Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-05 / 158. szám, hétfő
Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciája A küldöttségek vezetőinek felszólalásai Mae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára A Román Kommunista Párt küldöttsége attól az óhajtól indíttatva vett részt az európai kommunista és munkáspártok értekezletén, hogy ennek a tanácskozásnak a munkája sikerrel záruljon, hozzájáruljon pártjaink szolidaritásának és együttműködésének erősítéshez, a munkásosztálynak és a széles néptömegeknek a társadalmi haladásért, a biztonságért és a békéért való fokozott harcához az európai kontinensen és szerte a világon. A Román Kommunista Párt úgy ítéli meg, hogy a demokratikusan előkészített konferencia konkrét bizonyítéka annak, hogy biztosítani lehet a kommunista és a munkáspártok megértését és forradalmi szolidaritásának megszilárdítását. A dialektikus és történelmi materialista világnézet tanulmányozása arra enged következtetni, hogy a világ állandó forradalmi, szociális és nemzeti átalakulás folyamatában van, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet mind gyorsabban valósul meg. Egyre világosabb, hogy az imperializmus „hatósugara“ és befolyási övezete csökken. Nyíltan meg kell mondani, hogy azok a remények, amelyeket a népek a Helsinkiben aláírt dokumentumokhoz fűztek, mindmáig nem teljesültek. Az a véleményünk, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet okmányai egységes egészet alkotnak, hogy minden erőt mozgósítani kell azok hiánytalan, teljes megvalósítására. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, azt a tényt, hogy az enyhülés területén elért eredmények is csupán a kezdetet jelentik. A világon léteznek még erők, amelyek veszélyeztetik az enyhülés és a béke Josip Broz Tito, a JKSZ küldöttségének vezetője felszólalásában többek között kijelentette: a demokrácia, a haladás, a szocializmus erői és a függetlenségükért harcoló népek ma folytatják harcukat az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a független és szabad nemzeti fejlődésért, a politikai és a gazdasági egyenlőségért. Véleménye szerint a berlini konferencia nyílt és szabad eszmecseréje jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megvalósulhassanak az értekezlet oéljai: a kommunisták és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság megszilárdulásához, az európai általános, sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, hogy amennyiben Jugoszlávia munkásosztálya, nemzetei és nemzetiségei aktívan bekapcsolódnak a nemzetközi életbe és az el nem kötelezett országok mozgalmaiba, irányvonalát, veszélyeztetik a népek biztonságát. Továbbra is bizalmatlanságot tapasztalhatunk az államok között, néha még éleződik is, és ez újabb akadályokat gördít a tényleges biztonság megteremtésének folyamata elé. Véleményünk szerint addig nem lehet beszélni az európai biztonság létrejöttéről, míg nem tesznek határozott lépéseket a leszerelés, — elsősorban a nukleáris leszerelés — irányában. Mi, román kommunisták, abból indulunk ki, hogy minden egyes párt közvetlenül felelős saját munkásosztályának és saját népének, s ha ennek a felelősségnek eleget tesz, nagy nemzetközi kötelességének egyikét is teljesíti. Pártunk úgy véli, hogy a forradalmi hazafiasság, saját népének szeretete, létérdekének megvédelmezése a kommunisták egyik alapvető, meghatározó, lényeges vonása. Tekintettel a különböző feltételekre, amelyekben az egyes pártok tevékenykednek, lehetséges, hogy a kommunista és munkásmozgalomban előfordulnak eltérő álláspontok is. Természetesen ezekről az elvhűség szellemében és a másik fél nézetei tiszteletben tartása mellett tárgyalunk. Abból a tényből indulunk ki, hogy az új történelmi korszakban, amikor a kommunista és munkáspártok az országok egész sorában a vezető pártokat vagy legalábbis erős politikai erőket képviselnek, egyre jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti életben. A Román Kommunista Párt a jövőben is teljesíti kötelességét, s mint a nemzetközi és kommunista munkásmozgalom aktív tagja a jövőben is munkálkodni fog az együttműködés és a szolidaritás erősítésén Európa és az egész világ összes kommunista és munkáspártjai között. teljesítik a világ társadalmával és az emberi haladással szembeni internacionalista kötelezettségeiket. Földrészünkön, amely századunkban és az emberiség történelmében a legborzasztóbb fegyveres konfliktusok színtere volt, ma már az európai országok közös igyekezetének köszönhetően jelentős haladást értünk el a béke megerősítése és az együttműködés fejlesztése területén. Ennek a pozitív fejlődésnek egyik fontos eredménye az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívása. A helsinki konferencia széles körű feladatainak a teljesítésében elért eredmények felméréséhez az eltelt egy év rövid idő, mégis állíthatjuk, hogy sok mindent teljesítettünk a konferencia határozataiból és javaslataiból. Valóság az, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődése értelmében az egyes országok között megkötött egyezmények nagy jelentőségűek, nagy jelentőségű például Jugoszlávia és Olaszország, Lengyelország és az NSZK közötti megállapodás. Josip Btoz Tito leszögezte, hogy a feszültség enyhülésének, amely ma leginkább Európára jellemző, a többi földrészre is ki kell terjednie és egyetemes Jellemzőjévé kell válnia a nemzetközi kapcsolatoknak. A béke legnagyobb veszélyeztetője Európában is és mindenütt a világon a más országok ügyeibe való beavatkozás, mert a beavatkozás mindig összeütközéshez vezet, ezért a JKSZ annak bármilyen formáját elítéli. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a nemzetek közötti együttműködés területén továbbra is a függetlenség, az egyenjogúság, az önállóság és a be nem avatkozás elvéhez fog igazodni, mert a haladó és a demokratikus erőknek csakis az ilyen elveken alapuló együttműködése szolgálhatja sikeresen a szocializmus további fejlődését. A konferencia előkészítésének keretén belüli vélemény- csere rendkívüli alkalmat nyújtott a haladó erőknek a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért folytatott harc értékeléséhez. Egyben megmutatkozott, hogy a munkásmozgalom különböző feltételek közt végzi tevékenységét, ezért szükséges a kommunista és munkáspártok, valamint a többi haladó országok és haladó mozgalmak együttműködésének különböző és új munkaformáinak a realizálása, annál is inkább, mert az eddigi történelmi tapasztalatok egyértelműen bebizonyították, hogy nem'lehel általános érvényű recepteket előírni a jelenlegi bonyolult feladatok megoldására. Enrico Beilinguor, az Olasz Kommunista Párt főtitkára Találkozónkat nagy érdeklődéssel és reménnyel figyelik világszerte. A kommunisták, a dolgozók és a demokraták milliói azzal a tudattal tekintenek a konferenciára, hogy az európai kommunista és munkáspártok találkozója hozzájárul kontinensünk nemzeteinek együttműködéséhez és a béke megszilárdításához. A találkozó nem egy nemzetközi kommunista szervezet ülése, amely nem létezik és nem is létezhet, sem nemzetközi, sem pedig európai színvonalon. A konferencia önálló és egyenjogú pártok szabad találkozója, olyan találkozó, amely egyik pártnak sem szab meg kötelezettségeket. A dokumentum tartalma természetesen nem tükrözi az egyes pártok specifikus álláspontját. Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus. Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek. Ez a mozgalom már túlnő a kommunista pártokon, s a legkülönbözőbb eszmei irányzatú politikai és társadalmi erőket foglalja magába. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton keresni, amely a szocializmushoz vezet. A szociáldemokraták által követett út ugyan a dolgozók élet- feltételeinek bizonyos fokú javulását eredményezte, a kapitalizmust mégsem tudlak kiküszöbölni. Számunkra jelenleg nagyon fontos egy elvi lény megállapítása. Az új keresése mást jelent, mint a vezető körökkel való kompromisszum: ez a leghatékonyabb mód a munkásosztály és szövetségesei vezető szerepének kiharcolására. Ami ürülünk az alkalomnak, hogy kicserélhetjük nézeteinket a többi európai kommunista párttal. Vitafelszólalásunk néhány pontra korlátozódik. Pártunk tevékenysége az ország válságának alapos analíziséhez és értékeléséhez igazodik. Véleményünk szerint globális válságról van szó, amelynek különleges jellege van. A gazdasági életen kívül a társadalmi élet területeit is sújtja. A szocializmus, amelyért harcolunk, mélyen demokratikus szocializmus lesz, mert a termelőeszközök társadalmi tulajdonán, a dolgozó néptöinegek politikai hatalmán alapszik majd, ahol a munkásosztály döntő szerepet játszik. Mélyen demokratikus lesz nemcsak azért, mert a kizsákmányolás kiküszöbölése biztosítja a dolgozóknak a szabadsághoz szükséges feltételeket, de azért is, mert garanciát nyújt a szabadság kiszélesítéséhez. A dolgozóknak kijelentjük; ahhoz, hogy az országban demokratikus változások történjenek, hogy a dolgozók mindennapi követelései teljesüljenek, hogy az általános választások eredményeit tiszteletben tartsák, hogy a reakció kísérleErmenegildo Gasperonl felszólalásában örömmel nyugtázta. hogy a több hónapos véleménycsere eredményeként ösz- szehívták az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját egy olyan dokumentum alapján, amellyel valamennyi résztvevő egyetért. A kommunisták, a munkás- osztály és a különböző politikai beállítottságú dolgozók nagy érdeklődéssel figyelik a találkozót, amelyet nyílt eszmecsere jellemez. A reakciós és konzervatív erők ugyanakkor arra törekednek, hogy a konferenciával kapcsolatban egyrészt valamiféle világszervezet létezésének látszatát keltsék, ami minket illet, európai kezdeményezésünket továbbra is különféle Irányokban fogjuk fejleszteni: európai szinten, hogy ezzel hozzájáruljunk a haladáshoz, a feszültség enyhüléséhez és az együttműködéshez, nyugat-európai szinten, hogy a baloldal, a demokrácia és a haladás többi erőivel közös nevezőre jussunk, a Közös Piac szintjén. Ezzel kívánunk hozzájárulni ahhoz, hogy az integrációs folyamat demokratikus jelleget kapjon és megfeleljen a munkásosztály érdekeinek. Fontosnak tartjuk, hogy a szerkesztő bizottsági ülések során, amelyeken a konferenciát előkészítették, közös nevezőre jutottunk, és a záródokumentumnak a pártjaink közötti kapcsolatokra vonatkozó szövegében megegyeztünk, s azt helyesnek és konkrétnak tartjuk* teit visszaverjük, harcolni kell, ami azt jelenti, hogy hosszan tartó harcokat kell vívni, melyeknek fő ereje a. munkásosztály. Harc nélkül nem létezik semmilyen haladás. Pártunk XXII. kongresszusán kijelentettük: nemzetközi szinten új erőviszonyok alakultak ki, s ez már nem teszi lehetővé az imperializmus számára, hogy saját akarata szerint tárgyaljon. Georges Marchais foglalkozott továbbá Franciaország nem- nemzetközi politikájának bírálatával. Pártunk igyekszik együttműködni minden demokratikus erővel, amely az imperializmus ellen, a függetlenségért és békéért, a demokráciáért és a szocializmusért harcol. Ebben a vonatkozásban természetesen különösen szorosak a kapcsolatok pártunk és a többi kommunista párt között, amelyeket a haladásért vívott harcban nemzeti élcsapatnak tekintünk. Minél jobban bíznak a néptömegek a mély társadalmi változásokban, minél közelebb kerül hozzánk a szocializmus, annál jobban érdekel bennünket az a kép, amely a szocializmust mutatja be, habár minden esetben nemzeti specifikus vonásai lesznek. egyáltalán nem felel meg a valóságnak, másrészt pedig, hogy ócsárolják e találkozó politikai horderejét. Az imperialistaellenes és békeerők fő feladata abban rejlik, hogy a kapitalista rendszer általános válságának leküzdésével összefüggésben megakadályozzák Európa és a világ visszatérését a hidegháború sötét korszakába. Ügy véljük, hogy ennek megakadályozására fokozni kell a békéért, a katonai tömbök megszüntetéséért és a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködéséért vívott harcot — fejezte be a San Marino-i Kommunista Párt elnöke. Josip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára Ermenegiido Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke Ú) szó 1978. VII. 5. 3 A huszonkilenc európai kommunista és munkáspárt képviselői aberlini konferencián
