Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-02 / 156. szám, péntek

Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciái a A küldöttségek vezetőinek felszólalásai Brezsnyev és Husák elvtárs baráti beszélgetése a berlini konferencia szünetében. (ČSTK — ZB felvétel) (Folytatás a 3. oldalról) fogadható alternatíva. Az eddig elért sikerek azt eredményez­ték, hogy a nemzetközi erővi­szonyokban alapvető átcsopor­tosulások történtek a szocialis- mus és a béke erőinek javára. A nemzetközi feszültség eny­hülése napjaink világpolitiká­jának egyik fő tendenciája lett. Amennyiben a nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett pozitív változásokról szólunk, feltétlenül szükséges megemlí­teni azt a hatalmas igyekeze­tei, amelyet mindenekelőtt a Szovjetunió fejtett ki ennek érdekében. Sosem felejthetjük el azt a történelmi vtettet, hogy a világ első szocialista állama milyen áldozatokat hozott a fasizmus leverése érdekében az egész emberiségért. A jelenlegi erőviszonyok fel­tételei között legfontosabb fel­adatunk az, hogy megfékezzük az agresszív imperialista erő­ket, és biztosítsuk Európa bé­kéjét és biztonságát. Mind­emellett tudatosítjuk azt is, hogy ennek elérése közben felmerülnek az európai bizton­ságot pozitív és negatív irány­ban befolyásoló tényezők. A helsinki értekezlet eredmé­nyei ugyan kiszélesítették az európai béke és biztonság alap­ját, de korántsem elégedhe­tünk meg az elért eredmények­kel, hanem szükséges, hogy folytonosan újabb erőfeszíté­seket tegyünk annak megszi­lárdítása érdekében. Az európai enyhülés tovább­vitele szempontjából fontos je­lentőségűek a fegyverkezés és a fegyverzetek korlátozására tett javaslataink. A kommunista és munkás­pártok új kezdeményezéssel fordulnak földrészünk népei­hez, és felhívnak minden ha­ladó demokratikus erőt, hogy fokozottabb mértékben támo­gassák a békéért, biztonságért, együttműködésért és társadal­mi haladásért folytatott harcot. Ez annak kifejezésre juttatása, hogy a mukásosztály szociá­lis és politikai céljainak meg­valósítása elválaszthatatlanul összefügg az európai béke biz­tosításával. Ma már kevesen kételkednek abban, hogy a szocializmus és a munkásosz­tály egyre növekvő befolyása alapján a béke biztosítása reá­lis feladattá és lehetőséggé vált. Leszögezhetem, hogy a Né­met Szocialista Egységpárt Marx, Engels és Lenin eszméi­nek szellemében továbbra is internacionalista szellemben járul hozzá rendkívül fontos céljaink megvalósításához. Egyre több ember győződik meg arról, hogy mindenekelőtt a szocialista fejlődés viharos lendülete, a szocializmus erői­nek egyre növekvő szerepe a világpolitikai történésben azok a_ tényezők, amelyek korlátoz­zak az imperializmus lehetősé­geit. Egyre inkább nyilvánva­lóvá válik: minél erősebb a szocializmus, annál inkább biztosítható a béke kontinen­sünkön és a világban. Országunkban a szocialista országépítés terén elért sike­rek elválaszthatatlanul össze­függnek azzal, hogy az NDK szilárd láncszeme a szocialis­ta országok közösségének, és egyre inkább elmélyülő együtt­működést folytat a közösség valamennyi országával. Minde­nekelőtt baráti szövetségünk a Szovjetunióval nyújtott meg­bízható támaszt szocialista for­radalmunknak a nemzetközi reakció fenyegetésével szem­ben. A Német Szocialista Egység­párt meg van győződve arról, hogy az európai kommunista és munkáspártok értekezleté­nek eredményei nagy vissz­hangra találnak a világban, és a jövőben széles körű támoga­tást élveznek majd, s valameny- nyi baráti párt további harcá­nak új szárnyakat és új len­dületet adnak. Ebben látjuk az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadal­mi haladásért folytatott harc további sikereinek biztosítékát. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára A nemzetközi helyzet kedve­ző alakulásának fontos ténye­zője a szocialista országok di­namikus fejlődése, összefogása, békepolitikája és teljes szoli­daritása a haladás minden ere­jével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a vi­lág békéjének legfőbb biztosí­tékát, és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jo­gáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalis­ta országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A Magyar Szocialista Mun­káspárt teljes mértékben szoli­dáris a kapitalista országokban harcoló kommunistákkal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket, a társadalmi ha­ladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változáso­kért. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Har­cuk nyomán további haladó vo­nások jelennek meg a fejlődő országok kiil- és belpolitikájá­ban. Pártunk elvi következetes­séggel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjai­val, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadal­mi felemelkedésért vívott har­cukat. Az európai helyzet az elmúlt években jő fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kom­munista és munkáspártok 1967- ben Karlovy Varyban tartott értekezletén kidolgozott akció- programot. Közös harcunk el­vezetett a második világhábo­rú óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkésországok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben meg­tartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszere­tő erők és a realitásokkal szá­moló politikai tényezők közös sikere volt. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodá­sok valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó felté­teleket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építőmunkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dol­gozók javára történő megoldá­sához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezhe­tünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok van­nak, amelyekben ellentétes osz­tályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymás­sal kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A tár­sadalmi fejlődés objektív törvé­nyeken alapul. Minden nép jo­ga, hogy önállóan, külső be­avatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forra­dalom a társadalom bqlső fej­lődésének a következménye, kívülről nem lehet rákénysze­ríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos ter­jesztését is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk leg­befolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő ténye­zője. Az egyes országokban az ön­álló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nem­zetközi kommunista munkás- mozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világ­nézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlő­dő tudomány. A marxizmus— leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunis­ta pártok hazájuk nemzeti sa­játosságainak, történelmi ha­gyományainak és társadalmi vi­szonyainak figyelembevételével önállóan alkalmazzák Ma, ami­kor a kommunista világmozga­lomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a test­vérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiá­jukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak el­méleti hasznosítása és a prole­tár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támo­gatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pár­tok önállóságát és egyenjogú­ságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységében a pro­letár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista néze­tet, a nacionalizmust, a szov- jetelienességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egy­sége, az embpri haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogat­ja, hogy a kommunista és mun­káspártok kapcsolatai erősöd­jenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen talál­kozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika főbb kérdéseiről, a közös fel­adatokról, hogy a proletár in­ternacionalizmus szellemében összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi hala­dásért és a nemzeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliu­mok, az imperializmus nemzet­közi összefogása ellen Dominique Urbany, a Luxemtargi Kommunista Párt elnöke Dominique Urbany, a Luxem­burgi. Kommunista Párt elnöke, a berlini konferencia ülésén elhangzott felszólalásában hang­súlyba, hogy a nemzetközi erőviszonyok alapvetően a ha­ladás erőinek javára változtak meg. — Ma már teljesen vilá­gos — mondotta Urbany —, hogy az imperializmus többé nem képes visszafordítani a történelem kerekét. Nem fér kétség ahhoz, hogy ennek a fejlődésnek a rendkívüli dina­mikája, az európai népek éle­tére gyakorolt pozitív hatásai napról napra erősödnek. Ez mindenekelőtt a kommunista és munkáspártok tevékenységé­nek köszönhető, amelyeknek harca és egész politikája a marxizmus—leninizmus tudo­mányos és valóban forradalmi ismeretein alapszik. A Luxemburgi Kommunista Párt elnöke felszólalásában ki­emelte, hogy a hidegháború korszakából az enyhüléshez ve­zető történelmi fordulat a béke és a haladás erői előtt nyílt újabb lehetőségek a szocialista országok sikereinek és töretlen felemelkedésének köszönhetők. Martin Gunnar Knutsen, a Norvég Kommunista Párt elnöke Martin Gunnar Knutsen, a Norvég Kommunista Párt elnö­ke egyebek között hangoztatta: lehetetlen és helytelen egyet­len nyílegyenes közös utat ki­jelölni, és azt mondani, hogy a kommunisták ezen, és csakis ezen az úton ^ haladhatnak. Ilyesmit ‘ senki nem is akart és senki sem javasolt. A kon­ferencia húsznapos előkészüle­teit az egyes pártok független­ségének és egyenjogúságának legnagyobb tiszteletben tartása jellemezte. A továbbiakban rámutatott, hogy Norvégia manapság, mint a Szovjetunió NATO-szomszéd- ja, stratégiailag igen fontos és katonailag^ együttműködik az Egyesült Államokkal. Az Észa­ki-tengerben felfedezett gazdag olajlelőhelyek miatt az ország jobban a gyújtópontba került, mint bármikor a múltban. Erő­södik a vezető NATO-országok nyomása, amelyek azt akarják, hogy az országban atomfegy­vereket tárolhassanak és kül­földi erőket állomásoztathassa- nak. Egyidejűleg erősödik a Helsinki szellemével szöges ellentétben álló antikommunis- ta és szovjetellenes propagan­da is, azzal a nyilvánvaló cél­zattal, hogy félelmet és bizal­matlanságot keltsenek a Szov­jetunió iránt. A norvég kommu­nistáknak elsőrendű feladata lesz, hogy az összes haladó erőkkel együtt, közösen fokoz­za harcát a támaszpont-politi­ka, valamint az antikommuniz- mus és a szovjetellenesség el­len — mondotta Knutsen. mozgalom erőit, a haladó érzel­mű és a békeszerető embere­ket, s rákényszerítsük a kor­mányt, mondjon le imperialista politikájáról, kövessen új, füg­getlen külpolitikát, mely a fe­szültség enyhülésére, a katonai tömbök egyidejű feloszlatására irányul. Hangoztatta továbbá, hogy Nagy-Britanniában a munkás- mozgalom a társadalom meg­változtatására törekszik, törté­nelmi küldetése abból áll, hogy megvalósítsa a kapitalizmusból a szocializmusba való átmene­tet. Határozottan elutasítja az Egyesült Államoknak és más imperialista hatalmaknak azt a próbálkozását, amely meg akar­ja akadályozni a kapitalista Európa népeit abban, hogy azok maguk, demokratikus úton döntsenek sorsukról. Lars Werner, a (svéd) Baloldali Párt Kommunisták elnöke Lars Werner, a (svéd) Bal­oldali Párt — Kommunisták el­nöke beszédében hangsúlyozta, hogy a legutóbbi években a világon pozitív változások tör­téntek. Erre példa az amerikai imperialisták indokínai veresé­ge. — Mindez azonban nem je­lenti — tette hozzá *—, hogy az amerikai imperializmus és a NATO elvesztette volna fe­nyegető jellegét. Továbbra is igyekeznek beavatkozni más országok belügyeibe. Ebben a harcban mind nagyobb szerepet játszik az internacionalista szolidaritás. — A szónok kifej­tette, hogy a svéd kommunis­ták a proletár internacionaliz­mus hívei. Ez nyilvánvalóan megerősíti a pártoknak azt a Jogát, hogy stratégiájukat és taktikájukat önmaguk dolgoz­zák ki. Lars Werner ezután arról be­szélt, hogy pártja nagyra érté­keli azokat a vívmányokat, amelyeket a szocialista orszá­gok a szocialista demokrácia kialakításában azáltal értek el, hogy a tervgazdálkodással a dolgozók közvetlenül részt vesznek a termelés és a tár­sadalmi élet irányításában. A szónok kifejtette, hogy a nemzetközi szolidaritás kereté­ben tágítani, bővíteni kell azok­nak a körét, akikkel a kommu­nisták együttműködnek a nem­zetközi konszernek elleni harc­ban. Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára „Ezen a szuverén és függet­len kommunista pártok konfe­renciáján részt vesznek olyan pártok, amelyek a szocialista országokban a kormányzással járó felelősséget viselik és olyanok, amelyek a kapitalista országokban küzdenek a béké­ért és a társadalmi átalakulá­sért. Ezért eltérnek feladataink és problémáink“ — jelentette ki Gordon McLennan. „A szocialista országokban a kommunista pártok — folytatta — állami politikaként sikerrel követik nagy céljukat: a külön­böző társadalmi rendszerek kö­zötti békés egymás mellett élést. Ez a politika nagy jelen­tőségű valamennyi, a háború ellen, a biztonságért és a bé­kéért küzdő ember számára. Nagy-Britanniában az a célunk, hogy összefogjuk a munkás-

Next

/
Thumbnails
Contents