Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-02 / 156. szám, péntek

Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciája

A küldöttségek vezetőinek felszólalásai

I. Biien, a Török Kommunista Párt főtitkára

Jakob Leichleiter, a Svájci Munkapárt PB tagja, a KB titkára

Jákob Lechlejter felszólalásában elmondotta, hogy a svájci nagytőkének, amely hosszabb ideig egyedülálló helyzetben volt a világon, napjainkban szembe kell néznie egyfelől a szocialista országok növekvő gazdasági hatalmával, másfelől pedig a kapitalista világ általános politikai és gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságával. A kapitalista világgal szorosan ösz- szekötött Svájcot, noha megkésve, de annál gyorsabb ütemben elérte a válság.

— A Svájci Munkapárt — mondotta — olyan intézkedéseket kezdeményez, amelyek a gazdaságot fokozatosan a nép szolgálatába állítanák, korlátoznák a monopóliumok uralmát. A Svájci Munkapárt politikája arra irányul, hogy megteremtse a munkásosztály egységét és széles, monopóliumellenes frontot hozzon létre.

Svájc semlegességével kapcsolatban különösen kiemelte az enyhülés, a leszerelés jelentőségét, a helsinki értekezlet pozitív szerepét. Hangoztatta, hogy a burzsoá sajtó viszont rendszeresen megkísérli eLferdíteni a kis országok számára is oly fontos helsinki záróokmány értelmét.

Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt KB első titkára

— Az európai kommunista és munkáspártok legutóbbi konferenciája óta több mint kilenc év telt el. A mostani berlini konferencián pártunk, mint legális párt vesz részt — mondotta többek közt Hariía- osz Florakisz, a Görög KP KB első titkára. — A győzelmet pártunk és népünk 30 évi kemény harca előzte meg. Ezt a harcot a nemzetközi kommunista mozgalom és a világ haladó erőinek támogatásával vívtuk.

Ezután kijelentette: — Pártunk azért támogatta kezdettől fogva a konferencia összehívásának a gondolatát, hogy az európai kommunista és munkáspártok erőfeszítéseinek egybehangolásával erősödjék a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért Európában vívott harc.

Úgy véljük, hogy a konferencia dokumentuma megfelel ezeknek a céloknak. Pártunk erejéhez mérten mindent megtesz azért, hogy a dokumentum elvei megvalósuljanak. Ebből kiindulva a görög párt jövőbeni ideológiai és politikai tevékenységében, az amerikai imperializmus, a NATO, valamint a belső reakció ellen tovább folytatódó harcában nagy hangsúlyt fektet majd a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek védelmére.

A görög párt is osztja a testvérpártok meggyőződését, hogy az egyes országok eltérő adottságai problémákat vetnek fel a szocialista átalakulásokhoz vezető úton. Azt is tudjuk, hogy az eltérő problémák eltérő megközelítést követelnek. Tisztában vagyunk egyúttal azzal, hogy a múltban éppen a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei, valamint a közösen elfogadott akcióprogram tette lehetővé a forradalmi munkás- mozgalom történelmi jelentőségű győzelmeit. Görögország kommunistái éppen ezért üd- vözlik a testvérpártok kölcsönös megértéséhez vezető minden olyan lépést, amely előtérbe helyezi a közös harc ügyét, a közös stratégia kidolgozását.

A Görög KP első titkára be— Maga az a tény, hogy 29 európai kommunista és munkáspárt jött össze erre a konferenciára és közös antiimperialista dokumentummal lép a világközvélemény elé, amelyben síkraszáll a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért, erősíteni fogja a nemzetközi munkásmozgalmat, a nemzeti és a társadalmi felszabadításért küzdő mozgalmat, a békét és a biztonságot a világon — hangoztatta I. Bi- len, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára.

— A konferencia elé terjesztett dokumentum alkalmas arra, hogy erősítse a törökországi munkásmozgalom küzdelmét az imperializmus, a NATO ellen, hogy bátorítsa az

antiimperialista erőket országunkban — jelentette ki.

Részletesen foglalkozott Törökország belső helyzetével. Elítélte a jelenlegi török kormánynak a monopolburzsoázia, a nagybirtokosok érdekeit szem előtt tartó politikáját. Megbélyegezte a Ciprus elleni agressziót és a szigetország egy részének megszállását. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a török munkásosztály küzdelmében az egységre törekszik. A munkásosztály gazdasági harca politikai küzdelemmé alakult át. — Nem véletlen — mondotta —, hogy az 53 év óta első szabad május elsején idén csak Isztambulban mintegy 500 000 munkás demonstrálta egységét a proletár internacionalizmus szellemében.

Henk Hoekstra, a Holland Kommunista Párt elnöke

IQ

1976

/II. 2.

Henk Hoekstra, a Holland Kommunista Párt KB elnöke, beszédében nagy jelentőségűnek nevezte a kommunisták és munkáspártok közötti jelenlegi és jövőbeni széles körű vélemény- és tapasztalatcserét.

Beszélt arról, hogy a gazdasági és pénzügyi válság nagymértékben megrendítette a kapitalista rendszert. A válság hevessége nyilvánvalóvá tette a jobboldali szociáldemokrata álláspont csődjét. Ezek között a körülmények között a szak- szervezeti mozgalom egyúttal mind harciasabb álláspontra helyezkedik, erősödött a dolgozó tömegek törekvése az egységes fellépésre. Ez különböző országokban eltérő módon mutatkozik meg, a nemzeti sajátosságoknak megfelelően.

A Holland Kommunista Párt elnöke azt a véleményét fejtette ki, hogy a jelenlegi körülmények között a kommunista és munkáspártoknak, amelyek a marxizmus—leninizmus alapján egyedül képesek távlatot kínálni, országaik néptömegeinek érdekeiből kiindulva, önállóan meg kell határozniuk tevékenységüket, s ezzel hozzájárulniuk a békéhez, a biztonsághoz, a társadalmi haladáshoz Európában és az egész világon.

Egyszersmind — mondotta —, pártjának az a véleménye, hogy a kommunista pártoknak önálló irányvonaluk, önálló tevékenységük alapján — egyeztetniük kell tevékenységüket, fejleszteniük a szolidaritást.

Henk Hoekstra reményt keltő tényként beszélt arról, hogy több országban a kommunisták, a szocialisták együttesen lépnek fel a nagytőke ellen. Hangoztatta: a reakciós erők az európai kapitalista országokban a dolgozók demokratikus jogai, a parlamenti demokrácia és a nemzeti szuverenitás ellen törnek.

Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke

— Az a tény, hogy hosszas előkészítések után és bizonyos kérdésekben felmerült nézet- eltérések ellenére egy asztalnál ülünk és ezen az asztalon közös dokumentumtervezet fekszik, azt mutatja, hogy mi, kommunisták, tudatában vagyunk országunk munkásosztálya és népe iránti kötelességünknek, s hogy politikai tevékenységünket az egységre irányuló akarat határozza meg — hangoztatta Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke.

Beszélt arról, hogy a berlini konferenciára abban az időben került sor, amikor a világon történelmi fordulat ment végbe a hidegháborúról a feszültség enyhülése felé, amikor elterjednek a békés egymás mellett élés elvei.

A Német Kommunista Párt elnöke hangoztatta: sok minden

valóra vált abból, amiért a kommunisták Európában és az NSZK-ban küzdnek, amiért a békeszerető erők harcolnak. Egyúttal emlékeztetett az NSZK és általában a NATO- országok erőfeszítéseire a fegyverkezés terén. Emlékeztetett rá: az NSZK-ban némelyek megkísérlik, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyeibe. Beszélt a demokratikus jogok és a szabadságjogok korlátozásáról, a jobboldali tendenciák erősödéséről, az NSZK politikai és társadalmi életének valamennyi területén. Emlékeztetett rá, hogy a nyugatnémet reakciós körök pekingi vezetőkkel szövetkezve fordulnak a Szovjetunió és más szocialista országok ellen. — A német imperializmus agresz- sziós és reakciós volta nem változott meg. — hangoztatta Herbert Mies. A.

Jean Terfve, a Belga Kommunista Párt alelnöke

— Pártunk nagy megelégedéssel veszi tudomásul, hogy létrejött az európai kommunista és munkáspártok konferenciája. Az a véleményünk, hogy az értekezlet hasznos lesz — jelentette ki a belga küldöttség vezetője, majd így folytatta:

— Az előkészítő munka, az ottani viták hozzájárultak ahhoz, hogy felszínre hozzák a pártok előtt álló alapvető jelentőségű kettős kötelesség problémáját. Először is minden pártnak kötelessége, hogy harcát olyan politikai irányvonal alapján folytassa, amely megfelel az illető ország társadalmi, gazdasági és politikai feltételeinek, az ország és az ott uralkodó helyzet sajátosságainak. Másodszor: minden kommunista és munkáspártra az a feladat hárul, hogy együttműködését és internacionalista szolidaritását Marx, Engels és Lenin nagyszerű

gondolatainak alapján folytassa és fejlessze, hogy minden pártnak a maga munkásosztálya és népe előtti felelősségét össze kell kötni a világ munkásaival, az összes haladó mozgalmakkal és az összes harcban álló népekkel való kölcsönös szolidaritással.

— A kapitalista Európa kommunista és munkáspártjai előtt álló feladatok a következőkben összegezhetők: élére kell állni a tőkés rend alapvető megváltoztatásáért folyó harcnak, vezetni kell azt, s meg kell világítani ennek a harcnak a jelentőségét. El kell oszlatni a tőkés renddel kapcsolatos illúziókat, hasznos és értelmes alternatívákat kell javasolni, s meg kell fékezni azokat az áramlatokat, amelyek felelőtlen, türelmetlen akciókkal csak rontanának a harc esélyein — mondotta a Belga KB alelnöke.

fejezésül hangoztatta: Ä görög nép a maga tapasztalataiból tudja, hogy a szovjetellenes- ség minden időben csak kőrőra volt hazájának. Ezárt a görög kommunisták a szovjetellenességgel szemben vívott harcot a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc elengedhetetlen, szerves részének tekintik.

Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára

„Míg a nemzetközi feszültség és a hidegháború légköre a kapitalista országok reakciós politikájának, a szabadság korlátozására t^tt intézkedéseknek, az imperialista beavatkozásoknak és intervencióknak malmára hajtja a vizet, a feszültség enyhülése és a különböző társadalmi rendszerű államok haladása, biztonsága és együttműködése megteremti a kedvező feltételeket a nemzeteknek a demokráciáért, a haladásért és a nemzeti függetlenségért vívott küzdelme számára — mondotta beszédében Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára.

A továbbiakban elmondotta, hogy a portugál forradalom megteremtette a feltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint az úgynevezett harmadik világ országaival, valamint a volt portugál gyarmatokkal, amelyek felszabadultak a gyarmati uralom alól, és új, független államokká váltak.

A reakciós és konzervatív erők, valamint azok az erők, amelyek Portugáliában a külföldi imperializmus érdekeit szolgálják, nem tartják érdeküknek e kapcsolatok fejlesztését. A rágalmazó kampány, a provokáció, az őllami szervek részéről tapasztalható hanyagság, közönyösség, a különböző szintű szabotázsakciók azt szolgálják, hogy megzavarják az együttműködést a szocialista országokkal, amely mind ennek dacára jelentősen előrehaladt.

A Kínai Népköztársaság a mai napig is visszautasítja a kapcsolatok felvételét az új demokratikus Portugáliával, viszont kijelenti, hogy készen áll e kapcsolatok felvételére, ha Portugáliában jobboldali kormány kerül hatalomra kommunisták részvétele nélkül.

Alvaro Cunhal beszédének további részében az új portugál alkotmányról szólt, majd elmondotta, hogy az új demokratikus rendszer néhány alapvető sajátosságával eltér a többi nyugat-európai ország rendszerétől.

„Vannak olyan emberek, aki azt hiszik, hogy a forradalmi erők, főleg a Portugál Kommunista Párt e forradalomnak olyan ritmust diktál, amely nem egyeztethető össze a tényleges erőviszonyokkal. Az igazság az, hogy Portugáliában már régen felújították volna a fasizmust, ha a portugál forradalmi erők nem tudták volna merészen és érezhetően megsebezni a monopoltőkét és a nagybirtokosok vagyonát, ha a munkásosztály nem ellenőrizné hatékonyan több üzem életét.

Feltétlenül fontos figyelmesen tanulmányozni és megérteni a többi ország forradalmi mozgalmának és testvérpárt^ jainak tapasztalatait és c tapasztalatokat körültekintően alkalmazni.

Portugáliában a demokrácia építéséhez vezető út nem válhat a monopoltőkéhez való visszatérés útjává, hanem e történelmi vívmány megszilárdításává, melynek szocialista távlatát leszögezi az alkotmány.

Konferenciánk döntő jelentőségű pártjaink barátságának, szövetségének, együttműködésének és szolidaritásának megszilárdítása szempontjából. Valamennyiünk közös alapvető célja az, ami pártjainkat megkülönbözteti más pártoktól, és ez a cél a közös küzdelemben testvéri összefogásban egyesíti pártjainkat.

Portugáliában nincs olyan nap, amikor a reakciós és konzervatív erők ne tennének pártunkkal szemben zsaroló jellegű követelményeket, miszerint mondjunk le internacionalista politikánkról, arra igyekszenek rávenni pártunkat, hogy szembeszegüljön a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal és a testvérpártokkal.

Az ilyen zsarolásra azzal válaszolunk, hogy szilárdan állunk pozícióinkon, a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a testvérpártok, a nemzeti felszabadítás! harc és főleg a volt portugál gyarmatokon élő nemzetek és forradalmi pártjaik iránti barátság, szolidaritás és segítségnyújtás pozícióin.

Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára

Erich Honecker elhangzott beszédében többek között a következőket mondotta: .,A Német Szocialista Egységpárt az európai kommunista és munkáspártok képviselői előtt nyilvánítja ki azt az elszántságát, hogy továbbra is támogatja az európai békéért, biztonságért, együttműködésért, társadalmi haladásért folytatott harcot. Közismert, hogy a kommunista és munkáspártok közös akciói a múltban mindig olyan eredménnyel jártak, amelyek hozzájárultak a társadalmi haladás továbbviteléhez, sőt újabb Impulzusokkal gazdagították azokat. Európa népe napjainkban, amikor egyre inkább tapasztalhatók az európai feszültség enyhülésének átütő sikerei, szükségét érzi ismét a kommunisták szavának; amikor az elért pozitív tendenciák mellett fel kell figyelnünk az azokat fenyegető komoly veszélyekre. Ez ellen felemeli hangját pártunk csakúgy, mint a többi kommunista és munkáspárt. Pártjaink ilyenforma magatartása látszólag saját országa népének érdekeit szolgálja, azonban amennyiben pártjaink nemzetközi szolidaritása egyre erősödik, annál jobban egyeztethetjük közös harci feladatainkat, amelyek végeredményben összhangban vannak országaink munkásosztályának és dolgozóinak érdekeivel.

A mostani értekezleten elfogadott záródokumentum olyan kérdéseket tartalmaz, amelyek rendkívüli jelentőségűek az egész emberiség szempontjából, amelyek Európa nemzetei számára létfontosságúak, és a szó legszorosabb értelmében megalapozottak. Ilyen szempontból a berlini konferencia szinte felmérhetetlenül nagy jelentőségű. Már most megállapíthatjuk, hogy következményei éreztetik majd hatásukat a nemzeti és nemzetközi munkásmozgalomban, és aktivizáló erővel hatnak.

Az utóbbi években sokat megvalósítottunk abból, amiért a kommunisták a többi békeszerető és demokratikus erővel küzdöttek a hitleri fasizmus leverése óta eltelt időszak alatt. Nagyra értékeljük, hogy a helsinki európai biztonsági értekezlet a nemzetközi jog szempontjából megerősítette a második világháború után Európában kialakult állapotokat, és megteremtette a tartós európai béke alapjait. Napjainkban Is érvényes az a megállapítás, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésén kívül napjainkban nincs más el[Folytatás a 4. oldalon)