Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-15 / 167. szám, csütörtök
SZÉP TERMEST ÍGÉR A KATAR A közép-szlovákiai kerületben ezekben a napokban már igazi aratási hangulat uralkodik a földművesek körében. A déli járásokban az elmúlt hét közepe óta, amikor a Sečiankyi flpoly- szécsénke) Efsz határában a kerületben elsőként elindultak a kombájnok, már több egységes földművesszövetkezet és állami gazdaság gabonaföldjén is munkához láttak az aratók. A Veľký Krtíš-t, a Rimavská So- bota-í és a luöeneci járás legtöbb mezőgazdasági üzemében egy-két nap múlva kerül sor az ünnepélyes első kaszavágásra. Amint azt fán Dimoš mérnök, a Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság főagronó- musa elmondta, Közép-Szlová- kiában az idei nyáron összesen 128 341 hektárnyi területről kell betakarítani a gabonát. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok határában a tavalyihoz képest csaknem 4000 ha-ral növekedett meg a gabona vetésterülete. Az elmúlt ősszel a legtöbb szántóföldi parcellába búzát vetettek. Az árpatermést több mint 49 hektárról kell betakarítani. Ezenkívül az idén is sok munkát ad majd az őszi repce, a hüvelyesek, a mák, a len és a mustár aratása is. A mezőgazdasági üzemek dolgozói a kerüleben mindenütt nagy gonddal készültek a nyári terménybetakarításra. A gabonatermesztő gazdaságokban, illetve a gép- és traktorállomásokon az elmúlt napok folyamán mindenütt elvégezték a gépjavítások túlnyomó részét. A pótalkatrészek beszerzési gondjai, sajnos, ismét megnövelték a gépjavítók gondját, a mezőgazdasági üzemekben, valamint a gép- és traktorállomásokon azonban mindent megtettek annak érdekében, hogy egyetlen gabonakombájn és más szükséges gép se vesztegeljen kihasználatlanul az aratás napjaiban. Hasonlóan örvendetes, hogy a kerület mezőgazdasági üzemeiben ismét megnövekedett a gabonakombájnok száma. Ezenkívül a legtöbb helyen új szállítóeszközöket is vásároltak és nagy gondot fordítottak a raktározási és a gabonaszárítási lehetőségek megjavítására. Kö- zép-Szlovákiában ezúttal összesen 1182 nagy teljesítményű saját gabonakombájn áll a földművesek rendelkezésére. Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban aránylag sok régebbi gyártmányú aratógépet kiselejteztek, ezekben a napokban 54- gyel több kombájnt lehet munkába állítani, mint a tavalyi aratás idején. Elsősorban a nálunk már jól bevált német E-512-es kombájnok száma növekedett jelentősen Nem kevés azonban az olyan gabonatermesztő gazdaság sem a kerületben, amelyek határában már a legkorszerűbb szovjet gyártmányú NIVA és KOLOS jelzésű kombájnok is dolgozni fognak. — A munkaszervező szakemberek az elmúlt hetekbe« a kerület minden vidékén nagy gondot fordítottak az aratási munkák részletes ütemtervének kidolgozására — magyarázta Ján Dimoš elvtSrs. — Minden egységes földművesszövetkezetben és állami gazdaságban két változatban készítették el az ütemtervet, számolva az esetleges kedvezőtlen időjárással. A gabonabetakarítás sikere érdekében a mezőgazdasági üzemek vezetői ezúttal is jó előre szerződést kötöttek a brigádos kombájno- sokkal. Az északi járásokból, ahol mintegy 18—25 nappal később érik be a gabona, még az első kaszavágást megelőzően késedelem nélkül útnak indultak a kombájnok a kerület déli vidékeire. A mezőgazdasági iizomek között létrejött megállapodások értelmében a földművesek ezúttal 561 brigádos kombájnnal és számos egyéb gépi eszközzel segítik majd kölcsönösen az aratási munkák agrotechnikai határidőben való elvégzését. Az egységes föld- művesszövetkezetek, illetve az állami gazdaságok dolgozói ezenkívül összesen 278 brigá- doskombájnt várnak a nyugatszlovákiai kerületből és a csehországi gazdaságokból. Közép- Szlovákiában így átlagosan 63 hektár termésének betakarítása lesz majd egy-egy kombájnos feladata. Az elmúlt hetekben — csakúgy, mint az ország más vidékein — a közép-szlovákiai kerületben is a száraz időjárás sok gondot okozott a mezőgazdasági szakembereknek. Az aránylag hosszan tarló csapadék- hiány mindenütt éreztette kedvezőtlen hatását. Elsősorban a takarmánynövények, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica fejlődésében hagyott nyomot a szokatlan száraz forróság. A legtöbb helyen azonban a gabona termése miatt is sokat aggódtak a növénytermesztő gazdaságokban. A száraz meleg a kerület déli vidékein egyaránt meggyorsította az őszi repce, az árpa és a búza érését, ami a rendkívüli jó termés reményével biztató gabonaföldeken komoly károkat is okozhatott volna. Szerencsére július első napjaiban fokozatosan enyhülni kezdett a forróság és az elmúlt hét végén a kerületben úgyszólván mindenütt megeredt az eső. Az elmúlt heti esők mindenütt elhárították a már-már elkerülhetetlennek vélt hozam- csökkenés veszélyét. A kerület középső részén és az északi járásokban, ahol még csak készülni kell az aratásra, különösen sokat jelentett a csapadék. Nemcsak a gabonatermesztőknek, hanem a burgonya és a takarmánytermés miatt aggódó szakembereknek is. Az utóbbi hetekben a kerület mezőgazdasági dolgozói minden lehetőséget kihasználtak az öntözésre is. Annak ellenére, hogy aránylag kevés helyen van megfelelő öntözőberendezés, úgyszólván mind a tizenhárom járásban nagy munkát végeztek el. Főleg a burgonya- földeken és a takarmánynövények parcelláin üzemeltették a berendezéseket. Amint egy-egy dűlőben enyhítettek a szárazjá- gon, késedelem nélkül átszállították a csöveket, a szórófejeket és a berendezések egyéb részeit a többi parcellára. A legtöbb helyen jól kihasználták a locsolóautókat is. Üzemek, gyárak és intézmények dolgozói is kivették részüket ebből a munkából. — Örömmel mondhatom el, hogy mezőgazdasági dolgo- zóink ismét jól felkészültek a szalma késedelem nélküli betakarítására is. Az északi járásokból a kombájnok mellett a szalmabetakarítás gépi eszkö- zeit is útnak indították a kerület déli vidékére. Intézkedéseket foganatosítottak, hogy lehetőleg egyetlen szál se vesz- szen kárba. A takarmányozásra megfelelő árpaszalma mellett nagy figyelmet fordítunk majd a búzaföldeken is a szalma betakarítására. Ezt hasonlóan fontos felaadtnak tarrtjuk, mint a szemveszteségek elkerülését. A kerület gabonaföldjein ezúttal minden bizonnyal köny- nyebb lesz az aratás, mint m' években. Az idei nyáron ugyanis sehol sem dőlt meg a gabona. Ezenkívül a korszerű gépekből is elég áll a földművesek rendelkezésére. A fáradságból persze így is kijut az aratóknak. De ez alig lényeges, mert a határ szép termést ígér. éáeiloíi LALO KAROLY Csendes léptekkel közeledek az árpatábla szélén álló csoporthoz. Csak köszönök és jó munkát kívánok, egyebet nem mondok, nem zavarom meg a beszélgetést. Az aratók sem zavartatják magukat, hiszen ismernek, falubeli vagyok, sejtik miért jöttem. Inkább hallgatom, emlékezetembe vésem a gondolataikat. Látogatásomkor második napja tartott az aratás az Ipolybalogi Efsz árpatábláján. — Holnap vasárnap lesz — mondja Molnár István agronómus —, de ki ketl használni minden percet. En úgy gondolom, hogy holnap is menne a munka. Senkinek sincs ellenvetése, sőt, még helyeslik is az agronómus szavait: „Természetesen1. Már csak nem ülünk otthon, amikor itt van a megkezdett árpatábla!" És valóban nem ültek otthon, amint arról másnap meggyőződhettem. Zajos volt a határ vasárnap is. A tizenöt napra tervezett aratáshoz szükség van minden percre. S hogy mennyi aratnivaló vár az ipolybalogi ÖTVEN EMBER ELÉG Aratási pillanatkép — Hágy ember kell ma az aratáshoz? — Ma? Kell a tíz kombájnra húsz kombájnos, a traktorokra vezetők, akik elhordják a szemet, a szalmát, ez tíz, tizenöt ember. Aztán a raktárban és a szárítóknál szintén ennyi. Mindent összevetve ötven dolgozóra van szükség. — Mennyi a tervezett eladás? — Ötvenhét vagont irányoztunk elő, amit az eddig ígérkező hektárhozamok alapján teljesíteni is tudunk. Igaz ugyan, a szem meglehetősen besült, de azért még nem „tragikus“ a helyzet. — Az alkatrészhiánnyal kapcsolatban volt-e ok a panaszra? — Panaszra éppen lett volna ok elég, de komolyabb hiányunk jelenleg még nincsen. Mindent idejében beszereztünk, igaz, hogy a legkülönfélébb helyekről. Apróbb alkatrészeket az esztergapadon magunk is készítettünk, kombájnjaink tehát üzemképesek. Kép és szöveg: ZOLCZER JÁNOS Ji tudomány segítségével és a társadalom támogatásával NÖVEKSZIK A KELET SZLOVÁKIAI SÍKSÁG SZEREPE HAZÁNK MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSÉBEN Növekvő élelmiszerszükségletünket a mezőgazdasági dolgozók elsősorban a termelés növelésével elégíthetik ki. Hazánk vidékei közül a hektárhozamok növelésére, a talaj termékenységének fokozására a kelet-szlovákiai kerületben van a legnagyobb lehetőség. Mint Ismeretes, a michalovcei, a trebišovi és részben a vranovi járás határában elterülő mintegy 140 000 hektáros kelet-szlovákiai síkságon az évi csapadékeloszlás nagyon rendszertelen. Olykor hosszan tartó szárazság, máskor pedig kiadós esőzések állnak be. A kormány 1955-ben 2085-ös határozatával feladatul adta a kelet-szlovákiai síkság vízrendezését, illetve az öntözőberendezések kiépítését. A program megvalósítását három szakaszra osztották. Az első szakaszban a síkság folyóvizeinek szabályozását, illetve víztárolók építését tűzték célul. A víztárolók építésénél tervbe vették az öntözéses gazdálkodás feltételeinek kialakítását, valamint a lakosság ivóvízszükségletének biztosítását. Az első szakaszban a tervek 45 000 hektár földterület vízrendezését is előirányozták. A második szakaszban 67 000 hektár mezőgazdasági földterületről tervezték a víz lecsapolását, s az öntözőrendszerek fokozatos kiépítését. A harmadik szakaszban a tervek szerint 110 000 hektáron kell a komplex öntözőrendszereket kiépíteni. A program megvalósítása A naptár 1959 május 30-át mutatott, amikor a kelet-szlovákiai síkságon hozzáláttak a munkák megkezdéséhez. A hetvenes évek végéig elvégezték a szabályozási munkákat a Laborec, az Uh, a Latorica és a Bodrog folyók mentén, felépítették a čičarovcei, a Veiké Ráskovce-i, a stretávkaí és a Streda nad Bodrogom-i vízelvezető állomásokat, valamint a bési száraz víztárolót, amely, szükség esetén 53 millió köbméter víz befogadását teszi lehetővé. Ugyancsak ebben az időszakban készült el a 334 millió köbméter víz befogadására alkalmas Šírava víztároló, amely szlovák Tengerként vált ismertté. Az állami meliorációs vállalat dolgozói ez alatt a 11 év alatt 14 000 hektár földterületen a talajjavító munkákat is elvégezték, s 6000 hektáron öntözőrendszereket is építettek. Az 5. ötéves tervidőszakban az SZSZK kormányának 326/71-es határozata feladatul adta, hogy a kelet-szlovákiai síkság hidromeliorációs munkáit tovább kell folytatni. 700 millió koronás beruházással fél évtized alatt sikerült is további 30 630 ha mezőgazdasági földterületet alagcsövezni. Öntözőrendszerek is épültek további 9418 hektáron, s mindezen kívül 18 009 hektárnyi területen nem beruházási jellegű talajjavító munkát is végeztek. A meliorációs munkálatok előtt sokakban felmerült a kérdés: vajon érdemes-e ilyen nagy költségeket fordítani a kelet-szlovákiai síkság vízrendezésére? Nos, azoknak lett Igazuk, akik azt mondták, hogy érdemes. Tavaly és azelőtt a michalovcei és a trebišovi járásban gabonafélékből már 33, cukorrépából pedig közel ötszáz mázsás hozamokat is elértek. Másfél évtized alatt sikerült elérni, hogy Zemplén és Bodrogköz egykori mocsaras területein kiváló legelők, az azelőtti gyenge legelők helyén pedig jó termést adó szántóföldek vannak. Az itt élő emberek környezete is szebb lett. A hatodik ötéves tervidőszak során a tervbe vett 40 000 hektárnyi mezőgazdasági földterület alagcsöve- zése, illetve a már kiépített rendszerek karbantartása minden bizonnyal további előrehaladást jelent majd ezen az úton. Tudományos alapokon termelni Társadalmunk azonban az eddiginél is eredményesebb termelést vár el az itteni vidék mezőgazdasági dolgozóitól. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága a kerületi mezőgazdasági igazgatósággal együtt legfontosabb feladatának tartja, hogy eleget tegyen ennek az elvárásnak. Az említett szervek felkérése alapján a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia dolgozói tudományos alapossággal elemezték a kerület talajtani és biológiai helyzetét. E munka során megállapították, hogy az Ondava folyótól egészen a Sajóig terjedő vidék a következő évszázadokban fontos szerepet töl hét be hazánk mezőgazdasági termelésében. Karéi Kudrna akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia elnöke a közelmúltban Michalovcén megrendezett konferencián elmondta, hogy a kelet-szlovákiai síkságot nagvon gazdag gabonatermesztő vidéknek tartja, ahol a kukorica, a cukorrépa, a szója és a napraforgó, valamint i zöldségfélék termesztéséhez is kiváló lehetőségek vannak Véleménye szerint ezen a területen a mezőgazdasasi termelés sikere elsősorban az évelő takarmányok termesztésének eredményességétől függ. Amennyiben 1980-ig sikerül elérni, hogy a szarvasmarha takarmányozáshoz a kerületben elegendő tömegtakarmányt termeljenek, akkor elmondhatjuk, hogy a szakéin berek nem érdemtelenül vették kezükbe ezt a problémát. Jelenleg ugyanis a kerületben 1 hektár mezőgazda- sági területre mindössze 0,5 darab szarvasmarha jut, de a takarmányszükségletet még ennyi állatnak sem tudja biztosítani a kerület mezőgazdasága. Az említett michalovcei konferencián egy mezőgazdasági tudományos dolgozókból álló csoportot szerveztek. A hét főből álló csoport tagjainak az lesz a feladatuk, hogy felméréseik alapján minél gyorsabban kidolgozzák a tudományos alapokon folytatott termelés módozatait, s így meghatározzák az utakat a kerület mezőgazdaságának fejlesztéséhez. A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint a keletszlovákiai kerületben a 6. ötéves tervidőszakban elérhető a gabonafélék 36,3 mázsás, valamint a cukorrépa 446 mázsás átlagos hektárhozama, s ilyen hozamok mellett már az is reális, hogy az 1 hektár mezőgazdasági földterületre eső szarvasmarha száma elérje a 0,95-öt, melyhez a kerület a szükséges takarmányt is saját termeléséből tudja majd fedezni. SZÁSZAK GYÖRGY kombájnosokra? Ezt ugyancsak az agronómustól tudtam meg. — Búzából négyszázötven hektárt, árpából százötven hektárt vetettünk, jelenleg csak a szövetkezet három E 512-es kombájnja arat, de a hét elején a kisegítő gépek is megjönnek. Három Dubovéból, négy pedig Palojtáról érkezik, ahová az itteni aratás befejezése után mi megyünk segíteni.
