0,40, 0,80, és 1,90 korona. A több gép melletti munkát az egyes bérosztályok keretén be lül értékelheti a munkaadó vállalat. Erre vonatkozóan is a fenti szervekhez forduljon.

A „CAMPINGBETEGSÉG"

KULONBOZO ÜGYEKBEN

B. B.: A vezeték és az utónév megváltoztatását különleges, méltányolásra méltó okok s indokolt kérelem alapján a járási nemzeti bizottság engedélyezheti. Feltétel az is, hogy a névváltozás ne ellenkezzék a társadalmi érdekkel.

K. E.: A válóperben a bíróság már nem mondja ki a vétkességet az ítéletet kimondó részben, de az ítélet indokolásában foglalkozik azzal, ki és mi okozta a házasság felbomlását.

Az Önök esetében a bíróság valószínűleg a felek alapos kihallgatása s a békéltetési kísérletek meghiúsulása után — különösen abban az esetben, ha a másik fél ragaszkodik a

házasság fenntartásához —, abban az irányban folytat majd le bizonyítást, hogy mi idézte elő a házasság válságát, felbomlott-e a házasság oly mértékben, hogy nem tudja társadalmi hivatását betölteni, és nincs-e az indítványozó részéről szó a házassággal szembeni könnyelmű magatartásról.

A vagyonjogi kérdéseket csak a házasság felbontása után vagy egyezséggel, vagy bírósági döntéssel tisztázhatják. Ha a bíróság arra a véleményre jutna, hogy a házasság válságát az indítványozó fél a házassággal szembeni könnyelmű magatartásával okozta, a válási keresetet elutasítja.

Dr. F. J.

Főképpen a meleg nyári napokban, forra- latlan tejtől, szennyezett gyümölcstől, zöldségtől, romlott hústól minden évben sok ezer ember betegszik meg. Ezeket a heveny, lázas vagy láztalan nyári gyomorrontásokat, hasmenéseket újabban divatosan „camping- bategség“-nek is hívják. Noha a felnőtt embereknél a campingbetegség ritkán végzetes kimenetelű (a csecsemőknél annál gyakrabban lehet súlyos), mégis rendkívül kellemetlen.

A heveny nyári gyomorrontással, az úgynevezett ételmérgezéssel összefüggő cam- pingbetegséget több tényező okozhatja. Vegyük őket sorra.

Az első maga a fertőzőképes, vagy ahogy szaknyelven mondják: a virulens károkozó. Különböző fajtái a nyári melegben könnyen és gyorsan szaporodnak, különösen olyan ételekben, amelyek szinte táptalajukul szolgálnak. Ilyeneknek tekintendő a tej, a juhtúró, a tejet tartalmazó fagylalt, a hentesáruk (különösen a disznósajt és a kenőmájas), a különböző, cukrot tartalmazó krémek, főtt tészták, keményítőt és tejet tartalmazó főzelékek. Ha az ember a fertőzött ételt lenyeli, különösen, ha kevés a gyomorsav, vagy egyáltalán nincsen (vagy a mikroorganizmusok ellenállnak neki), elszaporodnak az emésztőrendszerben és szaporodásuk miatt okoznak betegséget. Mivel a baktériumok szaporodásához időre van szükség, a fertőzött étel fogyasztása és a panaszok jelentkezése között akár egy-két nap is eltelhet.

Másodszor panaszokat okozhat az is, ha nem a szaporodásra képes kórokozó, hanem annak anyagcsereterméke, úgynevezett toxinja jut a szervezetbe. Ha az ételben elszaporodtak a mikroorganizmusok, és megtermelték ott a maguk toxinját, csupán le kell nyelnünk az ételt és fél — egy órán belül máris jelentkezhetnek a tünetek. Példának említhetjük a talán legsúlyosabb toxin okozta ártalmat, a botulizmust. Ez télen is okozhat megbetegedést konzervált hurkafélék, halak és főzelékek fogyasztása esetén. A toxint termelő kórokozó a talajban élősködik, és így kerülhet a konzervekbe, ahol levegő nélkül is képes szaporodni és toxint termelni. Igaz, 15 perces főzés a mikroorganizmust is, a toxint is elbontja.

Az ősembernek, vagy egy-két évszázaddal ezelőtti őseinknek a harmadik tényezővel nem kellett számolniuk. Hiszen akkor a mezőgazdaság kemizálása még ismeretlen fogalom volt. Mi a féreg- és gyomirtó szerek használatával sokszoros termést kapunk, de a gyümölcsök és a zöldségek felületén levő permetezőszer gyakran elég ahhoz, hogy igen kellemetlen gyomor- mérgezést okozzon. A gyümölcsök (déligyümölcsök is) és zöldségfélék alapos mosása ezért is fontos.

Tern niva lók <j betegség esetén

Ha campingben, munkásszálláson, üdülőben egyszerre több ember hány, hasmenése, hasi görcse van (lázzal vagy láz nélkül), aligha kétséges, hogy valamilyen romlott vagy fertőzött étel okozta a bajt. Ha a rosszullét lázzal jár, sőt tömeges megbetegedés esetén lázta- ianságkor is orvost kell hívni. Lázas esetben különösen azért van szükség erre, mert a beteg maga nem tudja eldönteni, hogy tényleg étel okozta a lázat, vagy más betegség rejtőzik-e mögötte.

Ha a betegség láztalanul zajlik (és vegyszeres mérgezés lehetősége nem áll fenn), orvosi segítség nélkül is kilábalhatunk belőle. A legelső teendő minden esetben az ágynyugalom. A beteg — akár lázas, akár nem — a jelentős folyadék- és sóveszteség miatt rendszerint legyengül, és maga is szívesen vállalkozik nyugodt fekvésre. Kívánatos híg keserűvízzel a gyomorbélrendszert tökéletesen kiüríteni. Ha ez megtörténik, állott vizes törülközőt enyhén kinyomva tegyünk a hasra, e fölé vízhatlan nylont, majd flanellpólyát helyezzünk. A borogatást napközben háromszor cseréljük és közben tartsunk egy-egy óra szünetet. Ez rendszerint megszünteti a hasi görcsöt.

Az első két napon teljes koplalás — de nem szomjaztatás! — kívánatos. Adjunk annyi folyadékot, (lehetőleg hűtött citromos, szaharinos teát, amelynek 1 literjéhez még 5 gramm konyhasót is kevertünk), amennyit a beteg kíván. A második naptól kezdve úgynevezett folyékony étrendre térhetünk. Tejet vagy tejes ételt négy napig adjunk. A negyedik naptól kezdve áttérhetünk ízletes, változatos, pépes étrendre: párolt rizs, burgonyapüré, pirított dara, levesben főtt daragaluska. Lassan, fokozatosan csirkét, halat, zsírtalan marha — vagy sertéshúst is adhatunk daráltan, és a teljes ételekre is rátérhetünk. Mivel a heveny hurut rendszerint rossz étvággyal és csökkent gyomornedvelvá- lasztással jár, nagyon lényeges, hogy az étel ízes, szépen tálalt és változatos legyen. Sóval, citrommal, petrezselyemmel és köménymaggal nem kell takarékoskodnunk. Ha minden rendben van, 8—10 nap után visszatérhetünk a rég, megszokott étrendre.

A legfontosabb: a megelőzés

Amióta az ember él a földön, mindig társas viszonyban kénytelen élni az ártalmatlan és a fertőző mikroorganizmusokkal. Ahogyan azonban nő az egészségügyi kultúra, úgy csökken a kórokozó mikroorganizmusok által okozott betegségek, köztük a bélfertőzések száma.

Otthon, gyárban vagy mezőn étkezés előtt minden körülmények között mossunk kezet. Nyáron tejet forralatlanul sohase fogyasszunk, mert a tejben szállítás közben viszonylag ártalmatlan kórokozók szaporodhatnak el, amelyek az érzékeny gyomrú, savszegénységben szenvedő embernél gyorsan panaszt okozhatnak. A leggondosabban kezelt nyerstej 1 köbcentiméterében is lehet még 100 mikroorganizmus vagy akár 2000 is. Ezek száma a nyári melegben rohamosan nő, és köbcentiméterenként akár több millió is lehet.

Gyümölcsöt, zöldségfélét nyersen nagyon is kívánatos enni, de fogyasztás előtt folyó vízben gondosan le kell öblítenünk. A felnövő saláta, földieper stb. ugyanis a talajból fertőződhet a trágya mikroorganizmusaival, a piacra kerülő gyümölcsöt pedig legyek s az árusító keze egyaránt szennyezheti.

Nyári időben lehetőleg ne tegyünk el ételt egyik napról a másikra, sőt gyorsan romló hentesárut, főtt tésztát, tejes ételt, krémeket még az egyik étkezésről a másikra sem. Legfeljebb csak akkor vállalkozzunk ilyen ételek másnapi fogyasztására, ha hűtőszekrényben tároltuk őket. A főzeléket a második fogyasztás előtt mindig forraljuk fel újból, még akkor is, ha jégen volt.

Ha bármilyen ételnél a legkisebb gyanú áll fenn, hogy romlott — tehát ha színében, ízében vagy normális halmazállapotában megváltozott — semmi körülmények között se kockáztassuk meg fogyasztását. Sokan drága árat fizettek már a hibásan értelmezett takarékosságért.

Persze semmit sem kell túlzásba vinnünk. A hipochonder a fertőzéstől való rettegésében éjjel-nappal gumikesztyűt hordana, és az ajtó- kilincset sem fogná meg csupasz kézzel, a tejet pedig ötször forralná fel, ha lehetne. Az ember természetes és speciális védőberendezésre tett szert fejlődése során, s ez általában elég ahhoz, hogy a külvilág természetes baktériumflórájával békességben éljen. Ha valaki természetadta védőberendezéseit még felfokozza azzal, hogy a fent említett egészségügyi rendszabályokat megtartja, úgy biztosan minimálisra csökken a campingbetegség veszélye.

GYILKOL AZ ÁLOM?

A tudományos kutatás az életmód és a halálozás közötti összefüggések sok érdekes részletét felderítette már az utóbbi években, évtizedekben. A halálozási statisztikák elemzése egyértelműen igazolja, hogy a szívhalál és az agyvérzés bizonyos életkoron túl jóval több áldozatot szed az erős dohányosok és az elhízottak köréből, -mint azok közül, akik nem dohányoznak és a testsúlyuk is normális. Az azonban, hogy valamilyen módon az alvásnak is szerepe lehet a halálos végű szív- és érrendszeri betegségekben, inég a szakemberek számára is meghökkentő meglepetés.

Azokról a vizsgálatokról, amelyekből ezt a következtetést vonhatták le, egy nemrégi kardiológiai konferencián számolt be E. C. Hammond New York-i orvos. Kutatócsoportja 325 ezer férfi- és 440 ezer nőbeteg kortörténetének adatait dolgozta fel — ezek a betegek kilenc éven át álltak orvosi ellenőrzés alatt különböző New York-i gyógyintézetekben.

Ami az életmód és a halálozás közötti ismert összefüggéseket illeti, Hammond kutatásai teljes egészükben megerősítették az eddigi megfigyeléseket. Egyértelműen arra vallanak, hogy a 40. életéven túl jóval több férfi és nő hal meg agyvérzésben és szívhalálban, ha erős dohányosok és elhízottak, továbbá magas vérnyo- másúak. (A halálózási arány két és félszer nagyobb például az elhízott nők csoportjában, mint a normális testsúlyúaknál.)

A vizsgálatoknak azt a megállapítását azonban, hogy a napi^nyolc órát vagy ennél többet alvó nők és férfiak halálozási aránya is jóval nagyobb, mint azoké, akik naponta csak hét órát alszanak, senki sem várta. Érdemes néhány részletesebb vizsgálati adatot is idézni. A napi nyolc óránál többet* alvó, 50 év alatti nők csoportjából az átlagosnál 50 százalékkal többen haltak meg szívinfarktusban. Az agyvérzés okozta halálozások száma 40 százalékkal nagyobb az átlagosnál a napi nyolc órát alvó, 50 év alatti férfiak és nők körében. Napi tízórás alvás esetében a 70 év feletti nők halálozási aránya az átlagos érték 167 százaléka, az 50—59 év közötti férfiak esetében pedig a normálérték 286 százaléka.

Ennyit a vizsgálati adatokról, amelyek az orvosokat is redkívüli mértékben meglepték. Űgyannyira, hogy egyelőre még elképzelésük sincs, hogyan kell ezeket az orvosstatisztikai adatokat értékelni. Lehetséges ugyanis: a sok alvás ténylegesen olyan ok, amely szív- és érrendszeri betegségek esetében az átlagosnál magasabb halálozási arányhoz vezet. De az is lehetséges, hogy ezek a betegségek járnak együtt az átlagosnál több alvás igényével. Hogy a két feltevés közül melyik a helyes, ezt csak a többi orvosi kutatás, az eddiginél is szélesebb körű elemzés döntheti el. És csak akkor lehet majd levonni a következtetéseket is a megfigyelésekből. (dj)