Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-08 / 161. szám, csütörtök
A KULCS: A MARXIZMUS —LENINIZMUS A NŐKÉRDÉS SZOCIÁLIS PROBLÉMA J a szocialista országok példája Korunk egyik legjellegzetesebb vonása, hogy egyre több no kapcsolódik be a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális életbe. Ezt Lenin haladó jelenségnek minősítette, s azon a véleményen volt, hogy a nők bekapcsolódása a társa- daimi termelésbe, felszabadításuk a társadalmi haladás egyik alapvető feltétele. A nők többsége nem él szocialista államokban. Az utóbbi két évtizedben a fejlett kapitalista országokban is megnövekedett a dolgozó nők aránya. Ám a tőkés rendszerben a nők diszkriminációja tovább tart, sőt régi formái mellett újabb, még rafináltabb formákat alkalmaznak. Olaszországban például a nők 8 százaléka a legrosszabbul fizetett kategóriákba tartozik. Franciaországban ötmillió bérszerződéses nő 60 százalékának nincs szakképzettsége. Nagy-Britanniában ez a probléma még bonyolultabb, ami a nem koedukált tanításból ered. A lányok tanulmányi programja ugyanis nem tartalmazza a szakmai fejlődéshez szükséges elméleti alapokat. Más adatok: a 800 millió írás- tudatlannak hozzávetőlegesen 70 százaléka nő. Dél-Afrikában 3970-ben 15 millió bennszülött lakos közül csak 110 leány szerzett szakmát. A kapitalista világ jelenlegi válságában a nők helyzete még súlyosabb. Azonkívül, hogy bérük 40 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál, ők az elsők, akik elveszítik munkájukat a nagyarányú elbocsátások során. Az itt felsorolt adatokból látható, milyen a nők helyzete a kapitalista rendszerben. Világos, hogy a megkülönböztetés gátolja a nők részvételét korunk legégetőbb problémáinak megoldásában. A nők diszkriminációjának teljes eltörlése a demokratikus, haladó és antiimperialista mozgalmak jelentős feladata. A gyarmati sorban vagy az új- gyarmati iga.alatt élő országokban a nők millióit nem védi a tövény. Azokban az országokban azonban, ahol a függetlenség kivívása után a fejlődés útjára léptek, a nők előtt széles lehetőségek nyíltak az élet minden területén. Például Tunéziában választási joguk van, egyetemeken tanulhatnak, társadalmi és politikai funkciókat tölthetnek be, A nőkérdés — szokták mondani — olyan régi mint maga az emberiség. Megoldásához azonban csak a marxizmus-leni- nizmus találta meg a kulcsot. Azt tanítja, hogy a nők teljes egyenjogúsága a társadalomban csakis a szocializmus felépítésével kapcsolható össze. Ez annyit jelent, hogy a nőkérdést egyedül a kapitalista társadalmi-gazdasági rendszer felszámolásával lehet megoldani. A munkásosztály felszabadítása kölcsönösen összefügg és dialektikus egységet alkot a nők felszabadításával. Általánosan ismert a nők helyzete a szocialista országokban. Az állam lehetővé teszi alkotó részvételüket az új élet építésében, kedvező feltételeket teremt szellemi fejlődésükhöz. Tetsvérpártunknak, a Szovet- unió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán is elismerő szavakkal illették a nőket: ,,Amikor népünk nagy tetteiről beszélünk, el kell mondanunk, milyen szelepet játszik bennük a szovjet nő. Hazánk sikereit és győzelmeit jelentős mértékben áldozatkészségének és rátermettségének köszönheti.* L. I. Brezsnyev szavait idéztük, s hogy ezek nem csak szavak, azt bizonyítják a következő adatok is: a Szovjetunióban a nők 92,5 százaléka dolgozik a népgazdaságban, vagy tanul. Az A Plzeňi Škoda Művekben a napokban megkezdték az els;í V—1- cs reaktor nyomútartályának próbagyártását. (Fölvétel: ČSTK — J. Vlach) összes dolgozó 51 százaléka nő. A nők részvétele a politikai életben a Szovjetunióban a legnagyobb arányú és így sorolhatnánk tovább. Hazánk a nők foglalkoztatottságát tekintve a világon az elsők között helyezkedik el: a termelésben résztvevők 47,8 százaléka nő. Egyre több nő kapcsolódik a politikai életbe. A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájában 25, a Népi Kamarában 26,5 százalék a nő. A helyi, járási, kerületi stb. nemzeti bizottságokban a nők képviselete körülbelül egyharmados. Ez a tendencia felfelé ívelő, úgyhogy az idei októberi választásokon valószínűleg még több nő kerül majd a képviselő-testületekbe. A nő, azonkívül, hogy egyre nagyobb teret kap a társadalmi életben, családanya is. Ebből a szempontból nagy figyelmet szentel nekik szocialista államunk. Megnövekedett a gyermekgondozási segély, a családi pótlék stb. A CSKP XV. kongresszusán hangsúlyozták, hogy továbbra is úgy kell törődni a nők munka- és életkörülményeinek javításával, hogy a családról való gondoskodás mellett sokoldalúan érvényesüljenek a társadalmi és politikai életben. Elmondhatjuk tehát — s ez lényegében minden szocialista országban így van — hogy a nők egyre aktívabbak az élet minden területén, ami egyenjogúságuk kivívásának alapja, s egyben eredménye is. Azok a nagy változások, amelyek az utóbbi években a nemeztközi életben tapasztalhatók, meggyőzően bizonyítják, hogy a nők többségének érdekei megegyeznek a demokráciáért, az igazságért és a békéért folytatott harc céljaival. Évről évre nyilvánvalóbb, hogy a nők helyzetének javításáért kifejtett törekvés a társadalmi viszonyok mély, haladó megváltoztatásáért folytatott harc része. A nők egyetlen nemzetközi szervezete, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség (1945- ben alakult, székhelye Berlin) 103 ország, 120 nőszervezetét tömöríti magába. Igen széles körű tevékenységet fejt ki, nagy tekintélyt és elismerést szerzett szerte a világon. A dolgozó nők első nemzetközi konferenciáját húsz évvel ezelőtt, 1956 júliusában hívták össze Budapesten. Azóta több nemzetközi fórumon tárgyaltak a nőmozgalom aktuális problémáiról. Ezek közül a legjelentősebb a nők nemzetközi évében megrendezett mexikói és berlini konferencia volt. Mexikóban kimondták: a nőprobléma szociális probléma. A berlini világkongresszus a nők nemzetközi évének csúcspontja volt. Itt hangsúlyozták, hogy a nőmozgalom jelentős nemzetközi erő, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. A Csehszlovákiai Nőrzövetség a többi nőszervezettel együtt jelentős szerepet tölt be a haladásért, a nemzetek közti kölcsönös megértésért és a világbékéért folytatott harcban, mert — Tyeres- kova szavaival élve — akik az életet adják, meg is kell hogy azt védjék. PAPUCSEK GERGELY EGY IPARAG FEJLESZTÉSE A kelet szlovákiai kerület Baromfi-feldolgozó Vállalatával már az ötödik ötéves tervidőszak során is sok jót olvashattunk, illetve hallhattunk, s tegyük hozzá nem is véletlenül. Nem titok, hogy a vállalat kiváló készítményei a kerület, sőt az ország határain túl is közkedveltségre tettek szert. A vállalat dolgozói ez évi tervfeladataik teljesítéséhez is öntudatosan, jó munkaszervezéssel láttak hozzá. Amint azt ottjártamkor elmondották, ez év első öt hónapjában a bruttó termelést 101,1, az árutermelést 103,6, a munkatermelékenységet pedig 101.4 százalékra sikerült teljesíteniük. Külön örömmel újságolták, hogy ebben az időszakban az exporttermelés tervét is 143 százalékra teljesítették. Az üzem vezetői céltudatosan, körültekintően tervezgetik az iparág továbbfejlesztését. Törekvéseik eredményeként Kežmarokon ötvenmillió koronás beruházással modern baromfifeldolgozó üzemet építettek. Ebben a hazai és külföldi automatikus gépsorokkal felszerelt gyárban egy műszak alatt húszezer darab baromfi feldolgozására nyílik lehetőség. A tojásosztályozó gépsor egy műszak alatt több mint 200 ezer darab tojás osztályozását végzi. Az illetékesek arra is nagy gondot fordítottak, hogy kiváló minőségű hűtőberendezésekkel szereljék fel ezt az új üzemet. A próbaüzemeltetést már néhány héttel ezelőtt megkezdték, s pár napon belül a teljes kapacitású termelésre is áttérnek. Ahhoz, hogy eredményesen működjön egy baromfi-feldolgozó üzem, elsősorban színvonalas baromfitenyésztésre van szükség. A kelet-szlovákiai kerületben több olyan szüvetkezet és állami gazdaság is van, ahol a baromfitenyésztés az állattenyésztés egyik leggazdaságosabb ágazata. A Vyšné Sebastovce-i telepen például egyszerre 270 ezer baromfi tenyésztésére van lehetőség. (szaszák) A szocialista társadalom előnyei A szocialista társadalom előnye abban rejlik, hogy a kapitalista társadalomnál jobb, tökéletesebb, és igazságosabb mert valamennyi dolgozó számára megteremti a lehető legjobb élet- és munkafeltételeket, a szocialista termelés pedig a nép egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése céljával fejlődik. „Oj, jobb társadalom“ címen Stanislav Adam foglalkozik e témával. Többek között megállapítja, a szocializmus legjelentősebb előnye az, hogy nem létezik kizsákmányolás; valamennyi ember :képessége szerint dolgozik, a díjazás pedig a munka minősége és mennyisége szerint történik. Marx és Engels nem egyszer hangsúlyozta, hogy a javak elosztását, a termelés határozza meg, vagyis a termelőerők fejlődési színvonala és a meglevő termelési viszonyok jellege. Megjósolták, hogy a kommunizmus első fázisában a javak elosztása csak az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint történhet. Lenin is sokat foglalkozott a munka termelékenysége emelésének jelentőségével. Ezt a feladatot az új társadalmi rendszer győzelme szempontjából döntő fontosságúnak tekintette. Rámutatott, hogy a munka termelékenységének emelése azon gazdasági törvények egyike, amelyek minden társadalmi* gazdasági formációban érvényesek. A szerző továbbá megjegyzi, hogy a termelőerők fejlődésének következtében- a társadalom csökkenti az egyes áruk elkészítéséhez szükséges társadalmi munka mennyiségét. A munka társadalmi és individuális produktivitásának emelésében minden dolgozó érdekelt, mert ettől függnek a szocialista termelés további sikerei, a nép kulturális és anyagi színvonalának emelése, a munkaidő csökkentésének lehetőségei és a személyiség sokoldalú fejlődése. Ezenkívül a szocialista gazdaság kiküszöböli a túltermelésből adódó válság lehetőségét. A munka termelékenységének emelése reális lehetőségeket teremt a munkatermelékenység tartós növekedésére. Ahhoz, hogy a lehetőségből valóság váljon, szükséges a szocialista gazdaság tartalékainak helyes és ésszerű kihasználása, fejezi be a cikk írója Peking és a háború NOVÉ SLOVO „A háború jó dolog“ — állítja Mao Cetung. A feszültség feladata —a maoista nézetek szerint — Peking ellenségeinek meggyengítése. „Peking és a feszült ség enyhülés“ című cikkében G. Apaiin rámutat, hogy a pekingi vezetők spekulációi szerint a szocialista és a kapitalista rendszer között a katonai-politikai feszültség kirobbanthatja a harmadik világháborút, amely a nagyszámú lakosságra való tekintettel Kínát viszonylag kismértékben érinti, csökkentheti a Szovjetunió és az USA, valamint Nyugat-Euró- pa hatalmát és ezzel megnyílna az út Peking számára a világuralom felé. Az utóbbi időben a maoisták rendkívüli szorgalommal hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi problémák békés rendezésére lelt igyekezet fölösleges időveszteség, mert a megoldás legfőbb eszköze a háború. Peking békeellenes politikája eddig eredménytelen. A világ közvéleménye a nehézségek ellenére is megelégedéssel fogadta a Szovjetunió és az USA kapcsolatainak fejlődését. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikere a maoista irányzat egyik legfontosabb törekvésének csődjét jelentette. Kína háborúra való előkészületeit a fiatalság soviniszta és militarista szellemben való nevelése is bizonyítja. A hadsereg állandóan növekszik s csupán egy év alatt 250 000 katonával gyarapszik. Rendkívüli figyelmet szentelnek a támadó rakéta- és nukleáris erők kiépítésének Természetes, hogy ez a politika a feszültség enyhülésének folyamatában nem népszerű. Peking terveibe nem illik a feszültségenyhülés, állapítja meg végül a szerző, mert útjában áll a nagyobb katonai potenciál kiépítésének, ami viszont a maoisták agresszív terveinek célja. Korunk és a fajiilizés Az emberiség ellenszenve a fajüldözés iránt ma már olyan jelentős, hogy a fajüldöző rendszereket kizárólag ellenségeik megsemmisítése tartja életben. A Dél-afrikai Köztársaságban lezajlott események világszerte általános felháborodást váltottak ki. „A fajüldözés — korunk szégyene“ című írásában Vladimír Ďrábek így folytatja: A dél-afrikai kommunisták és hazafiak, akik a nemzeti felszabadítási mozgalom élén állnak, a véres események után kijelentették, hogy az ország felszabadító mozgalma a jövőben fokozódni fog. A Dél-afrikai Kommunista Párt által kiadott közlemény felfedi a fajüldözés nemzetközi szövetségeseit. a kapitalista államokat — az USA-val az élen — és elégedetlenségét fejezi ki. amiért az USA, Franciaország és Izrael bizonyos körei az atomfegyverek gyártásához szükséges berendezésekkel szerelik fel a Dél-afrikai Köztársaságot. Mindez veszélyezteti az afrikai nemzetek biztonságát és a világbékét. A kapitalista államok munkásai hatalmas tüntetéseket és tiltakozó akciókat szerveznek kormányaik politikája ellen. A megmozdulásokon követelik a fajüldöző rezsim támogatásának azonnali beszüntetését — állapítja meg a szerző. A szocialista tábor nemzetei a fajüldözés ellenségeinek legkövetkezetesebb szövetségesei. Hazánk következetesen betartja az ENSZ határozatait és a fajüldöző rendszerrel a kapcsolatokat visszautasítja. A csehszlovák nép — mélyen felháborodva a dél-afrikai lakosság lemészárlása felett — elítéli a szégyenletes apartheidpolitikát, valamint a militarista körök politikáját, amely a dél-afrikai fajüldöző rendszert támogatja. fkli
