Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-29 / 179. szám, csütörtök

1978 VII. 29. A berlini konferencián részt vett kommunista és munkás­pártok kifejezésre juttatták azt a nézetüket, hogy ma az euró­pai forradalmi és haladó erők legidőszerűbb feladatai közé tartozik: O hatékony leszerelési intéz­kedésekkel elmélyíteni az eny­hülési folyamatot, s megszilár­dítani az európai biztonságot; 0 kiirtani a fasizmust, meg­védelmezni a demokráciát és a nemzeti függetlenséget; • fejleszteni a kölcsnösen előnyös együttműködést, a né­pek jobb, kölcsönös megérté­sére törekedni; © harcolni a békéért, a biz­tonságért, az együttműködé­sért, a nemzeti függetlenségért és a haladásért az egész vilá­gon. Az értekezlet résztvevői, ami­kor kihirdették a közös harci programot, abból indultak ki, hogy feleősek az európai né­pek sorsáért, és abból a meg­győződésből, hogy a közös ak­ciók és a nemzetközi szolidari­tás nagy erőt jelent. A testvérpártok kifejezték meggyőződésüket hogy e célok megvalósítása szempontjából döntő jelentőségűek a munkás- osztály, a dolgozók, kontinen­sünk valamennyi népe tömeges akciói. Iintemacioiíialista szolidaritás Az értekezlet résztvevői szo­lidaritásukat fejezték ki a spanyol kommunistákkal és a demokratikus ellenzékkel, a spa­nyolországi antifasiszta és de­mokratikus mozgalommal; üd­vözölték az új Portugália ha­ladó fejlődését, támogattak minden lépést, amely a kom­Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának eredményei Hlyen Európáért harcolnak a kommunisták? A kommunisták és a demokratikus erők akcióprogramja munisták, a szocialisták, a fegyveres erők mozgalma és az ország összes demokratikus erői cselekvő egységére irányul, ame­lyek célul tűzték ki a demokra­tikus és független, a szocializ­mus felé haladó Portugália fel­építését; követelték az ENSZ Ciprusról szóló határozatának azonnali teljesítését, valameny- nyi külföldi katonai egység azonnali és feltétlen kivonását e szigetről; szolidaritásukat nyilvánították a görög kommu­nisták harcával, akik a demok­ratikus erőkkel vállvetve mun­kálkodnak a demokrácia meg­védésén és a nemzeti függet­lenség megszilárdításán: szoli­daritásukról biztosították Észak- Irország demokratikus erőinek igazságos harcát amelyet a de­mokratikus és polgári Jogok biztosításáért és megvalósításá­ért folytatnak, és nyomatéko­san állást foglallak a Tőrök Kommunista Párt legalizálása mellett. Az értekezlet résztvevői el­ítélték a kommunisták és más haladó erők diszkriminálását és üldözését az NSZK-ban, a fa­sizmus felújítását, valamint ter­rorszervezetek és csoportok szervezését és tevékenységét csakúgy, mint a fajgyűlölő pro­pagandát. „Ma jobban, mint valaha fo­kozottan kell harcolni a de­mokratikus jogok védelméért és fejlesztéséért, s azért, hogy megakadályozzuk a monopoltö­kének azt a növekvő törekvé­sét., amellyel elnyomó és auto­ritativ módszerekhez folya­modik, veszélyeztetve az euró­pai népek vívmányait és előre­haladásukat a béke és a társa­dalmi haladás útján“ — hang­zik az értekezlet záródokumen­tumában. Haszinos a kölcsönösein előnyös együttműködés A szocialista országok test­vérpártjainak képviselői nyíltan kijelentették, hogy a szocialis­ta országok érdeke a kölcsönö­sen előnyös együttműködés fej­lesztése gazdasági terveink megvalósítása szempontjából. Ugyanakkor a többi testvérpárt küldöttségei is megerősítették, hogy abban a harcban, amelyet országaik dolgozói a munkanél­küliség ellen, a lakosság élet- színvonalának süllyedése ellen vívnak, hatékony eszköz a szo­cialista és a tőkésországok együttműködése. Ezenfelül az együttműködés az államok kö­zött kialakuló békés kapcsola­tok anyagi megszilárdításának is jó módszere. Ezért az értekezlet a zárt gazdasági közösségeket jellem­ző diszkrimináció és önkényes korlátozások valamennyi formá­jának felszámolására szólított fel. A béke és a társadalmi ha­ladás ügye mindenekelőtt ma­guknak a népeknek az ügye. A berlini konferencia ebből a meggyőződésből kiindulva fel­hívást tett annak biztosítására, hogy a szakszervezetek és a dolgozók, a nők és az ifjúság egyéb tömegszervezetei közvet­lenül részt vehessenek a népek kölcsönös megértésének fejlesz­tésében. A jelenlegi körülmények kö­zött különösen megnövekszik a munkásosztálynak — a társa­dalmi haladás, a nemzeti füg­getlenség, az egyenjogúság, a bé­ke és a nemzetközi szolidaritás eszméi fő hordozójának — a szerepe. Emellett nemcsak a kommunistákról van szó, ha­nem a munkásmozgalomban le­vő más politikai áramlatok képviselőiről Is. A szervezett dolgozókról és azokról is. akik még a demokratikus szervezete­ken kívül állnak. A munkás- osztály lényegesen hozzájárul­hatna Európa demokratikus fej­lődéséhez, ha erős szakszerve­zeteinek erőfeszítéseit nemzeti és nemzetközt szinten egyesíte­né. Ezért a kommunisták támo­gatják a szakszervezeti egység növekvő irányzatát. A békés jövő érdekében A berlini tanácskozás egész lefolyásából és záróokmányából is világosan kitűnik a kommu­nisták azon meggyőződése, hogy nagy lehetőségek nyílnak a különböző társadalmi rétegek össz-európai háborúellenes ősz- szefogásának kialakításában. Ebben részt venne a munkás- osztály, a parasztság, az értel­miség, a különböző politikai é3 cselekedeti meggyőződésű em­berek, kommunisták és szocia­listák, ateisták és hívők, nők és fiatalok. Ennek az összefo­gásnak a kibontakozását még gátolja a kölcsönös bizalom hiánya, az előítéletek, egymás pozícióinak elégtelen ismerete és megértése, valamint az, hogy kapcsolataikat még nem tudják konstruktív alapon ki­építeni. Az egyes pártok képviselői éppúgy, mint a jóváhagyott zá­ródokumentum, nyíltan felszólí­totta mindazokat a pártokat, tömegszervezeteket, társadalmi erőket, amelyeknek érdekük Európa békés jövője, hogy konstruklívan ítéljék meg e programot, és fejezzék ki kész­ségüket a nyílt párbeszédre va­lamennyi előterjesztett kérdés­ről, azzal a céllal, hogy állás­pontjaik közelebb kerüljenek egymáshoz, és kidolgozhassák a közös akciók kölcsönösen el­fogadható formáit. Az európai kommunisták ak­tív és rendszeres kapcsolatokat akarnak kiépíteni a társadalmi szervezetekkel, beleértve a nemzetközi szervezeteket, az európai országok kormányaival és parlamentjeivel, a kormány­közi szervezetekkel, valamint az ENSZ szerveivel is. IVAN HLIVKA (Folytatjuk) Mérlegen a leszerelési évtized Korlátozni majd megszületni a fegyverkezést! SZOVJET FELHÍVÁS KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSEKRE Genf — A genfi leszerelési értekezlet ülésén Viktor Liha- csov nagykövet, a Szovjetunió képviselője elkészítette az ENSZ által meghirdetett lesze­relési évtized eddig eltelt öt évének mérlegét. A bizottság abban látja feladatát — han­goztatta Lihacsov —, hogy visszafordíthatatlanná tegye a nemzetközi enyhülés folyama­tát. Ennek • érdekében fontos, hogy a politikai enyhülést ka­tonai enyhüléssel egészítsék ki és ezáltul megerősítsék, továb­bá korlátozzák, majd megszün­tessék a fegyverkezést ver­sengi. Pontos, hogy mindent megtegyenek a végső cél, az általános^ és teljes leszerelés el­érésének érdekében. A Szovjet­unió — amely e területen sok fontos kezdeményezést tett — változatlanul rendkívüli figyel­met szentel a leszerelés kér­désének — mondotta a szovjet küldött. Lihacsov nagykövet méltatta a leszerelési évtized első felé­ben elért eredményeket és ki­emelte, hogy a megkötött egyezményekkel kapcsolatos gyakorlati lépések a béke és a biztonság megszilárdítását szol­gálják. Megelégedéssel állapí­totta meg. hogv az eltelt öt év alatt tovább szilárdult az atom- sorompó-egyezmény, amelyhez eddig mintegy száz ország csat­lakozott. A tömegpusztító fegy­verek teljes megtiltásának első lépéseként méltatta a szovjet képviselő a bakteriológiai fegy­verek eltiltásáról 1975-ben elfo­gadott konvenciót. Lihacsov utalt egyebek között a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között létrejött nagyjelentőségű megállapodásokra, valamint ar­ra a közelmúltban Franciaor­szágban megkötött egyezmény­re, amelyek az atomfegyverek véletlen alkalmazásának meg­akadályozására szolgálnak. A jövő feladatait taglalva, a Szovjetunió képviselője hangoz­tatta, hogy az eddig elért ered­mények nem kielégítőek, amit az is bizonyít, hogy folytatódik a fegyverkezési hajsza. Annak érdekében, hogy a leszerelés ügyének szentelt évtized máso­dik felében még jelentősebb si­kereket érjenek el, a Szovjet­unió olyan közös erőfeszítések­re szólítja fel az államokat, amelyek lehetőséget teremte­nek konkrét eredmények eléré­sére anélkül, hogy a legfőbb célt, az áltolános és teljes le­szerelést szem elöl tévesztenék. Nagy jelentőséget kell tulajdo­nítani e tekintetben annak, hogy a kérdés megoldásában az államok mind szélesebb köre kíván részt venni. A Szovjetunió a jelen leg­fontosabb feladatát az atom­fegyver-kísérletek általános és teljes megtiltásában jelöli meg — állapította meg a nagy­követ —. Az erre vonatkozó szovjet javaslat széles támoga­tásra talált a világszervezet tagállamainak körében. Liha­csov követelte a Szovjetunió kezdeményezésére 1972 ben el­fogadott ENSZ határozat meg­valósítását, amely a nemzetkö­zi kapcsolatokban kizárja az erőszak alkalmazását. Az SZKP XXV. kongresszusa ennek szel­lemében javasolta nemzetközi egyezmény elfogadását az erő­szakról való lemondásról. A Szovjetunió küldötte végül határozottan állást foglalt a vi­lág valamennyi államát magá­ban foglaló leszerelési konfe­rencia összehívása mellett. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a Nevada-sivatagban űjabb föld­alatti atomrobbantást hajtott végre, — közölte az ország energiakutatási és fejlesztési hivatalának szóvivője. PÁRIZSBAN a görög küldött­ség vezetőjének mebetegedése miatt elhalasztották a görög- török tárgyalásokat az Égei- tenger feletti légi utak újbóli megnyitásáról. BRAZÍLIA partjainak közelé­ben lőszerrobbanás történt a tengerészeti hadgyakorlaton résztvevő „Mato Grosso“ brazil torpedoromboló fedélzetén. A legénység 12 tagja megsebe­sült. TODOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöke teg­nap Várna mellett újabb esz­mecserét tartott. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára tegnap fogadta a Magyarországon tartózkodó Jerzy Lukaszewiczet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagját, a köz­ponti bizottság titkárát. A napokban emlékeztünk meg a Szuezi-csatorna államosításának huszadik évfordulójáról. Mint ismeretes, a csatornát tavaly nyá­ron adták át ismét a forgalomnak, ugyanis hosszú hónapokig tartott, míg medréből eltávolították az aknákat. Az aknátalaní tásban annak idején részt vett a felvételen látható „Komszomol“ szovjet hajó is. (Telefoto: ČSTK) FiH kürti palp az Interkmsz-lll Moszkva — A világűr kuta­tásával és hasznosításával kap­csolatos nemzetközi együttmű­ködési program keretében a Szovjetunióban Föld körüli pá­lyára juttatták az Interkozmosz —16 jelzésű mesterséges hol­dat. Az Interkozmosz—16 ál­tal folytatott tudományos kísér­letekkel egyidejűleg Bulgária, Magyarország, az NDK, a Szov­jetunió és Csehszlovákia ob­szervatóriumai egyeztetett prog­ram alapján földi megfigyelé­seket végeznek. Az Interkozmosz—16 szput- nyik felbocsátása újabb lépés a különböző országok erőfeszíté­seinek egyesítésében, azzal a céllal, hogy a haladás érdeké­ben tanulmányozzák a világ­űrt — jelentette ki Szergej Mandelstam professzor, a prog­ram tudományos irányítója. Emlékeztetett arra, hogy a mostani űrkísérletben több szo­cialista ország tudósain kívül első ízben vesznek részt Svéd­ország szakemberei. Felülvizsgálják a nukleáris politikát Washington — Ford ameri­kai elnök közölte, hogy utasí­tást adott az Egyesült Államok nukleáris politikájának felül­vizsgálására. E lépésre azt kö­vetően került sor, hogy a wa­shingtoni törvényhozás vizsgá­latot folytatott a békés célok­ra felhasználható nukleáris alapanyagok exportja és újra- dúsítása ügyében. India korábban azzal a kér­déssel fordult az amerikai kor­PAUL LAURENT, az FKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Párizs környéki pártszerveze­tek titkárainak konferenciáján közölte, hogy ez év első hat hónapjában közel 70 000 új taggal gyarapodott a párt lét­száma. Ilyen eredményre ed­dig nem volt példa. A NEW YORK TIMES tegnap „Megrázkódtatás hullámai Ja­pánban“ címmel foglalkozott Tanaka letartóztatásával. Meg­állapította: „Japánban ez a fej­lemény alig öt hónappal a vá­lasztások előtt minden bizony­nyal tovább élezi a belpolitikai konfliktusokat.“ KOLUMBIA több városában heves tüntetésekre került sor a közlekedési viteldíjak nagy­arányú emelkedése miatt. A rendőrség gumlbotokkal, és könnygázbombákkal támadt a tüntetőkre. Az összecsapások­ban többen megsebesültek. TOKIÓBAN összeült a Japán Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa. A háromnapos tanácskozás napirendjén a ja­pán belpolitikai helyzet kérdé­seinek megvitatása, az idén esedékes alsóházi választások előkészítésének feladata, és a párt szervezeti szabályzatában és programjában végrehajtandó változtatások kérdése szere­pel. mányhoz, hogy mintegy 12 ton­na dúsított urániumot kaphas­son a békés célú atomreakto­rok működtetéséhez. Az ameri­kai törvényhozókat azonban nyugtalanította az 1974-ben végrehajtott indiai nukleáris robbantás, amelynek révén In­dia a „Nukleáris Klub“ tagja lett. Ez elindította a Kong­resszusi kihallgatások soroza­tát, amely elnöki vizsgálathoz vezetett. Fokozottabb elővigyázatosságot! Gépkocsivezetők figyelmébe Budapest — A csehszlo­vák gépkocsivezetők egyre több balesetet okoznak Ma­gyarország területén. Ezért ha­zánk budapesti képviseleti hi­vatala felhívással fordul vala­mennyi Magyarországra készii. lő gépkocsivezetőhöz, hogy a közlekedési balesetek megelő­zése érdekében nagyobb elővi­gyázatossággal vezessenek az utakon. A képviseleti hivatal minde­nekelőtt figyelmeztet a közle­kedési baleseteket leggyakrab­ban kiváltó okra, hogy a gép­kocsivezetők tévesen értelme­zik a fényjelzéseket. Az esetek többségében ugyanis a gépko­csivezetők a jelzéseket nem úgy fogják fel, mint valami­lyen veszélyre figyelmeztető jel­zést, hanem azt hiszik, hogy a jelzéssel elsőbbséget adnak ne­kik a közlekedésben. Ez a nem egységes értelmezés leginkább a nem jelzett útkereszteződése­ken és az átkelőhelyeken ve­szélyes, ezért fontos, hogy ép­pen az említett helyeken köz­lekedjenek fokozott óvatosság­gal a csehszlovák gépkocsive­zetők.

Next

/
Thumbnails
Contents