Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-15 / 141. szám, kedd

Fontos határkő az ország fejlődésében éfs zó 1978. VI. 15. 3 (Folytatás az 1. oldalról) ladás legfontosabb követelmé­nyeinek. A beszámolási időszakban szélességben és mélységben to­vább növekedett Mongólia és a Szovjetunió politikai, gazdasági kulturális és ideológiai együtt­működése. A Szovjetunió mű- szaki- és gazdasági segítsége a következő öt esztendőben hatal­mas mértékben növekszik. A beszámolási időszakban — folytatta a szónok — sikeresen fejlődtek és erősödtek a barát­ság és együttműködés kapcso­latai Mongólia és a többi test­véri ország — a Bolgár Nép­köztársaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság — között. Oj barátsági és együttműködési szerződések jöttek létre Cseh­szlovákiával és Lengyelország­gal. Ily módon országunknak csaknem valamennyi testvéri országgal van ilyen szerződése, amely megalapozza kapcsolata­inkat. Jumzsagijn Cedenbai előadói beszéde Ä Szovjetunió mellett a KGST-tagországok is műszaki és gazdasági segítséget nyújta­nak országunknak a népgazda­ság és a kultúra egyes ágaza* tainak fejlesztéséhez. A mongol kommunisták és a mongol nép nevében Cedenbai nagy sikereket kívánt a Kubai Kommunista Pártnak az első kongresszusán elfogadott tör­ténelmi jelentőségű határozatok végrehajtásában. Megállapította, hogy az eltelt években tovább fejlődtek a Mon­gol Népköztársaság kapcsolatai Jugoszláviával. Mongólia az ázsiai szocialista országokhoz fűződő kapcsola­tairól szólva Cedenbai minde­nekelőtt nagy megelégedéssel emlékezett meg a mongol nép és a hős vietnami nép közötti testvéri barátság további meg­szilárdulásáról. Megállapította, hogy az el­múlt évek a Mongol Népköz- társaság és a KNDK közötti ba­ráti viszony továbbfejlődésének évei voltak. A MAOIZMUS A NEMZETI FELSZABADÍTÓ MOZGALMAIK ELLENSÉGE A Mongol Népköztársaság — folytatta a szónok — követke­zetes elvi politikát folytat a Kínai Népköztársasághoz való viszonyában. Erőfeszítéseket te­szünk az együttműködés és jó­szomszédság kapcsolatainak helyreállítása érdekében a KNK-val, s egyszersmind erélye­sen elutasítjuk a reakciós maó- izmust — mondotta Cedenbai. A nemzeti felszabadítást moz- qálmakkal ellenséges erőként a maóisták közvetlenül részt vesz­nek a népek elleni fegyveres intervencióban, annak a harc­nak az elnyomásában, amelyet a népek szabadságukért és nemzeti függetlenségükért vív­nak.. Ezért a maóizmus elleni harc elválaszthatatlan része an. nak a küzdelemnek, amelyet a népek az imperializmus és a reakció ellen folytatnak. Az MNFP álláspontja a kínai kérdésben világos. A KNK-hoz fűződő kapcsolatainkban és a maóizmus elleni küzdelemben kiindulási pontunk a megingat­hatatlan hűség a szocialista kö­zösséghez, a kommunista vi­lágmozgalom egységének védel­méhez, az antiimperialista erők sorainak tömörítése által dik­tált internacionalista érdekek­hez. Pártunk és államunk külpoli- kai tevékenységének egyik fő iránya a népek nemzeti fel­szabadító küzdelmének követke­zetes támogatása, az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai orszá­gokhoz fűződő baráti kapcsola­tainak fejlesztése — folytatta a szónok. Forrón üdvözölte Ce­denbai a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság megszületé­sét és a mongol dolgozók nevé­ben szolidaritását fejezte ki a demokratikus Kambodzsa fel­építésére törekvő khmer nép­pel. Az MNFP és a mongol nép — állapította meg Cedenbai — szívből támogatták Banglades, Guinea-Bissau, a Zöldfoki-szige- tek, Mozambik és Angola né­peinek sikeres nemzeti függet­lenségi harcát. A mongol kommunisták köve­telik Louis Corvalán szabadon bocsátását, s szabadságot kö­vetednek mindazoknak a haza­fiaknak és demokratáknak, akik a chilei fasiszta rendszer börtöneiben szenvednek. Eré­lyesen tiltakoznak a kommunis­ták és demokraták üldözése el­len Uruguayban, Paraguayban, Brazíliában, Guatemalában, Hai­tin, Indinéziában, Spanyolor­szágban s a Dél-afrikai Köztár­saságban. Határozott támogatásukról biztosítják az MNFP tagjai az arab népek küzdelmét az izra­eli agresszió következményei­nek felszámolásáért. A Mongol Népköztársaság kö­vetkezetes politikát folytat a tőkés országokhoz fűződő vi­szonyának fejlesztésére, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének alapján. A beszámolá­si időszakban Mongólia rendez­te kapcsolatait Japánnal, diplo­máciai kapcsolatot létesített az NSZK-val, Olaszországgal, Ka­nadával és Ausztráliával, keres­kedelmi, kulturális és egyéb kapcsolatokat tart fenn Nagy- Britanniával, Franciaországgal és Japánnal. Mongóliának jelen­leg a világ 78 államával van­nak hivatalos diplomáciai kap­csolatai. ÄZSIA BÉKÉJÉÉRT ÉS BIZTONSÁGÁÉRT Különleges hely illeti meg a mai nemzetközi életben a fegy­verkezési hajsza korlátozásá­nak, az általános és teljes le­szerelésért vívott küzdelemnek a problémáját — mondotta az MNFP KB első titkára. Az álta­lános béke megszilárdításáért vívott küzdelemben nagy jelen­tőségű az enyhülési folyamat kiterjesztése a világ más tér­ségeire, különösképpen az ázsi­ai kontinensre, ahol az embe­riségnek több mint a fele él. Az ázsiai béke és biztonság meg­teremtésének alapja a jelenlegi feszültséggócok felszámolása, a vitás nemzetközi kérdések po­litikai rendezése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről, a földrész országai közötti köl­csönösen előnyös együttműkö­dés fejlesztése. A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOM EGYSÉGÉÉRT A kommunista és munkáspár­tok közötti kapcsolatok helyze­tét elemezve Cedenbai hangoz­tatta, hogy az MNFP lankadat­lan figyelmet fordít együttmű­ködésének fejlesztésére Lenin nagy pártjával, az SZKP-val és a nemzetközi kommunista moz­galom más marxista—leninista csapataival e mozgalom egysé­gének és összeforrottságának szilárdítására. Pártunk — jelentette ki Ce­denbai — abban látja interna­cionalista kötelességét, hogy kérlelhetetlen harcot vívjon a tőlünk idegen ideológia ellen, a szovjetellenesség, és antileniniz- mus mindennemű megnyilvá­nulása, a reakciós nacionaliz­mus, a jobboldali és „baloldali* opportunizmus ellen, figyelem­be véve hogy a reakció erői minden módon igyekeznek fo­kozni ideológiai diverzióikat a szocialista országok ellen, sza­kadást előidézni a nemzetközi kommunista mozgalomban. A kommunisták internacionaliz­musával összeegyeztethetetlen a szovjetellenesség. Nem egyez­tethető össze a kommunista in­ternacionalizmussal az sem, ha az efféle tevékenységgel kap­csolatban valaki a türelem vagy a semlegesség álláspontjára he­lyezkedik. Beszédének második részét Cedenbai a Mongol Népköztár­saság népgazdaságának fejlő­désével kapcsolatos kérdések­nek szentelte. Országunk dolgozói — mondotta — a népi forradalmi párt vezetésével, a Szovjetunió és más szocialista országok sokoldalú testvéri se­gítségére támaszkodva, sikere­sen teljesítették az ötödik öt­éves terv társadalmi, gazdasági feladatait. Az eltelt öt évben a társadalmi össztermék 44,5 szá­zalékkal, a nemzeti jövedelem 38 százalékkal nőtt. Fontos in­tézkedéseket hajtottunk végre a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése ér­dekében. GAZDASÁGI SIKEREIK Az új ötéves terv (1976— 1980) időszakában az ország társadalmi-gazdasági fejlődésé­nek fő feladata a társadalmi termelés további fedezetének biztosítása, a termelés haté­konyságának növelése, a mun­ka minőségének javítása a népgazdaság és a kultúra min­den ágazatában, s ezek alap­ján a nép anyagi életszínvona­lának és kulturális szintjének szüntelen emelése. A népgaz­dasági terv értelmében öt év alatt Mongólia nemzeti összter­méke 40—44 százalékkal, a nemzeti jövedelem 37—41 szá­zalékkal növekszik. Az idén el­kezdődött hatodik ötéves terv­ben a tervezett beruházások összege felülmúlja a népgazda­ság utóbbi 10 évben eszközölt összes beruházásainak értékét. A párt mezőgazdasági politi­kájáról szólva Cedenbai hangoz­tatta, hogy ez a mezőgazdasági termelés tartós fejlődésének biz­tosítását, a szövetkezeti gazdál­kodás minden módon való erő­sítését és a szocialista terme­lési viszonyok tökéletesítését célozza. A feladat a mezőgaz­daság termelő erőinek további fellendítése. Az ötödik ötéves tervben a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére az ál­lam 1,4-szer nagyobb összeget fordított, mint az azt megelőző tervidőszakban. 1971—1975-ben a mezőgazda­ság évi átlagos összterméke 26,7 százalékkal nőtt az előző tervidőszakhoz képest. Az új öt­éves tervben a mezőgazdaság évi átlagos termelése 26—30 százalékkal nő az ötödik ötéves tervhez képest. A mezőgazda- sági beruházások összege 31 százalékkal lesz magasabb, a vetésterületet 35—40 százalék­kal növelik, főként a szűzföl- dek művelés alá vonásával. Cedenbai behatóan elemezte a mongol népgazdaság egyik legfontosabb ágazatának, az ál­lattenyésztésnek a fejlesztésé­vel összefüggő feladatokat, majd áttáért az ipar helyzeté­nek ismertetésére. A beszámolási időszakban az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme 9,2 százalék volt. A munka termelékenység az iparban 37 százalékkal emel­kedett, ami megfelel a XVI. kongresszuson elfogadott Irány­elveknek. A hatodik ötéves tervben az MNFP az eddigi tapasztalatok és a létrehozott ipari bázis alapján, a Szovjetunió és más szocialista országok segítségé­vel, az eddiginél is nagyobb feladatokat tűzött ki, melyek célja, hogy Mongólia a legkö­zelebbi jövőben a nyersanyag- termelő és feldolgozóipar éssze­rű szerkezetével rendelkező ipari-agrárországgá váljék. Az ipari potenciál növelésé­nek céljából a szocialista ipar fejlesztésére 5,4 milliárd tug- rikot fordítanak, vagyis három­szor annyit, mint az előző öt­éves tervben. Az ipari termelés Í980 ra az 1975. évhez viszo­nyítva 60—65 százalékkal nő. A népgazdaság energetikai bá­zisának erősítésében nagy lé­pést jelent majd, hogy ebben az ötéves tervben az ország központi energetikai rendszerét egyesítik a Szovjetunió energe­tikai rendszerével. A bányaipar termelése 1980-ra az elmúlt év­hez képest hatszorosára emelke­dik. 1979-ben megkezdi termelé­sét az eredeti ércdúsító üzem első részlege, amely mongol — szovjet együttműködésben épül. A KGST-ORSZÁGOK SEGÍTSÉGÉVEL Ebben az évben Mongólia te­rületén megkezdte tevékenysé­gét a KGST tagországainak nemzetközi geológiai expedíció­ja. Munkájának az MNFP igen nagy jelentőséget tulajdonít. Beszéde további részében Ce­denbai a közlekedés, a beruhá­zási építkezések helyzetét vá­zolta, majd a dolgozók élet- színvonalának és kulturális szintjének fejlődésével kapcso­latos tervekről beszélt. Az el­múlt 5 évben az egy főre jutó reáljövedelem 17 százalékkal nőtt, 33 százalékkal emelke­dett a nyugdíjak minimális ösz- szege. 1976—1980 között a kis­kereskedelmi áruforgalom 32— 35 százalékkal nő. Közel két­szeresére növekszik az új öt­éves tervben a lakásépítkezés üteme. A központi bizottság szükségesnek tartja, hogy eb­ben az ötéves tervben befejez­zék a mongol népgazdaság 10 —15 évre szóló távlati fejlesz­tési tervének kidolgozását. A beszámoló harmadik feje­zetében Cedenbai a pártélet kér­déseivel foglalkozott, s megál­lapította, hogy a XVI. kong­resszus óta az MNFP taglétszá­ma 15,3 százalékkal nőtt, s je­lenleg csaknem 67 ezer főt tesz ki. A párt mélységesen érdekelt abban, hogy az ifjúság legjobb képviselői soraiba lépjenek, s ezért a központi bizottság in­dítványozza a kongresszusnak, hogy a párttagok alsó korha­tárát 20 évről 18 évre szállítsa le, s ezt a változást vezesse be a párt szervezeti szabályzatá­ba. Az eltelt időszakban a köz­ponti bizottság nagy erőfeszíté­seket tett az ellenőrző munka javítására. Ezzel összefüggés­ben Cedenbai javasolta a párt szervezeti szabályzatának mó­dosítását. A SZOVJETUNIÓ A SZOCIALISTA RENDSZER KÖZPONTJA ÉS FÔ TÁMASZA Külön fejezetet szentelt a központi bizottság beszámolója a Mongol Népköztársaságnak a Szovjetunióhoz és a többi szo­cialista országhoz való közele­désével összefüggő kérdések­nek, s ezt a közeledést az or­szág fejlődésének objektív tör­vényszerűségeként jellemezte. jelenleg az a feladat áll előt­tünk — jelentette ki Cedenbai — hogy mindehekelőtt a mon­gol—szovjet együttműködést emeljük magasabb fejlődési fokra, a sokoldalú közeledés és integrálódás szintjére. A Szov­jetunió a szocialista világrend- szer központja és fő támasza, a világ haladásának mozgató ereje. Nem kétséges, hogy a mongol és a szovjet nép ki­próbált, szívből jövO testvéri barátsága, sokoldalú mongol- szovjet együttműködés évről- évre tovább szilárdul, s egyre magasabb csúcsokat ér el a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus nagy elvi alapján. Cedenbai végezetül hangot adott a központi bizottság mély megelégedettségének afelett, hogy a mongol népgazdaság és kultúra 1976—1980. évi fejlődé­sének fő irányait tartalmazó pártdokumentum teljes és egy­öntetű helyeslésre talált vala­mennyi mongol dolgozó részé­ről az ország minden szögleté­ben. Ázsia váljék a béke és a jószomszédi kapcsolatok kontinensévé Fjodor Kulakov felszólalása Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány azon a véleményen van, hogy meg kell szilárdítani az enyhülés során eddig elért eredményeket, to­vább kell fejleszteni ezt a po­zitív folyamatot — hangoztat­ta a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusán mon­dott üdvözlő beszédében Fjodor Kulakov, az SZKP PB tagja, a KB titkára. A szovjet delegáció vezetője rámutatott: „Töretlenül bővíte­ni kell a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok szféráját, tü­relmesen keresni kell az utat ahhoz, hogy a politikai enyhü­lést katonai enyhülés egészítse ki, s visszaverjék az imperialis­ta agresszió és reakció erőit“. „A legfontosabb feladatot ab­ban látjuk, hogy véget vesse­nek a fegyverkezési verseny­n ek, s a katonai kiadások csökkentésére, a leszerelésre térjenek át“ — mondotta Ku­lakov. A Szovjetunió — amelynek területe nagyrészt Ázsiában fekszik — nem maradhat kö­zömbös az ázsiai helyzet alaku­lása iránt. A békéért való to? vábbi harc programjában az SZKP az ázsiai béke és bizton­ság megszilárdítására szólít fel. Ázsia a béke és a népek közötti jószomszédi kapcsola­tok kontinense lehet és azzá kell válnia — hangsúlyozta a szovjet küldött. Fjodor Kulakov a továbbiak­ban kiemelte: — Az SZKP, a szovjet kor­mány következetes elvi irány­vonalat folytat Kína vonatko­zásában. A jövőben is kérlelhe­tetlen harcot folytatunk a maó­izmus ellen csakúgy, mint a szocializmus és a béke ügyével merőben ellenséges irányzatok ellen. A szovjet emberek min­dig szolidárisak mongol testvé­reinkkel. A Mongol Népköztár­saság szuverenitása és függet­lensége sérthetetlen. Ennek ga­ranciája a mongol nép akarata, a sérthetetlen szovjet—mongol szövetség, a szocializmus test­véri országainak barátsága és együttműködése. Ezzel együtt a Szovjetunió síkraszáll a Kínához fűződő kapcsolatok normalizálásáért és megjavításáért. Az SZKP XXV. kongresszusa ismét megerősí­tette azokat az elveket, ame­lyek alapján ez elérhető — a két ország érdekeinek megfe­lelően a béke és a szocializ­mus javára. A kapcsolatok ala­kulása a kínai féltől függ. Kulakov biztosította a Mon­gol Népi Forradalmi Párt kong­resszusának küldötteit: az SZKP továbbra is minden tőle telhetőt megtesz annak érde­kében, hogy a szovjet—mongol barátság még gyümölcsözőbbé váljon, és a jövőben is meg­nyugtatóan szolgálja a mongol, valamint a szovjet nép, s a vi­lágszocializmus érdekeit. Háttérben a Mongol Forradalmi Párt XV1L kongresszusának szín­helye. (ČSTK—ZB felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents