Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-29 / 179. szám, csütörtök

JÁN CIKKER 65 ÉVES

Ján Cikker nemzeti művész, a kiváló szlovák zeneszerző ma ünnepli születésének 65. évfordulóját. Zenei életünk nagv egyénisége 1911. Július

29-én született Banská Bystrl- cán. Itt került kapcsolatba a zenével, itt kapta első zongoraleckéit édesanyjától, és itt szerette meg a szlovák nénze- nét, amelv döntő hatással volt későbbi művészetére.

Szülővárosában befejezett Gimnáziumi tanulmányai után t nrágal konzervatóriumra került, ahol zeneszerzésben Jaroslav Kríčka, vezénylésben Pavel Dédeček és orgonalá- tékban B. A. Wiedermann volt a mestere. Ezután a prágai mesteriskolában tökéletesítette zeneszerzői tudását Vítéz- slav Novák, a nagy cseh zeneszerző vezetése mellett. Később Bécsben Félix Weingartner, a híres karmester tanítványa lett. Itt szerezte 1937 ben a Tavaszi szimfóniát, amelyet mesterének, V. No- váknak ajánlott. 1939 ben hazakerült és a bratislavai konzervatóriumon zeneelméletet adott elő, később a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának dramaturgja lett. 1951 óta a bratislavai Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakán professzorként működik.

Zeneszerzői munkásságának skálája rendkívül széles. Pályájának kezdetén főleg zenekari műveket írt. Ezek közé a művek közé tartozik a már említett Tavaszi szimfónia, továbbá a Szlovák szvit, a Concertino zongorára és zenekarra, valamint a három szimfonikus költeményből álló Az életről című trilógia. Első szimfonikus vagyis kimondottan zenekari művei mellett fán Cikker az énekhangot is felhasználta mint a művészi Inspiráció kifejező eszközét (a Cantus Filiorum című kantátájában).

Már korai műveit is áthatja emberszeretete és mély humanizmusa, a háborútól való irtózata. Ezek a vonások műveinek is a vezérfonalát alkotják. Alkotói nyugtalansága óv mindazoktól a borzalmaktól, fájdalmaktól és kínoktól, amelyeket a háború okozhat az emberiségnek. Ezt hozza tudomásunkra a Cantus Filiorumban, valamint a Katona és az anya című szimfo nikus költeményben is.

A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a Banská Bystrica-i rádióadó Jelzésének megkom- ponálásával hazaszeretetéről tesz tanúságot. Az ő általa szerzett Felkelők indulója is közismert lett a nép körében.

J. Cikker széles körű zenei munkásságának külön fejezetét jelentik drámai művei. Első két operájának témáját a szlovák nép történelméből meríti. A Juro Jánošík című operájában a szlovák nép nemzeti hősének legendás alakját eleveníti fel, a Baja- zid Bég című opera cselekménye a török elnyomás idején Játszódik. Ezek a művek is haza- és emberszeretetének bizonyítékai.

Első két operaműve után a világirodalom kiemelkedő alkotásai között keres témát. Következő operáinak szövegkönyvét maga írja, s ezzel a zene és a szó kifejező erejét autentikusabbá teszi. Sajátos kifejezőeszközei új útját a dickensi témára írt Mister Scrooge és az Alekszander Tolsztoj regénye nyomán szerzett Feltámadás tükrözi. A Feltámadás Cikker egyik legsikeresebb operája, mely gyakran szerepel a külföldi operaszínpadok műsorán is. Ezt az operát 1962-ben a Prágai Tavasz keretében mutatták be először. Azóta már Gera, Halle, Stuttgart, Wuppertal, Göteborg operaszínpadai is a műsorukra tűzték és a Prágai Nemzeti Színház operájának előadásában megismerhette az angol közönség is. A bratislavai Nemzeti Színház operaegyüttese Berlinben, Drezdában, Bécsben. Wiesba- denben és Bielefeldben adta elő a művet vendégszereplése alkalmából.

Romain Rolland elbeszélése ihlette Cikkért a Játék a szerelemről és a halálról című opera megírására. A házastársi szeretet és hűség ideálját énekli meg ebben a műben, melynek története a jakobinus forradalom idején játszódik Az opera ősbemutatója 1969-ben Münchenben volt.

Utolsó operája a Shakes- peare-dráma alapján írt Corio- lanus. Ezt a művet 1974-ben mutatták be először a prágai Nemzeti Színház operaszínpadán.

Cikker két utolsó operája is oszthatatlan sikert aratott Európa jelentős operaszínpadain, s a szerző ezzel hozzájárult a szlovák zene külföldi népszerűsítéséhez és hírnevének öregbítéséhez.

Jelentős operaművei mellett Cikker továbbra is foglalkozott zenekari, kamara- és kórusművek komponálásával. Zenekari művei közül a legsikeresebbek a Meditációk Schütz motettájának témájára, a Variációk szlovák népdalra, a Hommage a' Beethoven, mely

Beethoven születésének 200. évfordulójára készült, továbbá az Epitaf című szimfonikus kép és a Szimfónia 1945, melynek ősbemutatója tavaly volt hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Ez a szimfónia — amely egy monumentális emlékmű mesteri kivitelezésében — tulajdonképpen visszatekintés a harminc év előtti eseményekre, egy humanista zeneszerző szemszögéből, aki tudatában van annak, milyen boldogságot jelent a béke a háború borzalmai után.

Zongorára, fúvós hangszerekre írt kamaraművei, vonósnégyesei a legjobb szlovák, cseh és külföldi művészek és együttesek műsorának állandó részét alkotják. Kórusművei jelentős helyet foglalnak el a mai szlovák kórusirodalomban.

Ján Cikker az alkotóművészeknek abba a csoportjába tartozik, akik mélyen átélik életünk minden eseményét a tragikus mozzanatait éppúgy, mint örömteli oldalait. Hajlamos az elemző-bölcselkedő vizsgálódásra s mint ilyen, kutatja a jelentések mélyebb értelmét, lírai adottsága révén keresi a szépet a természetben és az emberben. A szeretet az az alapérték, amely meghatározza Cikker minden művének eszmei mondanivalóját. A természet, az élet, az emberek, a nép szeretete, a hazaszeretet műveiben újból és újból visszatérő motívum. Az élet tragikus mozzanatainak a mély átérzése és megértése Cikker műveiben nem jelent rezignációt vagy kétségbeesést, hanem inkább a szépnek, az Igazságnak és a szeretetnek az állandó keresését. Drámai kompozícióiban ezért mindig visszatérő motívum a harc a szociális egyenlőségért, az erkölcsi és érzelmi tisztaságért. Ebből a harcból fakad operái hőseinek erkölcsi heroizmusa is.

Cikker kartársaihoz hasonlóan kezdetben a késői romantika, a straussi hangszerelés, majd az impresszionista irányzat hatása alatt állt, de csakhamar eljutott sajátos kifejezőeszközeihez, melyek zenéjét oly egyénivé teszik. Emellett művészetének állandó ihletője a szlovák népzene, melyhez Időről időre újból visszatér.

Figyelemreméltó Ján Cikker pedagógiai munkássága is. A szlovák zeneszerzők új nemzedékének számos tagja mesterként tiszteli őt.

Cikker professzor érdemeit külföldön is elismerik. A bécsi egyetem 1966-ban Herder- díjjal tüntette ki a zeneszerzőt. Ján Cikker munkásságát és művészetét hazánkban is méltányolják. Társadalmunk nagyrabecsülésének Jeléül a legmagasabb állami kitüntetésekben részesült, állami díjjal és Munkaérdemrenddel jutalmazták.

SCHLOSSER KLARA

Szórakozva művelődnek

EGY ÉLETMŰ ÉRTÉKEI

FRANTIŠEK TICHÝ KIÁLLÍTÁSA PRÁGÁBAN

Nyáron is nagy a sürgés-forgás a prágai kiállítótermekben A nézők aktuális, mai témájú és retrospektív tárlatokat egyaránt megtekinthetnek. A Nemzeti Galéria modern részlegében ezekben a napokban František Tichý gyűjteményes kiállítását szemlélhetik meg a művész 80. születésnapja alkalmából.

František Tichý sajátos hangvételű, egyéni stíjusú művész. Képei bensőséges drámai hangulatot, finomságot és érzékenységet árasztanak. A festő feszült tekintete a világ furcsa és apró dolgaiba merül: cirkuszi bohócokra néz, sakkjátéko- sokra, kávéházi vendégekre, galambházas tetőkre, körtével megrakott tálakra. Alkotásainak visszatérő témája a cirkuszi élet sajátos légköre. Megértette és megfestette azt, amit G. Flaubert szavakkal fejezett ki: a világ tele van groteszk helyzejekkel. Festményei magával ragadják a nézőt. A kis felületekben nemcsak a szomorúságot, hanem a humort is visszaadja, s így teszi teljessé, szinte megfoghatóvá a cirkuszi élet sajátos varázsát. Tichý látásmódját leginkább talán Charlie Chaplinéval hasonlíthatjuk össze, aki ugyanilyen természetességgel és egyszerűséggel olvasztja egységbe az emberi érzések, hangulatok legtávolabbi ellentéteit.

Első cirkuszi tematikájú litográfiái a 20-as évek elején születtek. Később az eszpresszio- nisía próbálkozások időszaka következett. Párizsba, Seurat fénylírizmusának hatására színkezelése szinte teljesen megváltozott. A fényt már nem az opitikai analízisre, használja, hanem hangulatok lírai képek ábrázolására. Szaggatott ecsetvonásokkal eléri a konkrét testi forma poetikus átköltését. Festészeté továbbra is a gazdag formán és a vonalfantázián

alapszik. Ennek egyik legszebb bizonyítéka a Kígyóember című alkotása. A 30 as évek derekán nagyobb méretű festményeivel szintézisre törekszik. IBűvész a kártyával, Teke, Kártyásnő} Tichý nem volt felszínes művész, alkotásairól az emberi sors nyomasztó problémái is egyre erőteljesebben megszólalnak, sőt korábbi poetizmusa a drámai és a tragikus hangnem felé tolódik.

A felszabadulás után a prágai Iparművészeti Főiskola tanára lesz és jelentős pedagógiai munkát végez. Számos mai cseh festő büszkén vallja tanárának, mesterének František Tichýt.

A XX. századi cseh festészet egyik jeles képviselőjének életművét nagy festői kultúrájú, érzelmekkel telített humánus alkotások képezik. Méltán vált ki elismerést a mostani tárlat látogatói között is.

PODBERSKÝ MÄRIA

A két kisfiú mosolyog és lassan odasompolyog hívásomra.

— Te honnan vagy? — kérdem a nagyobbikat.

— Nagykürtösről, és már hetedszer vagyok ilyen pionírtáborban — újságolja halkan. — Rajtam kívül itt van még a két kisebb testvérem is.

— S a szüleid mivel bocsáj- tottak útnak?

— Azt mondták: Ha akartok menjetek, biztosan jól érzitek majd magatokat. Hát eljöttünk! — mondja Berki Dénes.

A fenti párbeszéd Ipolybalo- gon az alapiskola parkjában zajlott le, amely most pionírtábor. Ebben az évben a nagykürtös! járási nemzeti bizottság szociális osztálya Itt rendezte meg a cigányszármazású pionírok részére az egy hónapig tartó táborozást. A járás egyik legkorszerűbb iskolájában, ahol 6x25 méter méretű medence, hatalmas tornaterem, sportpálya van, a gyerekek gondtalanul játszhatnak, tölthetik a vakációt.

A táborozás céljáról, Sebény Ferenc táborvezetőtől, a helyi Iskola igazgatóhelyettesétől érdeklődöm:

— Mi a táborozás célja?

Sebény Ferenc

— Ez már sorrendben a negyedik ilyen jellegű táborozás, amelyet évente különböző helyeken, különböző Iskolákban, üdülőközpontokban rendezünk. A tábor célja, hogy a különféle szociális, családi környezetből kikerült cigánygyerekek elsajátítsák a legalapvetőbb egészségügyi követelményeket, a helyes társadalmi viselkedést, ismételjék az egész évben átvett tananyagot, kulturált környezetben töltsenek néhány hetet.

— Milyen a napirend?

— Hétkor ébresztővel kezdődik számukra a nap. Utána reggeli, majd délig tanítás. A helyi pedagógusok (Illés Jó- zsef, Török Gáborné, Molnár József, Lánczos József és én) órákat adnak szlovák nyelvből, matematikából, polgári neveléstanból, testnevelésből és zenéből. Délelőtt diafilmvetítés, tévénézés Is szerepel a műsoron. Délben ebéd, amit rövid pihenő, majd fürdés, turisztika, sportjáték követ. Este kilenckor van takarodó.

— Ügy tudom a járási szociális ügyosztály a táborozáson kívül még több más kedvezményben részesítette a pionírokat.

— Valóban így van. Azoknak, akik viszonylag rossz, környezetből jöttek, melegítőt, fehérneműt, ruhát vásároltak. Továbbá tanszereket is, Mert

bizony a többség sokgyerekes családból származik, olyan

helyről, ahol a szülők kezében nem marad meg a pénz, isznak, nem törődnek a családdal.

— Ön szerint milyenek ezek a gyerekek?

— Magaviseletük egyáltalán nem mondható rossznak, ugyanolyanok, mint az itteniek. Annyiban mások, hogy elevenebbek, aktívabbak, érdeklődőbbek. Kimondhatatlanul örülnek, ha tisztálkodhatnak, fogat moshatnak... Szóval olyan

dolgoknak, amelyeken otthon

nincs részük. De annyit megjegyeznék, hogy állandó felügyelet szükséges melléjük, nem szabad egy pillanatra sem őket magukra hagyni, foglalkozni kell velük, mert ha egyedül maradnak, akkor rögtön hajba

kapnak, eszükbe jut az otthon.

— Ügy tudom, kultúrműsor^ ral is készülnek ...

— Igen, rendezünk egy estet, amikor tábortüzeket gyújtunk, a gyerekek fellépnek versekkel, ének- és zeneszámokkal.

A felügyeletet teljesítő pedagógusok közül felfigyelek egy fiatalemberre, aki állandóan ott van a gyerekek kö-i zött, kézenfogja őket, sétálnak a parkban, játszanak, fociz, nak ... Molnár Józsefnek hívják ezt a fiatal pedagógust, a helyi iskola tanítója.

— Miért vállaltad a szünet alatti egyhónapos munkát?

— Nekem mindenem a matematika meg a gyerekek. AmU kor megtudtam, hogy szükség van matematika szakos tanárra is, hát örömmel jelentkeztem. És óriási örömet jelent számomra az aktivitásuk, ahogy érdeklődnek a számtan példák után, figyelnek és kérdezősködnek.

A többiektől termetével, szerény magaviseletével kitűnik Apró Ľubica nagyzöllői tizenegyéves kislány.

— Jól érzed itt magad?

— Igen, nagyon jó a koszt is. Jobb mint otthon.

— Hol dolgoznak a szüleid?

— A faluban a szövetkezetben. J/an még öt testvérem is, akik már nem laknak otthon velünk.

— Voltál már ilyen táborban?

— Nem, de jövőre is szereti nék ellönni.

ZQTC.ZER JÁNOS

1970,

VII. 29.

Nagyon jól érezzük itt magunkat.

(A szerző felvételei)

Molnár józse/