Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-10 / 163. szám, szombat
(Folytatás az 1. oldalról) tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló — egyhangúan elfogadott — komplex program. A* ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság és a többi KGST-szerv tevékenységéi, amelyet a Komplex Program megvalósítása és a Tanács XXV., XXIX. ülésszakaszain hózott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok és a tanács szervei az 1971—1975 közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fajlesztésére irányuló Komplex Programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében való teljesítését. A Komplex Program megvalósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új fontos intézkedések megvalósításához kezdiek a termelésben. ' Az érdekeli országok közös erővel nasy 'é'esítmények építéséi kez’’isg a fűtő- és nyersanyagban ágazatokban. Több két- és sokoldalú együttműködési magállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyt a termelésszakosítás és a kooperáció terén. Üj nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befejeződött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integrációs intézkedések első, 1978 —1980-ra szóló egyeztetett tervének elfogadása. A tagországok egymással lebonyolított árucsere-forgalma 1971—1975 között csaknem megkétszereződött és 1975-ben már több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14,4 százalék volt, az 1966—1970. közötti 8,2 százalékkal szemben. Minden kommunista párt, minden szocialista állam — biztosítva a népgazdaság tervszerű fejlődését, az anyagi- és munkaerőforrásoknak a társadalmi- gazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományos technikai forradalom vívmányainak a termelőtevékenység valamennyi szférájában történő széles körű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli ésszerű elhelyezését — az új társadalom építésének általános törvényszerűségeire támaszkodva, sokoldalúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ugyanakkor az élet mindinkább bizonyítja, hogy állandóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Ezzel kapcsolatban a KGST- tagállamok hangsúlyozták, hagy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az imperialista gazdasági kapcsolatok között. Ez utóbbinak elkerülhetetlen velejárójuk a konkurrencia, az ellenségeskedés, a kevésbé fejlett orsiáguk kizsákmányolása, nemzeti erőforrásaik kirablása, egyes országok más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelési viszonyok fölénye, az egyeztetett tervek alapján megvalósuló szocialista Együttműködés előnyei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban lévő növekvő ellentmondások és elmélyülő válságielonségsk; tükrébe^ A . . .t „Oi'iüészetének és magasztos céljainak megfelelően a KGST keretei között folyó együttműködés erősítése a népgazdaságok harmonikus fejlődéséhez vezet, módot ad az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésére, se gíti a gazdaságijag kevasbt? fejlett KGST-tagállamok gyorsított ütemű előrehaladását. Az ülésszak hangsúlyozza, hogy a sokoldalú együttműködés elmélyítés, a KGST-tagállamok gazdasági fejlődési színvonalának fokozatos közelítése és kiegyenlítése szükségszerű és törvényszerű történelmi folyamat a szocializmus és a kommunizmus építésében való előrehaladásuk során. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kiKÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról használják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló Komplex Programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főbb ágazatai — tíz, tizenöt évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia, fűtő- és nyersanyagfajtákban a mélyreható gyártásszakosításra és a termelés kooperációjára, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó észszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására. Ezeknek a programoknak a KGST-tagállamok- ban-élő lakosság jóléte további emelését kell előmozdítaniuk, valamint a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniük kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlesztésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőipari, energetikai- és nyersanyag ágazatokban előirányozza, hogy a KGST-tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színes fémekkel, vegyi nyersanyagokkal a nagy beruházások koncentrálása alapján, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi- és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia és anyagigényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőanyaglelőhely további kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergia fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén Az együttműködési program a gépgyártás terén a tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzik ki célul. A legkorszerűbb gép- és berendezésfajták, valamint az élenjáró technológia meghonosításához, a késztermékek, és alkatrészek gyártásszakosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt. Ennek figyelembevételével valamennyi országban gondoskodni kell a gépipar sokoldalú magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén A tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését tűzi ki célul. A fő program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés in- tenzifikálásának fokozása céljából (gépesítés, kemizálás, talajjavítás, vetőmagtermesztés, nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari ellátási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. K:dalgozzák a hiányos mezőgazdasági termékek gazdaságos termesztésének formáit és módszereit. Ezenkívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti, éghajlati feltételeit azzal, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből, takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. Az együttműködési program a termelés kiszélesítése és a közszükségleti ipar kölcsönös szállítmányai terén A termelés bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a könnyűipar anya- gi->műszaki bázisának rekonstrukciójára, nyersanyagellátásának javítására épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program A közlekedési módúkkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kiegészítését kívánja megoldani a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési rendszerrel összehangolt ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A fo program kidolgozásáról szóló határozat a KGST-tagál- lamoknak azt az eltökéltségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő- forrásaikat a Komplex Programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépest jelentenek a szocialista országok gazdasági kapcsolatai fejlesztésének új elveinek megszilárdításához, tervszerű fejlesztésének megerősítéséhez, és fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fölényét. Az ülésszak, — hangsúlyozva a hosszú távú fő programok jelentőségét — megállapította: ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd, és összességükben a gyakorlati cselekvés olyan programját alkotják, amely elősegíti a KGST tagállamok gazdasági fejlettségi színvonala közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országukban lévő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek szellemében, az állami szuverenitás, a függetlenség és nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való, be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján valósul me". A hosszú távú célprogramok alapján két és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi — a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül — a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének további bővítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, bogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. Megvizsgálták a KGST-orszá- gok egyesített villamos energetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energiarendszerével való megfelelő együttműködést is. A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamosenergetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamos energia-szükségleteinek kielégítését, fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb felhasználását. Az ülésszak meghallgatta a KGST tagállamok által a növekvő kölcsönös személy- és áru- szállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szóló beszámolói és jóváhagyta „A KGST-tagállamok együttműködésének alapvető irányait és feladatait a közlekedés terén 1976—1980-ban és az azt követő időszakban“ című anyagot. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek tartotta a gazdaságpolitikai és tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációk szerepének és hathatósságának növelését, az ötéves és a hosszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integráció intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, amelyek — a hosszú távú célprogram alapján — fokozatosan a kulcsproblémák mind szélesebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris pénzügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek, biztosítja az elszámolások egyenértékűségét és valameny- nyi résztvevő egyenlő jogait. Megállapította a többi között, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös megoldást találtak a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott árak képzésének bonyolult problémáira. Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell tökéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris-pénz- iigyi kapcsolatokat, a Komplex Programnak, valamint a KGST- tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzőit feladatok értelmében. Az ülésszak — megelégedéssel állapítva meg a KGST nemzetközi tekintélyének növekedését — azon a véleményen van, hogy folytatni kell a tevékenységének fejlesztésével a KGST-szervek munkastílusának és munkamódszereinek javításival kapcsolaté* munkát. Az ülésszak megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát, hogy dolgozzon ki erre vonatkozó javaslatokat, hogy azokat a KGST XXXI. ülésszakán megvizsgálhassák. A KGST-tagállamok megerősítették, hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal vsJó gazdasági együttműködés fokozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támogatják a fc-’SdS államoknak a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valamennyi országával való kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A KGST-tagállamok fellépnek annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban számoljanak fel minden fajta diszkriminációt. A gazdasági együttműködés kedvezőbb távlatai bontakoznak ki a viliágban végbement jelentős pozitív változások következtéből. A KGST-tagállamok kormányfflt nagyra értékelik az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia eredményei mélyreható pozitív hatást gyakorolnak az egész világra. A konferencia Helsinkiben aláírt záróokmánya jó alapot nyújt a valamennyi európai állam közötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. A KGST-tagállamok szilárd elhatározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott rendelkezéseket, s6t arra törekszenek, hogy teljeam valóra váltsák a záróokmányban kinyilvánított cfilnkat. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és munkáspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei, az elfogadott záróokmány elő fugják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági és politikai érdekeinek eredményesebb érvényrejuttatását a ■ épek által a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a szociális haladásért folytatott harcban kifejtett erőfeszítések növekedését. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az üj típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST-tagállamok szocialista elveiknek megfelelően teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely politikai, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul és határozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról szóló program, valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai tartalmaznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a neokolonializmus ellen, az imperializmus által rájuk kényszerített egyenlőtlen kapcsolatok ée az egyes államoknak más államok által történő elnyomása felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogják mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában lévő különbségek felszámolását. A KGST-országok ugyanakkor határozottan hangsúlyozzák, hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes felelősség az imperialista nagyhatalmakra a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szolgáló gyarmati és újgyarmatosító politikájukra hárul. Az ülésszak megerősítette a Köfftsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársaság közötti 1975. július 4-én, valamint a KGST és a Mexikói Egyesült Államok közötti 1975. augusztus 13-án aláírt együtt- mfikS4ési megállapodást. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak kádereik felkészítésében, valamint figyelembe véve kérésüket, úgy határozott, hogy az 1978—1977 tanévtől kezdve kiterjeszti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ösztöndíj-alapjának hatályát a főiskola utáni képzésre és a szakképzésre. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGST- tagállamok — megvalósítva a Komplex Program végrehajtásának meggyorsítására kitűzött intézkedéseket — új, nagy sikereket érnek el a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén, az egyenjogú testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvének alapján. Ez elősegíti a szocialista országok összeforrottságának további erősödését népeknek a megbonthatatlan barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a szocialista rendszer fölényének bizonyításához, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez az egész világon. A XXX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság légkörében zajlott le.
