Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-15 / 141. szám, kedd

A televízió a nemzetek közötti barátság szolgálatában Holnap kezdődik a XIII. nemzetközi tévéfesztivál Fővárosunkban az idén Im­már tizenharmadízben lesz szín­helye a nemzetközi kulturális élet jelentős eseményének, a nemzetközi tévéfesztiválnak (FIT, Praha, 1976). Amint dr. Gennadij Codr, az idei feszti­vál igazgatója elmondotta, Csehszlovákia évről évre szí­vesen ad otthont e kiemelkedő kulturális rendezvénynek, nem csupán azért, mert erősítheti általa tekintélyét a nemzetközi kulturális életben, hanem az­ért is. mert hozzájárulhat a nemzetek közötti egyetértés és barátság elmélyítéséhez. E gon­dolatot tartotta szem előtt a fesztivál rendezője, a Csehszlo­vák Televízió, amikor a XIII. nemzetközi tévéfesztivál elé a következő jelszót tűzte: ,,A képernyő egymás kölcsönös megismerését, a nemzetek kö­zötti megértési szolgálja“. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának véd­nöksége alatt megrendezésre kerülő fesztivált holnap nyit­ják meg a prágai Obecní dűm Smetana-termében, és június 24-ig tart majd. A tévéfeszlivál iránt évről évre nagyobb az érdeklődés. Az idei fesztiválra harminc or­szág harmincöt televíziós tár­saság,) jelentkezett. A szocia­lista országokon kívül képvi­selteti magát többek között Anglia, Ausztria, Belgium, Hol­landia, Olaszország, Írország, Spanyolország, Svájc, Finnor­szág, Svédország, Kanada, az afrikai és ázsiai országok kö­zül például Japán, Irak, Szíria, Etiópia, Pakisztán stb. A Mon­gol Népköztársaság és Etiópia az idén először vesz részt a fesztiválon. Az etióp és az olasz tévé csupán versenyen kívül lesz jelen a fesztiválon, ugyanakkor Anglia, Finnország, Franciaország és az NSZK két tévétársasággal képviselteti ma­gát a versenyen. A részvevők összesen 53 versenyműsorral szerepelnek két, drámai és ze­nei kategóriában. Az első ka­tegóriában találkozhatunk majd tévéjátékokkal, tévéfilmekkel, s olyan epikai és drámai alko­tások tévéadaptációjával, ame­lyek a jelenkor emberének problémáival foglalkoznak, me­lyek figyelemre érdemes, érté­kes irodalmi művek mélyebb megismerésére sarkallnak. A második kategóriában szerepel­hetnek a részvevők a televízió nyelvén megformált zenei mű­vekkel (zenedrámai alkotások­kal, szimfonikus és kamaramű­vekkel) és olyan zenés műso­rokkal, amelyek magas művé­szi fokon, alkotó módon köz­vetítenek eredői i művészi-esz­mei értékeket. Persze, csak olyan tévéprogramokról lehet szó, amelyek 1975. január else­je után születtek és amelyeket még nem mutattak be más nemzetközi fesztiválon. Mind­két kategóriában már korábban bemutatott tévésorozatok egy- egy részletével is be lebet ne­vezni, azzal a feltétellel, ha a részlet művészileg önálló, tel­jes egységet alkot és önállóan elbírálható s értékelhető. Cseh­szlovákia például az első kate­góriában a Zeman őrnagy ese­tei című sorozat hét részleté­vel vesz részt a fesztiválon, a másodikban az Egy éjszaka a halhatatlanság előtt című tévé­operával, melyet a bratislavai stúdió készített. A Csehszlovák Televízió mindkét kategóriában értékes dijakat írt ki. Az első kategó­riában a következő díjakat sze­rezhetik meg a résztvevők: az „Arany Prágát“, a FIT fődíját, a legjobb forgatókönyv, a leg­jobb rendezés, a legjobb fény­képezés, a legjobb női és fér­fialakítás díját. A másodikban: az „Arany Prágát“, a legjobb forgatókönyv, a legjobb rende­zés, a legjobb fényképezés dí­ját és a kiváló előadásért járó díjat. Az idei tévéfesztivál sajátos sága. hogy a tavalyival szem­ben jóval több mai tematikájú alkotás kerül képernyőre. Több lesz a lélektani és az aktuális problémákat boncolgató műsor. É rd e kesség képpé n meg jegyez zük, hogy az első kategóriában egyetlen vígjáték sem szerepel a versenyművek között. A ta­valyihoz viszonyítva a mostani fesztiválon jóval több lesz a színes műsor is, az összes ver senyművek 70 százaléka színes­ben készült. A fesztivál időtartamában is felülmúlja a tavalyit: a ver­senyművek bemutatása 51 óra tiszta idői igényel, úgyhogy a rendezőbizottság kénytelen volt a fesztivált egy nappal meg hosszabbítani. Jelentős eseménye lesz a fesztiválnak a tévé-alkotók és -szakemberek nyilvános vitája, melyet június 24-én rendeznek meg „A jelenkor embere, mint a tévédráma hőse“ címmel. A fesztiválra mintegy 160 külföldi vendég jelentette be részvételét, közöttük 25 újság­író, azonkívül neves tévérende­zők, kritikusok, színművészek. Jelen lesznek többek között olyan népszerű művészek is, mint például Innokentyij Szmoktunovszkij, Maja Pliszec- kaja, Manfred Krug, Renata Blume, Harsányi Gábor, Juhász Jácint és mások. Az érdekesnek ígérkező kul­turális eseménysorozatot a té­vénézők széles tömege is figye­lemmel kísérheti majd, mivel a Csehszlovák Televízió máso­dik műsorában közvetíteni fog­ja a legjobb versenyműveket. KÜVESD1 JÁNOS A szellemi verseny eredményei 25 éves a matematikai olimpia Az elmúlt napokban Bratisla­vában adtak randevút egymás­nak azok a fiatal diákok, akik a kerületi fordulók akadályai­nak sikeres leküzdése után be­kerültek a középiskolai mate­matikai olimpia országos dön­tőjébe. Az idén összesen 79 fiú és lány vett részt az országos döntőben. Az idei matematikai olimpia sorrendben már a huszonötö­dik volt, tehát indokolt, hogy visszapillantsunk e • szellemi verseny negyedszázados múltjá­ra. A prágai Pedagógiai Fakul­tás matematikai tanszékén Petr Fubingerrel és dr. Jirí Midával, a matematikai olimpia központi bizottságának ügyintézőivel be­szélgettünk a hazai matemati­kai olimpia hagyományairól, eredményeiről és célkitűzései­ről. A csehszlovákiai matematikai olimpia létrejötte elválaszthatat­lan Eduard Cech és Jur Hronec akadémikusok, neves matema­tikusok nevétől, akiknek orosz­lánrészük volt e matematikai versengés alapjainak megte­remtésében és tartalmának meghat árazásé ba n. A szellemi verseny kezdet­iül fogva, tehát 1951-től azt a célt követte, hogy felkarolja a matematikában kiváló tehetsé­KULTURÁLIS IIÍRFK # A moszkvai Nagyszínház 200 éves jubileuma alkamából tiszteletbeli tagjává választotta Paolo Grassit, a milánói Scala intendánsát, Rainer Antoinet, a wiesbadeni májusi fesztivál igazgatóját, valamint Renata Tebaldi, Berit Lindholm, Matti Talvela és Nicolai Ghiaurov énekművészeket. • Az egykötetes szovjet mi­nienciklopédia hamarosan megjelenik. Körülbelül 1600 ol­dalon mintegy 80 ezer címszót, témát tartalmaz. A harminc kö­tetes nagy enciklopédiának ed­dig százezer címszava van. ges fiatalokat (az alapiskolák felső tagozatának és a közép iskolák tanulóit) és elősegítse tehetségük és tudásuk tovább­fejlődését, kibontakozását. A matematikai versenyt a Cseh és a Szlovák Oktatási Minisz­térium hirdeti meg, szervezé­séből és előkészítéséből pedig tevékenyen kiveszi részét a Csehszlovák Matematikusok és Fizikusok Egyesülete, a Szlo­vák Matematikusok és Fiziku­sok Egyesülete, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Mate­matikai Intézete és a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség. A versenyt a két oktatási minisz­térium által kijelölt központi bizottság irányítja, a kerüle­tekben és a járásokban pedig kerületi és járási bizottságok. A matematikai olimpia a 25 év alatt figyelemre méltó fejlő­désen ment keresztül. Indulás­kor a versenyben csupán nyolc­van sikeres megoldó vett részt, de 1975-ben számuk már elérte a kilencezret! A huszonöt év alatt az első (iskolai) fordu­lókban közel 170 000 fiatal ol­dotta meg helyesen a feladato­kat. Nem túlzás tehál, hogy a mai csehszlovákiai matemati­kus-nemzedék (pedagógusok és tudományos dolgozók) zöme ezeken az olimpiákon is „éle­sítette“ tudását. Évről évre emelkedik a példák színvona­la. Itt jegyezzük meg, hogy több szlovákiai magyar tannyel. vű iskola — például a komá­romi gimnázium — tanulói is részt vesznek az olimpia egyes fordulóiban. A bratislavai Szlo­vák Pedagógiai Kiadó, Bálint Lajos adjunktus fordításában 1974-ben magyarul is kiadta a matematikai olimpiák egyes év­folyamainak válogatott feladat- gyűjteményét. A csehszlovákiai matematikai olimpiára nem egy esetben kül­földi középiskolások is bekül­dik megoldásaikat. De több pél­da van arra is, hogy csehszlo­vákiai ifjú matematikustehetsé­gek vesznek részt külföldi ver­senyeken. Például a magyaror­szági Középiskolai Matematikai Lapok által rendezett verseny kiváló eredményeket elérő résztvevői közt olvashattuk ta­valy Miklós Lászlónak, a Ko­máromi Magyar Tannyelvű Gim­názium harmadik osztályos ta­nulójának nevét is. Erről az önkéntességen ala­puló szellemi vetélkedőről el­mondható, hogy a 25 év alatt kedvezően hatott iskoláinkban a matematikaoktatásra, sőt, to­vábbi tantárgyakban (fizika, kémia és biológia) is ösztönzést adott hasonló versenyek létre­hozásához. A jövőben az a cél, jelentette ki nemrég Jan Vyšín kandidá­tus, a matematikai olimpia köz­ponti bizottságának elnöke, hogy az eddiginél még széle­sebb körben váljon népszerűvé a matematikai olimpia. Ez nem­csak a kiadott példák vonzób bá tételétől függ, hanem attól is, hogy a matematikát oktató pedagógusok felfigyeljenek a tehetséges diákokra, s az isko­laigazgatók is kellő megértést tanúsítsanak az olimpia iránt, amelyben a siker egyetlen fel­tétele a résztvevő szellemi tel­jesítménye. Kétségtelen, hogy a matematikai olimpia hatósu­garának kiszélesedése elmélyí­tené az érdeklődést nemcsak a matematika, hanem az egyes műszaki kutatási területek iránt is. Elismeréssel kell szólnunk a matematikai olimpia szervezé­sében évről évre részt vevő többszáz lelkes pedagógus, — közöttük sok nyugdíjas! — számtantanár munkájáról. Na­gyon szép, előretekintő társa­dalmi munkát végeznek, s en­nek az eredményei nemcsak az egyes korcsoportok versenyka­tegóriáiban nyilvánulnak meg. Hozzájárulás ez a modern tu­domány és technika számára nélkülözhetetlen friss matema­tikus-káderek neveléséhez is. SOMOGYI MÁTYÁS ÚI Fii MEK GYULA VITÉZ TÉLEN NYÁRON (magyar) Ismét előkerült a „pult alól“ egy hiánycikk. S ez szó sze­rint értendő, mert a Gyula vi­téz télen-nyáron című magyar filmvígjáték nem a legfrissebb termésből való, jó néhány év­vel ezelőtt készült, ennek elle­nére nem kellett „leporolni“. E szatirikus színezetű vígjáték mondanivalója ugyanis nem vesztett időszerűségéből, mert Gyula vitéz mindig volt és lesz, télen-nyáron, a „csinált“ hő­sök ugyanis örökéletűek. Nos, a rettenthetetlen Gyula vitéz, azaz Hrohászka Feri,sör­gyári melós, egy kalandos, jel­mezes tévésorozat hőse is örök- életű. Feri a véletlen szeszé­lyéből jutott a szerephez, s bár a sorozatban vitézül csa­tázik, fejét mégis szuronyra tűzik. Mitévő legyen ilyenkor tető. Humora nem olcsó; görbe tükröt állít elénk, s a külön­böző „fenti“ és „lenti“ gyenge­ségeket veszi célba, megpöc­kölve például a nemzeti elfo­gultságot, azokat a műalkotó­kat, akik a közönség hangját „fentről“ hallják meg, oda­bök a kávéházak és sörkertek hazafiaskodóinak. A rendező a magyar film vígjátéki hagyo­mányait felhasználva, gyenge­ségeinket, a szellemi igényte­lenséget, a rossz beidegződé­seket nyesegeti. A szereplőgárda remek játé­kával hozzájárul, hogy a néző­téren mindenki jól érezze ma­gát, s míg de üsen szórako­zunk, a bemor dásokon mula­tunk, az alkot >k rossz szoká­sainkat. kispol* ári vonásainkat veszik célba. K mez Gábor Gyu­A filmbeli kalandfilmsorozat operatőre és rendezője — Andor ;Tamás és Öze Lajos a rendező, mármint a tévésoro­zat rendezője, akit a közönség ostoroz, mert könnyelműen hó- hérbárd alá küldte Feri gyere­ket, azaz Gyula vitézt? Feltét­lenül új életre kell ébreszteni hősét, mert a tömegízlés ezt kikényszeríti. Bácskai-Lauró István filmje könnyed, mosolyogtató, nevet­la vitézként is megállta a he­lyét, illetve állta a csatát — kiérlelt tehetségét igazolva is­mét. Tetszett több, az életből is ismert figura: a tévérendező (Öze Lajos), a tévéfőnök (Kál­lai Ferenc), a trolivezető (Ma­daras József), az öreg utcasep­rő (Siménfalvi Sándor). Nem is olyan felejthetetlen se a dal, se a film, mint ahogy a cím állítja, mert az alkotók történelmi freskót ígérnek, ezt azonban mozaikokra tördelik a felesleges mozzanatokkal, ala­kokkal, a humoros, a drámai, a lírai hangvétel disszonanciái­val. Amikor a hitlerista Németor­szág és szövetségesei megtá­madták a soknemzetiségű Szov­jetuniót és 1941 nyarán meg­szállták Belorussziát, az Amu- Darja és a Szir-Darja vidék bé­kés sztyeppéiről felkerekedtek az üzbégek is — köztük Ma­madali Tonyivaldijev —, hogy megvédjék a testvérnép, a tá- gabb haza szabadságát. A legendás üzbég harcos sor­sa bukkan fel Kazbek partizán történetében, aki a beloruszok között családra talál. A Felejt­hetetlen dal azonban nem élet­rajzfilm. Ravil Batirov rende- zése nemcsak egyetlen hős, ha­nem a falusi lakosság, a vörös­katonák, a partizánosztagok szemszögéből is láttatja az el­lenállás eseményeit és az egyé­ni tragédiákat. Philippe de Broca, a humo­ros kalandfilmek neves rende­zője A riói kaland, valamint A hongkongi férfi után újabb „férfinek“, az acapulcóinak a szülőatyja. Mindhárom alkotá­sa parodisztikus hangvételű ka­landfilm, fean Paul Belmondo főszereplésével. Az acapulcói férfi — akinek kalandos törté­nete túlszárnyalja mindazt, amit eddig ebben a nemben lát­hattunk — nem más, mint egy harmadrangú író, a ponyvairo­dalom művelője. A rendező mint mindig, eb­ben a filmben is harsány hu­mort alkalmaz. De Broca több­nyire azonban sablonokban fo­galmaz. Már-már görcsösen vet harcba minden eszközt a né­zők figyelmének állandó ébren­tartásáért és nevetőizmainak megmozgatásáért. S hogy mi­lyen eredménnyel? Ezt nem áruljuk el, mert ha az igazat meg is mondanánk, a nézők kedvét nem szegnénk, s úgyis megnéznék ezt a kommersz- produkciót. —ym -* 1976. VI. 15. A jövö héten országszerte megkezdődik a Dolgozók Filmfeszti­válja, melynek során bemutatják a PACHO, A BETYÁR című szlo­vák paródiát is. A képen Jozef Kroner, a főszereplő FELEJTHETETLEN DAL (szovjet) AZ ACAPULCČ) FÉRFI (francia)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents