Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-09 / 162. szám, péntek
A kazlazócsoport naponta harminc hektárról takarítja be a szalmát. (A szerző felvételei) Aratási nagyüzem „Csak menjenek egyenesen és ha elhagyták a falut, már meglátják az aratókat“ — mondta valaki, amikor a juro- vái (dercsikai) Barátság Egységes Földművesszövetkezet aratóit kerestük, majd rövid szünet után még hozzátette: „Annyian vannak, olyan nagy ott a munka, hogy azt lehetetlen nem meglátni.“ És igaza volt. Az utat szegélyező fák között először négy Zetor tűnt fel. Hatalmas porfelhőt kavartak maguk után, amint ötös ekéikkel forgatták a tarlót és az eke után kötött hengerrel egyben tömörítették is a talajt. Távolabb a kazalozók dolgoztad, a hatalmas tábla túlsó végén pedig a kombájnosok aratták a gabonát. Az egyik traktor kitért a barázdából és megállt. Vezetője körüljárta az ekét és az utáFarkas Tibor traktoros: „Késő estig személyenként felszántjuk a nyolc-tíz hektárt“ na akasztott hengert nézegette. Irányába indultam. — Eltörött a henger vontatója — mutatta Farkas Tibor traktoros a kettévált vasdarabot. — Most mi lesz? — kérdeztem. — Meghegesztjük — felelte a legtermészetesebb hangon, miközben körülnézett. — Az egyik mozgóműhely előbb járt itt, de ott a másik, majd idehívjuk — mutatott a tábla túlsó végére, ahol a kombájnok „társaságában“ egy mozgóműhely is tartózkodott. — Sokáig tart majd a munkanap? — Késő estig, sőt éjjelig is, mire személyenként felszántjuk a nyolc-tíz hektárt — mondta az egymás után haladó három traktorra mutatva, amelyek kabinjában Farkas Frigyes, Bakonyi László és Szabó Szilveszter ültek. Elbúcsúztam és a kisebb dombnak is beillő szalmakazal felé vettem utamat. Két szalmafúvó hatalmas ívben lövelte magasba a szalmát, amely visszahullva újabb és újabb rétegben rakódott le a kazal tetejére. — Ez kitűnően megy — mondtam Molnár Antal gépkezelőnek. — Megy — felelte mosolyogva —, ha a szél irányának megfelelően állítjuk be a csövet. Tegnap például még a kazal túlsó oldalán állt a fújó, ma pedig már ide kellett hoznunk. — Milyen a napi teljesítmény? — kérdeztem. — Tegnap a két fújóval 30 hektárról fújattuk kazalba a szalmát — felelte, de több beszélgetésre már nem volt idő, mivel megérkezett az egyik rendfelszedő kocsi, és rakományát kifordította a gép mellé. A gépész bekapcsolta a motort, társai, Pralovszky István, Bölcs István és Dunai László pedig munkához láttak. A gép acéltorka valósággal nyelte az eléje rakott szalmát, s mire megérkezett a következő rendfelszedő, a hatalmas rakást teljes egészében „elfogyasztotta“. — Most már könnyebb a dolgunk — mondta Csánó István, a másik fújó gépésze. — A hét rendfelszedő kocsi a tábla túlsó végéből hordja a szalmát, ahol a kombájnok az utolsó rendeket vágják. Tegnap, amikor még a közelebbi rendeket szedték fel, bezzeg nem volt időnk pihenni, olyan gyorsan fordultak a kocsik. Társai: Takács Károly, Ge- rendes Lajos és Bugár István bólintással igazolták szavait, miközben villájukra támaszkodva egyet fújtak a hatalmas hőségben. — Amit láttam, az igazi aratási nagyüzem — mondtam már az irodában Kovács István mérnöknek, a szövetkezet elnökének. — Olyan, ami egy 4300 hektáron gazdálkodó szövetkezethez méltó — felelte, majd hozzátette: — Pedig ez még nem is a teljes ütem. jöjjön el majd a hét végén, amikor már itt lesznek a kisegítő kombájnok is, és határunkban egyszerre 20 gép fog dolgozni. Ügy készültünk, hogy 10 nap alatt magtárban legyen a termés. Eddig a munka fennakadás nélkül megy, aminek nagyon örülünk, hiszen az idei aratás négy volt szövetkezetnek az első közös aratása. Kopogtak az ajtón, a főgépesítő jött be az irodába. Az elnök már korábban hivatta. — A csatornába több vizet kell ereszteni, hogy éjszaka is öntözhessünk — kezdte az elnök, majd röviden megbeszélték a legsürgősebb teendőket. — Nem elég az aratás, még ez a hatalmas szárazság is szaporítja gondjainkat — mondta az elnök, miután elment a főgépesítő. — 40—45 embert köt le az öntözés és a munkát még éjszaka is végezzük. Naponta 26—28 hektárt árasztunk el 40 milliméteres nedvességgel, de így sem bírunk mindent megöntözni. Fontossági sorrendet állítottunk fel, első helyen a lucerna és a takarmányok, a továbbiakon pedig a cukorrépa és a kukorica szerepel. Maximális erőfeszítéssel így legalább részben ellensúlyozzuk azt, amiben a természet ezekben a hetekben annyira adós maradt. EGRI FERENC A minőségi színvonal emelésének jelentősége ÍRTA: MILOŠ JAIKEŠ, A CSKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE A CSKP XV. kongresszusa kiemelte, hogy további sikereink elérésének kezessége pártunk, a párt marxista —leninista politikája, egysége és akcióképessége, s az emberek között kifejtett tevékenysége. Ez a megállapítás vonatkozik a képviselő-testületi választások élőké szítésére is. A CSKP KB ezért — csakúgy, mint a XIV. kongresszus után — első munkaülésén foglalkozott a tagállomány kérdéseivel. A tagállomány minőségétől függ pártunk sikeres munkája, vezető szerepének érvényesítése, s a XV. kongresszuson kitűzött nagy feladatok teljesítése. A politikai, ideológiai és szervező munka kétségkívüli eredménye, hogy a párt és politikája vonzó hatású a lakosság minden rétegének tagjaira, főképpen pedig a munkásokra és a fiatalokra. A CSKP Központi Bizottsága erre vonatkozó irányelveinek teljesítésében jelentős sikereket értünk el. Ezt mutatják a tapasztalatok és a megejtett értékelések. Ugyanakkor számos probléma merül fel, melyeket a tagállomány összetétele, valamint a párt munkájával szemben támogatott igények szempontjából meg kell oldani, hogy a társadalomban tovább erősítsük a CSKP vezető szerepét. Ezt alátámasztják az ellenőrzések is. A CSKP Központi Bizottsága második ülésén a tagállomány minőségi színvonala emelése érdekében kitűzött alapelvek a KB novemberi ülése és a XV. kogresszus határozatának szellemében a további igények céltudatos megoldásából indulnak ki, összekapcsolják a tagállomány minőségi javítását a párt tevékeny munkájával, a párt életében a nagyfokú igényességgel és a lenini alapelvek érvényesítésével. Habár kedvező eredményeket értünk el, azonban a tagállomány további gyarapításának és összetétele minőségi javításának még mindig nagy tartalékaival rendelkezünk. Ezek elsősorban a saját tevékenységünkkel szembeni fokozott igényességben, s a tagjelöltek kiválasztásakor a pártalapszabályzat és a CSKP KB irányelvei következetes érvényesítésében rejlenek. Arra is szükség van, hogy színvonalasabbá tegyék a differenciált irányítást a tagállomány minőségi színvonalának emelésével kapcsolatban, s mindenekelőtt a legfontosabb üzemekben a párt befolyásának erősítése vagy megtartása érdei- kében a tagállomány szociális és életkorbeli összetételének szükségleteit az eddiginél jobban összekössék a munkahelyek szükségleteivel. Fokozott gondot kell fordítani azokra a pártszervezetekre, ahol a tagállomány nem fejlődik kellőképpen, illetve az újonnan felvett tagok és tagjelöltek esetében nem tartják elsőrendű jelentőségűnek a minőséget. A tapasztalatok arról vallanak, hogy néhol csupán a munkaeredményekre szűkítik le a minőségi követelményeket, és nem járnak el komplex módon, amely megkívánja, hogy szem előtt tartsák a társadalmi elkötelezettséget és az erkölcsi-politikai tényezőket. Huszonöt éves életkorig például aránylag sok olyan fiatalt vesznek fel a pártba, akik nem tagjai a SZISZ-nek. A CSKP tagjelöltjeiként kapják a pártfeladatot, hogy tevékenyen dolgozzanak az ifjúsági szövetségben. Márpedig a fiatalok mindenekelőtt a Szocialista Ifjúsági Szövetségben végzett tevőleges munkájukkal tanúsítják elkötelezettségüket. A párttagjelöltek kiválasztásakor erről nem feledkezhetnek meg. Napjainkban nagyszámú tagjelöltet vesznek fel a pártba. A párt fiatal tagjai és a szervezet életében oly fontos eseménynek azonban nem mindegyik pártszervezet szentel kellő figyelmet. A taggyűlés napirendjén szereplő értékelés néha felületes és formális. Mindössze azt tüntetik fel tömören, hogy az illető a tagjelöltségi idő alatt bevált. Gyakorta azonban nem világos, milyen párt- feladattal bízták meg a tagjelöltet és ezt hogyan teljesíti, s mennyiben ismerkedett meg a párt alapszabályzatával, irányvonalával és politikájával. Sok esetben az ajánlók sem mondanak alapos véleményt. Nem tekinthetünk el afelett sem, hogy néhány esetben túllépik a tagjelöltségi időt. Példákat említhetnék az ellenőrzések alkalmával megállapított elemi fogyatékosságokról, ilyen többek között a lakóhelyen a bejegyzés elmulasztása, a tagdíjfizetés elhanyagolása, tagkönyv elvesztése stb. Ezeket az úgynevezett apró példákat is felhasználhatjuk arra, hogy a párttagjelölteket és a párttagokat a párt, iránti helyes magatartásra nevéljük, melynek eredményeképpen felelősségteljesen tekintenek a megoldásra váró feladatokra. Kiváltképpen a fiatalok esetében nem lenne szabad lebecsülni milyen formában adják át az új párttagoknak a tagsági igazolványt. Ott járnak el helyesen, ahol ez a jelentős esemény a taggyűlésen méltó külsőségek között zajlik le, hogy az új tagok mélyrehatóan felfogják a párt és a munkás- osztály előtt a párttagságból eredő felelősségüket. Semmiképpen sem szabad abbahagyni a tagjelölt további munkájáról és fejlődéséről történő gondoskodást akkor, amikor párttaggá válik. Sőt, egyre fokozni kell a követelményeket. A rendszeres gondoskodás a jövőben is megkívánja, hogy pártfeladatokkal bízzák meg a tagjelölteket és az új tagokat, bekapcsolják őket a társadalmi szervezetek, a szocialista munkabrigád címért versenyző kol. lektívák stb. tevékenységébe, s eredményeiket, munkájukat a taggyűléseken és a pártcsoportokban értékeljék. A pártoktatás, a nevelés, az előkészít tés csakis akkor lesz hatékony, ha kezdettől fogva közvetlenül egybekapcsolódik a politikai munkában, a munkahelyi és a munkahelyen kívüli feladatok teljesítésében való részvétellel. Nincs jó hatással, ha a tagjelölt csupán azzal kezdi a pártéletet, hogy munkaidőben szervezett egyhetes tanfolyamon vesz részt. A tagállomány minőségi Javítása terén fontos szerepet játszik a pártalapszervezet politikai, szervező és eszmei-nevelő munkájának színvonala, az alapszabályzat, a pártélet alapelvei, a demokratikus centralizmus, a pártdemokrácia, a kritika és önkritika, a kollektivitás megtartása és érvényesítése. Ez kialakítja a párttagok és a tagjelöltek kommunista profilja formálásának feltételeit. Az ellenőrzések még mindig számos fogyatékosságot tárnak fel •egyes szervezetek pártéletében, rámutatnak a formális eljárásra a felsőbb pártszervek határozataival kapcsolatban, a gyenge ellenőrzésre, és a pártszervezet saját határozatainak nem teljesítésére, a fogyatékosságokkal szembeni elnéző magatartásra és egyes tagok pasz- szivitására. A párt tagállomá* nya minőségi javítására irányuló törekvés szerves része a párt sorai tisztaságának megőrzése, hogy a pártba ne hatoljanak be idegen elemek, karrieristák, ingatag emberek, s ne forduljon elő párttaghoz méltatlan magatartás, a párt- és az állami fegyelem megsértése. Az általános irányzat azt mutatja, hogy a pártszervezetek és -szervek fokozott igényességgel őrködnek az alapszabályzat megtartása felett, megsértőit az eddiginél nagyobb mértékben felelősségre vonják, s ezekből az esetekből leszűrik a tanulságot is. A fentiek ellenére még mindig előfordul, hogy elnézően kezelik a párthatározatok nem teljesítésének, a párt és az állami fegyelem, valamint a párterkölcs megszervezésének eseteit. Az elmondottakból következik — amint azt az 1974 novemberi ülés és a XV. kongresszus is hangsúlyozta —, hogy a tagállomány minőségi javítása érdekében nem lankadhatunk a pártmunka módszereinek tökéletesítésére, a lenini munkastílus érvényesítésére és a pártalapszabályzat megtartására irányuló törekvésünkben. A képviselő-testületi választások előkészítése közvetlenül összefügg azzal, hogy a dolgom zók tömegei tevékenyen teljesítik a XV. kongresszus által kitűzött feladatokat. A szocialista építőmunkában már gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk, hogy megnyerjük a népet a párt politikájának támogatására, fejlesszük alkotó kezdeményezését és szilárdítsuk felelősségérzetét a feladatok valóra váltásáért. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy kihasználjuk az állampolgárok nyilvános gyűlésein elhangzó indítványokat és kritikai megjegyzéseket, amikor értékelni fogják a képviselő- testületek és a képviselők eddi.» gi munkáját, s megtárgyalják a választási programok kidolgozásának és megvalósításának további feladatait. Számítsunk azzal, hogy az emberek a sikerek értékelésén kívül rámutatnak arra is, ami még csökkenti az áldozatos munka eredmé- -jiyeit, fékezi a kezdeményezés fejlődését, valamint az emberek életét gyakorta megkeserítő kérdések és problémák megoldását. Szükséges, hogy az állampolgárok javaslatait és megjegyzéseit gondosan elemezzék, idejében orvosolják a fogyaték kosságokat, s meggyőző tömegpolitikai munkával világítsák meg a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket. A pártszervezetek és a felelős posztokon dolgozó kommunisták, mindenekelőtt a gazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek és intézmények tisztségviselői gondoskodjanak arról, hogy minden egyes jó indítványt, helyes kritikai megjegyzést figyelembe vegyenek és ki.* használjanak. Támogassák azokat, akik lelkiismeretesen törekednek a jobb eredmények elérésére, a munka minőségének javítására, a gazdaságosság fokozására stb. Továbbra is küzdjenek a megjegyzések elintézésének formális, adminisztratív módszerei ellen, s ne elégedjenek meg a felületes indoklással. Az állampolgárok megjegyzéseinek gondos kezelése fontos formája a párt és a dolgozók kapcsolata rendszeres szilárdításának. Jelentős része a szocialista demokrácia érvényesítésének, aktív formája a társadalmi ellenőrzésben a tömegek részvételének, amely szocialista rendszerünk nagy előnye. Megkezdődött a búza aratása a Hrôboňovói (AlistáliJ Efsz-ben. 430 hektár termését a szövetkezet tagjai 10 nap alatt kívánják learatni. A képen: Az aratók a földeken élelmet és frissítő italokat kapnak. (Felv.: B. Palkovič —ČSTK)
