Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-13 / 165. szám, kedd

A TELEVÍZIÓ MA ÉS HOLNAP Öt kérdés — három szakembernek böző világ. Hogyan fest a tele­vízió jelene és jövője a világ három különböző pontjából nézve? Erre kapunk választ az alábbiakban. Kérdések: • MI A VÉLEMÉNYE A TÉVÉRŐL MINT KULTURÁLIS INTÉZ­MÉNYRŐL? MILYEN JÖVŐT JÓSOL NEKI? • MIK A SAJÁTOS JEGYEI A TELEVÍZIÓ FORMANYELVÉNEK? " ■ •. • NÉZETE SZERINT VESZÉLYEZTETHETI-E A TELEVÍZIÓ A SZÍNHÁZ ÉS AZ IRODALOM LÉTÉT? • MILYEN SZEREPE VAN A TÉVÉNEK AZ ÖN HAZÁJÁBAN A KULTÚRA RENDSZERÉBEN? • VÉLEMÉNYE SZERINT MILYEN NEMZETKÖZI HASZNUK LE­HET A TV-FESZTIVÁLÓKNAK? KÉREM, MONDJA EL VÉLEMÉ­NYÉT AZ IDEI PRÁGAI FESZTIVÁLRÓL. Horváth Adóm. a Magyar Televízió szórakozta­tó és zenei főszerkesztőségé­nek vezető rendezője: •j Szerintem a televízió ko­* ■ runk egyik legfontosabb és leghatásosabb találmánya és intézménye. A jövője egyszerű­en beláthatatlan. Ma még tu- ladonképpen, bár a világban már 30 évesnek számit, nehéz felmérni, hogy meddig fog fej­lődni. Fejlődése, fejlődésének gyorsasága, a kultúrának mind szélesebb területét való felöle­lése tekintetében — azt hiszem — az egyik legnagyobb hatású eszköz lesz és marad a jövő. ben. 2 A televíziónak nem lehet ■ a sajátos formanyelvi je­gyeit meghatározni, mert min­dig attól függ a formanyelvi sajátosság, hogy éppen milyen művészeti vagy publicisztikai területen dolgozik a televízió. Maga a doboz csupán szállító- eszköz, függően attól, hogy az adott esetben dokumentumot közöl, sport- vagy kulturális eseményről közvetít-e, más és más formai eszközöket hasz­nálva. Az önálló televíziós mű­nek — arai önálló televíziós művészetként kezd megjelenni a világban — a formajegyeit pedig most próbálják megtalál­ni a világ kutató tudósai. Mi, akik a gyakorlatban dolgozunk vele — fontossági sorrendben —, talán a közeli képekben, az Intimitásban, a rendkívül in­tenzív színészi játékban és a mához szóló témában jelölhet­nénk meg a televízió forma­nyelvi sajátosságait. A tévé a színháztól és a filmtől elsősor­ban abban különbözik, hogy házhoz jön, és bár az egyes emberre hat, ugyanakkor egy­szerre miliőkhöz szól. Ezért Igen bonyolult és nehéz a fo­galmazásmódja, mert egyszerre kell hogy szóljon nagy töme­gekhez, amelyeknek nincs egy­mással kontaktusa. A tv-néző gyakran nincs lelkileg felké­szülve az éppen sugárzott mű­sor befogadására, a tv-nek az esetlegesen képernyő elé ülő egyénekhez kell szólnia, még­pedig megragadóan. Ehhez kell a maga sajátos intim és szug- gesztív eszközeit megtalálnia. 3 Nézetem szerint ahogyan ■ a film nem veszélyeztet­te a színházat, ugyanúgy a te­levízió sem veszélyeztetheti a színház és az irodalom létét. Ha jól irányítják és jól keze­lik. akkor a színháznak és az Irodalomnak legfontosabb pro­pagandistája lehet a televízió Ha viszont rosszul kezelik, el­riaszthatja a nézőt. 4 Nálunk, Magyarorszá- • gon rendkívül fontos ki­egyenlítő és összefogó szerepe van a televíziónak a kulturális életben, mert egyrészt vállalko­zik arra. hogy az ország kultu­rális eseményeit közvetítse, helytől és időtől függetlenül mindenki számára hozzáférhe­tővé tegye — mind színházi, mind hangversen yközevtítések- kel, mind különböző, az ország­ban sorrakerülő nagy akciók­ban való részvétellel az egyik oldalon, a másik oldalon kiala­kult és biztatóan fejlődik to­vább az önálló tv-játékok rend­szere, melyek megpróbálnak egy sajátos televíziós drámavilágot kiépíteni és egyre magasabb szintre emelni. Harmadik funk­cióként a Magyár Televízió igen intenzíven vesz részt a klasszikus és mai irodalmi és más művészeti alkotások meg­ismertetésében propagálásában. 5 A tv-fesztiválok nemzet- • közi haszna elsősorban a gondolatcserében van. Az egymás mellett megjelenő kü­lönböző világrészek, országok műveit látva friss vér jut a vérkeringésbe, az ezt kísérő eszmecserék során különböző tapasztalatok cserélődnek ki, úgyhogy a tv-fesztiváloknak nem az ünnepélyessége az el­sődleges fontossága, hanem az a vércsere, mely kissé mindig megfrissíti minden ország tv- művészetét. Azonkívül minden ország sok tapasztalatot visz haza, hol jókat, hol rosszakat, ami egyformán hasznos. A je­lenlegi prágai fesztivál igen jól szervezett. A fesztivál félidejé nél tartva úgy látom, hogy a gondos válogatás eredménye­képpen magas színvonalra szá­míthatunk. Nagyon fontos, hogy a csehszlovák tévé igye­kezett bekapcsolni a fesztivált az ország vérkeringésébe. Claude Desire, a Francia Televízió drámai és tárcaszerkesztőségének, tanács­adója: n Nézetem szerint a televí­* ■ ziónak fontos küldetése van, s e küldetést a következő fő területen kellene teljesíte­nie: elsősorban a dokumentum­műfajban, de van még három terület, ahol széles körű isme­reteket nyújthat: az archeoló­giában, a zenében és a művé­szetben — a legkülönbözőbb formákkal élve. És amint az én hazámban, úgy más orszá­gokban Is az aktuális informá­ciók hordozójának kell lennie. Jelentős küldetése van azonkí­vül a drámaművészetben, me­lyet azáltal gyarapít, hogy új drámai műveket hoz létre, vagy a filmművészetben, azál­tal. hogy új saját, vagy idegen alkotásokkal ismerteti meg a nézőt. Tehát a televíziónak fon­tos helye van a kultúra rend­szerében, képletesen szólva.. a televízió — a kultúrák ..szállí­tó szekere“. Minthogy a tv a kul­túra közvetítője, az összes em­lített területen nagy jövő elé tekint. Igaz, hogy a tv nyelve más, mint a filmé vagy a színművészeté. A televí­zió formanyelvének két fő je­gye: az egyszerűség és a haté­konyság. Az egyszerűség és ha­tékonyság demonstrálására példaként felhozhatjuk, hogy a tv-re adaptált színjátékot le kell rövidíteni, ugyanis az olyan országokban, mint pél­dául Franciaország is, ahol konkurrencia van a tv társasá­gok között, a nézőt az első két percben mindenképpen mobili­zálni kell. Ám a dráma szerző­je művének valamilyen monda­nivalót, értelmezést adott, me­lyet a színházi nézőknek szánt. Minthogy azonban a televízió egyenesen a nézőhöz jön, tehát belül kerül a néző egyéni vilá­gának határain, ennek megfe­lelő új értelmezésre van szük­ség. Ebben van nagy szerepe a formanyelv egyszerűségének és hatékonyságának. 3 Minden megeshet, sajnos. • Minden azon múlik, mi­lyen fokon áll maga a tévé- né­ző. A franciaországi helyzetről beszélve elmondhatom, hogy a televízió hatásos propagátora más művészeteknek: A tv-ben látott regény vagy dráma iránt mindig ugrásszerűen megnő az érdeklődés, ezért a regényt jobban vásárolják, többen men­nek el a színházba. ii Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a fran­cia értelmiség egy része eluta­sítja a televíziót, vagyis nem nézi. Ám a tv iránti előítéletek fokozatosan csökkennek. Ma már tanúi lehetünk annak, hogy az orvosok, ügyvédek is megnéznek egy-egy műsort, míg tíz évvel ezelőtt végképp nem érdekelte őket a televízió. Persze csupa sznobizmusból. Ügy vélték, hogy a televízió a kishivatalnokoknak való. 5 Ha a fesztiváloknak csak ■ egy erényük volna/ ak kor az az lenne, hogy lehetővé teszik a távoli országokból jött emberek számára a találkozást, érintkezést. Ha létrejön a talál kozás, akkor a gondolatcsere sem maradhat el. A mostani prágai fesztiválról nem mond hatok végleges véleményt. Az eddigiek alapján ítélve a színvo­nal nem látszik túl magasnak. A szervezés viszont kitűnő, az emberek nagyon kedvesek, a város elragadó. Fazal Kamaal, a Pakisztáni Televíziós Társa­ság külföldi osztályának igaz­gatója: 1 Nézetem szerint a tévé • századunk nagy felfede­zése, mindenható eszköz, mely nagy szolgálatot tesz az embe­reknek. Minthogy a tv-szignál behozza szobánkba az egész földet, igen fontos terjesztője a kultúrának, a gondolatnak, a nézeteknek. Rendszerbe fogja a kulturális és társadalmi érté­keket, új értékeket teremt, s előrejelzi azok milyenségét. A tv jövője? Mérhetetlen jövője van, mert a technika fejlődé­sével együtt a tv is fejlődik, ami igen fontos lehet, ha az emberiség javát szolgálja majd. 9 A tv formanyelvének leg- fontosabb hordozóeleme a kép, amely voltaképpen ma­gában foglal mindent, a szí­nész arcát, mozdulatait, az adott helyzetet. Ha a tv-műso- rok készítői urai tudnak lenni e kifejezési módnak, a képpel voltaképpen mindent elmond­hatnak. 3 Találkoztam már olyan • nézetekkel, hogy a tele­vízió mind jobban veszélyeztet­ni fogja a színház, sőt a film létét. En úgý gondolom, hogy ez a folyamat kétoldalú, köl­csönösen ható, e műfajok in­kább kiegészítik egymást. Azt hiszem, nem volna helyes azt állítani, hogy a tv veszélyez­teti a művészeteket, mert ép­pen a tv segítségével és rajta keresztül jut el például a szín­ház a művészetrajongók ottho­nába. a Pakisztánban a televízió igen fontos és megbe­csült kulturális intézmény. Ti­zenkét évvel ezelőtt jött létre. A tv a leghatásosabb eszköze annak, hogy magasabb szintű műveltségei, tájékoztatást és szórakozási lehetőséget nyújt­sunk a széles néptömegeknek. Nálunk csupán egy tv-társaság létezik, minthogy azonban ha­zánk nagy területen fekszik, a műsorkészítés öt programköz­pontban történik, és 12 adóál­lomás sugározza a műsorokat. Az öt gyártási központ között rövidhullámú kapcsolat van, úgyhogy bármilyen műsort akár azonnal közvetíteni tu­dunk az egész országnak is. Mivel nálunk egyre nő az ér­deklődés a tv iránt, a múlt év­től a színes adást is megkezd­tük. 5 Nézetem szerint a tv- ■ fesztiválok legnagyobb haszna csak az lehet, hogy al­kalmat adnak a világ legtávo­labbi országaiból jött szakem­bereknek, alkotóknak, művé­szeknek, újságíróknak, a talál­kozásra, arra, hogy kicseréljék gondolataikat és — nem utolsó­sorban — barátságot kössenek egymással. Szerintem a jelen­legi prágai fesztivál a legjob­bak közé tartozik a világon, éppen azáltal, hogy itt jelen van az egész világ. Még van egy igen fontos pozitívuma: hogy részt vehetnek rajta az úgynevezett harmadik világ or­szágai is és egyenrangú part­nerként kezelik őket, nagy fi­gyelmet szentelnek nekik. A fesztivállal minden tekintetben elégedett vagyok. KÖVESDI JÁNOS ÚJ FILMEK PEZSGŐ BOR ’cseh Václav Vorlíčekot, a jeles cseh rendezőt számos nagy si­kerű vígjáték alkotójaként is­merjük. Filmjei — Ki akarja megölni Jessiet, Uram, ön öz­vegyasszony lesz, Leány seprű- nyélen, Joachim, dobd a gépbe, Hogyan fojtsuk vízbe dr. Mrá- čekot — az utóbbi évek leglá­togatottabb hazai produkciói Az alkotó remek típusokat vonultat fel, az ellenszenves embereket ellenszenvességük teljességében ábrázolja; lelep­lezi a kicsinyességet, a kis- polgáriságot, felmutatva, hogy a látszat mögött milyen való­ságos erők és indulatok feszül­nek. A kispolgári életforma Bolidara Turzonovová és Vladimír Menšík a cseh jilm főszere­pében voltak. A rendező ezúttal is hű maradt a komédiához, csak­hogy a korábbi filmek abszurd vígjátéki elemeit legújabb al­kotásában szatirikus elemekkel váltotta fel. Keserű humorú filmjének hi­telét az életből ellesett, plasz­tikusan megmintázott alakok teremtik meg. Az itt felvonul­tatott figurákban testesülnek meg a legjellemzőbb tulajdon­ságaik azoknak a harácsoló, ügyeskedő, haszonleső, a lehe­tőségekkel visszaélő, gátlásta­lan kispolgároknak, akik min­den változást átvészelnek, s mindenkor zavartalanul sütöge­tik a maguk pecsenyéjét. Szin­te a reneszánszukat élték ezek a kaméleon-emberek az 1968- as évben, amikor a politikai helyzet is az ő malmukra haj­totta a vizet. A Pezsgő bor cselekménye egy dél-morvaországl faluban játszódik le, 1968 nyarán. Ide vezet el bennünket a rendező, hogy bemutassa a bortermelő szövetkezet dolgozóit: a min­den hájjal megkent egykori ku- lákot, karrierista fiát, a lehető­ségeivel visszaélő titkárt, a többi kisebb-nagyobb harácso- lót és hörcsügtermészetű kis­polgárt, a Bécsben élő cseh disszidenst és az önző, kapzsi emberek ellen típusát — a szö­vetkezeti elnököt aki minden­ben, de elsősorban jellemében ellentéte ezeknek a kisszerű szélhámosoknak. VÉRTESTVÉREK (NDK-beli) megnyilvánulásait rendkívül ta­lálóan tűzi gombostűhegyre, s görbe tükröt tart az emberek elé: ilyenek vagytok, a haszo­nért képesek lennétek egymást megfojtani egy kanál vízben. Szórakoztató a film történe­te, szenzációt és meglepetést is tartogat a néző számára. Szí­nesen mutatja be a közelmúlt visszás helyzetét, az ösztönös- séget, mely kedvezett a speku­lánsoknak, akik nyugodtan ha­lászhattak a zavarosban. A rendező azonban mindvé­gig nem tudta megtartani az egyensúlyt, a szatirikus vígjá­ték helyenként társadalmi drá­mába billen át, s a mondani­való éle is egy-egy képsorban tompa. Kifogásaink ellenéra Václav Vorlíčeknak sikerült öt­letes, társadalmi mondanivalót is tartalmazó filmet forgatnia, bár eszközeiben nagyon is ha­gyományos megoldásokat vá­lasztott. Remekül sikerült a színészek megválasztása. A népes szerep­lőgárdából említsük meg leg­alább Vladimír Menšík, faros- Inv Moučka, Jifí Vala, Cestmír Randa, Boiidara Turzonovová, Slávka Budínová, Éva Trejtna- rová és Iva Janíurová nevét. Telitalálat különösen Vladimír Menšík, a szövetkezeti elnök alakjában. A film a XX. Karlovy Vary-I nemzetközi fesztiválon a bar- randovi stúdiót képviseli. Gojko Mitics és Dean Reed játssza a főszerepet a DEFA indián- jilmjében A Német Demokratikus Köz­társaság indián-filmsoroztából ismert Gojko Mitics és Dean Reed játssza a Vértestvérek fő­szerepét. Werner W. Wallroth filmje a korábbi indiántörténe­tek szabad folytatása. S mint minden vadnyugati sztoriban, a fehérek és az indiánok har­cából ezúttal is az utóbbiak ke­rülnek ki győztesen. Együtt van ebben az alko­tásban minden, ami a műfaj nélkülözhetetlen eleme: feszült­ség, drámai helyzetek, váratlan fordulatok, cselszövések, ádáz harcok, dicső győzelmek. A ren­dező érdeme, hogy a cselek* ményt bonyolítva színes kor* rajzot is ad. bemutatja az ese* mények társadalmi hátterét. Elmondhatjuk, hogy a DEFA Indiánfilmjei egyre sikereseb­bek, jó értelemben vett rutin­nal készülnek. A műfaj kedve­lői — főleg a fiatalok — bizo­nyára örömmel fogadják ezt az újabb darabot nemcsak azért, mert végigizgulhatják az ese­ményekben gazdag történetet, hanem azért is, mert ismét lát­hatják kedvencüket, Dean Ree- det, az NDK-ban élő haladó amerikai énekes-s/.ínészt. ym— 1976. VII. 13. A prágai XIII. nemzetközi tv-, fesztiválon öt kérdést tettünk fel Magyarország, Franciaország és Pakisztán képviselőjének. Három ország — három külön-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents