Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-22 / 173. szám, csütörtök

Mit láthatnak a turisták Magyarországon? Sokrétű kulturális műsor Emília lmrisková: ŐSZ Megismerni a világot Tárlat a Dunamenti Múzeumbci A tikkasztó melegben sem maradnak kulturális műsor nél­kül a Magyarországra látogató turisták. A művelődési és a szórakozási lehetőségek sokré­tűek. A turisták a magyar fő­városban megtekinthetik a li^ geti Nagycirkusz műsorát: a porondot félmillió liter vízzel árasztják el és egy kis mester­séges szigeten bonyolódik le a produkció. A budapesti nyári műsor ge­rincét — mint a felszabadulás óta minden esztendőben — a margitszigeti fák alatt, a Sza­badtéri Színpad nyújtja. 24-én és 30-án, valamint augusztus 21, 22 és 23-án, valamint 26 és 27-én a rigai Balettszínház ven­dégszerepei. Az első három nap a Hattyúk tava cimü Csaj­kovszkij remekművet adják elő, a másik két napon balett gála­est lesz. Augusztus 1-én és 8- án a világot járt Magyar Álla- mi Népi Együttes adja elő a nevezetes Ecseri lakodalmast. július 25-én, 31-én augusztus 6-án és 14-én Puccini Pillangó- kisasszonyát vezényli a ma­gyar fővárosban élő japán kar­mester, Kobayasht Ken-lchiro, a címszerepet Matsumoto Mi­ivako énekli, fellép még a szó­fiai Alexandrina Milcseva, a milánói Michele Molese és a kolozsvári Kónya Lajos. A Kosztolányi Dezső-téri Bu­dai Parkszínpad július 6-án kezdte nyári évadját. Július 30. és augusztus 3. között a buka­resti Tanase Revüszínház lép fel Shaw ’76 című műsorával, míg augusztus 8—12 között a tíz éve alakult Szenegáli Tánc- együttes mutatja be művésze­tét. A Kosztolányi Dezső-téri kis színpad augusztus 17—21 között búcsúzik a közönségtől — ez alkalommal egy japán táncegyüttes, a Min-Bun-Ren mutatkozik be, ők a távolkeleti szigetország különböző tájegy­ségeinek zenéjét és táncait mu­tatják be. A budai Vár úgynevezett Kl- rálypincéjében a Nemzeti Szín­ház együttese szeptember 3—30 között Seneca ritkán látható művét, az Oedipus királyt kí­nálja a nézőknek. A Városliget évszázados fái között megbúvó Körszínház jú­lius 2 és augusztus 8 között a Petruska című városi komédiát játssza, amely orosz népmesék­ből készült, s a címszerepet az egykori pécsi táncosnőből lett kitűnő színésznő. Esztergályos Cecília alakítja. A Városmajori Színpad a ha­gyományokhoz híven most is xenés bohózatot tart nyári mű­során. Július 9-től Skvarin Ide­gen gyermek című darabjából írt zenés komédiáját adják elő, a zeneszerző Aldobolyi Nagy Gi/tirgy. Szólni kell a Fehérvári-úti Fővárosi Művelődési Házról, amely augusztus 20-ig minden este fél kilenc órai kezdettel folklórműsort ad. Az előadások szünetében népművészeti kiállí­tásokra invitálják a nézőket. Már megkezdődött az évad a Kiscelli Múzeum udvarán, jú­liusban és augusztusban Mozart, Weber, Mendelsohn, Haydn, Vi­valdi művek hangzanak el. A budavári Mátyás templom nagy­szerű orgonáját minden pénte­ken augusztus 13-ig híres mű­vészek szólaltatják meg. Itt Bach, Liszt, Mendelsohn, Ko­dály és mások művei csendül­nek fel. A vidéki városok közül Szentendrén és Gyulán már megkezdődött a nyári évad. A gyulai Várszínház Keresztury Dezső Nehéz méltóság című drámáját adja elő, amelyben Zrínyi Miklóst, a költőt Sinko. vits Imre alakítja. A további szereplők Kállai Ferenc, Kál­mán György, Gombos Katalin és a szolnoki Csomós Mari. Jú­lius 1—26-ig Illyés Gyula Dá­vid az övéi között című komédiá­ját, a lovagteremben pedig Lászlóffy Csaba erdélyi magyar író Vörösmartyról és Bajzáról írott drámáját tűzték műsorra. A Szentendrei Theatrumban Wassermann-Leigh-Darion La Mancha lovagja című zenés já­ték látható ismert pesti színé­szek előadásában. Július 9-én az egri Várban is bemutató volt: Heltai Gáspár Magyar dekameron című alkotásának zenés változatát játsszák Bes­senyei Ferenc főszereplésével. A Soproni Ünnepi Hetek már megkezdődtek a Nebántsvirág című operettel. A szombathelyi Savaría-játé- kokon az ókori Isis-szentélyben augusztus 6-án Mozart Varázs­fuvolájával kezdik az évadot, majd 14—16 között a Paraszt­becsület és a Bajazzók kerül színre. Az egyik legnagyobb érdek­A tikkasztó júliusi hőség­ben ezrek dolgoznak a földe­ken, betakarítják az idei ter­mést. Üzemeinkben és más munkahelyeken sem szünetel a munka. A nyár már hagyomá­nyosan a szabadság, a kikap­csolódás időszaka Is. Megszok­tuk már, hogy kulturális téren ezekben a hónapokban kevés érdemleges történik, tehát ubor­kaszezon van. Az események azonban rácáfolnak erre a fel­tevésbe, hiszen hazánk szinte valamennyi táján érdekes hang­versenyeket, kiállításokat és más kulturális műsorokat ren­deznek. A változás csupán any- nyl, hogy a helyszín rendsze­rint valamelyik szabadtéri szín­pad. E héten fejeződött be Kar­lovy Varyban a XX. nemzet­közi filmfesztivál, amelyen több ezer néző is részt vett. A lődésre a szegedi fesztivál tart­hat számot. A Dóm-téren július 24 és augusztus 21 között ti­zenhat előadást tartanak. öt bemutató lesz. Madách Tragé­diáját július 24-én, 31-én, au­gusztus 7-én, Verdi Nabucco-ját július 25-én, 30-án augusztus 1-én, Erkel Ferenc Bánk bánját augusztus 4-én, 6-án és 8-án, Strauss János Cigánybáróját pedig augusztus 13-án, 15-én és 20-án, míg az Ecseri lako­dalmast augusztus 14-én, 19-én és 21-én tekinthetik meg az ér­deklődők. A szegedi szabadtéri játékok iránt máris nagy az érdeklő­dés. Eddig elővételben hetven­ezer jegyet vásároltak meg. A hazai közönséget például hét különvonat és körülbelül hét­száz különbusz viszi Szegedre. Ausztriából is érkezik egy kü­lönvonat. Szlovákiából eddig öt különbusz érkezését jelezték, de még számos néfcőt várnak a Csallóközből, a Garam és az Ipoly mentéről. A balatoni hangversenymű­sort Balaton 76 címmel több nyelven kiadták. Itt csak any- nyit jegyzünk meg, hogy a Bu­dapest Táncegyüttes hetenként háromszor lép fel (egyszer­egyszer Kőröshegyen, Keszthe­lyen és BalatonfüredenJ. Orgo­nahangversenyek várják a tu­ristákat Esztergomban, Eger­ben, Kőröshegyen, Szegeden, Foton, Gyöngyösön, Tihanyban. A szakemberek becslése sze­rint minden eddiginél több külföldi lépi át a határokat. Akárhová vezet az útjuk, nem­csak a hagyományos vendég­szeretetet találják meg, hanem a szemet-lelket gyönyörködtető nyári szórakozást is. SZÜTS ISTVÁN filmeket nemcsak a világhírű fürdővárosban vetítették, de többségüket Prágában, Brnóban és a Magas-Tátrában is bemu­tatták, így tehát túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a fesztivál nagy nyilvánosság előtt zajlott. E hét legnagyobb kulturális eseménye hazánkban Svjatosz- lav Richter vendégszereplése. A világhírű szovjet művész hétfőn nagy sikerrel lépett fel Prágában. E héten több csehor­szági fürdővárosban is hang­versenyt ad. A hlineckói ka­maraszínházban a környékbeli üzemek dolgozóinak részvéte­lével nyitották meg Hlinecko nagy szülöttjének, Vilém No- waknak nagyszabású képzőmű­vészeti kiállítását. Zďár nad Sázavou-ban ugyancsak e héten nagy érdeklődésre számot tar­tó iparművészeti kiállítás nyílt. A kiállított tárgyakat a hely­Emília lmrisková művészi tö­rekvése, -megfigyelni és megis­merni a körülötte zajló vilá­got. Megkeresni és feltárni a dolgok és az események, a természet és az emberek kap­csolatának összefüggéseit. S hogy ennek a követelménynek eleget tegyen, hozzálátott a képzőművészeti fogalmak és gyakorlatok megértéséhez, a rendszeres munkához s egy olyan felfogás kialakításához, amely a gondolatiság mellett nem nélkülözi az értelmi és hangulati indoklásokat. Az élet­ről akar vallani. Hidat próbál verni a múlt és a jelen között, amikor tematikus rajzain idő­szerű kérdéseket feszeget. A béke jelképei, a remény szim­bólumai, jelenünk örömei — a gyermek, a család, a szerelem — élménydús világa fogalma­zódnak grafikáin. A tudatosság és ösztönösség, az egyszerűség és az ügyesen cifrázott rajzos megoldások ízesülnek lapjain. Hol realisztikusan látja a vilá­got, hol pedig a valóságon túl keresi mondanivalójának művé­szi megfogalmazását. Az ember jelenléte csakúgy izgatja, mint' a táj örökké változó és meg­újuló képe. A szűkebb környe­zet folklorisztikus hatásokban érvényrejutó megfogalmazása érdekli. Érzékenyen reagál az eseményekre és árnyalataiban a humánumot féltő kritika is megfigyelhető. Hajlékony vo­nalritmusa mesterien tolmácsol lírát és drámát, játékos orna­mentikát és komolyhangzású szimbólumot. Fantáziagazdag­ságában a népművészet szelle­me éled újjá, s a népi díszítő- művészet kap újszerű jelleget, lmrisková komoly felkészült­séggel rajzol és fest. Foglalko­zik illusztrálással, vonzódik a textíliákhoz, amelyet ezen a kiállításon a varrott csipkés kézimunka és az egyre elter­jedtebb art protis képvisel. Külön kell szólnunk festmé­nyeiről, amelyek meggyőzően közvetítik tehetségét, cselekvő jelenlétét a képzőművészetben. Olaj- és temperaképei színesek. Érdekes annak ellenére, hogy a mélyebb mondanivaló felszín­re hozása, még nem minden esetben tapasztalható. De az újat máris észre kell vegyük, főleg szerkezeti megoldásai­ban, rajzi fogalmazásában, színhatásainak alkalmazásában, kompozíciós dekorativitásában. Fennáll ugyanis az az eset, beli iparművészeti szakközépis­kola tanulói készítették. A tár­lat iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Dél-Csehországban számos szabadtéri hangversenyt rendeznek. A látogatók köré­ben nagy népszerűségnek ör­vend Jirl Neprakta, ismert cseh karikaturista kiállítása a vod- fianyi múzeumban. A 250 kari­katúra szellemesen pellengére- zl ki mai életünk fonákságait. Ezekben a hetekben több ne­ves külföldi művész látogat el fürdővárosainkba Is. Luhačovi- cén Gabriele Kupfernagel NDK- beli zongoraművész, Marianske Láznén pedig Kazma Yamada japán karmester vendégszere­pei. Nem maradt kulturális ese­mény nélkül a szlovák főváros sem. A látogatók figyelmét el­sősorban az Európai csendélet című látványos képzőművésze­amikor alig lehet megállapíta­ni, hogy képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásokkal ál- lunk-e szemben. Emília Imrišková fejlődőké­pes alkotó. Harmóniateremlő technikája, meggyőző rajzkész­sége és színező ösztöne sokat ígérő. Narancssárgái, derített kékjei, vörösen égő színei vál­takozva mutatkoznak. A cinó- ber, a karmín, a sárga és a zöld színek keveredése szinte egyéni hatást varázsol a néző recehártyájára. És így van ez jól. Hiszen elbizonytalankod­tunk a műfajokban. Rájöttünk közben, hogy az autonóm mű­vészet, mint esztétikai fogalom már régen kinőtte a polgári, kép-szobor-grafika keretet, és mindenütt megterem, ahol a művészi mondanivaló a kelle­mesnél többre vállalkozik. Azért említem ezt, mert ez a tárlat is a szóban forgó műfaji elbizonytalankodást illusztrálja, attól függetlenül, hogy Imriš­ková tudatosan küzd a megta­nult és elsajátított kifejezés- módok guzsbakötötten didakti­kus módszerei ellen. Kerüli a sablont, hiszen ő is a saját hangját keresi, és saját érzés- viliágának adekvát kifejezési formáját próbálja mindenütt al­kalmazni. Elvégre rajztanárnő, aki Zillnán tanít és aktívan foglalkozik a művészettel. Szépek, tetszetősek, nőiesen finomak és kifejezők alkotá­sai. Meg vagyok győződve, hogy ez a tárlat is, értékesen járul hozzá a vizuális-esztéti­kai nevelés társadalmi méretű programjához: a közízlés alakí­tásához és a képzőművészet népszerűsítéséhez. SZUCHY M. EMIL KULTURÁLIS HÍREK 0 A hamburgi egyetem dísz­doktorává avatta Siegfried Len­zet a nálunk is jól ismert né­met írót. Ő az első irodalmár, aki Hamburgban e kitüntetés­ben részesült. ★ ® Charlie Chaplint, a 87 éves világhírű filmszínészt az amerikai művészeti és irodalmi akadémia tiszteletbeli tagjává, avatták. A kitüntetésről szóló dokumentumot Nathaniel Davis, az Egyesült Államok svájci nagykövete adta át Chaplin­nek, a Genfi-tó partján lévő otthonában. ti kiállítás keltette fel, amely a Szlovák Nemzeti Galériában tekinthető me^. Gazdag kultu­rális műsor vária a szlovák fürdővárosok látogatóit is. Trenčianské Teplícén, a Zenei Nyár keretében holnap ven­dégszerepei a gottwaldovi Ál­lami Filharmonikusok zenekara Jancsovics Antal magyarorszá­gi karmester vezényletével. Ugyancsak itt kerül sor Rosa Sabater spanyol zongoraművész előadói estjére. A Magas-Tátrá­ban a prágai Traditional jazz együttes szerepel és fellép a Stuttgarti Trió is. A sokrétű műsor közül még Bukoveczky Erzsébet és Szűcs Róbert elő­adói estjére hívjuk fel a figyel­met. Sliáčon szerepel többek között Roland Keller NSZK-be­li zongoraművész, Bojnicén pe­dig a Musica aeterna együttes­nek tapsolhatnak. Ez a felsorolás is igazolja, hogy hazánkban kulturális té­ren sincs uborkaszezon, hiszen a megfelelő művelődés és szó­rakozás egyre több ember mindennapi igénye. ~UÍ~ A Hattyúk tavának egyik jelenete a Rigai Balettszínház előadásában ERBERES HANGVERSENYEK, KIÁLLÍTÁSOK NINCS UBORKASZEZON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents