Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-08 / 161. szám, csütörtök

RENDRE VÁGTÁK A REPCÉT Belpolitikai kommentár A tavaszi kedvezőtlen időjá­rás jelentősen fékezte a mezei munkákat, számos helyen meg­késve kerültek a földbe a ta­vasziak. Ráadásul a késő tava­szi fagyok is hátráltatták a növényzet fejlődését. Vajon mi­lyen hatással volt mindez a kalászosokra? — kérdeztük Vörös Györgyöt, a Csilizközi Efsz agronómusát. Véleménye szerint a búza és az árpa má­jus folyamán behozta a koráb­bi lemaradást. Búzát 1300 hek­táron termesztenek, s négyzet­méterenként 400—450 egyedet számláltak össze. Különösen szépen fejlődött a Jubilejnaja, s a Száva és a Kaukaz állapota is összhangban volt az elő­irányzott hozamokkal. Az ered­Jobb termést várnak a tavalyinál Szín alatt szárítják a magot Az Ipoly mentén gazdálkodó efsz-ek és állami gazdaságok vezetői és dolgozói alaposan felkészültek az aratásra. A szá­las takarmányokat minden me­zőgazdasági üzemben idejében betakarították. A felkészülés tökéletesítésére egy kis léleg­zetvételnyi idejük volt még az aratás előtt. Az agronómusok és a gépesítők már a kora reggeli órákban nézegetik az aranyló gabonatáblákat, morzsolgatják a kalászokat, hogy amint lehet, máris induljon ember és gép. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol homokosabb a talaj, a kombájnok már „bele­kóstoltak“ a repcébe és az őszi árpába. De lassan más gaz­daságokban is teljes ütemben kezdődik az aratás. A Šahyi Állami Gazdaság demandicei részlegén a begyűjtőgépeket a repcetáblán próbálták ki. Varga Dezső traktoros Névte­len István rendrakó-kezelővel a több mint 30 fokos meleg­ben szinte megállás nélkül dol­gozik. Amikor a táblára érek, (megállnak egy szusszanásnyi pihenésre. Örömmel újságolják, hogy ilyen könnyen még nem arattak repcét. A traktoros 26 éve forgatja a gép kormányke­rekét, és szinte minden évben — mint tapasztalt gyakorlati szakembert — őt bízzák meg a repce kaszálásával, hogy minél kevesebb legyen a begyűjtéssel járó veszteség. Mert — amint mondják — a repcére vigyázni kell, ha későn aratják, sok mag a földre pereg. Hamarosan odaérkezik Pénz Jenő gépesítő, aki a levágott rendeket ellenőrzi. A több évti­zedes termelési tapasztalatokat az idén is kamatoztatni akar­ják. A környéken ők a legjobb repcetermesztők, s bár a be­gyűjtéssel van elég gond, még­is szívesen bajlódnak vele, mert nagy hektárhozamot ad. Beszélgetés közben szóba ke­rül az aratási terv és" általában a begyűjtési munkák szervezé­se. Már jó pár héttel ezelőtt alaposan átgondolták a mun­kálatok menetét, és az előrelát­ható nehézségekkel számolva osztották be a dolgozókat. A repce aratásához gépjavítót is biztosítottak. Spisák Dezső ál­landóan szolgálatban van. Amint menet közben kiderült, szükség is volt rá, mert a rend­rakó már az üzemeltetés első napján meghibásodott. Szeren­csére a szakképzett szerelők elég gyorsan megjavították a gépet, és a traktoros, valamint a segédje tovább dolgozhatott. A javításokat ilyen rugalmasan akarják megoldani az árpa és a búza aratásakor is. Eszmecsere közben elárultak néhány begyűjtési „titkot“ is. A rendre aratott repcét két nap múlva SZK—4-es és NYIVA 5-ös kombájnnal csépelik. A gazdasági részlegen a magot kitisztítják, és a fészer alatt 10 cm vastagon elterítve elő­szárítják. Többször megforgat­ják, nehogy a szemek megdo- hosodjanak. Amikor a víztar­talom a szükséges mennyiségre csökken, akkor beszállítják a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat šahyi fióküze­mébe. Ott a „Kuzbasz“ szovjet gyártmányú szárítóval teljesen megszárítják. A talpon álló repce egyre fogy, és a kora délutáni órák­ban már utolsót fordul a trak­tor. Varga Dezső fiatalosan ugrik le a traktor üléséről. Örül, hogy az igényes munkát jó minőségben sikerült elvégez­ni. A gépesítő, a traktoros és segédje, valamint az időköz­ben odaérkező szerelők gyö­nyörködve szemlélik a repce­termést. A múlt évben a rend­kívül kedvezőtlen időjárás el­lenére is 17 mázsás hektárho­zamot értek el. Most a sokéves tapasztalatot figyelembe véve úgy vélik, hogy idén meglesz a 19—20 mázsás hektárhozam. BALLA JÓZSEF A sörárpa nagyobb figyelmet ét Émel A Szlovákiai Maláta- és Sörgyárak termelési-gazdasági egységre a 6. ötéves tervidőszakban igényes feladatok vár­nak. Megfelelő mennyiségű és jó minőségű itallal — első­sorban üdítőitalokkal és szeszmentes sörrel — kell ellátnia a hazai piacot, párhuzamosan pedig jelentős exportfelada­tokat kell teljesítenie. A termelési-gazdasági egység üzemei évente több mint 350 ezer hektoliter sört és egyre több malátát szállítanak külföldre. Ebből az értékes félkészáruból a tervek szerint 1980-ban inár 110 ezer tonnát — a termelés több mint 50 százaléka — fognak külfödli megrendelésre gyártani. A maláta hagyományos kiviteli cikkünk, és a külföldi piacon keresett áru. A szlovákiai kivitel például 350 mii- i lió devizakoronát hoz népgazdaságunknak. E tényeket figyelembe véve nem hallgatható el, hogy a termelési-gazdasági egység malátakiviteli feladatainak év- ről-évre nehezebben tud eleget tenni, mivel az utóbbi években leromlott a maláta minősége, és máris több kül­földi megrendelőnél elvesztettük az eddigi bizalmat. A szakértők egyöntetű véleménye szerint a maláta mi­nőségének romlását a rosszabb minőségű sörárpa okozza. A mezőgazdasági üzemek csaknem teljes egészében sör­árpa fajtát termesztenek, a termesztés és a betakarítás technológiája viszont a takarmányozási célokra termesz­tett árpánál történő eljárással azonos. A nagyobb hektár- hozamok érdekében nagy mennyiségű műtrágyát használ­lak, főleg nitrogént,- aminek következtében nagyobb az árpa fehérjetartalma, ez pedig a maláta minőségének rom­lását eredményezi. Az okok és a problémák széles körűek, és teljes egé­szében bizonyos árrelációk megváltoztatásával oldhatók csak meg. A mezőgazdasági üzemeket ez érdekeltté tenné, hogy a sörárpa területeit már a kelés után kiválasszák, és ezeket ennek megfelelően gondozzák. A szükséges teen­dőket a közelmúltban Hurbanovón (Ögyallán) megtartott szlovákiai értekezlet határozata is tartalmazza, amelyen a termelők, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat valamint a Maláta és Sörgyárak termelési-gazdasági egy­ség képviselői vettek részt. A jövő feladatai és teendői mellett azonban vannak olyan kívánalmak is, amelyek megtartása máris időszerű, hiszen megkezdődött az aratás, és az árpaterület 25 szá­zalékáról malátakészítésre megfelelő sörárpát kell betaka­rítani. Ennek érdekében az aratás és a raktározás folya­mán még rengeteget lehet tenni. A sörárpának kiválasz­tott területet csak a teljes érettségben szabad learatni, s ahol szükséges, ott a kétmenetes aratást kell alkalmazni. Kerülni kell a szem mechanikus megsértését, ami viszont a jól beállított cséplődobbal és a helyesen megválasztott haladási sebességgel érhető el. Sok függ a szem betakarí­tás utáni kezelésétől is, amit viszont az egyes felvásárló központokban kell tudatosítani. Nem vitás, a kívánalmaknak teljesítése gondot, többlet- munkát ad, a végső eredmény az emberek igyekezetének, öntudatosságának függvénye. A cél elérése — vagyis a megfelelő mennyiségű és minőségű sörárpa betakarítása — azonban elengedhetetlen követelmény, társadalmi érdek. EGRI FERENC Az újítások haszna Előrelátóan szervezik a munkát menyeket természetesen jelen­tősen befolyásolta a júniusi meleg időjárás, a hektárhoza­mok alakulásáról tehát még nem lehet pontos véleményt mondani. örvendetes dolog, hogy a gabonatáblák tiszták, nem dőltek meg, ami jó fel­tételeket biztosít a gyors beta­karításhoz. A szövetkezetben sikeresen végeztek az évelő takarmány- növények betakarításával. A lucerna első kaszálása gyen­gébb volt ugyan a tavalyinál, de a szövetkezet dolgozói igye­keztek a termést a lehető leg­jobb minőségben betakarítani. A szálas takarmányok zöméből zöldlisztet készítettek, ezzel csaknem teljes mértékben meg­őrizték a termés fehérjetartal­mát. Vörös elvtárs azt is elmond­ta, hogy az idén 350 hektáron, a tavalyi évnél jóval nagvobb területen termesztenek cukor­répát. Bár száz hektáron a magvak gyenge csíraképessége és a nagy tavaszi szárazság miatt újra kellett vetni a répát, ennek ellenére a növényzetet már agrotechnikai határidőben gondozzák, s a másodszor ve­tett növények is szépen fejlőd­nek. A kártevők elleni védeke­zést repülőgéppel végezték e!. A kukoricáról már „kevesebb jó mondható el. A májusi hi­deg visszatartotta a Tejlődősét, s a vetőmagnak termesztett 1300 hektárból 400 hektárt je­lentősen megkárosított a fugy. A kukoricánál is pontosan, szervezetten végzik a növény­ápolási munkákat, idejében el­végezték a fejtrágyázást. Az aratási terv kidologzására egy külön bizottságot létesítet­tek, s kijelölték a munkabiz­tonságért felelős személyeket. Az aratáshoz 27 kombájnnal, ebből 13 ^sajáttal rendelkeznek. A balonyi részlegen egy új, 350 vagonos raktárhelyiséget he­lyeztek üzembe, ami szintén elősegíti a gépek jobb kihasz­nálását. KRASCSENICS GÉZA Szocialista népgazdaságunk valamennyi ágazatában már több mint negyedévszázados hagyománya van az újítómoz- galomnak. Évek óta talán ke­resve sem lehetne olyan üze­met, gyárat, vagy vállalatot ta­lálni az országban, ahol ne le­hetnének büszkék az újítók si­kereire. A legtöbb helyen min­den év végi számadáskor száz­ezrekben, nem kevés esetben pedig milliókban kell számolni azt a hasznot, amelyet az újí­tási javaslatok gyakorlati alkal­mazása eredményez a terme­lésben. Kétségkívül örömteli számadás az ilyen. Szlovákiában az utóbbi idő­szakban különösen nagyot fej­lődött és mindenfelé kiszéle­sedett az újítók szocialista munka versenye. Az ötödik öt­éves tervidőszak folyamán vég­zett munka ezen a téren is igazi szép sikereket eredmé­nyezett. Hat évvel ezelőtt pél­dául összesen 19 943 újítási ja­vaslatot vezettek be a terme­lésbe. Tavaly már 57 263 újítási javaslat gyakorlati hasznosítá­sára került sor. Az újítások ré­vén elért megtakarítások össze­ge milliós tételeket tesz ki minden egyes nagyobb üzem­ben. Ez magában is jól igazol­ja: dolgozóink számára egyál­talán nem közömbös az, hogy még milyen mértékben használ­hatók ki az ésszerű termelés­növelés lehetőségei. A legtöbb ipari és mezőgaz­dasági üzemben már ugyancsak hagyománynak számít, hogy hozzáértő módon szervezik és Irányítják az újítók szocialista munkaversenyét. A žilinai Slo- vena nemzeti vállalatban pél­dául már huszonhat éve van ez így. A termékeinek jó minősé­géről ismert textilipari vállalat­ban 1950-ben egy jól felszerelt és azóta többször korszerűsí­tett műhelyt nyitottak az újítók számára. Az ott dolgozók kez­dettől fogva jó munkával nép­szerűsítik az újítómozgalmat, amelybe ma már a žilinai, a čadcai és a rajeci üzemegység minden nyolcadik dolgozója bekapcsolódik. Az ötödik öt­éves tervidőszakban a szocia­lista munkaverseny különböző formái mellett az újítómozga­lomban is figyelemre méltó szép sikerek születtek. Az utób­bi öt év folyamán, amikor 1122 újítási javaslatot vezettek be a termelésbe, összesen 17 millió 500 ezer koronás megtakarítást eredményezett az újítók mun­kája. Szlovákiai méretbnn ezzel mindhárom üzemegység újítói a textilipari üzemek legjobb dolgozói közé sorakoztak fel. A legjobbaknak kijáró tisztelet Igazi elismerést jelent a szá­mukra, * egyúttal újabb Jó munkára is kötelezi valameny- nyiüket. Az újítók már az év elején ígéretet tettek erre. A CSKP XV. kongresszusát mindhárom üzemegységben ér­tékes munkafelajánlásokkal köszöntötték. Ezek értelmében arra törekednek, hogy a kö­vetkező időszakban is tovább szélesedjen az újítók és a „száz­ezresek“ versenymozgalma. Szorgalmukat ezúttal is siker koronázza. Az elmúlt hónapok­ban a tavalyelőtti tizenkettőről már negyvenre növekedett azoknak a női dolgozóknak a száma, akik egyre aktívabban kiveszik részüket az újítókra váró feladatok teljesítésiéből. Az idei év első öt hónapjában már 277 újítási javaslat kidol­gozására került sor. Ezekből eddig 195-öt fogadtak el és 150-et már bevezettek a terme­lésbe is. Á május végéig hasz­nosított újítási javaslatok eb­ben az évben előreláthatólag egy millió 800 ezer koronás megtakarítást eredményeznek majd. Szlovákiában egyre nagyobb sikerek igazolják az építőipar­ban dolgozó újítók szorgalmát, elkötelezettségét is. A hatodik ötéves tervidőszakban a szak­emberek véleménye szerint ösz- szesen mintegy 800 millió ko­rona értékű anyagi hasznot eredményez majd az építőipari újítók szinte napról-napra szé­lesedő, jól szervezett szocialis­ta munkaversenye. Az építő­iparban már az idén el akar­ják érni azt, hogy egy-egy dol­gozóra számítva legalább 620 koronás költség-, nyeresanyag- és egyéb megtakarítást eredmé­nyezzen az újítási javaslatok hasznosítása. Az említettekhez hasonló pél­dákat népgazdaságunk bármely ágazatából, gyárakból, üzemek­ből, egységes földművesszövet­kezetekből és állami gazdasá­gokból szép számmal sorolhat­nánk. A CSKP XV. kongresszu­sa tiszteletére tett munkafel­ajánlásokból a legtöbb helyen az újítók ígérete sem hiányzik. Adott szavuk betartásával az elmúlt hónapokban országszer­te újabb értékes sikerek szü­lettek. Ismét százezreket, mil­liókat eredményezett az újítók szorgalma. Persze nemcsak ezt kell értékelni. Az újításokból származó anyagi megtakarítá­sok mellett mindenütt sokat je­lent a párt politikája iránti bi­zalom és az a szilárd elhatá­rozás, amellyel az újítók is ki­veszik részüket a CSKP XV. kongresszusán hozott határoza­tok következetes teljesítéséből. LALO KÁROLY A Nitra-vidéki Téglagyár 80 millió koronás befektetéssel épült új Zlaté Moravce-i üzeme köztársa­ságunk legkorszerűbb téglagyárai közé tartozik. Felvételünkön: a téglagyárló gépsort Mária Gaj­došová kezeli. (Felvétel: VI. Andor — ČSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents