Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-12 / 139. szám, szombat

BÄNYÁSZB ECSÜ LETTEL Jozef Marko elvtárs, a Veľký Kritíš-i (nagykürtösi) Dolina Szénbánya II. számú fejtési részlegén dolgozó kommunis­ták pártalapszervezetének el­nöke beszélgetésünk közben egy kemény fedelű füzetet tesz az asztalra. Amíg a kezében tartotta, látszatra semmibe sem különbözött az iskolákban használt nagy méretű füzetek­től. Most azonban, hogy az asztalra került, azonnal figyel­met kelt a borítólap piros betűs felirata: A konkrét fel­adatok könyve. A betűk formá­ja az első pillantásra elárulja, hogy a ceruzánál sokkal nehe­zebb, keményebb szerszámhoz szokott kéz írta a címkére ezt a rövid mondatot. A gyakori forgatástól gyűrött sarkú lapokon egymás után 65 név sorakozik. A pártalapszer­vezet minden egyes tagjáé kü- lön-külön oldalon. A nevek alatt a konkrét feladatok tö­mör leírása, jellemzése, a tel­jesítés előre megszabott határ­ideje, az aláírás, aztán a leg­több oldalon ez a szó olvasha­tó: teljesítve. Néhány oldal szövegét végigolvasva akarat­lanul is arra kell gondolni, va­jon mennyi veríték csordul le a föld mélyében dolgozók hom­lokáról, amíg eggyel-eggvel megszaporodnak ezek az egy­szavas bejegyzések? Ezt még talán elképzelni sem könnyű annak, aki csak hallásból is­meri a bányászmunkát. Semmi sem mar ad k i — Ebben a füzetben pontos feljegyzések vannak arról, hogy pártalapszervezetünkben kit, mikor, milyen konkrét fel­adattal bíztunk meg. Ezek tel­jesítését valamennyien régen elsődleges kötelességünknek tartjuk. A feladatok teljesítését figyelemmel kísérjük és ellen­őrizzük. Mindez a legkisebb szépítés nélkül elolvasható eze­ken a lapokon. Semmi sem ma­rad ki. A füzetben kevés az elma­rasztaló bejegyzés. Amikor er­re célzok, így magyarázza az elnök: — Valóban ritkán kénysze­rülünk arra, hogy ne nyugtáz­hassuk teljes elégedettséggel a feladatok pontos teljesítését. Ez már természetes dolognak szá­mít. Megbocsáthatatlannak szá­mít ugyanis az, ha valaki nem végzi el rendesen a munkáját, illetve nem teljesíti határidőre azt a feladatot, amivel a párt- szervezetben megbíztuk. Lehe­tetlent persze senkitől sem kí­vánunk. Csak reális elképzelé­Egy dolgot senkinek sem né­zünk el — mondja Jozef Mar­ko elvtárs. sek valóra váltását tervezzük. A füzetlapok elárulják, hogy ritkán bíznak meg valakit egy­szerű, könnyen megoldható fel­adat teljesítésével. Az egysze­rűen fogalmazott mondatsorok közül kiérződik a kommunista igényesség. — Pártalapszervezetünk egyik tagjának, Štefan Sečanský elv­társnak például a márciusi gyűlésen azt a feladatot adtuk, hogy beszélje meg Martin Fol- ka brigádvezetővel és a brigád­tagokkal egy új vállalati fejtési rekord elérésiének lehetőségeit. A brigád tagjai valamennyien pártonkívüliek. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére azon­ban a beszélgetés nyomán egy emberként ígéretet tettek ar­ra, hogy megpróbálják az új rekord felállítását. Március ti­zenhatodikán igazi nagy lendü­lettel munkához láttak. Műsza­konként a tervezett 248 méter helyett 253 méterre növekedett a brigád teljesítménye. Április huszonnyolcadikán büszkén je­lenthettük az új vállalati re­kord megszületését. A brigád­tagok szorgalma ahhoz is je­lentősen hozzájárult, hogy a bányából ilyen szövegű távira­tot küldhették a kongresszus küldötteinek: „A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett munkafelajánlásunk értelmé­ben a 18 000 tonnás szénfejtési tervtúlteljesítésre tett ígére­tünkből már 10 650 tonnát tel­jesítettünk.“ Tovább lapozva egy más jel­legű feladatról olvashatunk. Az egyik fiatal párttagjelölt, Ján Kyzek neve alá többek között ezt írták: „Feladatul adjuk, hogy munkahelyén május vé­géig SZiSZ-alapszervezelet ala­kítson, és a 21 ott dolgozó bá­nyászfiatal közül segítse a leg­jobbak felkészítését a párttag­jelöltségre.“ Néhány sorral lej­jebb következik a sokat jelentő bejegyzés, amely tudtul adja, Pavel Ivanič, az Üzemi pártbi­zottság helyettes elnöke: — Di- csérőleg lehet szólni a párton­kívüliek egyre fokozódó igye­kezetéről is. hogy ezt a feladatot a párttag­sági igazolvány huszonéves vá­rományosa határidő előtt tel­jesítette. Persze a további oldalakon sem kevés az olyan konkrét feladat, amelyet az alapszerve­zet tagjai jóval a megszabott határidő előtt teljesítettek. A XV. pártkongresszus óta sok tekintetben tartalmasabbá vált a II. fejtési szakaszon dolgozó kommunisták tevékenysége. Az elmúlt hetekben elsősorban a pártoktaláson való részvétel megjavítására fordítottak nagy gondot. Ezzel ugyan korábban sem volt baj, javítani azonban mégis lehetett valamit. A rész­vételt eddig negyedévenként ellenőrizték és értékelték. Most már viszont az előadásokat kö­vető napon számon kérik a tá­volmaradást. Serkentő értékelés Az üzemi pártbizottság veze­tősége nagyra értékeli ezeket a sikereket. Amint azt Pavel Iva­nič elvtárs, az üzemi pártbi­zottság alelnöke elmondta, kü­lönösen örvendetes az a tény, hogy dicsérőleg lehet szólni a pártonkívüliek egyre fokozódó igyekezetéről is. A kommunis­ták munkájának náluk ez is egyik fontos fokmérője. — Ha már a sikerekről és azok értékeléséről van szó, úgy hiszem, azt sem kell el­hallgatni, hogy a tizenötödik pártkongresszus óta minden munkaszakaszon megnöveke­dett a kommunisták aktivitása — kapcsolódik beszélgetésünk­be Pavel Jablonský, a II. szá­mú fejtési részleg egyik mű­szakvezetője. — Persze nem­csak itt a bányában, hanem otthon, az itt dolgozók lakóhe­lyén is. Pártalapszervezetünk valamennyi tagja komoly, fele­lősségteljes munkát végez a falujában. Ezt a tevékenységet is figyelemmel kísérjük és ér­tékeljük. Ma már alapszerve­zetünknek egyetlen olyan tag­ja sincs, aki ne volna legalább egy pártlap rendszeres olvasó­ja, előfizetője. Annak idején Pavel Jablonský, a lí. számú fejtési szakasz egyik műszak- vezetője: — Megniivekedett a kommunisták aktivitása. (A szerző felvételei) ezt is konkrét feladatul adtuk néhány elvtársnak. A legna­gyobb figyelmet persze a ter­melésre, a fejtési feladatok egyenletes teljesítésére fordít­juk. Ezt azért hangsúlyozom, mert ezekben a hónapokban a kedvezőtlen tektonikai feltéte­lek miatt egyáltalán nem egy­szerű dolog az egyenletes terv­teljesítés biztosítása. A vájárok a bányában a kö­zelmúltban nagy kiterjedésű homokréteghez értek, ló ideig bizonyára egyetlen lapát sze­net sem küldtek volna a fel­színre a II. számú fejtési sza­kaszról, ha az I. számú részleg bányászai nem jöttek volna se­gíteni. A szocialista munkabri­gádok tagjai, a kommunisták és a pártonkívüliek együtt mun­kálkodtak a szokásos fejtési mérlegegyensúly mielőbbi hely­reállítása érdekében. Ezt ugyan senki sem kapta konkrét fel­adatul, a váratlan nehézség felszámolásából azonban min­denki kivette a részét. — Az elvtársi összetartozás egyik igazi szép példája volt ez — mondja Jozef Marko. — Talán ez a füzet is valamivel hozzájárult ehhez. Az ideke­rülő bejegyzéseknek, értékelé­seknek serkentő hatásuk is van. Az eddigi jó tapasztalatok alapján az üzemi pártbizottság egyik nemrégi ülésén elhatá­roztuk, hogy a különböző tö- megsrzervezetekben, elsősorban az ifjúsági szervezetben is ha­sonló füzeteket használunk majd a névre szóló, konkrét feladatok nyilvántartására és értékelésére. Ügy véljük, ha ez a módszer nálunk bevált, má­sutt is hasznos lesz. A bányában azóta minden egyes tömegszervezet tagjai követik a II. számú fejtési sza­kaszon dolgozó kommunisták példáját. Fiatalok és idősebbek egyaránt aktívabban kiveszik részüket az igényes termelési feladatok és a kongresszusi ha­tározatok teljesítéséből. Mielőtt Jozef Marko elvtárs becsukná a füzetet, sokatmon- dóan megjegyzi: így diktálja ezt a bányászbecsület. LALO KÄROLY Nem számláltam meg, hány vagonból áll a szerelvény: so­kat kellene gyalogolni. A Szov­jetunióba megy a rakomány, indulás előtt még minden va­gon műszaki állapotát ellenőr­zik, megvizsgálják, az áru szi­lárdan van-e rögzítve, nehogy megrongálódjon. Előttem erős, zömök férfi halad, kezében a jól ismert vasutasfelszerelés. Biztosan ő az, gondolom, a leírás alapján, amit adtak róla. Mikor egy szusszantásnyi pihenőt engedé­lyez magának, megszólítom. Azonnal magyarra fordítja a szót, bár érezni: nem anyanyel­vén beszél. mely hetvenkilenc tagot szám­lál, ő az elnöke. Kérdésemre, nem nehezíti-e meg a szerve­zést a pártmunkában és a fela­datok teljesítésének ellenőrzé­sét a magas taglétszám, taga* dóan intett. — Alapszervezetünkből töb­ben magasabb pártszervekben is betöltenek tisztségeket, ez természetesen nagy pluszt je­lent számunkra a politikai munka színvonalának emelésé­ben, hiszen ezek az elvtársak magas felkészültséget szerez­tek. Nálunk már bevált gyakor­latként említhetem a személy­re szóló feladatokat és teljesí­tésük ellenőrzését. Alapszerve-­KÖZÖS SZAKMÁBAN — Három évtizeddel ezelőtt kerültem erre a vidékre, mező- laborci vagyok. Akkoriban egy királyhelmeci lánynak udvarol­tam, én szlovákul szóltam hozzá, ő magyarul felelt. De azért megértettük egymást. Az­óta pedig három felnőtt gyere­künk van már. Igaz, a legki­sebb lányom még tanul, elég távol innen, a komáromi mező- gazdasági középiskolában. — S a másik kettő? — Vasutasok, akárcsak én. Erre büszke vagyok. Mert tud­ja. manapság kevés gyerek vá­lasztja az apja foglalkozását. Ez nem jelenti azt, hogy az enyéimben nincs meg a fiata­loknak az „én több leszek apámnál“ mondáson ismert egészséges törekvése. De ők ezt a mi közös szakmánkban akarják elérni. Van hozzá mód­juk, adottságuk. Egyébként a fiam párttagjelölt, a lányom már párttag. És melyik apa nem örül annak, ha a gyereke nála többre akarja vinni. — Gondolom, ehhez még na­gyon sokat kell tenniük a jö­vőben. Mert Demeter elvtárs kijárta azt, amit az „élet iskolájának“ neveznek. S eddig mindig je­lesre vizsgázott: „A haza védel­mében szerzett érdemekért“ ka­pott kitüntetésen kívül elnyer­te „Az ágcsernyöi vasúti cso­mópont legjobb dolgozója“ cí­met is. Az állomás 12 pártalapszer- vezete közül a legnagyobbnak, zetünk állandó napirendi pont­ja a kongresszusi határozatok­ból lebontott feladatok meg­tárgyalása. Ez egyelőre még útkeresés a jobb. az ésszerűbb megoldásokat illetően. Őszin­tén be kell vallanom, hogy munkaszakaszunkon —■ elég nagy a dolgozók létszáma — sok gondot okoz a munkaie- gyelem kérdése. E téren ko­moly feladat vár a kommunis­tákra, hiszen nem egyszeri ak­cióról van szó, hanem emberi magatartásformák megváltozta­tásáról. — Demeter elvtárs Királyhel- mecen lakik, ott tagja a vnb tanácsának. Minden képviselő­nek van valami szívügye, amin javítani akar. Az öné? — Helmec elavult csatorna- hálózatának felújítása. Az utób­bi években sok lakás, középület és egy üzletház épült. A jöv’ ben a lakásépítés még dipam kusabb lesz, s az új bútorüzem átadásával a munkalehetőség is gyarapodik majd a városban. Az én „hobbim“ tehát nem el­hanyagolható, mert megeshet, hogy később még sok kapko­dást és fejtörést okoz. Az órájára pillantott. A sze­relvényt már útnak indították. Beszélgetésünk elhúzódott, pe­dig az elején csak egy ciga­rettaszünetben állapodtunk meg. „Majd visszafizetem a kol­légáknak a ráhúzást“ — mond­ta félkomolyan. MALINAK ISTVÁN Keresett fűszer A nyugat- és közép-szlovákiai kerület déli vidékein az idén 1800 hektáron termesztenek fű- szerpaprikát, 100 hektárra] na­gyobb területen, mint tavaly. A paprikát a Nové Zámky-i (érsekújvári) Slovlik vállalat­ba szállítják, ahol az idén 2400 tonnát dolgoznak fel. A palánták kiültetését május végéig befejezték. A paprika melegkedvelő növény, vegetá­ciós idejében mintegy 2000 óra napsütésre van szüksége. Ezért elsősorban a komárnói (komá­romi), a Dunajská Streda-i (du­naszerdahelyi), a galántai és a Nové Zámky-i (érsekújvári) já­rásban termesztik. Soporíián (Sopornya), Pusté Sadyban (Pusztakürt) és több más me­zőgazdasági üzemben az idén termesztik először a nemrég nemesített Betka fajtát, amely pirosabb a többinél. Ezt a pap­rikafajtát a Solaryi (Dunajská Streda-i járás) Magnemesítő Állomás munkatársai nemesí­tették. A Slovlik vállalat agronó- miai szolgálata szorosan együtt­működik a termes: lökkel, és segítséget nyújt nekik a fűszer- paprika hozamának növelésé­ben és minőségének javításá­ban. Az idén a Nové Zámky-i Kor zervgyárban új, korszerű pap­rikamalomban kezdik meg a termelést. A malom évi kapa­citása ezer tonna paprika lesz. Ezzel befejeződik a munka Szlovákia legrégebbi paprika­malmában, amely már nem fe­lel meg a mostani követelmé­nyeknek. Az egészséges táplálkozás érdekéken Ebben az ötéves tervidőszak­ban hazánkban 20—21 száza­lékkal kell növelnünk az élel­miszeripari termelést. Bár az ésszerű táplálkozás alapelvei alapján az áruválaszték jelen­tős felújítását elsősorban a tej-, a hús-, és a baromfifel­dolgozó iparban, az étolaj- és margaringyárakban, valamint a konzerv- és hűtőipari üzemek­ben kell végrehajtani, hason­ló feladatok várnak az élelmi­szeripar többi szakágazatára is. A növekedő mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszeripar ka­pacitása közti összhangot új üzemek építésével, valamint a meglevők korszerűsítésével és újjáépítésével biztosítják. A 6. ötéves tervidőszakban megkez­dik 7 húsipari kombinát, 7 tejgyár, 2 nagykapacitású hű­tőipari üzem és 3 malátagyár építését, továbbá átadnak évi. 280 000 tonna húst, több mint 1600 millió liter tej feldolgo­zására és 80 000 tonna maláta gyártására alkalmas üzemeket, valamint mintegy 80 000 köb­méter fogyasztási kapacitást. Az ötéves tervidőszak végéig az élelmiszeripari termékek áruválasztéka egy negyedének felújítását a termelés növelésé­vel kell fedezni. Az új élelmi- szeripari cikkeket mindenek­előtt a kiváló minőség, a tar­tósság, valamint a kész ételek­ké való egyszerű és gyors fel­dolgozás jellemzi majd. Az új áruválasztékot túlnyomórészt SZÁMOTTEVŐEN FEJLESZTIK AZ ÉLELMISZERIPART valóban teljesen új élelmiszer- ipari termékek fogják képvisel­ni, nem pedig olyan régebben is gyártott élelmiszerek, ame­lyeknek csak a csomagolását és a súlyát változtatták meg. A termékfelújítási program szerkezete, különösen azoknál az élelmiszeripari cikkeknél javul, amelyek az ésszerű táp­lálkozás szempontjából a leg­fontosabbak. Ide tartoznak mindenekelőtt a húsipari és a gabonatermékek, a zsiradékok, az üdítő italok, a gyümölcs- és a zöldségfélék. A termékek minőségének javítása terén a 6. ötéves tervidőszakban új fejlődési szakasz kezdődik az­zal, hogy fokozatosan bevezetik a KGST minőségi szabványait.

Next

/
Thumbnails
Contents