Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-21 / 172. szám, szerda

MÁSODIK OTTHONA A GYÁR Tanulni sosem késő 10 A fiatalok továbbképzése A Púchovi Makyta Ruhagyár hat SZISZ-alapszervezete közül egynek Mária Kalusová az el­nöke. A rendkívül rokonszen­ves, hollőfekete hajú Mária egyben a szakszervezet mű- helyblzottságának titkára. Az ifjúsági szervezet járási bizott­ságának megbízásából a falu­si SZISZ-szervezetekben inst­ruktorként működik. Ezenkívül a CSSZBSZ üzemi bizottságá­nak a tagja. 1973-tól pedig a kommunista pártnak is tagja. Mindez azt jelenti, hogy na­gyon sok az elfoglaltsága. Ki­vált ha* azt is figyelembe vesz- szük, hogy mindennapi munká­ja mellett tanul: szakközépis­kolába jár.- Már csak egy éve van hátra tanulmányai befeje­zéséhez. Az általános tantár­gyakból már le is érettségizett, méghozzá kitűnő eredménnyel.-- A munka melletti tanulás rádöbbent arra, hogy az idővel nagyon gazdaságosan kell bán­ni — mondja mosolyogva. — Szerintem tanulni sosem késő. Mindig újabb és újabb ismere­teket szerez az ember. A vál­lalat nagyra becsüli, ha valaki képezi magát. Ez abból is lát­szik, hogy kiemeltek: előbb partlvezetőnek, újabban pedig műszaki ellenőrnek. Helyes időbeosztással lehetőség nyílik a tanulásra. Én az esti Iskola mellett kétéves- szakszervezeti Iskolát is végeztem. Sőt, közben gépkocsivezetői jogosítványt szereztem. Véleményem szerint egy párttag magától értetődő követelménynek tartja, hogy ne csak szakmailag képezze ma­gát, hanem politikailag is. Én azt tartom, ha bármilyen fel­adat elvégzéséről van szó, a párttagoknak kezdeményezőek- nek kell lenniük, még a tanu­lásban is. Munkája a kész termék el­lenőrzése, ami ebben az eset­ben női kabátokat jelent. — Korábban a ragasztómű­helyben dolgoztam, s úgy ösz- szenőttem a kollektívával, hogy még most is szinte na­ponta benézek oda. Persze a mostani kollektívát is nagyon megkedveltem. Igen szeretem a munkahelyem. Ügy érzem, a gyár valóban a második ottho­nom. Ez nem csoda, hiszen az itt eltöltött idő nemcsak napi nyolc óra, hiszen olykor SZISZ- és egyéb rendezvényeink Is vannak. Esti iskolába is itt já­A tanulás az egyénnek és a társadalomnak egyaránt érdeke — vélekedik Mária Kalusová. (A szerző felvétele) rok. Már csak nagyon nehezen tudnék megszokni valahol más­hol. Egyébként a Púchovtól ti­zenkét kilométernyire levő Be­luša községben lakunk. A SZISZ-tagok nagy része (akárcsak a vállalat dolgozói általában] szintén vidékről jár be munkahelyére. — Sajnos, ez nehezíti a SZISZ-munkát — mondja az el­nöknő. — Az ingázó fiatalok rendszerint sietnek haza. Te­vékenységünket az is hátrál­tatja. hogy az egész üzemben csak egy helyiség van, ahol akciókat rendezhetünk. Ennek ellenére igyekszünk színessé tenni az ifjúsági szervezet mun­káját. Baráti kapcsolatot épít­hettünk ki a dubnicai katonák­kal. Nemrég 15 lány ellátoga­tott a dubnicai kaszárnyába, hogy megtekintse a katonafia­talok forradalmi emlékszobáját. Nőnapkor pedig mi láttunk vendégül 20 katonát. Szerve­zetünkben honvédelmi versenyt is rendeztünk. Négy tagunk rendszeresen jár úszni a helyi uszodába. Ugyancsak .négyen részt vettek alapszervezetünk­ből a prágai spartakiádon. Az I. alapszervezetnek 37 tagja van, s ebből 15 párttag, illetve tagjelölt. A pártbizottság ne­gyedévenként foglalkozik a SZISZ-szervezet munkájával. Beszélgetésünk véget ért. Mária Kalusová már siet is a szalag végén közben felgyülem­lett kabátok halmazához, hogy ellenőrizze a munka minősé­gét. FÜLÜP IMRE Kezdeményezésük kiállta a gyakorlati próbát A DUKLA EFSZ KOMMUNISTÁI AZ ARATÁSBAN Szlovákia déli Járásaiban mindenütt aratnak. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rás mezőgazdasági üzemeiben is napok óta a kombájnok zú­gásától hangos a határ. Az idei gabonabetakarítás egyik fő kö­vetelménye: a lehető legkisebb szemveszteséggel 10—12 mun­kanap alatt befejezni a nyár legigényesebb munkáját. Ezt az igényt fejezte ki a CSKP KB és a kormány felhívása is, mely mindenütt cselekvő akti­vitásra serkentette az aratókat. Az alkotó kezdeményezés ki­bontakoztatásának szép példái­val találkoztunk a hodosi szék­hellyel gazdálkodó Dukla efsz- ben is, ahol a szövetkezet párt- szervezete karöltve a szakveze­téssel jól egybehangolta az em­berek és gépek munkáját, si­keresen irányítja a gabonabeta­karítás egész menetét. A döntő csata eredményes kimeneteléről az efsz kommunistáinak nyilat­kozatát kötöttük csokorba. Horváth Sándor, az efsz pártszervezetének elnöke — Társult szövetkezetünkben második éve aratunk közös erő­vel. Már a betakarítási munkák politikai-szervezési tervének előkészítésekor abból indultunk ki, hogy általánosítsuk az elő­ző évi legjobb tapasztalatokat. Ezért terveinket az emberekre építettük, akik a gépek nyer­gében legtöbbet tehetnek az aratás sikeréért. A múltban, akárcsak most, Idejében és jól előkészítettük gépeinket, ne­Horváth Sándor 21. detése egyesíteni és koordinál­ni a szakszervezeti tevékenysé­get, fejleszteni a szakszerveze­tek behatóbb hozzájárulását a közügyek intézéséhez, a Nem­zeti Front választási program­jainak kidolgozásához. A szocialista kezdeményezés Az FSZM üzemi szervezetei aktivitási terveiben a feladatok elsősorban a dolgozók alkotó erőinek kibontakoztatásához irányulnak. Arról lesz szó, hogy konkré­tan kiszélesítsék a munkások és a mérnöki-műszaki dolgozók szocialista kezdeményezésének bevált formáit. Annak a tény­nek, hogy a szocialista kezde­ményezés különböző formáiban a dolgozók 80 százaléka vesz- részt, egy új hatékonyabb mi­nőségi tényezővé kell átalakul­nia. Főleg a szocialista mun­kabrigádoknak és a komplex racionalizációs brigádoknak kell konkrét segítséget és cél­tudatos tematikai irányzatot nyújtani. Folytatjuk a bevált mozgalmak fejlesztését a tüze- lőnyag, az energia, az anyag és a nyersanyag megtakarítá­sában, elsősorban a behozott nyersanyagokkal való takaré­koskodásban. Az alapszervezetektől elvár­juk, hogy segítséget nyújtsanak a termelési tartalékok feltárá­sában. A dolgozóknak részt kell venniük a 6. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításá­ban, és meg kell akadályoz­niuk a normák és a gazdasági tervfeladatok „lágyítására“ irá­nyuló mindennemű kísérletet. Ez megköveteli, hogy jobban törődjünk a csoportos szocia­lista vállalásokkal, az export­feladatok teljesítésével, szabad teret nyissunk és támogassuk a tudományos-műszaki haladást a termelésben és a szolgálta­tásokban, hatást gyakoroljunk az állóalapok nagyobb fokú ki­használására. Már most meg kell nyilvánulnia a szakszerve­zeti szervezetek közvetlen hatá­sának — mint a helyes bérpo­litika gyakorlásáért közös fe­lelősséget vállaló szervezetnek — a bérek differenciálásában. A IX. szakszervezeti *kong- resszusig az FSZM üzemi szer­vezeteinek aktivitási tervei nagy segítséget nyújthatnak a dolgozókról való gondoskodás­ban, létfeltételeik javításában. Az aktivitási tervek a mun­kavédelem és az egészségvéde­lem tökéletesítésére, továbbá az üzemi étkeztetés, az üzemi egészségügyi gondoskodás bő­vítésére, a kulturális és szociá­lis alappal való helyes gazdál­kodásra. a munkafegyelem szi­lárdítására, a munkaidő jobb kihasználására, a munkakör­nyezet és az életkörnyezet ja­vítására irányulnak. Ugyanakkor előtérbe kerül a szakszervezetek eszmei-nevelési munkája, amelyet a dolgozók körében fejt ki szoros kapcso­latban a párt politikájával. Az FSZM tagjaira gyakorolt neve­lőhatás formáinak és a tagság poli tikal-gazdasági művelődésé­nek szorosabban kell kapcso­lódnia a konkrét feladatok megoldásához. Az eszmei-neve­lési problémák megkerülése nagy károkkal járna. Ezért nem eshetünk a gondtalanság illúziójába, és nem lehetünk elnézőek a káros irányzatokkal és a társadalomellenes jelen­ségekkel szemben, amelyek a munkahelyeken a fegyelmezet­lenségben, a hanyagságban, a munkakerülésben és a kispol­gári megnyilatkozásokban ölte­nek konkrét formát. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítása közvetlenül összefügg a szak- szervezetek belső életének nagy eseményével, az FSZM évzáró taggyűléseivel és konferenciái­val. Az új szakszervezeti funk­cionáriusok és szervek demok­ratikus megválasztása csak ak­kor teljesítheti küldetését, ha a munka bíráló elemzésével pá­rosul, ha alátámasztják azzal az érdeklődéssel, hogy a rész­problémákat összekapcsolják a társadalmi problémákkal. A taggyűlések küldetése megkö­veteli, hogy elmélyüljön de­mokratikus döntő szerepük, közvetlenül a gazdaság és a dolgozók érdekeit oldják meg, és minden tagnak alkalmat nyújtanak a közös döntésben való aktív részvételre. Az év­záró gyűlések politikai, szer­vezési és személyi előkészíté­sének Időszaka próbatétel a szakszervezeteken belüli de­mokrácia szempontjából, amely csak ott állja meg helyét, ahol a szakszervezeti funkcionáriu­sok a párt irányvonalának tel­jesítésére használják ki. Az aktivitási tervek az FSZM alapszervezeteiben csak akkor teljesítik küldetésüket, ha egy­bekapcsolják a párt vezető sze­repét a tagság aktivitásával, ha minden dolgozó alkalmat kap, hogy részt vegyen kidol­gozásukban és jóváhagyásuk­ban. Az FSZM aktivitási tervei ily módon a pártirányvonal megvalósításának fontos eszkö­zévé válnak. hogy a gyakori üzemzavarok hátráltassák a munkát. Mi haszna azonban, ha kevés fi­gyelmet szenteltünk az aratási verseny kérdésének. Az értéke­lést elhanyagoltuk, Illetve csak a betakarítási munkák végén egyeztettük az eredményeket. Most, az idei aratás folyamán, új alapokra helyeztük a ver­senyt. A gabonabetakarításban részt vevő kombájnvezetők, magszállítók, a szalmaletaka- rító traktorosok, a préselő gé­pek kezelői, akárcsak a kaza- lozók és a tarlóhántást végző traktorosok munkáját célpré­miumokkal jutalmazzuk. Alap­szervezetünk kommunistái pe­dig külön pártmegbízatásokat vállaltak az aratás meggyorsí­tására, jó minőségű elvégzésé­re. A nyilvános pártgyűlésen többször hangsúlyoztuk: nem hőstetteket és nem is csodákat várunk, hanem az alkotó mun­ka tisztességét. A gyakorlat igazolta törekvéseinket. Közös erőfeszítéseink árán rövidesein magtárba kerül a tenger gabo­na s elmondhatjuk: nem volt hiába a biztatás. Píver Dezső, efsz-elnök — A most folyó egészséges munkaverseny, melyet minden második nap pontosan értéke­lünk és szövetkezetünk Aratási Híradójában közzéteszünk, nem­csak a munkák ütemét lendí­tette előre, hanem fokozta tag­ságunk termelési igyekezetét is. A célprémiumokat minden előző napi legjobb eredményei­ért közvetlenül a gabonafölde­ken kifizetjük. Például az ara­tást követő második napon Hó- dossy László és Szele Miklós SZK-5-ösön dolgozó kobájnve- zetőknek, mivel a fél százalé­kot sem haladta meg teljesít­ményükben a szemveszteség, 44 koronát, Szável Dezsőnek pe­dig, aki SZK—4-esen dolgozik, 0,6 százalék veszteség után 28 korona célprémiumot fizettünk ki. Az a kombájnvezető, aki három százalékos veszteséggel dolgozik, napi teljesítménybéré­nek 15 százalékát kapja pré­miumul. Három százalék vesz­teségen túl senki sem kap il­letményt. Persze hozzá kell tennem, ily arányú veszteséget egyetlenegy kombájnnál sem tapasztaltunk. Ezenkívül termé­szetesen egy összegben az ara­tásban részt vevő csoportok munkáját is jutalmazzuk. Ért­hető tehát, ha szövetkezetünk­ben nincs torlódás, szinte óra­műpontossággal működik min­den gépezet. Farkas Imre mérnök, az efsz agronómusa — Amikor pártszervezetünk a munkaversenynek ezt a for­máját javasolta, és elfogadásra a széles tagság elé terjesztette, a gazdasági eredmények eléré­sén túl nagy lépést tett előre az emberek nevelésében, gon­dolkodásának formálásában Is. Ez a legnagyobb záloga annak, hogy az aszályos évjárat dacá­ra jó terméssel számolhatunk, s szemes terményekből hozzá­járulhatunk az önellátás bizto­sításához. Csak a szemléltetés kedvéért említem: búzából és árpából 30 320 mázsa gabonát adunk az állami alapokba, ma­radéktalanul teljesítjük a XV. kongresszus határozatát, töret­lenül támogatjuk gazdaságpoli­tikáját. Néhány szóval még ér­zékeltetni szeretném, hogy a következő napok, miután túl­Farkas Imre mérnök érnek a gabonák, még nayobb szervezettséget követelnek az aratásban. Többféle típusú és teljesítményű kombájn dolgozik földjeinken, s a teljesítményel- térés növeli a gépek munkájá­nál a jó szervezés Igényit, de növeli a szállítási munkák ala­pos szervezettségét is. A szállí­tókapacitás ló kihasználhatósá­ga érdekében, szükség van a maximális egybehangol iságra nemcsak a gabonatáblákon és utakon, hnem a gabona átvé­telénél, raktározásánál is. Rácz Péter, az efsz alelnöke Rácz Péter — Talán arról is beszélni kellene, ml adott Ilyen lendü­letet az aratási versenynek? Bár sokszor mondottam, de most újra hangsúlyozhatom: a kom­munisták példamutatása, dere- kas helytállása, aminek gazdag hagyományai vannak szövetke­zetünkben, Neveket is bátran említhetek: például Gáspár Sándor, Fi/gedi Dezső, a leg­fiatalabb párttagunk, Fábián Mihály, Gombos István és még sokan mások, akik egész éven át a legnagyobb erí'bedobással dolgoznak, most az aratásban is kiváló eredményekkel dicse­kedhetnek. Ezek a konbájnve- zetők a legkisebb sznmveszte- séggel és a legnagyobb napi tel­jesítményekkel dolgoznak a ga­bonabetakarítás megkezdésétől. Természetesen a kommunisták munkájának nemcsak az aratás, hanem az egész növénytermesz tés és az állattenyésztés jó eredményei is fontos értékmé­rői. Ezekben a napokban a mi szövetkezetünkben már har­madszor kaszáljuk az évelő ta­karmányokat. Igen! Megtehet­jük, mert szünet nélkül öntö­zünk, éjjel-nappal pótoljuk a hiányzó csapadékot. Ennek kö­szönhetjük, hogy a zöld futó­szalag, ahogy mondják, tavasz óta nem szakadt meg, friss, zöld takarmányt etetünk. Nem­csoda tehát, ha a tehenenkén­ti napi tejhozam 11 liter körül mozog, s mind a tejtermelés­ben, mind pedig a napi eladás­ban az elsők között szerepelünk a járásban. A Dukla Efsz pártszervezeté­nek, kommunitáinak bátor kez­deményezése a munkaverseny­ben kiállta a gyakorlati próbát, mert politikai tömeg munká­juk minden mozzanatát szem­besítik az aratás társadalmi követelményeivel, a várható és a tényleges eredménnyel. SZOMBATH AMBRUS (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents