Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-10 / 163. szám, szombat
Válaszuk a CSKP KB és a Kormány felivására SZÍVÓS KÜZDELEM MINDEN GABONASZEMÉRT Teljes mértékben kihasználják az öntözőberendezéseket # Kommunisták példamutatása Rendhagyó nyári reggel. Hiszen még hétre sem fordult ez óra mutatója, és a Dolný Bar-i (albári) Béke efsz betakarítógépei már ]ó néhányat fordultak a széles gabonatáblán. A sor élén, mint mindig, most is Bartalos Géza, a szövetkezet többszörösen kitüntetett kommunista kombájnvezetője halad. A fordulónál ki kell ürítenie a tartályt, ez jó alkalom, hogy ilyen sürgős dologidőben szóra bírjam. — Hogy ilyen korán megkezdtük a munkát? Nézze csak meg, egy harmatcsepp sincs a búzakalászokon. A betakarítással pedig várni nem lehet, mert a kánikulai hőség amúgyis töl- érlelte a gabonát. A CSKP KB és a kormány is azért fordult felhívással a mezőgazdasági dolgozókhoz, hogy gondos munkaszervezéssel, a betakarítógépek folyamatos üzemeltetésével vegyék elejét a további veszteségeknek ... Közben a tartály tartalmát kiürítette a pótkocsira, befejezte rövidre szabott tájékoztatóját, és kombájnjával további»- dúlt a gabonatáblán. Míg társai a parcella széléhez érkeztek, Bogyai Ignác efsz-elnökkel a szalmarendek alatt igyekeztünk megállapítani a szemveszteséget. De hasztalan kutattunk. Egy sz>em gabonát sem találtunk kiperegve a tarlón. — Ezek a Nyiva kombájnok — jegyezte meg Bogyai elvtárs —- megbízhatóan dolgoznak. Géza jól előkészítette gépét az aratásra. Ahol pedig ő dolgozik, a többi kombájn sem szórhatja el a gabonát. A bárányfelhők közül kiszűrődő napsugarak mind forróbban égetnek. A telt kalászok azonban hősiesen állják a sarat. Bogyai Ignác, az efsz elnöke Bartalos Géza kombájnvezető társaságában szemléli az új termés minőségét (Gyökeres J. felvétele) — Igen — bizonyítja az elnök —, mert ez a Száva búzafajta. Korai, jól tűri a szárazságot és a pergésre sem érzékeny. Ha meg a viaszérés idején kapott volna legalább egy kis esőt, akkor most rekordtermésre számíthatnánk ... — És ilyen körülmények között, milyen hozamokra van kilátás? — Természetesen a nagy szárazság ellenére én optimista vagyok. Eddig több mint harminc vagon gabonát szállítottunk a felvásárlási üzembe. Megítélésem szerint a Száva fajta hektárja megadja az ötven mázsát... A kombájnok egyenletes sebességgel haladnak a bűzaten- gerben. Eddig nem fordult elő üzemzavar, noha az első napon több kisebb hibát kellett kijavítaniuk. De a kombájnvezetők leleményessége, hozzáértése túlsegíti őket a bajokon. Miközben jóleső érzéssel figyeljük az emberek és a gépek összehangolt munkáját, a szövetkezet elnöke egy távoli zöldellő táblára mutat, ahol az öntözőcsövekből szóródik szaporán a víz a növényekre. — Az ottan a kukoricásunk! Hetenként legalább 30—40 milliméteres csapadéknak megfelelő vízzel pótoljuk az esőt. A párt és a kormány felhívása az öntözés folytatására is figyelmeztetett. Ez az egyedüli útja annak, hogy állattenyésztésünk fejlesztéséhez megteremtsük a takarmányalapot. A szövetkezet kommunistái, vezetői és pártonkívüli dolgozói minden termelési szakaszon odaadóan végzik munkájukat, hogy ezzel is csökkentsék a hosszan tartó szárazság hatását, elérjék a tervezett hektár* hozamokat. Ez a méltó válaszuk a párt és a kormány aratási felhívására. SZOMBATH AMBRUS A KOMMUNISTA BRIGÁDVEZETŐ Felkészültek az aratásra © Ki a jó közéleti ember? A választások előkészítése Amióta a szövetkezeti mozgalom gyökeret vert hazánkban, új paraszti tisztség alakult ki falun. Ogy nevezik ezt a beosztást, hogy brigádvezető. Kuna Pál elvtárs a hatezer hektáros ZOBOR efsz vicsápa- páti üzemrészlegén a gépesítők- nél tölti be ezt a tisztséget. Kilencven ember és még több gép munkájáért felelős, mert a gépjavítók, szerelők is a keze alá tartoznak. Milyen lehet egy ilyen beosztású ember élete? — Milyen? Azt nem nehéz elképzelni. Naponta együtt él a traktorosokkal, kombájnveze- tőkkel. Ezek pedig rendszerint jobbára fiatalok, sok problémával, persze teli kezdeményezéssel is. De szeretem és meghallgatom őket. Hiszen itt alakul ki legtöbbnek a közösségi szemlélete. Vendéglátóm egyúttal a szövetkezeti pártalapszervezet elnöke is. Ezért nem könnyű a feladata. — Az attól függ, mit vesz alapul az ember. Az igaz, hogy külön-külön mind a két funkció egy egész ember ereiét követelné ... Nem marad más hátra, minthogy mind a kettőt el kell végezni becsületesen. Ehhez nem fér semmi kétség. Kuna elvtárs mind a két poszton derekasan megállja a helyét. — Most azonban egyre jobban sürget az idő. Mert napok kérdése csak és megkezdjük az aratást. Mindenesetre az októberi választásokra Is 161 fel kell készíteni a falu lakosait, kommunistáit. Ám a pártmunkásnak, bárhol dolgozzon, mindenütt elkötelezetten kell tel]*» üítenie feladatát. A brigádvezető nem ismar lehetetlent. Az áldozatvállalástól soha sem riad vissza. — Sok gondot okozott például a betakarító gépek előkészítése az aratásra. Kevés az alkatrész, de javítóink, traktorosaink nem vallottak szégyent. Sok pótalkatrészt magunk készítettünk. Nálunk még nem fordult elő, hogy a gépek üzemzavar vagy valamilyen anyaghiány miatt álltak volna. Most az aratás folyamán sem lesz ez másképpen. Olyan ütemben és folyamatosan elvégezzük a nyári munkákat, hogy nem is fogják tudni a faluban. Az aratást persze jól meg kell szervezni, főleg a gépesítők munkáját, mivel ők a betakarítás legütőképesebb osztagai. Bárhol kezdjük szőni a beszélgetés fonalát és közelítjük meg a kérdést, rendszerint mindig egy pontnál, a munkánál kötünk ki. — Az emberek éltető eleme a munka, a termelés. Mi eszerint osztjuk az érdemeket is. Közéleti funkciókban sem lehetnek mások, mint azok, akik derekasan helytálltak a megbízatásukban. Nálunk a képviselők kiválasztásakor tekintetbe vesszük a korösszetételt is. Az a nézetünk, hogy a fiatalok lendülete, akaratereje ötvöződjön az idősebbek tapasztalataival. Vezetőségi ülésen előzetesen már foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Nem lehet halogatni az időt, mert egyszer csak azt vesszük észre, hogy ránk köszöntött az október.., A brigádvezető pártelnök nemcsak megköveteli, de ő maga is betartja a pontosságot. Azért nem érti, hogy sok helyen szép számmal akadnak gondok, problémák a hozzá hasonló funkciót viselők körében. Több helyen gyakran cserélgetik, váltogatják őket: másutt viszont azt hallani, belefárad* tak a munkába, az emberekkel való törődésbe. Sajnos, jó néhány közös gazdaságban tapasztalható, hogy a gépesített brigádok vezetői nem érzik magukat vezetőknek: ők postások vagy küldöncök, akiknek az az egyedüli feladatuk, hogy „levigyék“ azokat a „szempontokat“ a brigád tagjai közé, amelyeket „fenn“ az irodán elhatároztak. — Nálunk a brigádvezető tagja az efsz választmányának, és eredeti forrásokból értesül a dolgokról, tehát közvetlenül tájékoztathatja társait, beosztottjait. Persze a brigád tagjai előtt csak annak a vezetőnek lehet tekintélye, aki pontos a munkában, és szavai nem válnak el a tettektől, mindenütt képviseli érdekeiket. Jó. dolog, hogy Kuna Pálhoz hasonló brigádvezető sok található az efsz-ekben. Becsülendő bennük, hogy a reájuk bízott feladatokat nem sógor-koma alapon intézik, hanem az emberek megítélésében az az értékmérő náluk: ki mit végez, ki mennyit ér a közösség számára. Munkájuk középpontjában az emberséges bánásmód, a bizalom megteremtése, az emberek felnőttként való kezelése áll, amely párosul a szakmai tapasztalattal, hozzáértéssel, politikai éleslátással. A vicsápapáti traktorosok, kombájnvezetők jó hírnévnek örvendenek a nyitrai járásban. Gazdag tapasztalataikat, kezdeményezésüket most az egyesült szövetkezeiben is kamatoztatják, érvényesítik. S ebben nem kis része van Kuna Pál elvtársnak, a brlgádvezetőnek, aki kommunista hozzáállással viszonyul társaihoz és a munkához. Ez a magatartása érvényesül a szövetkezet pártalap- szervezetében s a falu jő politikai légkörének kialakulásában, ami kedvező feltételeket teremt az aratás sikeres elvégzéséhez csakúgy, mint a választások előkészítéséhez. Sz. A. Áramkimaradás A munkaruhás fiatalemberen látszott — nagyon siet. De azért annyit még megengedett magának, hogy rámosolyog- ton az igazán kellemes küllemű lánykára, miközben az átnyújtotta a 90 deka szalámi számláját. Még szót is váltottak, s a szőkeség viszonozta is a fiú félreérthetetlen közeledését, már amennyire megengedhette magának — szolgálatban. Mert azt azért egy szolgálati szabályzat sem tiltja, hogy egy jóvágású fiú néhány másodpercre ne ragadjon benn egy másik nemből való szépség szemében. A másik pultnál egy — mondjuk — nagymama, szintén átvette a cédulát és indult a pénztár felé. A fiú valamivel hamarabb ért oda, de előzékenyen tessékelte a nagymamát, s miközben a kedves néni köszöngette a figyelmességét, és előkotorta a pénztárcáját, kialudt a villany. Minket ez ugyan nem zavart, mert délelőtt tíz órakor az üvegfalú üzletben a világítás teljesen felesleges volt. De a „gépek“ másképp „gondolkodtak“. Leálltak. Hiába mondta a nagymama, hogy itt a pénz meg a számla aranyoskám, a pénztárosnő szenvtelen arccal adta tudtára: nincs áram. — De hiszen — kezdte a nagymama — a hús már ott van becsomagolva. A pénz meg itt van kiszámolva. — Pénztári blokk nélkül nem adják ki. Én meg nem blokkolhatok, amíg nem lesz áram. — Nekem ebédet kell főznöm. — Engem meg vár a brigád — mondta a fiú. Helyettem is dolgozniuk kell. Ebéd csak délután fél háromkor lesz. Addig kopogjon a szemük? A pénztárosnő egyetlen arcizma sem mozdult. Ojabb vevők jöttek az üzletbe. Egy jó mozgású, alig 20 éves hölgy lépett a pult elé. — Egy csirkét kérek. — Nem működik a mérleg — mondta az elárusító és rá- mosolygott. — Nem a mérleget kértem, hanem egy csirkét. — Nem tudom lemérni, és a kassza is áramra működik. Fiatalasszonyunk nem így látta a helyzetet. Odapillantott a kijáratnál levő ellenőrző mérlegre. Kiválasztott egy aránylag sárga csirkét és odavitte a mérleghez. Nem volt szerencséje. A csirke több egy kilónál, a mérleg meg csak száz dekáig mér. Súly nincs a mérlegnél. A hölgy nem jött zavarba. — Kérnék egy félkilós vagy kilós súlyt. — Majd rendelek egy űrrakétát, és lehozom kegyednek valamelyik csillagot. A cinikus hang sem borította ki a nőt. Higgadtan mondta: — Legyenek szívesek ketten idejönni. — Többen is mentek. Ő meg előhúzott a táskájából egy csomag rizst, fél kilót. Rátette a mérlegre. Csakugyan fél kiló volt. A másik oldalra a csirke került. A 62. dekánál állt meg a mérleq nyelve. — Tehát felkerekítve 30 korona — mondta a fiatalasszony. Visszament a pulthoz és letette a harminc koronát. — Ha csaltam, jelentsen fel, engem itt néhányan névről is ismernek. De a négyhónapos fiamat nem hagyhatom tovább őrizet nélkül — mondta és ment. — Maga nem csalt, hanem egyenesen lopott. Érti? A magas hangra az alfőnök is előjött. Hallotta, hogy lopott, itt rendet teremteni mar funkció kell. Rendelkezett is azonnal: — Fuss utána, vedd el tőle. Az elárusítónő ugrott. Nem jutott messzire. Embersövény allta el az útját, pedig nem vezényelte őket senki, hogy sorfalat álljanak. Az alfőnök kiabált: — Lopott! — Az a nő nem lopott — vágta vissza a kékruhás. — Maguk lopják a mi időnket. Közömbösségből. — Maga részeg, rendőrt hívok — kiáltotta és indult. A munkaruhás is kiállt a sorból. Most már röpködtek a szebbnél szebb szavak az alfőnök „fejére“. Vissza is tért pár másodperc múlva. A fiú éppen akkor tette le a blokkot és az 54 koronát a lány elé a pultra: — Itt a pénz. A szalámit meg adja oda a főnökének. Amíg eszik, addig talán nem ordít a vásárlókra — mondja és ment. Kellemetlen nézni, amikor egy babaarcú lányka remeg. Akkor még kellemetlenebb, amikor elcsukló hangon kiáltja: — Várjon, fiatalember. — Majd kezébe kapta az árut és rohant a fiú után. Az alfőnök szinte üvölt: — Álljon meg. — A lány szófogadó, rögtön megáll, amikor a kékruhás elé kerül. — Bocsásson meg. Nagyon gyáva voltam. Nem olyan mint az a fiatalasszony ... A fiú arcán oldódik a morcosság, a szemébe belopakodik a mosoly. — Maga nagyszerű lány — mondja, miközben a két kéz összeér. Sejtettük, itt nem lesz egyhamar „áramkimaradás“. A kíváncsiabbak kedvéért: a lány arra a hónapra nem kapott prémiumot, de maradt. Az alfőnököt „közös megegyezéssel“ áthelyezték. Rendhagyó eset. HARASZTI GYULA Időszerű nyári intelmek A jelenlegi száraz időjárás a szokásosnál időszerűbbé teszi a tűzvédelmi intézkedések egész sorát. A CSSZK Belügyminisztériuma tűzoltófőparancsnokságának adatai szerint az elmúlt hetekben a CSSZK egyes területein több erdőtűz, illetve gabonatűz keletkezett. Az erdőtüzek során keletkezett anyagi kár eléri a félmillió koronát. A CSSZK-ban tavaly, csupán a mezőgazdaságban, összesen 841 tűzeset volt, s az anyagi kár összege meghaladta a húszmillió koronát. Tavaly az aratás idején a CSSZK-ban 312 esetben keletkezett tűz. Az utólagos elemzésekből kitűnt, hogy a tűzesetek többségét meg lehetett volna előzni, főleg a tűzvédelmi előírások megtartásával. A nyári hónapokra azonban nemcsak a tüzesetek gyakorisága a Jellemző. A szabadságidényben az átlagosnál nagyobb a betörések és a lopások száma. Helyénvaló tehát a rendőrség intelme, amikor arra figyelmezteti a lakosságot, hogy szabadságuk idején ne hagyják nyitva lakásuk ajtaját és ablakait, s ne tegyenek kulcsot a lábtörlő alá vagy a villanyórához. Különösen időszerű az autótulajdonosok figyelmeztetése: ne hagyják nyitva kocsijuk ajtaját, sem ablakait, értékes holmijaikat ne tegyék ki közszemlére a kocsiülésre, mert az ilyen „kirakat“ szinte vonzza “a tolvajokat. |sm/ 1976. VII. 10 4
